Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-18 / 141. szám

Csütörtök, 1970. iúnius 18. ÉSZAKrMAGYARORSZÁG 3 Miért kevés a kohósalak? Helytállás és szorgalom Hasznos törekvések Beruházásaink sikeres megvalósítása, s a lakásépí­tési programból adódó fel­adatok hihetetlen mértékben megnövelték az építőanyag­iparral szemben támasztott követelményeket. Hatalmas mennyiségű téglára, cserépre és — ami talán a legfonto­sabb — sok millió tonnányi cementre van szükség az építkezéseken. Cementgyáraink jelenlegi kapacitása nem elegendő va­lamennyi szükséglet kielégí­tésére: a számítások szerint az idén körülbelül 1 millió tonna cementet kell impor­tálnunk. Természetesen a hiány erőteljes csökkentésé­nek, vagy megszüntetésének leghatásosabb útja a cement­ipar gyors fejlesztése, új ka­pacitások üzembe helyezése. Ezt a célt szolgálja például a Bcremendi Cementgyár fel­építése, s a Hejőcsabán ter­vezett, körülbelül 3 milliárd forintos fejlesztés, aminek eredményeként az üzem ka­pacitása a IV. ötéves terv időszakában a mostaninak háromszorosára nő majd. De az új gyárak üzembe, helye­zéséig sem várhatunk tétle­nül. Nehéz esztendő Talán mondani sem kell, hogy amikor a szakemberek 1 millió tonnában határozták meg az ország idei import- szükségletét, eleve feltételez­ték, hogy cementiparunk maradéktalanul teljesíti fel­adatait. És nem tartalmazza ez a millió tonna azt a ce- menttöbblctet sem, amelyet az árvíz okozta károk hely­reállítására igényel. Mindez azt jelenti, hogy a 'cement­gyárak kollektíváira az idén különösen nehéz munka vár, igen sok múlik az ő erőfe­szítéseiken, helytállásukon. A jelenlegi helyzet saj­nos, nem éppen biztató: az év első hónapjaiban a ce­mentgyárak termelése elma­radt a tervezettől. Ezek pót­lása, az iparág feladatainak teljesítése, sőt, túlteljesítése gyakran akadályokba ütkö­zik. A termelés akadályai A Hejőcsabai Cementgyár a maga nem egészen félmil­lió tonnás kapacitásával el­sősorban a kislakásépítők szükségleteire termel. A. gyár kollektívája az év első nap­jától óriási erőfeszítéseket tett a termelés fokozásáért, a lehetőségek minél jobb ki­használásáért. A folyamatos termelést hosszú időn át a vagonhiány nehezítette. Az utóbbi időben a gyár már megfelelő ütemben kapja a vagonokat, most azonban a kohósalak-ellátás akadozik. Az év eleje óta Hejőcsabán összesen mintegy 190 ezer tonna cementet gyártottak. A napi termelés körülbelül 1500—1700 tonna, de nagyobb erőfeszítésekkel a gyár napi 1800. sőt 2000 tonna cement előállítására is képes. A he- jőcsabai cementhez azonban csaknem ötvenszázaléknyi kohósalak szükséges, a kohó­salak-készletek tehát „beha­tárolják” a termelési lehető­ségeket. A kohósalakot az Ózdi Kohászati Üzemek és a Lenin Kohászati Művek szál­lítja. Jelenleg az LKM szál­lításai okozzák a legtöbb gondot: a júniusra esedékes 10 ezer tonnából a hónap kö­zepéig alig 6500 tonna salak érkezett Hejőcsabára. A ce­mentgyárnak mindössze egy­napi termelésre elegendő készlete van! Több segítséget A Hejőcsabai Cementgyár június közepéig kereken 8600 tonna cementtel maradt, el tervétől. Ez a lemaradás be­hozható, sőt, a terv túltelje­sítésére is volna lehetőség. A Az LKM terméke a moszkvai kiállításon Mint mór hírt adtunk róla — augusztus 20-án „Szabad Magyarország 25 éve” cím­mel kiállítás nyílik Moszkvá­ban. A mintegy 14 ezer négy­zetméternyi alapterületen ezerféle magyar gép-, mű­szer- és híradástechnikai cik­ket állítanak lei. A magyar népgazdasági bemutatón szerepel a diós­győri kohászat is. Az LKM a BNV-n kiállított két da­rab 6 LD—200 típusú Diesel forgattyús tengelyt nyers, il­letve készre munkált álla­potban. Ezek közül az egyik — a készre munkált íor- gattyús tengely — vesz részt a moszkvai kiállításon. E hét elején tartották meg a termék műszála és vúmvizs- gálati szemléjét, illetve elvé­gezték a csomagolását is. Ezen túlmenően az LKM- ben tablókat készítettek, amelyek bemutatják a 200 éves diósgyőri kohászat szü­letését, kialakulását, a fel­szabadulás 25 éve alatt elért fejlődését. Bemutatja az anyag a kohászati KISZ- szervezetek életét, működését is. Időjárásálló ózdi acél Az acélgyártmányok 13 százaléka vész kárba évente a különböző légköri hatások következtében, ha nem al­kalmazunk védőréteget. Nap­jainkban a legáltalánosabban elterjedt korrózióvédelem a bemázolás. Hátránya, hogy néhány éven belül újra és újra meg kell ismételni. Jobb módszer a horganyzás, de a legjobb az lenne, ha az acél­művek egyre több olyan acélt állítanának elő. amely csak kismértékben, vagy egyálla ■ Ián nem rozsdásodik. A kutatók évtizedek óta vi­lágszerte dolgoznak a nehe­zen rozsdásodó acélfajták ki­fejlesztésén. A tapasztalatok szerint a gyengén ötvözött nikkel-, króm- és réztartal­mú acélok állnak ellent leg­inkább az időjárás viszon­tagságainak. Felületükön ter­mészetes úton másfél-három év alatt védőréteg, „nemes rozsda”, patina képződik, amely gyakorlatilag teljesen meggátolja a további korró­ziót, feleslegessé teszi a rozs­da elleni küzdelmet. Az Óz­di Kohászati Üzemek is eredményesen foglalkozik az időjárásálló szerkezeti acé­lok kifejlesztésével. Techno­lógiai és kutatási főosztályuk a közelmúltban kiadott egv ezzel kapcsolatos tájékozta­tót, amely tartalmazza az óKü Siemens—Martin ke­mencéiben készült „Légkör 2” minőségű, időjárásálló acélból gyártott különféle szelvények mechanikai vizs­gálati eredményeit. gyár vezetősége és egész kol­lektívája tudatában van a cement népgazdasági fontos­ságának, s a hiány csökken­tésére, valamint az árvízká­rok helyreállításához szüksé­ges cementtöbblet legyártásá­ra figyelemre méltó felaján­lások születtek. Sok más vál­lalathoz hasonlóan a cement­gyár dolgozói is felajánlot­ták, hogy 1 napi keresetük­nek megfelelő összeget utal­nak őt az árvízkárosultak megsegítésére. Vállalták azonban azt is, hogy a má­sodik és a harmadik negyed­évben terven felül ezer-ezer tonna cementet, illetve me- szet gyártanak. A vállalat szervezési intézkedései is a termelés fokozását szolgál­ják. A gyár kollektívájának van ereje vállalásainak teljesíté­sére. De célkitűzéseik valóra váltásához nem nélkülözhe­tik a velük kooperáló válla­latok fokozott támogatását sem. Flanel; Tibor a BÄEV építkezésein Nagyobb feladat vár az építőkre Eredményes munka kíséri az év első felében a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat építkezéseinek, üze­meinek kollektíváit. Az elő­írt határidőket többségében betartották, pedig a kedve­zőtlen, esős időjárás hátrál­tatta őket. A műszaki dolgo­zók jó segítségnek tartották azt a lelkesedést, igyekeze­tét és szorgalmat, amelyet a felszabadulási versenyben ta­núsítottak a brigádok. Ezekben a napokban már csaknem valamennyi építke­zésen megtették újabb, ki­egészítő vállalásaikat a X. pártkongresszus tiszteletére. Különböző kezdeményezések születnek, egyben ígérik, hogy Fahsi cqészségház Fábián Sebestyén község új vonalú egészségházát a Budapes­ti Műszaki Egyetem két végzős hallgatójának, Oltva i Péter­nek és Jankovics Tibornak a diplomatervc alapján építet­ték. A kétszintes épületben négy orvosi rendelőt és két, egyenként háromszobás szolgálati lakást adtak át rendelte­tésének. tőlük telhetőén teljesítik a megnövekedett feladatokat. Tíz nappal előbb A vállalat legfontosabb fel­adata ebben az évben is a lakásépítés. A Győri-kapui munkahelyen a házépítő kombinát I. számú építési üzeme a legtöbb jó hírt hal­latja magáról. Vállalásuk szerint egyre-másra hozzák előre a határidőket. A B—2 épület 58 lakását 22 nappal, a B—1 és a C—2 épületekét pedig 10—10 nappal előbb adták át. Több fontos létesítményt építenek a Germus Bertalan építésvezetőség dolgozói. Az itteniek elsősorban a rész- határidőkre vigyáznak, hogyT az ütemes munkával bizto­sítsák a végleges határidő betartását. Ahol viszonylagos elmaradást észlelne!;, oda összpontosítják erőiket, s bi­zonyos időelőnnyel adják át más részlegeknek, szakmák­nak. Mint az építésvezetőség dicsérőleg mondja, a Taskó Lajos kőműves-, a Tóth Ká­roly ács-, a Krakkai János kubikosbrigád folyamatosan teljesíti az egy-egy munka­folyamaira vonatkozó válla­lását. Ötmillióval többet Nagy fába vágták fejszé­jüket a Tóth István építés­vezetőség dolgozói. Ezt a ta­láló közmondást vezetőik mondják róluk, de ők is tud­ják: vállalásuk nem minden­napi! Ügy határoztak a mun­kahelyi termelési tanácsko­záson, hogy az előző évű 20 millió helyett 1970-ben 25 millió forint értékű építési feladatot teljesítenek. Ezt a termelékenység magas szintű növelésével akarják elérni, ami 10 százalékos emelke­désnek felel meg. Az építésvezetőség arra építette számításait, hogy el­ismert, jó brigádok dolgoz­nak a területen. A Buko- venszki kőműves vegyes-, a Dienes ács-, a Szajkó és az Önodi kubikos-, valamint a Menyhért Gyula karbantartó­brigád már több versenysza­kaszban bizonyította szorgal­mát, tudását megyén!; épít­kezésein. Nagyobb követelmények Csak kiragadott példárk ezek a nagy vállalat kollek­tívájának jó törekvéseiből. Dicsérendő minden hasznos szándék, munkasiker, több- termelés. hiszen építőinknek az árvízi károk miatt több nehézséggel, anyag-, munka­erő- és géphiánnyal kell megküzdeniük, hogy a ter­vezett épületek elkészülje­nek. Új technológiák, eljárások A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki vezetői sokat fáx'adoznak azon, hogy a házgyárbán ké­szült panelokból ne egyhan­gú, hanem változatos és tet­szetős városrészeket alakít­sanak ki. Ennek érdekében több vállalattal együttmű­ködve új technológiák és szí­nezést eljárások bevezetésére törekednek. így például a Miskolci Tervező Vál­lalat kollektívája kidol­gozta a panelokból Ssz- szerakható, úgynevezett „kövérházak” kivitelezési tervét. A lakáselosztás új rend­szerére és a lakbérrendezés­re vonatkozóan több kérdés érkezett szerkesztőségünkhöz, és más hivatalos fórumok­hoz is. Mivel ez a téma szin­te mindenkit egyaránt érde­kel, ezért néhány, többször előfordult kérdésre nyilváno­san adjuk meg a választ. Előre kell azonban bocsá­tanunk, hogy a határozat végrehajtásához sokoldalú állami intézkedésekre van még szükség. Az irányelvek alapján számos kormányren­delet, miniszteri rendelet és tanácsrendelet, születik majd, amelyek a konkrét végrehaj­tást pontosítják. Ezért bizo­nyos dolgokra ma még nem lehet kielégítő választ adni, esetenként, csupán a várható megoldási lehetőségre utalha­tunk. Több kérdést kaptunk arra vonatkozóan, hogyan, mi­lyen módon állapítják meg az új lakbéreket. Ezzel kapcso­latban válaszolunk most né­hány kérdésre. — Mi határozza meg. hogy egy lakás összkom­fortos, komfortos, vagy komfort nélküli? Az»egyes komfortkategóriá­kat jelenleg csak körvonalaz­ni lehet. A komfortosság alapja a fürdőszoba a WC és a közműellátottság. Félkom­fortos lakás, amelyben pél­dául nincs központosított fű­tés. Komfort nélküli, ame­lyeknek semmilyen kényelmi berendezése nincs. Ez utób­biak lakbére különben csak akkor emelkedik, ha kom­fortossá alakítják. — A lakások egész alapterüictét figyelembe veszik-c a lakbérek meg­állapításánál? Kisebb, lényegtelen elté­réssel igen. Viszont a régi, nagy alapterületű lakásoknál lesznek bizonyos lakásterüle­ti felső határok, amelyen fe­lüli területet nem számíta­nak be az alapterületbe. Ilyen rendelkezést a ma ér­vényes lakbérrendelet is tar­talmaz. — Kilc állapítják meg, bogy a lakás melyik ka­tegóriába tartozik? A jogszabályok alapján az ingatlankezelő vállalat ha­tásköre lesz ez. A lakbérei; új összegét a tanácsok közlik a lakókkal. Az új lakbérek megállapítása után nem kell új bérleti szerződést kötni. — A lakbér-mcgátlapí- tás ellen Icliet-c, és ho­vá lehet fellebbezni? Erre nem valószínű, hogy sor kerülne, hiszen a bérlő a lakbéremelés teljes összegét megkapja. Mindenesetre mó­dot adnak majd rá, hogy a komfortkategória megállapí­tásába a bérlőt is bevonják, esetleg társadalmi szervek is közreműködnek. — Mit kell érteni „méltányos igenyjogo- sulíság” alatt? Méltányos igényjogosultsű- gon azt értik, hogy egy sze­mélyt, továbbá házaspárt ál­talában csak egy lakószoba illet meg. Betegség esetén személyenként is engedélyez­hetnek egy lakószobát. — A vállalatok tulaj­donában levő szolgálati lakásokra is vonatko­zik-e az új lakbérrendel- kezés? Igen, vonatkozik. — Mi lesz a vállalatok készenléti lakásaival? Ha azok valóban készen­léti jellegűek, akkor megma­radhatnak a vállalatok tu­lajdonában. Ennél; lényege, hogy az épü­let egy-egy lépcsőházában emeletenként az eddig két- három helyett öt-hat lakást létesítenek, a szobákhoz fe­dett, vágj' nyitott erkélyeket; építenek, és a konyhákat a jelenleginél nagyot* méretű­re készítik el. A Nehézipari Műszaki Egyelem tüzeléstechni­kai tanszéke szilikátké- miai eljárással megoldot­ta a folyami kavics szí­nezését, amely a panelházak külső homlokzatának díszítésére szolgál, épp úgy, mint a Mis­kolci Üveggyárból szállított több színű üvegzúzalék. A házgyári termékek minőségé­nek javítását a diósgyőri Le­nin Kohászati Művek is se­gíti. A kohászok — az építő­ipar, és azon belül a házgyá­rak részére — újszerű, korró­zióálló acélhuzal gyártását kísérletezték ki. Eddig a lakások kialakítá­sára szükséges panelok ösz- szeszerclésére, illetve össze­hegesztésére nagy szilárdsá­gú acélhuzalt használtak, amelyet a betonba dolgozás előtt, egy erre a célra vásá­rolt berendezéssel, vékony cinkbevonattal láttak el. hogy az acélt megvédjék a korrózió pusztításától. Most, erre a munkafolyamatra nem lesz szükségük, és az új korrózióálló acél- fajta kapcsolódik a épí­tők távlati terveihez is. Az új acélhuzallal a próba- gyártást kedden kezdték meg a Miskolci Házépítő Kombinátban. / A eemmthiány csökkentéséért Ói lakbérek, új bkáselesztás Válasz oh aséink kérdésesre

Next

/
Oldalképek
Tartalom