Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-23 / 171. szám

Csütörtök, 1970. Július 23.

ESZAK-MAGYARQRSZÁG 3

i

A

z MSZMP Központi Bizottságának a IV. ötéves terv irányelveiről szóló határozata a szocialista társadalom építésének előbbre vitelében jelöli meg a következő tervidőszak alapvető politikai célját. Ebből kiindulva mutatja meg a határozat azokat' a feladatokat, amelyekre a következő években különösen nagy figyelmet, erőfeszítéseket kell összpontosítanunk.

Ragadjunk ki csupán néhányat az irányelvek számtalan, fontos gondolata közül, s vizsgáljuk meg, hogyan állunk e feladatok teljesítésével szűkebb hazánkban, Borsod megyében. Egér n természetes. hogy a IV. ötéves terv célkitűzései az eddig elért eredményekre támaszkodnak. A Központi Bizottság határozata nagy súlyt helyez a már eddig is fellelhető helyes tendenciák, törekvések erősítésére, s a kedvezőtlen jelenségek mielőbbi megszüntetésére.

A néhány hónap múlva befejeződő III. ötéves terv jó eredményei közé sorolja a határozat a nemzeti jövedelemnek a tervezettnél gyorsabb ütemű növekedését, s ezen belül a szocialista iparnak a hatékonyabb termelésre való törekvését. Azt, hogy iparunk szerkezete kedvező irányban változott, s az iparnak a nemzeti jövedelem

emelkedéséhez való hozzájárulása meghaladta az ipari termelés növekedését. Ebben feltétlenül szerepet játszottak a Borsod megyei vállalatok is. Gondoljunk csak például a Diósgyőri Gépgyárnak, a Lenin Kohászati Műveknek. vagy nagy vegyi üzemeinknek a korszerűbb, gazdaságosabban gyártható termékek kifejlesztése érdekében tett erőfeszítéseire, gondoljunk a megyében megvalósult — a gazdaságosabb, hatékonyabb ipari termelést szolgáló — fejlesztésekre. A IV. ötéves terv célkitűzéseinek sorában a legfontosabbak között találhatjuk a nemzeti jövedelem gyors ütemű növelését, az ipari termelés hatékonyságának fokozását. az ipar hozzájárulásának az ipari termelésnél gyorsabb, erőteljesebb növekedését.

I

gen fontos feladatként foglalkozik a határozat a beruházások hatékonyságának növelésével, s ezzel kapcsolatban a fejlesztési eszközök felhasználásával: „...a fejlesztési eszközök nagyobb részét a meglevő kapacitások hatékonyabb működését biztosító rekonstrukciókra és technológia korszerűsítésére ...” kell fordítani. Általánosabbá kell tehát tenni azokat a törekvéseket, amelyekre eddig többek között a Borsodi Szénbányák fejlesztéseit, a DIGÉP- ben folyó kovácsüzemi rekonstrukciót, vagy a Kazincbarcikai Könnyűbetongyár tervezett korszerűsítését említhetnénk jó példaként.

Kiemelhetjük még az irányelvek gondolatai közül az építőanyag-ipari bázis fejlesztésének, a korszerű szerkezetek elterjesztésének fontosságáról szóló megállapításokat, s említhetünk jó példákat Borsodból ezekre is. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnak a házgyári termelés és kivitelezés további fejlesztése, a Borsodi Vegyikombinátnak az építőipari műanyagszerelvények — redőnyök, ajtók, ablakok —■ gyártása érdekében tett erőfeszítései feltétlenül a határozat „vonalába” esnek.

A Központi Bizottság, a IV. ötéves terv irányelveiről szóló határozat kidolgozásakor elemezte gazdasági életünk valamennyi fontos összetevőjét. Értékelte az eddig elért eredményeket, s rámutatott a fogyatékosságokra is. Miért ragadtunk ki most néhány szempontot, miért említettünk meg egy-két borsodi példát? Elsősorban azért, mert a határozat a jövő feladatainak megfogalmazásakor állást foglalt a helyes tendenciák folytatása mellett. S az irányelvek szellemében erősítenünk, szélesítenünk kell ezeket.

Flanek Tibor

Az utolsó próbatétel

JAVASLAT

egy rendedet felfüggesztésére

MINDENKI TUDJA,

gunk népe az árvízkárok és a kedvezőtlen időjárás miatt számos problémával küzd, hogy a keletkezett nehézségek ellenére is teljesíthessük idei feladatainkat. Többek között: biztosítani kell a tervezett nemzeti jövedelem egyszázalékos túlteljesítését. Elsősorban a mezőgazdaságban kell megbirkózni a kellemetlen időjárás következményeivel.

Egyik legnagyobb problémánk az építkezés. Az árvíz okozta károk megszüntetése, az újjáépítés érdekében az építőkapacitás egy részét gyorsan, a tervezettől eltérően át kell csoportosítani. A fedél nélkül maradt családoknak őszig kell a lakás. Az elpusztult, vagy súlyosan károsodott mezőgazdasági üzemeket és állami vállalatokat újjá kell építeni, lehetőleg gyorsan, hogy jövőre már termelhessenek. A károk elhárítása, az újjáépítés fokozott ütemű elvégzése érdekében megfelelő intézkedések történtek, és több rendelet is született. Elsősorban a Sza- mosközt kell újjáépíteni.

Nemcsak a Szamoshoz szenvedett azonban árvízkárokat, hanem más megyék — köztük Borsod is. Nálunk is van újjáépítési feladat. Ezek végrehajtását biztosítani is tudják, persze nem könnyen, mert valahonnan el kell vonni az építőkapacitást, illetve: szükséges annak a fokozott növelése. Az intézkedések meg is történtek. Borsodban biztosított az árvíz által elpusztított épületek újjáépítése.

saját járásuk területén végezhetnek.

Ez a rendelet a kiadásakor figyelembe vett helyzetben helyes volt, be is tartották. Igaz, most is betartják, de ez a kötöttség jelenleg káros. Kétszeresen is az.

mert jelenleg az építőkapacitásra jobban szükség van, mint az árvíz előtt. A termelőszövetkezeti építöbrigáöok és közös vállalkozások elvégeznének olyan munkákat, amelyeket éppen az építőkapacitás átcsoportosítása miatt átmenetileg leállítottak, vagy lelassítottak. Káros ez a kötöttség azért is, mert nemcsak az épületekben keletkeztek károk, hanem a mezőgazdasági kultúrákban is, sőt. B'or- sod megyében a terméskiesések miatt keletkezett kár sokszorosa az épületekben keletkezett károknak. A termelőszövetkezetek viszont szeretnék — legalább részben — pótolni a bevételi kieséseket, s ezért éppen a melléküzemági tevékenységet fokozzák, köztük az építőiparit is. Szívesen mennének más járásokba és más megyékbe építkezni, ha a rendelet nem korlátozná az építőipari tevékenységet.

Igaz: született egy új rendelet is, amely ezt a kötöttséget részben feloldja. Azt engedi meg. hogy az árvíz okozta épületkárok megszüntetésében (a? újjáépítésben) a termelőszövetkezeti és a tsz-ek közötti építőbrigádok területi kötöttség nélkül vehetnek részt. De csak az árvíz okozta károk megszüntetésében! Más építkezéseket nem vállalhatnak el. És ez a baj. Ugyanis éppen az árvízkárok miatt számos más, nem árvizes jellegű építkezés áll, vagy üteme lelassult. Ezért kellene az említett rendeletet átmenetileg felfüggeszteni.

A leállított, vagy lelassított építkezéseit kivitelezése ismét felgyorsulhatna és a létesítmények gyorsabban kerülnének be a termelésbe. De hasznos lenne az is, ha a tsz- ek a megnövelt építőipari kapacitással ellensúlyoznák termelési és bevételi kieséseiket, nem utolsósorban: ezáltal megfelelő jövedelmet biztosítanának tagjaiknak. Az árvizeit és belvizek ugyanis a növénykultúrákban okozták a legtöbb kárt. a legtöbb termelési és bevételi kiesést.

A kiesések pótlását nagyszerűen szolgálná, az építőipari tevékenység területi korlátozásának ideiglenes feloldása. Ebben az esetben a tsz- ek növelhetnék építő-kapacitásukat, s talán pótolni tudnák mindazt, amit az árvízkárok miatt át kellett csoportosítani. Más szavakkal: a területi korlátozás átmeneti feloldása lehetővé tennél hogy a tervezett építkezési feladatokat is maradéktalanul megvalósítsuk.

EZ NEMCSAK~[

ma. A területi korlátozás kiterjed az egész országra; Talán érdemes és szükséges is lenne az egész országban ideiglenesen feloldani.

Szendrei József

KAROS AZÉRT,

Harminckilenc évvel ezelőtt, tizenhat éves korában került Fürjes Imre bácsi a Farkaslyuki Bányaüzemhez, s ez év márciusában végleg szögre akaszthatta volna a karbidlámpát, s a „kobakot”. Ám ezt megelőzően tíztagú, s „tízpróbás” csapata rendkívül fontos, s nagy szakértelmet Igénylő feladatot kapott. A készülő szénosztályozótól a régi buktatóig egy közel ötvenméteres föld alatti szalagfolyosó építésével bízták meg a brigádot. Az idős vájár ahelyett, hogy vette volna kalapját, kijelentette: addig nem megy nyugdíjba, amíg a munkát be nem fejezik.

Imre bácsi élete úgy indult, mint sok ezer munkatársáé. Tizenkét éves korában már kenyérkereső volt. Többnyire útépítésnél vállalt munkát. Az alig kamaszkorban levő gyereknek nem volt könnyű állandó munkahelyet találni, de — nagy családban legidősebb gyerek lévén — az ő keze munkájára is szükség volt. A bányába csak négy évvel később sikerült bejutni.

Csokvaományon laktak. Kora hajnalban vette a tarisznyáját, s a hegyeken keresztül indult toronyiránt a munkába. Nyolc óra kemény munka után gyalog haza. Téten, nyáron, esőben, sárban, hóban három óra gyaloglás.

— Gyakran bőrig áztunk, de nem volt idő ruhát szárítani. Átöltözni sem lehetett akkoriban, vizes ruhában kezdtük a munkát. Kézi fejtésnél az ember amúgy is hamar megmelegszik. A ruha viszont nehezen száradt, mert az ember verejtéke pótolta a nedvességet. Ha vizes fronton dolgoztunk, akkor különösen megnyertük a »csapadékot”, mert gumicsizmát soha, vízmentes ruhát pedig csak a legritkább °setben adtak. így 'volt ez egészen 45-ig. A fiataloknak Persze már elképzelni is nehéz a régi körülményeket... , A felszabadulás nemcsak jobb munkakörülményeket hozott, új lehetőségeket is kínált Fürjes Imrének. Üzem- hizottsági tag lett, majd szí ’■nélyzeti vezető, később á trösztnél osztályvezető. 1952- oon elvégezte a lómesten tanfolyamot. Öt sohasem vonzotta az íróasztal. Jobban C'ezte magát a szén közelé- Jen. s visszakérte magái, a

csapatba.

A Fürjes-csapat rövid idő ***ft kivívta az elismerést.

Speciális brigádként emlegetik őket. s ha „kényes” munka adódik, brigádjukat szólítják. 1959-ben elsőként alakították meg a szocialista brigádot, s azóta minden évben elnyerték a szocialista brigád címet, tavaly pedig az aranykoszorús jelvényt A brigád megalakulása óta a legkisebb baleset sem fordult elő náluk.

— Mi ennek a titka?

— A munkafegyelem. És az, hogy munka előtt egy korty italt sem engedhet meg senki magának.

Fürjes Imre utolsó feladata is alaposan próbára tette a brigádot. A haldányon senki sem számított vízbetörésre. Alig haladtak azonban néhány métert, mintha forrás keresztezte volna útjukat. A laza szerkezetű haldány átázott, s nem lehetett ráállni, mint a mocsárban, úgy süly- lyedt le az ember.

— Harminckilenc év alatt sok nehéz munkahelyen megfordultam, de ilyen rossz körülmények sehol nem voltak. Olyan a föld, mintha malterban álltunk volna. Szalmát kellett bele hordani, hogy csak térdig süllyedjünk.

A szalagfolyosó azonban így is elkészül határidő előtt. A munka végére értek, s Imre bácsi a szögre akaszthatta a karbidlámpáját.

Imre bácsi azonban mindennap kiballag, megnézi csapatát, amelytől bogrács- gulyással és borozással egybekötött brigádértekezleten vett búcsút. Ebben a hónapban a bíróságon ülnök, azután a Farkaslyukon először, az országban pedig tizennegyediknek élmunkásként kitüntetett vájár (16 más kitüntetés birtokosa) hivatalosan is nyugdíjba megy.

nnír—»ii iiinn»p»iiin

.......mi Imii ii ............................

S

zakosítás

— Milyen tervei vannak?

— Azt hiszem, nem fogok unatkozni — mondja mosolyogva. — Tanácstag vagyok, s a bíróságon mint ülnök továbbra is dolgozom. A farkaslyuki énekkarnak törzs- gárdatagja vagyok, s az olvasáson kívül ez egyik kedvenc szórakozásom. Mindenesetre több idő jut a pihenésre : ..

Megérdemelten.

Tóth István

Ennek ellenére Borsodban még mindig találunk ki nem használt, le nem köthető építőkapacitást. Sok termelőszövetkezetünk rendelkezik saját építőbrigáddal, és vannak építőipari közös vállalkozások is. Az építőkapacitást a borsodi tsz-ek máris tovább növelték, és még tudnák növelni, ha nem állna e tevékenység útjában egy rendelet, amely kimondja, hogy építő tevékenységet a termelőszövetkezetek és azok közös vállalkozásai csak a

Gépesített rakodás

Köpenyek vasiietoiMI

Megerősítik a szerencsi cuhorfinomító 20 méter magas tartópilléreit

A nyári nagyjavítás alatt nem mindennapi feladatot oldanak meg a Szerencsi Cukorgyár dolgozói. A 80 esztendővel ezelőtt épült, ötszintes cukorfinomítójuk téglából készült alapjai, főfalpillérei, valamint az üzemrész belső szerkezetét tartó vasoszlopok, az évtizedek során annyira elavultak, hogy az eddiginél nagyobb megterhelést már nemigen bírnak ki.

Ugyanakkor az üzem az idén Is új berendezésekkel gyarapodik.

Ezért elhatározták az alapok és a pillérek megerősítését, a vasoszlopok kicserélését. A bonyolult munkát — két gyártáskampány közötti szünidőben — előreláthatólag öt év alatt készítik el. A sürgősségi sorrend szerint az építkezésekre mindig az épületnek abban a részében kerül sor, ahová új gépeket, vagy készülékeket szerelnek fel.

Az idén például a gyár építőbrigádjai 10, egyenként 20 méter magas.

téglapillért erősítenek meg vasbetonköpennyel.

Ez a munka igen fáradságos, hiszen az alapok cseréjénél 3 méter mély, szűk gödörben, gyakran térdig érő vízben kell dolgozni. Ezzel a feladattal egyidőben a Gyárkémény- építő Vállalat szerelői a régi vasoszlopok helyébe — az első szinttől kezdve egészen a tetőig — igen tartós, hengerelt szelvényű acélpilléreket helyeznek el. A munka bonyolultságára jellemző, hogy

az ötszintes épületet acélsínekből készült „kalodával” kel! megtámasztani. hogy a régi alapokat kibonthassák, és helyébe vasbetont építsenek.

A gyár dolgozói a párt X. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy az idei nyárra tervezett építési munkákat augusztus első felében befejezik. A Láng Gépgyár szerelői a megerősített színiekre szeptember 1-ig, a cukor- gyártás megkezdéséig, így elhelyezhetik az új, napi 500 vagon teljesítményű cukorfőző és -kavaró berendezést.

mel. Folyamatban van két. egyenként 108 férőhelyes istálló építése. Ebben az esztendőben azok is elkészülnek. Ezzel a tehenészet szakosítása befejeződik. Épülnek a telepen szociális létesítmények is: fürdő, zuhanyozó, öltöző, pihenő a gondozók részére.

A kistokaji Üj Élet Tsz homokbányája nagy forgalmat bonyolít le. Kell a homok a Győri-kapui és a kazincbarcikai építkezésekhez.

Foto: Szabados György, i

A halmaji Aranykalász Termelőszövetkezetben szakosítják az állattenyésztést. Az új, korszerű tehenészeti telepet a központban, Halmajon építik fel. Egy 108 férőhelyes istálló és egy 146 férőhelyes borjúnevelő és a központi takarmányelőkészítő már' üzefii irányelvek szeüttéta