Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-19 / 142. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 2 Péntek, WJQ. Június 19. Súlyosbodott a helyzet a Tisza borsodi szakaszán Erős szivárgások Tiszakarádnál — Töltéslazulás a tiszaladányi „könyöknél” — Mini-buzgárok a dél-borsodi gátaknál — Gondok Szegednél és a jugoszláv Tiszán fi korún felívása a vállalatokhoz A Körösökről, a Kraszná- ról és a Berettyóról tegnap már megnyugtató hírek érkeztek. Az apadás következtében lényegesen csökkent a veszély. Megyénkben azonban újabb nehéz szakaszához érkezett a hatodik hete tartó árvédekezés. A Tisza újabb árhulláma ezekben a napokban a megyénket védő gátaknál tetőzik. Az erősen átázott. több hete hatalmas víztömeget visszaszorító töltéseken az előzőnél alacsonyabb árhullám is súlyos gondokat, okoz. Vezse Sándortól, az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság vezetőjétől csütörtökön kapott tájékoztatás szerint az árhullám jelenleg Tokaj térségében tetőzik. Tokajtól lefelé a folyó mindenütt árad. Tovább árad a Bodrog Is. Polgártól lefelé harmadfokú, a többi védelmi vonalon másodfokú az árvízvédelmi készültség. Tiszakarád község belterületén nagy szorítómedencék építésével kellett védekezni az erős szivárgások, csurgá- sok ellen. Tokaj alatt, az úgynevezett tiszaladányi „könyöknél” töltés- lazulás keletkezett a védvonal lábánál. Az erősen átázott gát itt valósággal meghajlott a víz hatalmas nyomásától. Azonnali bordás terheléssel sikerült megerősíteni a gátat. Tokaj belsőségében, valamint a taktaközi „Szemt- erdőriél” is újból erősek az átázások. Tiszapalkonyán a töltés közelében levő mélyebb területet ismét elöntötte a fakadó víz. Tiszaiarján és Tiszakeszi között működni kezdett a mini-hnzgárok egész tömege. Ezen a veszélyes szakaszon szorító töltéseket építenek. A tartós magas vízállás következtében az átázások és szivárgások mindenütt intenzívebben jelentkeznek. Nehezíti az árvédekezők munkáját, hogy az esőzések miatt a gátak koronája szinte mindenütt járhatatlan. Megyénkben szinte mindenütt volt 10—30 milliméter körüli csapadék. Mór a Sajó és a Hernád völgye sem maradt „száraz”. Az elmúlt 24 órában az igazgatóság területén 2119 vízügyi dolgozó és 439 közerő vett részt az árvédekezésben. Munkájukat 237 gépjármű, 38 vízi jármű és 100 építőipari gép segítette. Szeged térségében is súlyosbodtak a gondok. A Körösökből érkező hatalmas víztömeg és a Tiszán levonuló árhullám itt találkozik. Szeged alatt a Tisza jugoszláviai töltéseiből már szinte patakokban ömlik a fakadó víz. A magyar és jugoszláv vízügyi szervek a legszorosabb együttműködést építették ki, s közös erővel igyekeznek elhárítani a veszélyt. 1 IKSZ 51 esztendeje Kiállítás nyílt Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) nem okoztak. A mezőgazda- sági üzemek szervezett, jó munkája is csökkentette a késői kitavaszodás- okozta hátrányokat. A nyári munkákkal kapcsolatban a jelentés megállapította, hogy mintegy 3,1 millió hold kalászos gabona gyors betakarítása érdekében a mezőgazdasági üzemek ebben az évben tovább növelték gépparkjukat, összesen mintegy 12 700 gabonakombájn, 2200 rendrevágó és 2100 kévekötő-aratógép áll a mezőgazdaság rendelkezésére. Ez a géppark — kedvező időjárás esetén — a termelőszövetkezetekben mintegy 92, az állami gazdaságokban pedig gyakorlatilag 100 százalékos gépi betakarítást tesz lehetővé. A hosszan tartó tél és a hűvös tavasz nagy mértékben hátráltatta a primőrök fejlődését. A korai zöldséges főzelékfélék ezért jelentek meg később a piacokon. Az őszi kalászos gabonák és a tavaszi vetésű növények szépen fejlődnek. A belvizek és az árvíz következtében azonban a sok évi átlagnál nagyobb méi'tékű kenyérgabonavetés kipusztulása várható. A terméskilátások alapján várhatóan ebben az évben is megfelelő lesz az áruellátás és nem lesz fennakadás a mezőgazdasági exportfel adatok teljesítésében sem. A kormány a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács ezután megvitatta és elfogadta a saját, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi munkatervét, majd egyéb ügyeket tárgyalt. As úrwísrédelmi helyseiről Tegnap, csütörtökön délután Miskolcon a Kossuth Művelődési Házban az MSZMP, a Hazafias Népfront és Miskolc megyei jogú város Tanácsa képviselőinek jelenlétében Spiro Skendáié, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének sajtó- és kulturális tanácsosa nyitotta meg a JKSZ fél-évszázados tevékenységének szentelt jubileumi kiállítást. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének 50 esztendeje című kiállítási anyag bemutatja annak a küzdelemnek a különböző állomásait, melynek során a délszláv népek- munkásosztálya kivívta szabadságát, s megkezdhette ha-, zájában a szocializmus építő-' sét Harmadszor is kiváló Immár harmadszor nyerte el a Lenin Kohászati Művek ifjúsági klubja a KISZ Központi Bizottsága és a társszervek által alapított kiváló ifjúsági klub címet. Az erről szóló oklevelet tegnap délután adta át Nagy Tibor, a KISZ megyei bizottságának titkára Vári Dezsőnek, a klub vezetőjének. A kohászati fiatalok 1969* szeptemberétől 1970. májusáig 192 rendezvényt tartottak. Több vidéki klub pat- ronálósát is elvállalták. Mostani döntésük is ifjúkammu- nistákhoz méltó: úgy határoztak, hogy a kiváló címmel kapott 5 ezer forintból 2 ezer forintot befizetnek az árvíz- károsultak egyszámlájára. Az árvízvédelmi kormány- biztos tájékoztatása szerint a Tisza és mellékfolyóinak korábban megindult lassú apadása után a folyók vízgyűjtőjének egész területére kiterjedő ismételt rendkívüli heves és nagy mértékű esőzések hatására a Kraszna és a Körös-völgy összes folyóin az eddig észlelt vízállásokat jóval meghaladó vízszintek alakultak ki. Különösen súlyossá vált a helyzet a Berettyón és a Sebes-Körösön, ahol / az árvíz szintje több mint egy méterrel meghaladta az eddigi maximumot. Szeghalom és Körösladany térségében hosszú szakaszon kellett a gátkoronánál magasabb víz ellen védekezni. Az eddigi legmagasabb szintek idei t tetőzött a Fekete - és a Hóhér-, valam int a Kssttőp- és a Hármas-Körös K. A több folyón egyidejűleg jelentkező példátlan erejű áradás az egy hónapja megfeszített erővel folytatott árvízvédekezést nehéz, helyenként válságos helyzet elé állította. Csak a legnagyobb erőfeszítéssel, a védekezésben részt vevő vízügyi dolgozók, a fegyveres testületek tagjai, az egyéb szervek és vállalatok, valamint a környező községek lakosságából szervezett közerő példás helytállásával, fáradtságot nem ismerő munkájával lehetett megakadályozni a katasztrofális következményekkel fenyegető gátszakadást. A veszély még nem múlt el. A védekezés hosszú szakaszokon nagy erőkkel folyik. Nehéz a helyzet a Körös torkolatánál és a Tisza alsó szakaszán ismét rendkívül magas vízállás várható. Szeged térségében hosszan tartó védekezésre kell felkészülni. Egyre inkább felmérhető- vé válik az árvíz által okozott károk nagysága. A Szamos és a Kraszna mentén már megindult a helyreállítás. A kormány felhívására a lakosság és a gazdálkodó szervek jelentős önkéntes felajánlásokkal siettek a károsultak megsegítésére. A népgazdaságot ért károk nagyságát figyelembe véve azonban — az önkéntesség elvének fenntartása mellett — a gazdálkodó szervek eddiginél nagyobb mértékű hozzájárulására 'wan szükség. A kormány ennek érdekében felhívja a minisztériumok és főhatóságok vezetek, hogy a helyreállítás érdekéhem — segítsék eM az állami vállalatoknak és szövetkezeteknek azt a törekvését, amely a termelőmunka jobb megszervezésével, a termelékenység fokozásával a tervezettnél 1 százalékkal magasabb nemzeti jövedelem elérésére Irányul; — a vállalatok, a kisipari szövetkezetek, a fogyasztási és ért ékesítő szövetkezetek az 1969, évi nyereségükből képezett fejlesztési alapjuk legalább 5 százalékának felajánlásával — ha ezt előzetesen már más célra lekötötték, a tartalékalap szükség Irta: Andrzej Zbych Egy pincében helyezték el őket. A Gestapósok szokatlanul udvariasak voltak. Elnézést kértek, hogy csak cellában tudják őket elhelyezni, de — magyarázták — meg kell érteniük, hogy a Birodalom érdeke a most következő vizsgálat. Sturmbandführer Müller még aznap magához kérette őket. — Mivel bizonyíthatjátok, hogy szovjet börtönből szöktetek, és hogyan jutottatok át a fronton? — kérdezte tettetett udvariassággal, s nem kevés gyanakvással. — Tévesen informálták önt, Herr Sturmband- führer — csapta össze bokáját Kloss katonásan. — Evakuált börtöncsoportból szöktünk meg, s elbújva vártuk be a mieinket. — Nagyon katonás — mondta Müller, s elégedetten nézte a fiatal németet — Voltam katona —•' mondta Kloss. — Katona? — Müller hangjában bdzahnaöan- ság csengett. Katona volt és mégis börtönben tartották, nem fogolytáborban? — Hosszú történet, Herr Sturmbandführer — mondta Kloss. — A klájpedi német katonaiskolát végeztem el, onnan a vilniusi Abwehr-isko- lába küldtek. Parancsnokom Hubert őrnagy volt, törzsszámom HK—387. Különleges feladattal maradtam Litvániában a vörösök bevonulása után. Pechemre családommal együtt letartóztattak. Apámékat keletre cipelték, engem különválasztottak, s egy másik csoporttal délre vittek. Mindez 1941 márciusában történt. Néhány hónappal később Moszkvába hurcoltak, s attól kezdve az urakkal voltam együtt. Naponta vittek kihallgatásra, mindenfélét kérdeztek családomról, rokonaimról, ismerőseimről. Gyermekkoromtól kezdve. De egyetlen egyszer sem esett szó róla, hogy Abwehr-tiszt vagyok.- Bevallom, néha azt hittem, én vagyok őrült, vagy ők hibbantak meg. — Erről még beszélgetünk. De hogy is hívják önt? — Hans Kloss, parancsára — csapta össze bokáját Kloss. — Hans Kloss — tűnődött el Müller. — Mintha már hallottam volna ezt a nevet. Felnézett. Nyílt tekintetű német fickó állt vele szemben, aki készségesen várta további kérdéseit. — Igen, valami ügy kapcsán már találkoztam ezzel a névvel — mondta, de már emlékezett az egész Kloss-ügyre. — Apámnak birtokai -voltak Litvániában — mondta Kloss. — S igen kiterjedt ismeretsége volt a felsőbb körökben is. — Butaság — mondta a Sturmbandführer, mert eszébe jutott a néhány hónappal ezelőtt kezébe került jelentés Hans Klossról. — Butaság — ismételte, majd a többiekhez fordult: — Neve? — Lothar Beitz... — Heinrich Vogel... — Bruno Dreher... — mondták egymás után, s végül a negyedik: — Hans Kloss. Herr Sturmbandführer! — Valamennyien papírt és ceruzát kapnak — mondta a Sturmbandführer —, s kérem, írjanak részletes önéletrajzot. Különös részletességgel oroszországi tartózkodásukról. Remélem, eltekintenek ettől a kis bizalmatlanságtól, de megkíséreljük ezt az elhelyezés kényelmével ellensúlyozni. ^ Három nap múlva, amikor már ki tudja hányadszor olvasta át a négy német vallomását, belelapozott az asztalon, heverő dossziéba, amelyen gótikus betűkkel a következő állt: Hans Kloss. Müller csak néhány órája ismerkedett meg a dosszié anyagával, s éppen ezért Kloss életrajzát vette újra meg újra kézbe. Nagy érdeklődéssel olvasta, amit Kloss az oroszországi kihallgatások végtelenjéről írt. Már szinte szóról szóra tudta a kérdéseket, s Kloss válaszait Kloss például igen érdekesen írta le, miként beszéltették heteken át a gimnáziumi éveiről, egykori iskolatársairól; még arra is választ kértek tőle, kinek volt szeplő az orrán, kinek sebhely az arcán, vagy más testrészén. A többiek vallomása érdektelen volt. Beitz vas- kereskedő volt, Vogel olajkutató mérnök, Dreher lembergi vendéglős. Vallomásukban csak egyetlen közös vonás volt: Kloss, Róla ugyanis igen sokat beszéltek, többszörösen leírták, hogy minden német sajnáltu őt- a börtönben, mert szinte éjjel-nappal felriasztották, s kihallgatásra vitték, Beitz például elmondta, hogy Kloss már ott volt, amikor őt odavitték, s mintegy tíz napig ültek együtt, aztán már csak a sétákon találkoztak hónapokig. Kloss — írta Beitz — igen sokszor kért tanácsot tőlük, hogy beszélhet-e mindarról! amiről faggatják. Például unokahúgáról, családjáról, iskolatársairól. Müller beletúrt a papírokba. Kereste azt a lapot, ahol Beitz kihallgatási jegyzőkönyvében a következőket rögzítették: Kérdés: Találkozott-e Hans Klossal 1941. július és 1942, március között naponta? Válasz: Igen, kivéve azt a néhány napot, amelyet kórházban töltöttem. Ez körülbelül október végén, vagy november elején volt. Kérdés: Mikor voltak közös cellában? Válasz: Júliusban és augusztusban. Utána a folyosón és a sétákon találkoztunk. Emlékszem, karácsonykor ő volt az ügyeletes az ételosztásban ... Müller megtörölte homlokát, s szinte kétségbeesetten olvasta újra meg újra a dosszié anyagát. Kloss főhadnagy személyi anyagából az tűnt ki, hogy 1941 karácsonyán az Abwehr féléves tiszti továbbképzőjén volt éppen. Azazhogy, az a másik Kloss volt a továbbképzésen, s ez az ember, aki két emelettel lejjebb várja, hogy kihallgatásra hívják, ételt osztott az orosz börtönben. Ismét egymás mellé tette a kézírásos anyagokat. Egyértelműen kitűnt, hogy nem egy kézből származik az önéletrajz és a dosszié kézírásos anyaga. (folytatjuk) szerinti igény b e vételével — járuljanak hozzá a® árvízkárok csökkentéséhez; — azok n mezőgazdasági tewnelőszövetfeezctck, amelyek az országos átlagot meghaladó személyi jövedelmet értek el az 1969. évben, biztonsági alapjuk 50 saáaa*- Iékának felajánlásával, a Jelentősebb pénzbeli biztonsági alappal nem rendelkező, de az országos átlagot meghaladó személyes jövedelmet biztosító szövetkezetek pedig ezen felöl a várható Idei bruttó jövedelműk egy részének átadásával Is járuljanak hozzá a károsult mező- gazdasági termelőszövetkezetek megsegítéséhez; — a iuhiisztériuuMtc, országos hatáskörű szervek, valamint a tanácsok és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek, a* 1970. évi — elsősorban fenntartási, működési ős beszerzési — költségvetési előirányzataiknak 2 százalékát takarítsák meg és ajánlják fel; — a tanácsok a fenti megtakarításon felül ajánlják fel — a kiemelt, a célcsoportos és a más szervektől meghatározott célra átvett beruházási előirányzatokkal csökkentett — fejlesztési alapjuk 2 százalékát is. Ezen irányelvek szerinti felajánlások csökkenthetők a már eddig teljesített befizetésekkel. Az árvízsújtotta területeken a mielőbbi helyreállítás érdekében szükséges, hogy az építőanyagipar feladatainak túlteljesítésével és egyéb intézkedésekkel törekedjék a helyreállításhoz szükséges építőanyag biztosítására. Az _ állami vállalatok és a költségvetési szervek továbbra is a „hozzájárulások az 1970. évi árvízkárok helyre- állításához” az MNB 70. szitáknál vezetett számlára utalják át felajánlásaikat. A szövetkezetek pedig szövetségeiknek a már korábban megjelölt számláira fizessék be a felajánlott összegeket. A kormány meg van győződve arról, hogy a gazdálkodó szervek a jelentős árvízkárok mielőbbi helyreállítása érdekében — a dolgozók egyéni felajánlásaihoz hasonlóan — hazzájárulásaikkal részt vállalnak a bekövetkezett károk anyagi-pénzügyi következményeinek enyhítésében. \
