Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-21 / 144. szám
Vasárnap, T970. juntas 2t. eSZftX4«CAGYARORSZAG 3 Hasznosan tevékenykednek Külső vállalatok a borsodi építkezéseken Szocialista városok, hatalmas ipari kombinátok, új gyárak és üzemek jelzik Borsod megyében az utóbbi két évtized dinamikus fejlődését. Korszerű lakások ezrei és ezrei, kórházak, bölcsődék, szolgáltatóházak épültek a városokban, iskolák, művelődési otthonok egész sorával gazdagodott a megye. A borsodi ipar kiemelt fejlesztésére termesze lesen nem futotta volna csali a megye erejéből; népgazdaságunk hatalmas erőforrásokat összpontosított ide. ]Nein «yőzziik egyedül Hatalmas építkezéseinken igen jelentős szerepet játszottak a budapesti és a más megyékből meghívott építőipari vállalatok. A borsodi építőipar — bár egyre növelte teljesítőképességét — nem győzte volna egyedül a tengernyi munkát. Különösen új szocialista városaink építése idején segítettek sokat a külső vállalatok, még 1964—1965 táján is ők végezték a megyében az építőipari munkák 65—70 százalékát. Az arány azóta megváltozott. Részben azért, mert a borsodi állami építőipar nagy erőfeszítéseket tett kapacitásának növeléséért, részben mert a külső vállalatok valamelyest csökkentették a megyében tevékenységüket. Az utóbbi két esztendő számai szerint ma már a munka 60 százalékát végzik borsodi vállalatok. 1968-ban a megyei vállalatok 1,6 milliárd, a külsők 1,3 milliárd forint értékű építőipari munkát teljesítettek a megyében. 1969-ben tovább nőtt a helyi vállalatok részesedése: befejezett termelésük elérte az 1,87 milliárd forintot, míg a vendég vállalatok befejezett termelése 1,24 milliárd forint volt. A megye számos pontján ismerik a budapesti 31. sz. és 22. sz. Építőipari Vállalat, a gyárkéményépítők, a közmű- és mélyépítők, a közlekedési építők, az Üt- és Vasútépítő Vállalat, a Sátoraljaújhelyen dolgozó Szabolcs- Szatmár megyei Állami Építőipari Vállalat és a többiek munkáját. Értékes segítségük nélkül a megye amúgy is súlyos építőipari kapacitásgondjai sokkal több problémát okoznának. Hutai inas beruházások A negyedik ötéves terv elképzeléseinek ismeretében elmondhatjuk, hogy Borsodban igen nagy beruházásokra számíthatunk. Hogy csak a legjelentősebbet említsük: Leninváros ipara és maga a város is hatalmas fejlődés előtt áll, ismereteA mezőgazdaság műszaki fejlesztésének ötéves terve A Magyar Agrártudományi Égyesület vitaülésén a szakemberek behatóan tanulmányozták. hogy , milyen irányelveket kell követni a negyedik ötéves terv időszakában a mezőgazdaság műszaki fejlesztése leién. A gépesítés u legfontosabb Magyarország az elmúlt negyedszázad alatt felzárkózott a fejlett mezőgazdasággal rendelkező európai államok sorába, s további fejlődésünk legfontosabb tényezői a műszaki eszközök. A mezőgazdasági dolgozók aranya az ország összes keresői között az 1957. évi 44 százalékról tavalyig 29,7 százalékra csökkent, s ez a folyamat a következő ötéves terv időszakában is folytatódni fog. A műszaki fejlesztés a negyedik ötéves terv alatt a mezőgazdaság bruttó termelésének évente 2,5—3 százalékos növekedését fogja eredményezni, s ezen a téren az építészet, a kemizálás és a gépesítés fejlesztése a legfontosabb tényező. A mezőgazdasági építés az elmúlt években állandóan kapacitáshiánnyal küszködött, s ezen az építőanyag-ellátás nehézségei miatt a saját építő szervezet létrehozása sem tudott segíteni. A fejlődést csak a szerelő jellegű építkezés elterjedésétől remélhetjük. Nagyobb eredményeket A kemizálás terén nagy eredményeket értünk ed, de • következőkben még erőteljesebb tejlődés várható. 1960-ban a mezőgazdaság által felhasznált ipari termékek közölt a kémiai anyagok aránya csak 8 százalék volt, az idén előreláthatólag már eléri a 25—30 százalékot. s ez az arány a következő évtizedekben valószínűleg megkétszereződik. A mezőgazdaság gépparkja az utóbbi években elöregedett. pedig a jelenlegi korszerű termesztési, betakarítási és tárolási technológiák alkalmazása esetén hektáronként az élő munka 60— 90, a teljes termelési költség pedig 20—70 százalékkal lenne csökkenthető. A teljes körű gépesítés azonban csak akkor javíthatja a jövedelmezőséget, ha az átlagtermés hektáronként kenyérgabonából eléri a 25—26, száraz szemes kukoricából a 30, cukorrépából a 300. burgonyából pedig a 150 mázsát. Gépeket a háztájiba is Az biztosra vehető, hogy a negyedik ötéves tervidőszak végére a mezőgazdaságnak 75 ezer traktora és 13 ezer tehergépkocsija lesz. Ebben az időszakban a mezőgazdaság a szükséges energiát 60— 65 százalékban folyékony, 10—12 százalékban villamos és csupán 16—18 százalékban fogja szilárd energia- hordozókból meríteni. Természetesen növekedni fog a háztáji gazdaságok gép- és eszközállománya is. Várhatóan széles körben terjednek majd el a motoros kapák, a kézi vetőgépek, kézi műtrágyaszórók. háti permetező- gépek és számíthatunk a háztáji állattartás gépesítésére is. sek az új, nagy teljesítményű erőművek, s a petrolkémiai ipar fejlesztésével kapcsolatos beruházások tervei. A negyedik ötéves terv borsodi beruházásai természetesen nem csupán építőipari kapacitást igényelnek. A beruházások építési hányada eléri a 40—50 százalékot. Ez az építési igény a borsodi vállalatok jelenlegi és várható gyors fejlődése ellenére is meghaladja a helyi építőipar kapacitását. A külső vállalatok részvételére tehát továbbra is igen nagy szükség van. Az utóbbi időben néhány jelenség azt mutatta, hogy több külső vállalat csökkenteni szeretné borsodi munkáját. Nem csodálkozhatunk ezen, hiszen az építőipari vállalatok munkájára az ország más területein is sokan számítanak. Ugyanakkor az is természetes, hogy a megyei szervek a jó munka- feltételek megteremtésével, az itteni munkák népgazdasági jelentőségének ismertetésével, s más módon is törekednek hosszabb távra biztosítani a vendégvállalatok értékes segítségét. ^gazdasági INé[ szemmel Nem arról van szó, mintha Borsod érdekeit más megyék, területek, vagy a népgazdaság érdekei fölé helyeznék. Borsod megye iparát a népgazdaság szerves részének kell tekinteni, s az itteni fejlesztéseket, beruházásokat a népgazdaság számára legelőnyösebb, leghatékonyabb módon kell megvalósítani. A helyi szervek feladata a megfontolt, széles látókörű tervezés, a megyei erőforrások alapos felmérése, hatékony felhasználása és lehetőség szerinti erősítése. De ezenkívül megyei szerveinknek és a beruházásokban közvetlenül is érdekelt vállalatoknak mindent meg kell tenniük a megyén kívüli erőforrások bevonásáért is. A borsodi beruházások hosszú évekre nagy értékű munkát, jelentős jövedelmet biztosítanak a külső vállalatoknak. De a hagyományos partnerek megtartása, vagy új, további partnerek segítségének megszerzése végett az is igen fontos, hogy idejében gondoskodjunk az építőipari munkások megfelelő szállásáról, szociális és kereskedelmi ellátásáról is. Csak a népgazdasági érdekek, a megyei és a vendég- vállalatok közös érdekeinek figyelembevétele biztosíthatja, hogy a negyedik ötéves terv borsodi célkitűzései valóban megvalósuljanak. Flanek Tibor lí orszerűsítés Fen tárón m * A hegy mélyéből alumínium csővázba beépített gumiszalagon érkezik a szén a felszínre, a berbolyai Tervtáron. Foto: Laezó József Emberközelségben A beszélgetések tapasztalatai az LKM-hen A pari X. k Kongresz- szusára való készülés első fázisaként a bizalmiak, a vezetőségi tagok és az aktivisták április 15-ig gyárunk valamennyi alapszervezetében beszélgettek a párttagokkal. — E szavakkal kezdte tájékoztatóját Árvái Béla elvtárs. a Lenin Kohászati Művek nagyüzemi pártbizottságának helyettes titkára. Sokan elmondották: jó lenne legalább évente egyszer ilyen átfogó értékelést tartani. A pártszervek vezetői a jelenre, még inkább a jövőre vonatkozóan tartották és tartják ezt nagyon fontosnak. — A beszélgetések azt tükrözik — mondja Árvái elvtárs, — hogy gyárunk kommunistái pozitívan értékelik, helyeslik és támogatják pártunk politikáját. Több intézkedést igen nagy helyesléssel fogadtak. A párttagok fokozott megbecsülésének tekintik például a jubileumi emlékérem alapítását, amelyet az LKM-ben mintegy 700 dolgozó és vezető kapott meg. A gyárkapun belül az utóbbi három-négy évben minden vonatkozásban igen nagy fejlődés következett be. Van azonban több jogos észrevételük. Mindenekelőtt azt várják, hogy az alapszervezetek és a csúesvezelöségek még következetesebbek, haiáro- zottabbak legyenek a politikai és a gazdaságpolitikai kérdésekben. Azt is várják, hogy a csúcsvezetőségek, a nagyüzemi pártbizottság tagjai még sűrűbben járjanak az üzemekbe, többet vegyenek részt az alapszervezetek rendezvényein, s mindezt az esetleges problémák gyors intézése céljából. Több helyen hosszúnak tartják a beszámolókat, és solcszor azért, mert ezekben — a termelési tanácskozás szerepét átvéve — túl sokat foglalkoznak termelési kérdéssel. A párttagok tömör, konkrét beszámolókat várnak, s azért, hogy több idő jusson a vitára. Van még egy figyelemreméltó észrevételük: a vezetőségek következetesebben szerezzenek érvényt a szervezeti szabályzat előírásainak. Személyre való tekintet nélkül vonják felelősségre mindazokat, akik nem végeznek pártmunkát, illetve el-elmaradoznak a taggyűlésekről. Utóbbi akkor rossz kihatású, ha például egvik, vagy másik egységvezetőnél tapasztalják ezt. Az emberek őszintén beszéltek „kényes” kérdésekről is szóvá tettek bér- és árügyi gondokat. Általában nagyobb anyagi és erkölcsi elismerést várnak. A gyárban akadtak, akik viszolyog- va nézik a nagy fejlesztést, A tagság viszont úgy vélekedik; helyes politikát folytat a gyárvezetés. A nagy fejlesztés a jelenlegi generáció és gyermekeink érdekében történt. És mi történt a beszélgetések óta? — A beszélgetések tapasztalatait a nagyüzemi párt- bizottság elemezte. Az észrevételek és javaslatok egy- részét már felhasználtuk, más részét feldogozzuk a küldöttértekezlet beszámolójában, illetve határozat formájában terjesztjük az értekezlet elé. A napokban fogadta el a szakszervezeti tanácsülés a szocialista munkaversenyre. a brigádmozgalomra vonatkozó módosítást. amely fokozott erkölcsi és anyagi elismerést biztosit a legjobban dolgozóknak. Ebben, is hasznosítottuk a dolgozók javaslatait. A gyárban taggyűléseket tartanak. Ilyen volt a nagyolvasztóban, a középhengerműben és a IV. igazgatóságon. A középhengerműiről Árvái elvtárs ez* mondja: — Először a pártcsoportokban beszélgettek a problémákról. ISO kérdést gyűjtöttek össze. Ar alapszervezet ebből negyvenet eljuttatott a gyár felső vezetéséhez. E taggyűlésen ott volt Árvái elvtárs, Koszti Lajos. szb titkár, dr. Énekes Sándor vezérigazgató, Rábai István KISZ-titkár. sőt a műszaki fejlesztési főosztály vezetőie is. Igaz, hogy a taggyűlés jó három óráig tartott, viszont végig rendkívül érdekes volt sokat nyújtott mind a párttagságnak. mind a gyár vezetőségének. Van egy másik lei hatása is. Elhangzott egy igen hasznos javaslat. Ez a különböző lépcsőkön amúgy is eljutott volna a gyárvezetéshez. Így viszont igen gyorsan megtörtént az intézkedés. amelynek kihatásaként egyenletessé válik a kikészítés. a szállítás. Hatását rengeteg emberi fáradság megtakarításában lehet lemérni. A beszél «cl cs pf^stgö. r" eletet teremtett a gyárban. A bizalmiak, pártvezetőségi tagok. pártbizottsági tagok most már spontán, sűrűn találkoznak, s beszélgetnek. Ennek hatása is. hogy most újabb kongresszusi vállalásra készülnek. A gyárban ott van a párt IX. kongresszusának zászlaja. Nem is titkolják, olyan újabb vállalást akarnak tenni és úgy dolgozni, hogy mellé kerüljön a X. kongresszus zászlaja is. Csorba Barnabás líi lakbérek, új lakáselosztás Válasz olvasóink kérdéseire A nyugdíjasok lakáshelyzete szintén sokakat foglalkoztat. Ebben a témakörben az alábbi kérdésekre adunk választ. — Hogyan állapítják meg a lakbért ott, ahol együtt laknak nyugdíjasok és keresők? A lakbért egyformán állapítják meg, akár nyugdíjasok, akár keresők laknak a lakásban. Eltérés csak a lakbérhozzájárulás megállapításában lesz. A végrehajtási szabályok rögzítik majd részletesen, hogy a lakbér- emelés összegét hogyan osztják meg a nyugdíjas és a kereső családtagok között. — Eltartást szerződés esetén hogyan állapítják meg a lakbéreket? Az eltartási szerződéses lakásokban ugyanúgy állapítják meg a lakbéreket, mint másutt. Az eltartott, ha nyugdíjas, ilyen esetekben is lakbérhozzájárulást kap. — Van-e felső határ a hozzájárulás fizetésénél, a nyugdíjasoknál és magas keresetűeknél? ja lakbérhozzájárulás fizetésénél sem a nyugdíjasoknál, sem a magas keresetűeknél nincs felső határ. — A nagy lakásban lakó nyugdíjasokat mi ösztönzi majd a lakás cl- cscrélésére? Elsősorban az ösztönözheti majd őket, hogy megkaphatják a két lakás értéke közötti különbözeiét készpénzben, másrészt lakbérhozzájárulást csak a méltányos lakásigényük erejéig kaphatnak. — Előfordulhat-c, hogy ahol a nyugdíjas szülök cs a kereső gyerekek laknak együtt, a lakást átírassák a szülőkre? A fel- és lemenő ági rokonok általában lemondhatnak egymás javára lakásuk bérleti jogáról, ilyen esetekben azonban hosszabb ideig nem léphetnek fel, mint új igénylők. Hogy érdemes-e a keresőknek a nyugdíjas szülők javára lemondani 1 alvásukról, attól függ, hogyan fogják szabályozni a lak- béremelés megosztását a nyugdíjasok és a kereső családtagok között. Mindenesetre arra törekszenek, hogy a születő rendelkezésekkel kiküszöböljék a spekuláció lehetőségét. — A nyugdíjas főbérlő havi 500 forint mellékfoglalkozásból eredő jövedelméből is levonják-e a 25 százalékot? A nyugdíjas bérlők az 500 forintos mellékfoglalkozásból eredő jövedelmüktől függetlenül megkapják az állami lakbérhozzájárul ást. Az 500 forintos nyugdíj kiegészítésüket a 25 százalékos csökkentés nem érinti.
