Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-19 / 142. szám
V'ír. V41AG PROLETÁRJAI, EGY,ESÖlJÉtLK' A MAGYAR SZOCIALISTÁM UNKASPÁRT BORSOD MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 142. szám Ara: 80 fillér Péntek, 1970. június 19. Már csak vízi és légi úton van összeköttetése Phnom Penh-nek a külvilággal azután, hogy csütörtökön a kambodzsai népi erők aláaknázták és eltorlaszolták az 1. számú országutat, amelyik Phnom Penh-t Saigonnal köti össze. Magában Phnom Penh-ben idegesen feszült, de — mint a UPI írja — nem pánikszerű hangulat uralkodik. A fővárosi egyetemeken olyan Á 273. fordulat utál® röpcédulákat találtak, amelyek szerint a népi erők rövidesen támadást indítanak a főváros ellen. Az nem derül ki a hírügynökségi jelentésekből, hogy kik készítették a röpcédulákat. A katonai szóvivő közlése szerint a gyakorlatilag bekerített főváros körül megszűntek a népi erők csapatmozdulatai. Csütörtökön, magyar idő szerint 18 órakor, a Szojuz —9 befejezte 273. fordulatát a Föld körül. Az űrpilóták egészségi állapota és közérzete jó. Az űrhajó berendezései kifogástalanul működnek. A Szojuz—9 folytatja repülését. Franz Jonas nyilatkozata Dr. H. C. Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság elnöke balatoni útja során nyilatkozott újságíróknak magyarországi tapasztalatairól, a magyar—osztrák kapcsolatokról és az európai biztonsági értekezlet kérdéséről. Elmondotta: — Rendkívül örülök, hogy ellátogathattam a szomszédos és baráti Magyarországra, ahová Losonczi Pál hívott meg. Több nap elteltével most már bizonyos mérleget vonhatok látogatásomról. Számomra c látogatás legjelentősebb eredménye a magyar államférfiakkal folytatott megbeszélés volt. Itt alkalmunk nyílt megismerni a magyar államférfiak állásfoglalásait a legfontosabb időszerű nemzetközi kérdésekben és a két ország viszonyát illetően. Nagy örömmel állapíthatom meg, hogy a fontos kérdésekben nézeteink teljesen azonosak és hogy ezek a megbeszélések igazolták a rendkívül jó osztrák—magyar viszonyt. — Természetesen alkalmunk volt beszélni részlet- kérdésekről is, amelyek a gazdasági és kulturális kapI csőlátókat illetik. Különösen behatóan foglalkoztunk azzal, hogyan lehetne a már meglevő tudományos, műszaki és kulturális kapcsolatokat továbbszélesítcni. Megállapítottuk, hogy ennek megvannak a lehetőségei. s kívánatos lenne ezeket a kapcsolatokat tovább szélesíteni. E vonatkozásban reményeim a legjobbak. — Manapság természetesen nincs olyan nemzetközi érintkezés, ahol ne beszélnének az európai biztonságról. Ebben a vonatkozásban is egyetértő állásfoglalásra jutottunk. Mint ismeretes, Finnország után Ausztria volt az első olyan ország, amely a tervezett európai biztonsági értekezlettel kapcsolatosan pozitív álláspontot foglalt cl. Véleményünk szerint a jelen helyzetben valóban szükséges és — mint reméljük — hasznos lenne ez az értekezlet s konkrét, pozitív eredményeket hozna. Erről a kérdésről a két külügyminiszter is folytatott tárgyalásokat, s meg vagyok róla győződve, hogy ők is a lehető legjobban megértették egymást. Zajok szorításában (3. oldal) A nők ügyében (4, oldal) Radioes Iv-musor Súlyos károkat okozott az árvíz A kormány felhívása a vállalatokhoz 00 Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és tudomásul vette az árvízvédelmi kormánybiztos jelentését a tiszavölgyi ár- vízvédelem helyzetéről és a helyreállítási munkák menetéről. (A jelentést külön ismertetjük.) Fock Jenő, a kormány elnöke beszámolt június 2 és 5 között Jugoszláviában tett hivatalos baráti látogatásáról. A Minisztertanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy a látogatás és a kormányfők tárgyalása hozzájárult a magyar—jugoszláv államközi kapcsolatok sokoldalú fejlődéséhez, a két- szomszédos szocialista ország népei közötti baráti kapcsolatok további erősítéséhez. Ezután a külügyminiszter Norvégiában tett hivatalos látogatásáról jelentett a kormánynak. A Minisztertanács pozitívan értékelte a látogatás során aláírt ipari és műszaki együttműködési megállapodást. A belkereskedelmi miniszter beszámolt a KGST-tag- államok belkereskedelmi minisztereinek ez év június 3 és 5 között Várnában megtartott II. tanácskozásáról. A közlekedés- és postaügyi miniszter jelentést tett az országos közúthálózat helyre- állításának helyzetéről. Az elmúlt télen a kedvezőtlen időjárás, valamint a nagytengelynyomású járművek számának növekedése következtében az előző éveknél nagyobb mértékű károk keletkeztek. A főútvonalakon összesen 1300, az alsóbbrendű utakon pedig 2300 kilométeres szakasz kijavítása vált szükségessé. A főúthálózat kijavítása a kitűzött határidőre befejeződött; az alsóbbrendű úthálózat javításában még hátralevő munkák befejezése sem szenved lényeges halasztást. A kormány megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a fák védelméről szóló előterjesztését. Az ebben a tárgyban 1966-ban kiadott kormányrendelet egyes rendelkezései elavultak; az élőfák kezeléséhez, indokolatlan kivágásuk megakadályozásához azonban továbbra is gazdasági és társadalmi érdekek fűződnek. Ezért a rendelet előírja, hogy a tulajdonosnak fakivágási szándékát be kell jelentenie az illetékes hatósághoz, s ha erre engedélyt, kap, akkor — a korábbi rendelkezésektől eltérően — a kivágott fával szabadon rendelkezik. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ezután beszámolt a kormánynak az időszerű mezőgazdasági munkák helyzetéről. A késői kitavaszodás, az ismétlődő esőzések, az átlagosnál nagyobb méretű belvizek és az árvíz késleltették a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Ez az oka annak, hogy a mezőgazdasági üzemek a kora tavasziakból az előirányzottnál kisebb területen vetettek. Az április második felében kedvezőbbre fordult időjárás meggyorsította a növényele fejlődését, a tavaszi fagyok lényeges kárt (Folytatás a 2. oldalov) ICésiic az aratás (6. oldal) A júniusi határ még mindig valahol a májusi állapotnál tart. Pedig a tavasz már elmúlt és úgy tűnik, hogy nem is volt. Valamennyien — falun és városon egyaránt — a nyarát várjuk, amikor (június, július, augusztus) az átlagos középhőmérséklet 21 föle. Nos: a nyárból már „elfogyasztottunk” egy fél hóCelsius-fok Csapolás előtti pillanatok a Lenin Kohászati Művek 1. számú kohójánál. Foto: Kőbőr Pál. napot, de meleg napokról alig-alig beszélhetünk. A földeken fázik a kukorica, nem fejlődnek a kertészeti növények, s nem egyszer fáznak a kinn dolgozó emberek is. A mezőgazdaságnak nem kedvező, kifejezetten rossz idő ellenére a betakarítás kezdetét vette, hiszen a takarmányok begyűjtése, a repce- aratás mind-mind a betakarítás műveletei. A pillangósok első kaszálása is megyeszerte megtörtént; vágják már a rétek, árokpartok íűtermését is. Az útmenti árkok, töltések szénatermését ebben az esztendőben is a háztáji állattartók részére tették szabaddá a tanácsok, amire annál is inkább szükség van, mert az ár- és belvizek miatt sok közös gazdaság még mindig nem tudta tagjai részére a háztájit biztosítani. Az Észak-Magyarországban beszámoltunk a megyénket sújtó árvízi csapásokról is. A Tisza menti termelőszövetkezetekben: Ároktőn, Bábolnán, Kesziben több ezer hold értékes termőföld van még mindig víz alatt; többek között olyan nagy kiterjedésű területek is, amelyeken még a szántást sem tudták elvégezni. A tiszabábolnai Rákóczi Tsz ár- és belvízkára meghaladja a négymillió forintot. Ebből az Állami Biztosító csaic valamivel több, mint egymilliót térít, a fennmaradó hárommillió forintot az állattenyésztésből és a kiegészítő tevékenységből kellene kigazdálkodni. De hát: a mintegy kétezer hold- nyí szántón gazdálkodó tsz-ben 850 hold még most is hiába várja a vetőmagot, hiszen belvíz és a Tisza árvize borítja. Nincs a földben a kukorica, a napraforgó és a kertészet is víz alatt áll. Honnan teremtsék hát elő az állatállomány takarmányszükségletét? Lassanként a tagság is elveszti a türelmét, hiszen eddig még egy talpalatnyi háztájit nem tudtak kiosztani: a háztáji terület is az ár- és belvíz martalékává vált. A borsodivánkai Kossuth Termelőszövetkezet az év elején három falu — Ivánka, Négyes és Tiszavalk — egyesüléséből jött létre. A házasság azonban nagyon rosz- szul kezdődik: a három község 7300 holdas határából 3200 hold van a belvíz fogságában. A mostoha időjárás mellett nagyon lassan szárad a talaj: június első 10 napjában1 például itt 115 milliméter csapadék hullott. A mai napig több, mint ezer holdjuk vetetten, a termeléskiesésből eredő kár eddig tizenkétmillió forint. Nagy gond ez ezekben a termelő- szövetkezetekben. Gondjuk egyben a megyei és országos szervek gondja is. Megyénkben is megalakult már az árvízkárok felmérést és helyreállítását intéző bizottság, amely az 1017-cs kormányhatározat szerint jár el. A társadalom — mint annak most is annyi jelét tapasztalhatjuk — minden tőle telhető segítséget, támogatást megad a bajbajutottaknak, de e nagyarányú társadalmi és állami segítség ellenére is igen nehéz esztendőnek néznek elébe az árvízkárt szenvedett termelőszövetkezeti gazdaságok, akikre most mar igazán ráférne, hogy az időjárás is végre jobbra forduljon! Tegnap több mezőgazdasági szakembertől kértünk véleményt. A gabona — mondták — mindenütt kalászba szökött, helyenként már a virágzása is megkezdődött. Ebből jó termést várhatunk, de az aratás a mi megyénkben különösen meg fog késni. Helyenként károkat okoz a lisztharmat és a gyomosodás is nagyobb a sokévi átlagnál. ami azt jelenti, hogy nem lesz könnyű az aratás. Szépek az őszi és tavaszi árpák is. ezekből is jó termésre számíthatunk. Sokat, nagyon sokat dolgoznak termelőszövetkezeteinkben az emberek és a gépek, de az a sok munka a rossz időjárás miatt a növények fejlődésén nem mutatkozik meg. Még csak most virágzik a burgonya és lassú a gumóképződés is. A dohány fejlődésében is mintegy kéthetes lemaradás van. Valamennyi növény több meleget kíván, s legalább június második felétől — igazi nyarat ! O. M. I sápi érik lekerilettél liufetta fivárasál
