Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-20 / 143. szám
Szombat, 1970. június 20. Olasz csempe, szovjet hullámpala Áruválaszték a sajószenipéterí TÍJZEP-telcpen A kereskedelem bonyolult dolog. Az ügyfelekkel foglalkozni kell. Akkor is, amikor árubőség van, s el kell adni, s akkor is, amikor sok a hiánycikk, mégis meg kell tartani a vevőt. Ilyesféle elméleteket fejte, getelt Dalmi Jenő, a sajó- szentpéteri TÜZÉP-telep vezetője. Évtizede is elmúlt már, hogy a szakmában dolgozik, s több évtizede annak, hogy a községben él. Jóformán mindenkit ismer, s őt is ismerik a környék lakói. Mindent egy helyen Házaspár kereste a tolepve. zetöt. Egy iskolaíüzetből kitépett lapra írták fel, mit is kell vásárolniuk, miből mennyi kell. — Mit akarnak építeni? — Házat. — Üjat, vagy javítanak? — Üjat. Fontos ezt most megtudakolni, mert az árvízkárok helyreállításának ideje alatt lehetőleg lassítani kell a kerítésépítkezéseket, nem kell hozzálátni a nem túlzottan szükséges renoválásokhoz. Amikor Jenő bácsi elmondja, hogy az árvíz miatt, rendszerint mindjárt meg is értik az emberek. Persze, az új ház építése, az más. Az szintén fontos. A fiatalok felolvassák a füzetlapra írt listát. — Van ... az is van ... van — felelget a tételekre Dalmi Jenő, majd hozzáteszi: — Mindent megkapnak, forduljanak az árukiadóhoz. Színpompás csempék A szentpéteri telep elég mostoha kürüitnónyek közt működik. Kicsi az udvar, zsú. folt a készlet. Pedig az áruk jó része be se jön ide, hanem mindjárt a megrendelőhöz szállítják. így segítenek a raktározási gondokon. Két fészer alatt ízléses papírdobozokban csomagolva padló- és falburkoló csempék sorakoznak. Újdonság a színpompás padlócsempe. Ezt "Olaszországból hoztuk. Van halványzöld, világosszürke, mustársárga és kék. Nemcsak konyhában és teraszon, hanem egy színnel nappali szobában" is elképzelhetnénk ilyen modern színes padlót. Mindent összevetve jól szolgálják itt az újonnan építkezők ügyét. Ezt bizonyította az egyik vevő is, _aki_ laposkocsin a Jugoszláviából vásárolt nagy alakú redőnyös ablakokból szállított el éppen. Elmondotta az építkező, hogy ez évben kezdte el az anyagok beszerzését, s ha minden olyan jól megy, mint eddig, ősszel már be is költözhet családjával az új, háromszobás lakásba Előtérben az ..ÉV A TÜZÉP-nél itt az ÉP kerül előtérbe. Ezt bizonyítja a telep bevétele is. Az évi forgalom 33 millió forint, s ebből csak 30 százalék származik a tüzelőből, zömét az építőanyag teszi ki. A választék minden igényt kielégít, de még nagyobb is lehetne, ha nem ldizdenének helyiséghiánnyal. Nagyon keresett például a színes üveg, amit már végképp nem tudnak hol elhelyezni. A lakosság érdekeit szolgálná, ha a helyi tanács mielőbb segítene az új telephely kijelölésében. A. I. Tovább árad a Tisza és a Bodrog Védömüvok hullámverés ellen — Kárt okoz a fakadó viz — Dolgozik az új ÁKSZ — Szivattyúzás éjjel-nappal Az elmúlt 24 órában a Körösök és a Berettyó térségében tovább javult a helyzet. A kitelepített községek lakossága ismét visszaköltözhetett otthonába. A nemrég még „veszélyes” gátakról visszairányították megyénkbe az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság tíz műTapolcai kuriózumok szaki dolgozóját és 15 gátőrét is, mert az elkövetkező napokban a borsodi védvonalakon lesz nagy szükség helytállásukra. Borsodnál ugyanis tovább árad a Tisza, és a Bodrog árhulláma sem tetőzött még. A helyi esőzésektől megáradt Latorca és Ung további víztömegeket szállít a Bodrogba. A folyó a mezőgazdaságnak a fakadó vizek. Több helyen folytatni kellett a nyomópadkák erősítését és szorítómedencék építését. Az inérháti szivattyútelepnél „bevetették” az újonnan létesített, negyedik ÁKSZ-oszta- got is. A tokaji és a tiszalöki „vizes” műhelyek napok alatt készítették el az új osztag teljes felszerelését. Mostanában, ha épp nem esik az eső, ki-kiugrunk Tapolcára a feleségemmel, s két gyerekünkkel friss levegőt szívni, vagy ahogy ő szokta mondani a nők finom gúnyo. rosságával célozva a város zajongására: hallgatni egy kis csöndet is. A park csakugyan gyönyörű mostanában s a levegő csodásán jó, egy-két mély szippantás belőle valósággal megújítja az emberi. A padokon mindig sokan üldögélnek, főleg idősebbek. A fiatalok inkább sétálgatnak. Mi a gyerekekkel jobbára a játszótéren szoktunk kikötni. Játszótér... Sok-sok kisgyerek hintázik, ül bele a ser. gőbe, a hajóhinta hajójába, kapaszkodik a libikókába, vagy hadakozik apukával, anyukával, nagymamával. Szép, nagy játszótér ez a tapolcai. Akkor is szép, ha jobban szemügyre véve, néhány szépséghibája is akad. Például, a hinták állapota. Az egyik hajóhinta három hajója közül egy le van szakadva, nem használható. Jó régen leszakadhatott már, hiszen az a drót is rozsdás, amivel a leszakadt tartórudat odakötözték az állványhoz. A lengőhinták fából készült ülőkéi úgy szét vannak korhadva, hogy jószerével rájuk sem lehet ülni, szálkásak, szétszaggatják a gyermek ruháját. A sergők pedig? Az egyik ferdén áll, s emiatt nem forog, a másiknál a hajtókerék használhatatlan. Meglehető, sen egyoldalú a játszótér a hinták e gyarlóságait leszámítva is. Hiányoznak a gyerekek által annyira kedvelt bújkálók és mászkálok, egyensúlyozó gerenda nincs. Hinta van, olyan, amilyen. Jó, jó, de hol itt a kuriózum? — kérdezheti a cím által felcsigázott érdeklődésű olvasó. Kérem, hát nem kuriózum, hogy e nagyon szép környezetben lévő, s nyilván igen nagy látogatottságra szá. mottartó játszótér létesítményei ilyen elhanyagoltak lehetnek? Nos, én ezt sajátos tapolcai kuriozitásként könyveltem el magamban. Bár vannak még Miskolcon másutt is játszóterek. — Apuci! — riasztott fel tűnődésemből a kislányom érdeklődő I igja. — Annak a néninek miért van a hasa bekenve feketére? A „bekent hasú néni” egy kecses női aktszobor az Anna szálló közelében, a csónakázó tó partján. Épp mellette haladtunk el séta közben, s kislányom éber szemmel fölfedezte Tapolca e másik kuriózumát. Nyilván fölgyúlt fantáziájú kamaszok csináltak rossz heccet ezzel a szép szoborral. A furcsaság nem is annyira az hogy bekenték, hanem az, hogy jóideje nem jut eszébe senkinek, hogy az eléktelení- tett alkotást megtisztogassa. Máshol a szobrokat akkor is rendszeresen tisztogatják, ha kényes részeken nem esik rajtuk efféle csúfság. Ez a szobor viszont, itt ebben a parkban nyilván gazdátlan, nem törődnek vele. Hát ez a ^polcai kuriózum. A harmadik? Nos, az ember még be sem ért Tapolcára,) Iranybánya a padláson A Bizományi Aruház miskolci üzlete állandóan zsúfolt. Van itt minden Ruha, cipő. fehérnemű, használt és új. Televízió és rádió nagy választékban. Mosógép, írógép, fényképezőgép keskeny filmvetítő. Aligha gondolnánk, hogy ebben az üzletben havonta csaknem két és fél millió forint értékű áru cserél gazdát. Zwioltsa». belyhiány Kiss Miklós üzletvezető „irodája” a sarokban függönnyel elválasztott tenyér- nvi kis terület. Ö is a zsúfoltságról panaszkodik, melyet magam is láttam: _ Csaknem háromszorosára lehetne növelni a forgalmat..' több mint havi 5 millió forintra, ha nagyobb lenné az üzlet es raktárak is volnának — mondta az üzletveZ ’ miskolci bizományi egyébként önellátó, két felvevőhelyen 3 becsüs dolgozik, és reggel 7-től este 7-ig ott vannak. Egy-egy becsüs napközben is járja a várost, bútorokat felértékelni. Kiaknázatlan aranybánya ez a terület is. Jellemző, hogy az ócs- kapiac még valamire használható áruja is jórészt innen kerül ki, és ott élelmes „kereskedők” feláron adnak túl rajta, tlj áruház épül Mint az üzlet forgalma bizonyítja, az üzlet számottevő lakossági igényt elégít ki. Ezért is vették tervbe egy új áruház építését, amely valóban biztosítja majd a magasabb szintű használtcikk kereskedelmet Ma a forgalomnak mintegy felét ruhanemű adja. 2U—22 százalék pedig lakberendezési tárgyakból: bútorból, szőnyegből, képekből van. A többi tehát műszaki áru A ruhanemű egyre olcsóbb lesz nálunk, tehát a fejlődés lehetősége éppen ezért az utóbbiakban van. Ma már világszerte keresett cikk a stílbútor, az antik tárgyak és berendezések. Biztos, hogy ezekből Miskolcon és környékén is rengeteg porosodik a padlásokon és kamrákban. Hozzáértők véleménye szerint ez az igazi aranybánya. Ui üzletek vidéken is Tervezik egy arany- és ékszerüzlet létrehozását, ahol nagy választékot tudnak majd biztosítani használt ékszerekből. Itt kerülnek értékesítésre a zálogból ki nem váltott ékszerek is. A Bizományi Áruház hálózatának fejlesztését nemcsak Miskolcon tervezik, hanem a megye más városaiban is. Teljesen kihasználatlan fehér folt még Özd, Leninvúros, Sárospatak. ahol hasonlóan szükség volna bizományi üzletekre, felvevőhelyre és áruházra. Cs. E. már észlelheti, úgy este 6 órától. Tapolca üdülőtelep, pihenőhely, ahová az emberek többek között épp a zajtól csömörlötten menekülnek, csendre, jó levegőre, nyugalomra vágyva. Az Anna-szál- ló és étterem kerthelyiségében „zenélő” beat-zenekar azonban — jóllehet, egyébként kitűnőek a saját stílusukban — erősítőivel, harsogó zajával alaposan rácáfol a csöndnek, nyugalomnak erre a tapolcai illúziójára. Igen kérem, az is kuriózum bizony, méghozzá tapolcai, hogy egy üdülőtelep kerthelyiségében beat-zene borzolja a pihenni vágyók idegeit. S ezt meg kell mondjuk, még ha magunkra zúdítjuk is a Tapolcára zarándokoló tizenéves beat-ra- jongók haragját Soroljuk tovább azokat a kuriozitásokat, tapolcai furcsaságokat, amelyek egyben szépséghibái is e gyönyörű helynek, környezetnek? Egye. lőre ennyi talán elég. Reméljük, felfigyelnek rá mindazok, akik eddig nem vették észre őket. PPl Csongrád határában a Tiszatöltés melletti nagy buzgár- sori állandóan őrzik. Amikor a folyó árad. időnként felbusof a víz, ilyenkor az őrzők azonnal elfojtják. Bodrogközt védő gátjain valószínűleg el kell majd rendelni a harmadfokú árvízvédelmi készültséget. A Tisza felső szakasza már apad, de Polgárnál az elmúlt 24 órában még 8 centimétert áradt a folyó. Sok helyen kellett rőzse és fólia védő- műveket kiépíteni, a hullámverések ellen. A gátak közelében levő földeken mind nagyobb területet borítanak el, s tetemes károkat okoznak A belvizes öblözetben változatlan a helyzet. Megyénkben mintegy 23 ezer holdat borítanak belvizek. A szivattyúk éjjel-nappal dolgoznak, s egy-egy nap alatt annyi vizet emelnek át a folyókba, amivel csaknem fel lehetne tölteni a rakacai víztárolót. Az elmúlt napon az ár- és belvízvédekezésnél csaknem háromezren dolgoztak az Északmagyárországi Vízügyi Igazgatóság védvonalain. Romániai árvízi napló (4.) Gátszakadás a Krasznán Tizenharmadikán, szombaton reggelre Szatmárnémetinél lényegében megszűnt a veszély. A Szamos újabb árhulláma már szilárd ellenállásba ütközött ott is, ahol májusban átszakította a gátakat. A küzdelem azonban nem szűnt meg. A Szamos és a Túr völgye után drámai napokat kellett megélniük Szat- már megye harmadik folyójá. nak, a Kraszna-vidék lakóinak is Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság gépesített árvízvédelmi részlegének egy brigádja kint dolgozott a Szamos gátjain, másik része az út szélén parkírozó autóbuszban, tehergépkocsikon aludt volna, ha a szúnyogok hadserege hagyta volna. Én egy Volga személygépkocsi leeresztett ülésén forgolódtam és vakaróztam. A „pilóta”, Hetei Sándor, a 3. sz. AKÖV dolgozója osztotta meg velem szűk fekhelyét. Reggel 6-kor váratlanul riadóztatták minket. Annyi időnk sem volt, hogy az ülést helyére emeljük.. A Kraszna Bőrve határában áttörte a gátat. Az árvédekezés során sokszor csodáltam gépkocsivezetőink szorgalmát, fáradhatatlanságát, találékonyságát, bátorságát, szakmai tudását. Ök tulajdonképpen a védelem kulcsemberei. Az ember erejét megtoldó technika, védelmi eszköz- és anyag nélkülük bizony sokszor nem jutott' volna el időben rendeltetési helyére. Ez az út is őket dicsérte. Az erős oldalszélben, a fiatal nyárfasor között, viszonylag nagy sebességgel, zavartalanul haladt célja felé az oszlop. A mi Volgánk nyomában Kleine Péter hattonnás vezérkocsija rohant, és ezt követte még közel 30 tehergépkocsi, közöttük Dég- már Tibor oszlopvezető, Martin János, a hatalmas üzemanyagkocsi „pilótája”, a 3. sz. AKÖV dolgozói. A sort Papp Lajos zárta be, a vízügyi igazgatóság daruskocsiján, az oszlopban, illetve mellette pedig mindig ott volt a Bállá László által vezetett kis terepjáró, amelyben az egység vezetői közül ültek ketten- hárman. s ahol szükség volt. irányították, terelték a forgalmat. Kálmánd és Börve között a közúti és vasúti hidaknál nem tudott átfolyni a megáradt Kraszna vize, elöntötte az út egy részét is, s így gépkocsijainknak a vízből kiálló karók között, alvázig vízben kellett megközelíteni a szerelés helyét. Bőrvéről már pénteken kitelepítették a gyerekeket, 'a kisgyermekes anyákat és az öregek nagy ■ részét. Biztonságba helyezték az állatállományt is. Az országúton hosz- szú gépkocsisor várakozott, hogy végszükség esetén mindenkit elszállítsanak a faluból. Erre azonban nem került sor. A Kraszna a községgel szemközt, a bal parton, a magyar határ közelében szakította át a gátat... A miskolci gépesített árvízvédelmi részleg azonnal megkezdte a vízre szállást. Délután 3 órára Kőházi István vezetésével elkészült a hídszerkezet. Idegfeszitő percek következtek. A daruskocsi, melynek hátsó kerekei vízben álltak, a levegőbe emelte a 25 mázsás kompresszort. Ugyanakkor azonban a levegőbe emelkedett a két első kereke is. A daruskocsi hátsó talpai lassan süllyedtek az átázott földbe. Elhangzott a kiáltás: „Minden ember ide!” Annyian ugrottak — ellensúlyként — a gépkocsi orrára, hogy sikerült borulását megfékezni. Amikor a hídszerkezetre került a kompresszor, nagy reccsenéssel eltörtek alatta a vastag pallódeszkák. Szerencsére, sérülés nem történt. Drámai pillanatok voltak ... Felettünk helikopter körözött, motorjának idegesítő hangja, mintha sürgetett volna minket. Végre felbúgtak a rocsók motorjai, Losonczi János. Almási Dénes kormányzásával megindult a leterhelt hídszerkezet a gátszakadáshoz. A pátrialemezeket román hadsereg kétéltű csapatszállító járműve hozta utánunk. A gát és a vasúti töltés tetejéről százak figyelték útunkat. A kikötéssel járó manőverezés után délután 5 órakor a magyar egység megkezdte a 10 méter hosszú gátszakadás elzárását. A hídszerkezeten géppuska hangjukon megszólaltak a légkalapácsok, hogy a hosszú acéllemezeket beleütve a megrongált gát- szerkezetbe, útját állják a kitörő víznek. Oravec János
