Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-18 / 141. szám
ÉSZAK-MA<ä¥ARQRSZSÄG 4 Csütörtök, 1970. június ?8. Tálszínházi gondok Első pillantásra talán eső után köpönyegnek tűnik június második felében emlegetni a tájszínházi gondokat, hiszen június 23-án utoljáik gördül fel ebben az évadban a színház függönye-a Miskolci Nemzeti Színházban, s egy-két nap múlva befejeződik teljes egészében az-évad. Közel van azonban máris az 1970—71-es színházi idény kezdete, s azok a gondck, amik a tájszínházi előadásokkal kapcsolatban ma fennállnak, sajnálatos módon jelentkezni fognak augusztusban és szeptemberben is, éppen ezért nem árt már most meditálnunk azon, miként lehetne jobbá, színvonalasabbá tenni színházunk vidéki vendégszerepléseit. És l'őieg azon kellene töprengeni a nyár folyamán, miként lehetne a színházi előadásoknak vidéken folyamatosan nagyobb, rendszeresebb látogatottságot biztosítani. © Az első gond: hol legyen tájszínházi előadás? Korábban több alkalommal foglalkoztunk azzal, hogy a régi értelemben vett tájolás kora egyszer és mindenkorra lejárt, és az a törekvés, amely 22 évvel ezelőtt a tájszínház úttörőit csaknem a legkisebb falvakba is kivitte, már csak örök elismerést érdemlő, de mindenképpen múltbeli cselekedet. A korszerű színjátszás színvonala, nemkülönben a vidéken éíő közönség igénye, kizárttá teszi, hogy erősen csökkentett értékű produkciókat vigyenek vidékre a színházak, s csak olyan darabot szabad kivinni, amely az előadás sértetlensége nélkül mozgatható, s csak olyan helyre, ahol az. a miskolcihoz hasonló körülmények között bemutatható. A színház nem mindenüvé szállítható művészeti ágazat, eleve le kell mondanunk arról, hogy rniud több községbe eljusson. A Miskolci Nemzeti Színház Borsod és Heves megyében napjainkban már mindössze 12 helyen tart rendszeres tájelőadásokat, s\ az a törekvés. hogy ne a tájhelyek száma emelkedjék, hanem a j meglevő helyeken, vagy a j jelenleg meglevői; többségén az előadások száma, és természetesen ezzel együtt a nézőké is. Ehhez azonban szükséges hogy a tájszínházat fogadó községekben és városokban megjelelő körülményeket biztosítsanak a színjátszáshoz, és a színházi vendégszereplésre alkalmasnak tartott színpadok, illetve művelődési intézmények kulturált színházi előadáshoz méltó, arra alkalmas körülmények között legyének. Ehhez hozzá tartozik például az öltözők fűtése és tisztán tartása, az előterek, a közönség várakozási céljaira szolgáló helyiségek esztétikussá tétele. általába;: jnegtererntése mindazon körülményeknek, amelyek között színész és né- \ zö egyaránt jól érezheti ma- i gát és maradandó, értékes színházi élmény születhet. A kulturált környezet az előadáshoz kívánatos keretek megteremtése más akusztikát kölcsönöz a produkciónak. a közönség jobban élvezheti az előadást, és bizonyára nagyobb számban is keresi Jel a színházi vendég- szereplést. salja az előadást és a látogatottságot egyaránt. o © Borsod megyében sajnálatos módon nem kielégítő a színházi vendégjátékok látogatottsága. Az egyes tájelőadási helyeken már most. a nyár folyamán meg kellene vizsgálni, mit lehet tenni a látogatottság emeléie érdekében, mert nem közömbös, hogy a művelődési intézmény által megvásárolt színházi előadást hányán nézik meg, hányán jutnak a vidéki .községben. vagy városban a színház élvezetéhez. Nem elsődlegesen anyagi jellegű feladat ez, sokkal inkább kultúrpolitikai teendő. Van olyan tájhely. ahol megfelelőek a körülmények, új művelődési ház jó színpada, esztétikus nézőtér szolgál keretül, korszerűek az öltözőle, egyebek. E helyeken bizonyára szervezési, vagy egyéb okok mialt járnak kevesen az előadásokra. Máshol rideg a színházterem, nem megfelelőek az előterek, rosszak az öltözők, s ez károsan befolyáSzükséges hát Borsod megyében is a tájszinház kérdésének elemző vizsgálata, mert a tájelőadások — jól lehet- összehasonlíthatatlanul kevesebb helyen tartják, mint mondjuk egy évtizeddel korábban — igen fontos közművelődési feladatot látnak el, és nem színházi bevételi tervet teljesítő tényezők. Drága pénzen előállított szórakozási, művelődési alkalmak ezek, amelyeknek fogadtatásához és maximális élvezetéhez színháznak és a fogadó helység művelődési intézményei vezetőinek egyaránt meg kell tenni mindent, mert a legjobb előadás is csak akkor válik értékké, ha azt mind többen látják, mind több nézőben rezonál, mind több emberben vált ki jó érzéseket. indít el tartalmas gondolatsorokat. Ezt pedig csak jó körülmények között, jól előadott darabokkal lehet elérni, és természetesen csak az érdeklődő közönség mind tömegesebb részvételével. Hogy ennek érdekében Borsodban mit lehet tenni, ezen kellene töprengnünk az új színházi évad kezdetéig. Benedek Miklós 111 éves lesz »iiiittielim Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériumban szerdán ülést tartott az Országos Műemlékvédelmi Bizottság. Bondor i József építésügyi és városfejlesztési miniszter, a bizottság elnöke megnyitó beszédében újabb feladatokról szólt. Az ország évente több mint 100 millió forintot áldoz a műemlékek helyreállítására, de csak terjedelmes és drága monográfiák, tudományos tanulmányok és évkönyvek jelennek meg ezekről a munkákról. Többet kell törődni azzal, hogy a lakosság tájékoztatását, kulturális nevelését segítő, könnyen hozzáférhető és mérsékelt áron megszerezhető ismeretterjesztő kiadványok jelenjenek meg. ICét év múlva, 1972-ben ünnepli megalakulásának 100. évfordulóját a magyar műemlékvédelem. Akik az operettel szeretik, ma jókedvvel ülhetnek a képernyők elé. Suppé nagyhírű operettjének, a Pajkos diákoknak tv-vállozatál közvetítik. A Seregi László rendezte játékban ismert fővárosi színészek játsszák az egyes szerepeket, de az énekeseknek az Operaház művészei kölcsönözték hangjukat. Az egyórás zenés, táncos játék kellemes szórakozást ígér. Szenvedélye: a szemléltetés Ipari tv az iskolában Az idei miskolci filmfesztiválon ankétot rendeztek a korszerű audiovizuális tömegkommunikációs eszközök pedagógiai alkalmazásáról. A tanácskozás vége felé szót. kért egy csendes szavú, idősebb férfi. Megfontolt, szabatos mondataira mindenki azonnal felfigyelt. Országosan úttörő kísérletekről, az ipari tv-rendszer középiskolai alkalmazásáról számolt be. Érdeklődésünkre átnyújtotta névjegyét, s meghívott munkahelyére, a kazincbarcikai Ságvári Gimnáziumba. Az igazgatói szobában folyamatos hangolású tv-ké- szülék áll. A kézelőgombot csavarva eltűnik a csehszlovák adás képe, s megjelenik egy másik. Izgatottan jegyzetelő fiatalemberek látszanak a képernyőn; egyikük feláll, majd elhelyezkedik a hosszú asztal mellett, s megkezdi tételének kifejtését. A tv-kamera segítségével a vizsgabizottság pihenő tagA Tiszai Vegyikombinát gépgyára VU rövid határidővel v hőkezelést, hovnesolúst ■ Részletes felvilágosítás: TVK gépgyár, term, osztály. Telefon: Leninváros 4. mellék: 11—4(5. jai, s a tantestület'többi tanárai is figyelemmel kísérhetik az érettségi menetét. — Természetesen, az ipari tv iskolai alkalmazásának elsődleges célja nem ez, hanem az oktató-nevelő munka hatékonyságának fokozása — mondja Schág Dániel. Nagyszerű eredménye a magyar nevelésügynek az iskolatelevízió, de különböző okok miatt nem mindig töltheti be hivatását. Órarend egyeztetési nehézségeink vannak: az adásokat gyakran legjobb akaratunk mellett sem tudjuk beilleszteni. Meg aztán, ma még az iskola-tv elsősorban az általános iskolai' oktatást segíti, a középiskolásoknak szóló műsor kevés. (Közbevetőleg: a hangosfilm alkalmazásánál az idő a nagy probléma. Kitűnő oktatófilmek készülnek ugyan, sokszor mégsem használhatjuk őket, hisz az óra 45 perce határt szab. A rovarfogó növényekről például csodálatos 30 perces filmünk van, csakhogy erre a témára az órából mindössze 5 perc jut.) — Egyes tv-adások ritmusa túl feszes, kimeríti a tanulókat. Egyetlen készülék kevés egy osztály számára: kicsi a képernyő. A szakemberek véleménye és saját tapasztalataink szerint az az optimális eset, ha minden 5—6, de legalább minden 8—10 gyerekre jut egy külön készülék. Több „házi’ kamerával pedig kitűnően megoldható a differenciált oktatás, a csoportos foglalkoztatás is. Fényképet mutat: három tv-készülék egy teremben. A felvétel még Putnokon készült, előző munkahelyén. — Perszo, megkell tanulni a képi megfogalmazást, s módjával használni a technikát. Pillanatnyilag egy kameránk van, de fiatal; lelkes, új iránt érdeklődő kartársaimmal így is biztató eredményeket érünk el. Vannak anyagrészek, melyek tárgyalását a közvetített kép oldottabbá, hangulatosabbá teszi; más esetben a megértést segíti. Azonban van olyan óra is, amelynek célja egyszerűen megvalósíthatatlan képi szemléltetés nélkül. A könnyen kezelhető kamera igen jó minőségben közvetíthet kísérleteket, filmrészleteket, egyszerre több osztályba; de korabeli metszeteket, régi ‘ nyomtatványok hasonmásait is. írásvetítőhöz is használjuk az ipari tv-kamerát, s volt már rá eset, hogy mikroszkópra szereltük. 32 ezerszeres nagyításban látták a gyerekek az élő mikrovilágot. Kazincbarcikán rendkívüli fontosságot tulajdonítanak a vizuális pedagógiai kommunikációnak. A Ságvári Gimnázium az ipari tv-berende- zésen kívül filmfelvevőkkel, nagy teljesítményű fényképezőgépekkel, de még kis méretű vágóasztallal is rendelkezik. Az országjáró, külföldre látogató tanárok, s az iskola amatőrfilmes barátai tójukról az oktatást segítő kisfilmeket készítenek. Hogy mindez sok munkát, s költséget felemészt? Igaz. Azonban az iskolának kötelessége céljai érdekében összegezni, integrálni a vizuális kommunikációs forradalom eszközeit. Szilárd tudományos világnézetet adni.. a tanulók ízlését és szemléletét hatékonyan alakítani a pedagógiai arzenál megújítása nélkül ma már lehetetlen. Egerben június 23—27-ig nemzetközi audiovizuális konferenciát rendeznek. A Ifi országból érkező szakemberek között ott lesz e felismerés egyik leglelkesebb hazai apostola, Schág Dániel biológia-földrajz szakos tanár, a kazincbarcikai gimnázium igazgatója is. T. L. Fiimjegyzet | ÖtcM az éghöí A második világháború idején a szovjet főparancsnokság tudomására jut, hogy a németek vegyi fegyverek bevetésére készülnek. A fegyvereket a megszállt terület 'valamelyik falujában, tárolják. Értesítik erről szövetségeseiket is, de mielőtt még konkrét ellenlépéseket tehetnének, meg kell szerezniük a bizonyítékokat, öt katona indul repülőgépen a megszállt területre — a bizonyítékokért. így kezdődik a film, az öt fiatal szovjet felderítő története. A második világháború ezen egyetlenegy akcióján keEzen az egy akción keresztül volt ereje a rendezőnek arra is, hogy dokumentatív, s rendkívül egyszerű eszközökkel — egy sárba taposott, vörös csillagos katonasapkával, a kőutat építő munkaszolgálatos asszonyok néma döbbenetével — felvillantsa a háború és a fasiszta rémtettek minden borzalmát. Szinte mindvégig feszült, pergő képsorok — ez alól talán csak a bevezető képek kivételek — biztosítják, hogy a néző nem lankad el, hanem mindvégig feszült figyelemmel kíséri a történetet. Az öt emberre épülő Jelenet a filmből. A felderítőknek kocsit kell szerezniük — és sikerül. De vajon jó irányba tartanak-e? resztül villantja fel a győzelemhez szükséges helytállás, a kockázatvállalás és az örökös készenlét megannyi mozzanatát. Addig, ameddig visz- szatérhetnek újra övéikhez, s levethetik a magukra öltött német egyenruhát, szinte örökös küzdelem, idegtépő készenlét és harc az életük, hiszen teljesen elszakítva barátaiktól és harcostársaiktól, az összeköttetés legkisebb reménye nélkül kell megoldaniuk feladatukat. film szereplői és az operatőr is jó munkát végzett. S különösen sokáig fogunk emlékezni a film záró képsorára: a halott bajtárs sírjánál, az értük jövő repülőgép motorjának zúgása mellett a négy fegyver üres kattanására. De a feladatot végrehajtották, s a készenlétben levő másik öt katonának már nem kell elindulnia. Cs. A. S Red Minden nyárra előteremti a magyar filmforgalmazás azt a könnyzacskókra ható, érzelgősséggel átitatott állat- filmet, amely mellett el lehet kicsit érzékenyülni a nézőtér sötétjében, s utána elmélkedni iehet róla, milyen okosak, hűségesek, szeretetve méltók is az állatok. .Az elmúlt évben egy Elza névre keresztelt oroszlánt láttunk ez idő tájban, most egy szetter kutya, a nagy Red a főszereplő, no meg egy kisfiú, s így a siker duplán biztosítottnak látszik., A Walt Disney cég produkciójában és Norman Tokár rendezésében készült filmben. a már említett, Red nevű eb és egy René nevű árva kisfiú barátsága kibontakozásának és mindenek feletti győzedelmeskedésének lehetünk tanúi, s azt is végigizgulhatjuk, miként száll szembe a kutya egy vérengző pumával, hogy korábbi gazdájának életét megmentse, aki vele is, a kisfiúval is rosszul bánt. A kutya szép, jól idomított, a történet naiv, túlzottan mesterkélt, nehéz lenne az egész filmről bármi művészi értéket feljegyezni, de bizonyára lesznek akik nem sajnálják majd azt az időt, amit miatta a moziban töltenek.
