Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-14 / 163. szám

kedd, 19/0. iútius 14, ÉSZAK-MAGV'AROßi»ZAO 5 Délután háromtól Szabók gebinben Cserépfalu. %6Än kés település a Bükk lábú­nál. A völgyet, amelyben meghúzódik, úgy veszik köz­re a hegyek, mint egy nagy kéz kinyújtott, széttárt ujjai. Szép ez a falu. Lakói, szülői- mi büszkék is rá. Egyszerű közvetlenséget áraszt min­den. Erezni az erdők közel­ségét. Ebben a faluban, a temp­ómtól nem messze a fő té­ten. az egyik sarokház falán cégtábla, amely első olvasás­ra egy kicsit meghökkentő. Ez áll rajta: Miskolci Ruhá­zati Ktsz férfi-női szabósága. A ház utcai szobájából vil­lany varrógépek zaja hallat­szik. A hátra húzódó épület­rész ajtaján. kordbársony nadrággal a kezében, centi­méterrel a nyakában java­korabeli férfi lép ki. Szövetkezet részlege va­gyunk. — De hogyan? — Eredetileg mi Kövesd- hez tartoztunk kezdettől fogva, vagyis 1960-tól, a részleg megalakulásától. Előtte a központba jártunk be dolgozni, mert itt már nem tudott megélni a szabó, ha maszek volt. Mióta olcsó a konfekció, nem varratnak az emberek. Ha meg akar­tunk maradni a szakmában, Kövesdel kellett választa­nunk. De az utazás sok hasz­nos időt elvett. Mert jóval müszakkezdés előtt és jóval műszak vége után volt csak autóbusz így a ksz, amikor tudott, gépeket adott, s azóta rendszeresen kihozza a mun­kát. hogy itthon dolgozhas­sunk. — Hány mester varr így a l'éle műveletet csinál, s ezért .sokkal lassabban megy a munka, tehát kevesebb a fi­zetés. — Ezek szerint mostoha- gyerekek ? — Nem. Erről nincs szó. A ksz amit lehet, megtesz ér­tünk. Ahogy hallottam, két év múlva meg is változik a helyzet. Korszerűsítik a köz­ponti üzemet., s akkor ka­punk annyi gépet, amennyi kell. A munkaerő nem prob­léma. Van a faluban elég asszony és lány. A szalag­munkát pedig nem nehéz megtanulni. — És mi ez a ..miskolci história”? — Az a másodállásunk. Azt a tanács kezdeményezte. Hogy ne kelljen máshová menni annak, aki javíttatni, igazíttatni, átalakíttatni akar. így lettünk gebinesei a miskolci ktsz-nek. Asztmások Mekkája Jósvafőit Naponta öt órát töltenek a Béke-barlang gyógyító levegőiét) en a beutaltak. Laezó József felvétele. lomnak is nagy szerepe van a •— Biztosan jó helyen já­runk? Ugye, ez a miskolci ktsz helyi részlege? — Igen. Délután háromtól. — Hogyan ? — kérdezzük csodálkozva az ajtó előtt álló férfitól, akiről később meg­adjuk, hogy Nagy István, a fészleg vezetője. —- Igen. Csak délután há­romtól. mert előtte a Mező­kövesdi Ruházati Kisipari faluban ? — Négy. — És mit kell csinálni? — Férfi konfekció-nadrá­got. — S jó így? — llát azért ma még nem tökéletes. Megmondom, miért. Egy nadrágon össze- j sen huszonötféle műveletet j kell elvégezni. Ez azt jelenti, hogy huszonöt ember kell hozzá. így viszont ki-ki öt- I V iff l' — a mezőkövesdi ’ fíj * ksz, a helyi tanács és miskolci ktsz segítségével — dolgozhatnak tovább vá­lasztott mesterségükben a cserépfalui szabók. A napok óta tartó „trópusi” időjárásban a diósgyőri Le­nin Kohászati Művek nagy­olvasztójában, martinüzemé- ben és hengerdéiben még „árnyékban is” 50—60 fokos meleget mutat a hőmérő hi­ganyszála. A szinte perzselő hőség megsokszorozódott erő­feszítést követel az itt dol­gozóktól, akik munka közben rengeteg folyadékot veszíte­nek. Ennek pótlására külön­böző védő italokat és étele­ket fogyasztanak. Az idei re­kord: három műszak alatt a melegüzemekben 15 ezer liter szikvíz, több mint 500 liter feke­A mostani beutaltak között is többen vannak olyanok, akik minden évben elzarán­dokolnak az asztmások Mek­tekávé, 1100 liter tej, mintegy 50 kilogramm Hóvirág-sajt és jelentős mennyiségű, C-vitamint tartalmazó sajt fogyott cl. A gyáruk fennállásának 200. évfordulójára készülő kohászok a kánikulai időben is derekasan helytállnak és ütemesen, nyugodt tempóban teljesítik vállalásukat. A ju­bileum tiszteletére ugyanis — többek között — elhatá­rozták, hogy az év végéig — 1969-es teljesítményükhöz vi­szonyítva — acélból 50 ezer, hengereltáruból pedig 10 ezer tormával többet gyártanak. Icájába, a jósvafői bányász gyógyüdülőbe. Most három hétig — a nógrádi és az ózd- vidéki beutaltak után — a Borsodi Szénbányák 31 arra rászoruló dolgozóját gyógyít­ják itt. De jönnek — s most 19-en vannak — az ország más vidékeiről és Csehszlo­vákiából, Franciaországból, Kanadából, Svédországból és az Amerikai Egyesült Álla­mokból is. A Béke-barlang tiszta levegője olyan kímélő klíma a betegek számára, hogy a tudőasztmásoknál a beutalás után egy év tü­netmentesség következik. Na­ponta öt órát töltenek a bar­lang állandóan egyforma hő­mérsékletű, egészséges leve­gőjében a betegele kényelmes nyugágyakban, rádióhallga­tással, olvasással, kártyá­zással ütve agyon ezt az időt. Ezután a helybeli földmű­vesszövetkezet. kisvendéglőjé­ben elfogyasztják a jó ízű és elegendő ebédet, majd pihenő következik a szép és jól be­rendezett, kényelmes üdülő­ben. Az egészséges környezet­nek, a csendnek, a nyuga­gyógyulásban. A beutaltak .fokát sétálnak a Raftka-rétet övező hegyek ösvényein, gomba után becserkészik a Láz-oldalt, a Mál-oldalt és a Somos-tetőt. Vannak, akik pecáznalc a .Tósva-palak kristálytiszta vizében, vagy pisztránggal teszik próbára türelmüket a Tengerszem­tónál. Az este itt is a televízióé, de sokan igénybe veszik az üdülő könyvtárát, vagy a szobájukban hallgatják a rá­diót. Talán csak a vasárna­pok mozgalmasak, amikor el­jönnek látogatóba a bá­nyászfeleségek és a gyere­ket Az egészséges, festői környezetben, a barlang gyó­gyító levegőjében gyorsan te­lik az idő. Az egyik bányász beutalt azt mondta, sajnálja, hogy nem tölthet el legalább egy belet itt télen, amikor bizonyára olyan szép lehet a hegykoszorú zta Kafflca-rét, mint nyáron. (o. j:> Fluktuáció, munkáscsábítás Csernek gondjai a sxerencsi járásban B. P. Védőital-csúcs a melegüzemekbcn Négy nagyipari vállalat és főbb középüzem, kisipari ter­melőszövetkezet működik a szerencsi járás területén. A iárási Népi Ellenőrzési Bi­zottság szakemberei a közel­múltban megvizsgálták, hogy ezek az üzemek hogyan tel­■icsitik feladataikat, amelye­ket a gazdaságirányítási re­form támaszt velük szemben. Megnyugvással állapították meg, hogy valamennyi válla­it eredményes munkát vé- a termelési érték, a ter­melékenység és a dolgozók Jövedelmének növelése te­kintetében. Egyedül az E^zakm agyarországi Kőbá­nya Vállalatnál mutatkoztak megoldásra váró problémák, amelyek hátráltatják a piaci 'Sények teljes kielégítését és termelés növekedését elő- Segílő beruházások megvaló- sitását. Azt is megállapították a szakemberek: mindegyik üZem, vállalat vezetősége tu- 'totában van annak, hogy a ÍCrJnelés és a termelékeny- Se8 fokozásánálc egyik le(j- ctönyösebb módja a teljesít- mé'rybérbeit való foglalkozta- as> ezért valamennyien a -tjesitményük alapján fize- 'k dolgozóikat. Ennek, érté­ig emeli, hogy a termelés- n szigorúan szem előtt tfak a minőségi követel­éseket is. _^agy gondja valamennyi la hatnak, hogy szinte ál- ’Wlósuíf a létszámmozgás. Ölönösen szakmunkásokban SÍntke2Ík hiánT. mert a ■j^Pari termelőszövetkeze- .sőt a mezőgazdasági ter­sahKSZÖVetkezetek ls maga_ bért ígérve, nap mint ham magukh°z csábítják a a nélkülöz- auJű en szakmunkásokat. Ez énképpen egészségtelen. Mongólia földjén A hal sxente mindig nyitva "an A szojombónak, Mongólia nemzeti címerének ötödik szimbóluma az, amely az utóbbi évtizedekben a leg­nagyobb jelentőséget kapott. A mongol szeme, mint a halé, mindig nyitva van. Ez a nép, mint kicserepesedett talaj a vizet, úgy szívja ma­gába a további fennmara­dását, életét jelentő tudást. Hogy mennyi mindent je­lent egy elmaradott gazda­ság nyűgeivel küzdő ország életében a szocialista tudo­mány, azt az ulánbátori Mezőgazdasági Kutató Inté­zetben értettem meg igazán. Az intézet 1961-ben ala­kult, a Mongol Tudományos Akadémia mezőgazdasági ta­gozataként. Ez az intézet két nagyon fontos önálló tu­dományágat fejlesztett ki, 1963-ban a botanikát és 1968-ban a legelőjavítás és takarmányozással foglalkozó tudományágat. Tudományos rendfokozattal Tizenhat kisebb egységgel és húsz laboratóriummal dol­goznak. Központjuk 200 em­bere közül 30 már tudomá­nyos rendfokozattal rendel­kezik. Az intézetnek van egy kísérleti gazdasága, de ezenkívül az ország ötven pontján végeznek tudomá­nyos megfigyeléseket. Az intézet igazgatója, D. Mojabu kandidátus elmon­dotta, hogy létüket a Szovjet­unió és a szocialista tábor segítőkészségének köszönhe­tik. Felszereléseik Szovjet­unióból, Csehszlovákiából. Lengyelországból és Magyar- országról valók. Az NDK se­gítségével alakították ki vi- rustani, mikrofotó, hús- és tejkutató laboratóriumukat. Kutatásaik alapeszközeit, a kromatográfiai laboratórium műszereit a magyaroktól kapták, s nyolcán fél évig ta­nulmányozták hazánkban a műszerek kezelését. Mongólia mezőgazdaságá­nak alapja az állattenyésztés, de jelenleg még megközelí­tően sem tudnak annyi hasz- ! not nyerni rajta, mint amennyit lehetne. Az inté­zetnek éppen ezért két fő feladata van; az állatállo­mány javítása és az állatbe­tegségek elleni küzdelem. Főleg a mongol juhfajla nemesítésével foglalkoznak. A durva szőrű ősi fajtából ma már öt csoportot te­nyésztettek ki, és sikerül egy egészen új fajtát is nyerni, amelynek különösen finom a gyapjúja. Időbe tellett an­nak felmérése Is, hogy az ország mely részén milyen állatfajta tenyésztését érde­mes szorgalmazni. A Góbi sivatag vidékén kecskét te­nyésztenek, Nyugat-Mongó- liában pedig a nagy testű, úgynevezett húsjuhot tart­ják. A szarvasmarhát az ar­ra alkalmas vidékeken főleg húsáért nevelik. Hatezer tevéje van az in­tézetnek. s a fajta tökélete­sítésén dolgoznak. A teve szőre nagyon értékes. kumisz — nagyüzemi módszerrel Az utóbbi évekig ebben az. országban ismeretlen volt a baromfi. Az intézetnek már baromfigazdasága is van, s igen jó húsú, nagyfajta mon­gol tyúkot sikerült kitenyész­teniük. A mongol tyűk to­jáshozama alacsony, de tojá­suk a nálunk ismerteknél jó­val nagyobb. Még egy érdekesség: a me­zőgazdasági kutatóintézethez tartozik a tejüzem, ahol évente félmillió liter tejet dolgoznak fel. Itt állítottak elő először nagyüzemi mód­szerekkel kumiszt Mongóliá­ban. Látogatásunk egy olyan teremben végződött, ahol egy terített asztalon felkínál­ták az összes ismert mongo­ljai tejterméket. Itt ízlelhet­tük meg a legjobb kumiszt, megkóstoltuk a változatos, tejből és tejszínből készült szárított túrót, az árváit, majd tejpálinkával, a híres arhival koccintottunk az in­tézet dolgozóinak egészségé­re és további sikeres munká­jára. Még jelentősebb lesz a most épülő hatalmas bio- kombinát. amelynek üzembe helyezését már oly nehezen várják Mongóliában. A bio­kombinát magyar szakembe­rek munkája. Ez az üzem többek között 50 féle vakci­nát állít majd elő, s mar az induláskor 50 ezer liter oltó­anyagot termel. Mezőkövesdi építők Ulánbátorban A hal szeme mindig nyit­va van — a mongol ember mindig figyel, mindig tanul. Erről meséltek a Borsod me­gyéből kint dolgozó mezőkö­vesdi kőművesek is, akik Ulánbátorban egy kultúrhá- zat építenek. Papp Gyula cso­portvezető kőműves elmon­dotta, ' hogy háromhónapos kinttartózkodásuk idején nemcsak építettek, hanem új szakemberellet is neveltek a jurtákból bejáró pásztorok közül. Aki már elhatározta, hogy mesterséget szerez, az hálás minden szakmai fo­gásért, amit eltanulhatott a magyar építőktől. Olyan sze­retettel és figyelmes udva­riassággal vették körül kő­műveseinket, hogy azok ahf tudtak róla meghatottság nélkül szólni. Mongóliában kevés az em­ber. Éppen ezért nagy erőfe­szítésbe kerül" minden mun­kaigényes új létesítmény megvalósítása. A kint töltött öt nap programjába tarto­zott a magyar tervek alap­ján, magyar szakemberek irányításéval felépült ruha­gyár átadása. Az új létesítményről Daz- dorzs elvtárssal, a gyár igaz­gatójával beszélgettem. El­mondta, hogy 500 munkással kezdődik meg a termelés, s dolgozóik 90 százaléka nő. Különben az ö felesége is varrónő a gyárban. — A magyar szakemberek kiválóan dolgoztak. Jól szer­vezték az építkezést és jól szervezték a mi munkánkat is. A gyár teljes kapacitással 350 ezer férfi-, női és gyer­mekruhát termel majd. Kü­lönben szakembereink a ki­vitelezés során törődtek a speciális helyi viszonyokkal is. Olyan légkondicionált be­rendezést építettek, amely ál­landó belső nyomást biztosít az épületben, s ezáltal nem tud behatolni a por. amelyet itt oly gyakran felkavar az erős szél. A por ugyanis na­gyon árt a finom varrógépek­nek. — Nagy öröm ez a gyár a népnek — hangsúlyozta Daz- dorzs elvtárs. Szavaiban nem volt semmi fellengzős- ség. Itt mindent szó szerint lehet és kell érteni. Egy új gyár tényleg az egész nép­nek öröm. Adamovics Ilona (Következik: Az állam osz­lopa) f állapot, s a bizottság véle­ménye szerint központi sza­bályozók életbeléptetésére lenne szükség, hogy ennek a káros üzemi „sovinizmus­nak” minél előbb véget ves­senek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom