Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-14 / 163. szám
kedd, 19/0. iútius 14, ÉSZAK-MAGV'AROßi»ZAO 5 Délután háromtól Szabók gebinben Cserépfalu. %6Än kés település a Bükk lábúnál. A völgyet, amelyben meghúzódik, úgy veszik közre a hegyek, mint egy nagy kéz kinyújtott, széttárt ujjai. Szép ez a falu. Lakói, szülői- mi büszkék is rá. Egyszerű közvetlenséget áraszt minden. Erezni az erdők közelségét. Ebben a faluban, a tempómtól nem messze a fő téten. az egyik sarokház falán cégtábla, amely első olvasásra egy kicsit meghökkentő. Ez áll rajta: Miskolci Ruházati Ktsz férfi-női szabósága. A ház utcai szobájából villany varrógépek zaja hallatszik. A hátra húzódó épületrész ajtaján. kordbársony nadrággal a kezében, centiméterrel a nyakában javakorabeli férfi lép ki. Szövetkezet részlege vagyunk. — De hogyan? — Eredetileg mi Kövesd- hez tartoztunk kezdettől fogva, vagyis 1960-tól, a részleg megalakulásától. Előtte a központba jártunk be dolgozni, mert itt már nem tudott megélni a szabó, ha maszek volt. Mióta olcsó a konfekció, nem varratnak az emberek. Ha meg akartunk maradni a szakmában, Kövesdel kellett választanunk. De az utazás sok hasznos időt elvett. Mert jóval müszakkezdés előtt és jóval műszak vége után volt csak autóbusz így a ksz, amikor tudott, gépeket adott, s azóta rendszeresen kihozza a munkát. hogy itthon dolgozhassunk. — Hány mester varr így a l'éle műveletet csinál, s ezért .sokkal lassabban megy a munka, tehát kevesebb a fizetés. — Ezek szerint mostoha- gyerekek ? — Nem. Erről nincs szó. A ksz amit lehet, megtesz értünk. Ahogy hallottam, két év múlva meg is változik a helyzet. Korszerűsítik a központi üzemet., s akkor kapunk annyi gépet, amennyi kell. A munkaerő nem probléma. Van a faluban elég asszony és lány. A szalagmunkát pedig nem nehéz megtanulni. — És mi ez a ..miskolci história”? — Az a másodállásunk. Azt a tanács kezdeményezte. Hogy ne kelljen máshová menni annak, aki javíttatni, igazíttatni, átalakíttatni akar. így lettünk gebinesei a miskolci ktsz-nek. Asztmások Mekkája Jósvafőit Naponta öt órát töltenek a Béke-barlang gyógyító levegőiét) en a beutaltak. Laezó József felvétele. lomnak is nagy szerepe van a •— Biztosan jó helyen járunk? Ugye, ez a miskolci ktsz helyi részlege? — Igen. Délután háromtól. — Hogyan ? — kérdezzük csodálkozva az ajtó előtt álló férfitól, akiről később megadjuk, hogy Nagy István, a fészleg vezetője. —- Igen. Csak délután háromtól. mert előtte a Mezőkövesdi Ruházati Kisipari faluban ? — Négy. — És mit kell csinálni? — Férfi konfekció-nadrágot. — S jó így? — llát azért ma még nem tökéletes. Megmondom, miért. Egy nadrágon össze- j sen huszonötféle műveletet j kell elvégezni. Ez azt jelenti, hogy huszonöt ember kell hozzá. így viszont ki-ki öt- I V iff l' — a mezőkövesdi ’ fíj * ksz, a helyi tanács és miskolci ktsz segítségével — dolgozhatnak tovább választott mesterségükben a cserépfalui szabók. A napok óta tartó „trópusi” időjárásban a diósgyőri Lenin Kohászati Művek nagyolvasztójában, martinüzemé- ben és hengerdéiben még „árnyékban is” 50—60 fokos meleget mutat a hőmérő higanyszála. A szinte perzselő hőség megsokszorozódott erőfeszítést követel az itt dolgozóktól, akik munka közben rengeteg folyadékot veszítenek. Ennek pótlására különböző védő italokat és ételeket fogyasztanak. Az idei rekord: három műszak alatt a melegüzemekben 15 ezer liter szikvíz, több mint 500 liter fekeA mostani beutaltak között is többen vannak olyanok, akik minden évben elzarándokolnak az asztmások Mektekávé, 1100 liter tej, mintegy 50 kilogramm Hóvirág-sajt és jelentős mennyiségű, C-vitamint tartalmazó sajt fogyott cl. A gyáruk fennállásának 200. évfordulójára készülő kohászok a kánikulai időben is derekasan helytállnak és ütemesen, nyugodt tempóban teljesítik vállalásukat. A jubileum tiszteletére ugyanis — többek között — elhatározták, hogy az év végéig — 1969-es teljesítményükhöz viszonyítva — acélból 50 ezer, hengereltáruból pedig 10 ezer tormával többet gyártanak. Icájába, a jósvafői bányász gyógyüdülőbe. Most három hétig — a nógrádi és az ózd- vidéki beutaltak után — a Borsodi Szénbányák 31 arra rászoruló dolgozóját gyógyítják itt. De jönnek — s most 19-en vannak — az ország más vidékeiről és Csehszlovákiából, Franciaországból, Kanadából, Svédországból és az Amerikai Egyesült Államokból is. A Béke-barlang tiszta levegője olyan kímélő klíma a betegek számára, hogy a tudőasztmásoknál a beutalás után egy év tünetmentesség következik. Naponta öt órát töltenek a barlang állandóan egyforma hőmérsékletű, egészséges levegőjében a betegele kényelmes nyugágyakban, rádióhallgatással, olvasással, kártyázással ütve agyon ezt az időt. Ezután a helybeli földművesszövetkezet. kisvendéglőjében elfogyasztják a jó ízű és elegendő ebédet, majd pihenő következik a szép és jól berendezett, kényelmes üdülőben. Az egészséges környezetnek, a csendnek, a nyugagyógyulásban. A beutaltak .fokát sétálnak a Raftka-rétet övező hegyek ösvényein, gomba után becserkészik a Láz-oldalt, a Mál-oldalt és a Somos-tetőt. Vannak, akik pecáznalc a .Tósva-palak kristálytiszta vizében, vagy pisztránggal teszik próbára türelmüket a Tengerszemtónál. Az este itt is a televízióé, de sokan igénybe veszik az üdülő könyvtárát, vagy a szobájukban hallgatják a rádiót. Talán csak a vasárnapok mozgalmasak, amikor eljönnek látogatóba a bányászfeleségek és a gyereket Az egészséges, festői környezetben, a barlang gyógyító levegőjében gyorsan telik az idő. Az egyik bányász beutalt azt mondta, sajnálja, hogy nem tölthet el legalább egy belet itt télen, amikor bizonyára olyan szép lehet a hegykoszorú zta Kafflca-rét, mint nyáron. (o. j:> Fluktuáció, munkáscsábítás Csernek gondjai a sxerencsi járásban B. P. Védőital-csúcs a melegüzemekbcn Négy nagyipari vállalat és főbb középüzem, kisipari termelőszövetkezet működik a szerencsi járás területén. A iárási Népi Ellenőrzési Bizottság szakemberei a közelmúltban megvizsgálták, hogy ezek az üzemek hogyan tel■icsitik feladataikat, amelyeket a gazdaságirányítási reform támaszt velük szemben. Megnyugvással állapították meg, hogy valamennyi vállait eredményes munkát vé- a termelési érték, a termelékenység és a dolgozók Jövedelmének növelése tekintetében. Egyedül az E^zakm agyarországi Kőbánya Vállalatnál mutatkoztak megoldásra váró problémák, amelyek hátráltatják a piaci 'Sények teljes kielégítését és termelés növekedését elő- Segílő beruházások megvaló- sitását. Azt is megállapították a szakemberek: mindegyik üZem, vállalat vezetősége tu- 'totában van annak, hogy a ÍCrJnelés és a termelékeny- Se8 fokozásánálc egyik le(j- ctönyösebb módja a teljesít- mé'rybérbeit való foglalkozta- as> ezért valamennyien a -tjesitményük alapján fize- 'k dolgozóikat. Ennek, értéig emeli, hogy a termelés- n szigorúan szem előtt tfak a minőségi követeléseket is. _^agy gondja valamennyi la hatnak, hogy szinte ál- ’Wlósuíf a létszámmozgás. Ölönösen szakmunkásokban SÍntke2Ík hiánT. mert a ■j^Pari termelőszövetkeze- .sőt a mezőgazdasági tersahKSZÖVetkezetek ls maga_ bért ígérve, nap mint ham magukh°z csábítják a a nélkülöz- auJű en szakmunkásokat. Ez énképpen egészségtelen. Mongólia földjén A hal sxente mindig nyitva "an A szojombónak, Mongólia nemzeti címerének ötödik szimbóluma az, amely az utóbbi évtizedekben a legnagyobb jelentőséget kapott. A mongol szeme, mint a halé, mindig nyitva van. Ez a nép, mint kicserepesedett talaj a vizet, úgy szívja magába a további fennmaradását, életét jelentő tudást. Hogy mennyi mindent jelent egy elmaradott gazdaság nyűgeivel küzdő ország életében a szocialista tudomány, azt az ulánbátori Mezőgazdasági Kutató Intézetben értettem meg igazán. Az intézet 1961-ben alakult, a Mongol Tudományos Akadémia mezőgazdasági tagozataként. Ez az intézet két nagyon fontos önálló tudományágat fejlesztett ki, 1963-ban a botanikát és 1968-ban a legelőjavítás és takarmányozással foglalkozó tudományágat. Tudományos rendfokozattal Tizenhat kisebb egységgel és húsz laboratóriummal dolgoznak. Központjuk 200 embere közül 30 már tudományos rendfokozattal rendelkezik. Az intézetnek van egy kísérleti gazdasága, de ezenkívül az ország ötven pontján végeznek tudományos megfigyeléseket. Az intézet igazgatója, D. Mojabu kandidátus elmondotta, hogy létüket a Szovjetunió és a szocialista tábor segítőkészségének köszönhetik. Felszereléseik Szovjetunióból, Csehszlovákiából. Lengyelországból és Magyar- országról valók. Az NDK segítségével alakították ki vi- rustani, mikrofotó, hús- és tejkutató laboratóriumukat. Kutatásaik alapeszközeit, a kromatográfiai laboratórium műszereit a magyaroktól kapták, s nyolcán fél évig tanulmányozták hazánkban a műszerek kezelését. Mongólia mezőgazdaságának alapja az állattenyésztés, de jelenleg még megközelítően sem tudnak annyi hasz- ! not nyerni rajta, mint amennyit lehetne. Az intézetnek éppen ezért két fő feladata van; az állatállomány javítása és az állatbetegségek elleni küzdelem. Főleg a mongol juhfajla nemesítésével foglalkoznak. A durva szőrű ősi fajtából ma már öt csoportot tenyésztettek ki, és sikerül egy egészen új fajtát is nyerni, amelynek különösen finom a gyapjúja. Időbe tellett annak felmérése Is, hogy az ország mely részén milyen állatfajta tenyésztését érdemes szorgalmazni. A Góbi sivatag vidékén kecskét tenyésztenek, Nyugat-Mongó- liában pedig a nagy testű, úgynevezett húsjuhot tartják. A szarvasmarhát az arra alkalmas vidékeken főleg húsáért nevelik. Hatezer tevéje van az intézetnek. s a fajta tökéletesítésén dolgoznak. A teve szőre nagyon értékes. kumisz — nagyüzemi módszerrel Az utóbbi évekig ebben az. országban ismeretlen volt a baromfi. Az intézetnek már baromfigazdasága is van, s igen jó húsú, nagyfajta mongol tyúkot sikerült kitenyészteniük. A mongol tyűk tojáshozama alacsony, de tojásuk a nálunk ismerteknél jóval nagyobb. Még egy érdekesség: a mezőgazdasági kutatóintézethez tartozik a tejüzem, ahol évente félmillió liter tejet dolgoznak fel. Itt állítottak elő először nagyüzemi módszerekkel kumiszt Mongóliában. Látogatásunk egy olyan teremben végződött, ahol egy terített asztalon felkínálták az összes ismert mongoljai tejterméket. Itt ízlelhettük meg a legjobb kumiszt, megkóstoltuk a változatos, tejből és tejszínből készült szárított túrót, az árváit, majd tejpálinkával, a híres arhival koccintottunk az intézet dolgozóinak egészségére és további sikeres munkájára. Még jelentősebb lesz a most épülő hatalmas bio- kombinát. amelynek üzembe helyezését már oly nehezen várják Mongóliában. A biokombinát magyar szakemberek munkája. Ez az üzem többek között 50 féle vakcinát állít majd elő, s mar az induláskor 50 ezer liter oltóanyagot termel. Mezőkövesdi építők Ulánbátorban A hal szeme mindig nyitva van — a mongol ember mindig figyel, mindig tanul. Erről meséltek a Borsod megyéből kint dolgozó mezőkövesdi kőművesek is, akik Ulánbátorban egy kultúrhá- zat építenek. Papp Gyula csoportvezető kőműves elmondotta, ' hogy háromhónapos kinttartózkodásuk idején nemcsak építettek, hanem új szakemberellet is neveltek a jurtákból bejáró pásztorok közül. Aki már elhatározta, hogy mesterséget szerez, az hálás minden szakmai fogásért, amit eltanulhatott a magyar építőktől. Olyan szeretettel és figyelmes udvariassággal vették körül kőműveseinket, hogy azok ahf tudtak róla meghatottság nélkül szólni. Mongóliában kevés az ember. Éppen ezért nagy erőfeszítésbe kerül" minden munkaigényes új létesítmény megvalósítása. A kint töltött öt nap programjába tartozott a magyar tervek alapján, magyar szakemberek irányításéval felépült ruhagyár átadása. Az új létesítményről Daz- dorzs elvtárssal, a gyár igazgatójával beszélgettem. Elmondta, hogy 500 munkással kezdődik meg a termelés, s dolgozóik 90 százaléka nő. Különben az ö felesége is varrónő a gyárban. — A magyar szakemberek kiválóan dolgoztak. Jól szervezték az építkezést és jól szervezték a mi munkánkat is. A gyár teljes kapacitással 350 ezer férfi-, női és gyermekruhát termel majd. Különben szakembereink a kivitelezés során törődtek a speciális helyi viszonyokkal is. Olyan légkondicionált berendezést építettek, amely állandó belső nyomást biztosít az épületben, s ezáltal nem tud behatolni a por. amelyet itt oly gyakran felkavar az erős szél. A por ugyanis nagyon árt a finom varrógépeknek. — Nagy öröm ez a gyár a népnek — hangsúlyozta Daz- dorzs elvtárs. Szavaiban nem volt semmi fellengzős- ség. Itt mindent szó szerint lehet és kell érteni. Egy új gyár tényleg az egész népnek öröm. Adamovics Ilona (Következik: Az állam oszlopa) f állapot, s a bizottság véleménye szerint központi szabályozók életbeléptetésére lenne szükség, hogy ennek a káros üzemi „sovinizmusnak” minél előbb véget vessenek.
