Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-17 / 114. szám
ÉSZAK- MAGYARORSZAG 4 Vasárnap, 1970. május 17. ' Az utolsó bemutató után Visszapillantás és előretekintés a színházi évad végén Május 8-án a Miskolci Nemzeti Színház megtartotta az 1969—70-es színházi évad utolsó bemutatóját. Újabb produkció már nem várható, s ha még a látogatottsági és egyéb statisztikai adatok nem is állnak rendelkezésre, az évad összképe nagyjából már kialakult Mód nyílik hát a visszapillantásra, egyben arra is, hogy már a következő évad felé fordítsuk figyelmünket. Beszélgető partnerünk Sal- lós Gábor, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója. — A most záruló színházi évad, a Játékszín megteremtését leszámítva, kevés kiemelkedő élményt hozott, ritkán fordította maga felé az országos érdeklődést. Hiányzott az évadra emlékeztető ú|, értékes magyar mű is. Természetesen voltak az _ évadnak sikerei, értékes darabjai, mint példám az Amerikai Elektra, vagy a Kiadó. Miként látja a színház igazgatója az évadot, hogyan ítéli meg évad eleji terveinek teljesülését? — Ha nem is volt kiemelkedő produkció az elmúlt évadban, a színház szakmai rangja és tekintélye erősödött. Két új magyar darabot akartunk bemutatni, az egyik, sajnos, nagyon csökkent sikerű lett, a másik pedig nem valósulhatott meg, nem került olyan állapotba, hogy érdemes lett volna vele kísérletezni. A már említett Riadó és Amerikai Elektra mellé én felsorakoztatnám a leleplezést is, mint sikert. S véleményem szerint a Játékszín létrejötte volt olyan tett és eredmény ebben az évadban, mint egy egyedi jprodukció lehetett volna. Már Kialakulóban van stúdiószínpadunk .közönségbázisa, megvan a lehetősége a huszon- ütös előadásszériának is. A Riadót eddig huszonnégyszer mutattuk be, a huszonötödik iesz a békéscsabai találkozó, utána a szolnoki tanács kérésére ott is bemutatjuk, és szó van salgótarjáni bemutatásáról is. Ügy érzem, mint sikeres produkciót kell megemlíteni a Vörös és fekete és a Tizenkét szék bemutatását, és mindenképpen értéknek tekintendő a maga műfajában A mosoly országának. friss előadása is. Az eredeti műsortervnek megfelelően haladtunk, leszámítva a már említett módosulást a magyar darabnál, illetve a Revizor helyett a Tizenkét szék című játék bemutatását. A nagy színházban 12 bemutatót tartottunk, a stúdiószínpadon kettőt, és volt egy alkalmi, ünnepi műsorunk Miskolc város felszabadulásának évfordulójára. Egerben ugyancsak 12 bemutatónk volt, azzal az eltéréssel, hogy két miskolci darab, a Tizenegyedik parancsolat és a Csárdáskirálynö ott nem került színre, hanem az évad elején az előző szezonból vittük át Az ügynök halálát és a Charley nénjót. Ha helyiség adódik, Egerben is bemutatkozik a Játékszín. Statisztikai adatokkal még nem szolgálhatok, de az évad látogatottsága egyenletesnek ítélhető meg. — A közelmúltban vált ismertté a Művelőűésügyi Minisztérium tervezete a vidéki színházi hálózat átszervezésére. Tudjuk, hogy e tervezet részben Miskolc és Eger már őt éve fennálló fúziójára is épül. Milyen változás várható hát a miskolci színháznál e tervezet realizálása nyomán? — Gyakorlatilag nincs változás. A mi ötéves együttműködésünk bizonyos csiszolásra szorul, de alapjaiban nem változik. Miskolc színháza a nagy színházak közé került, és egy kicsit ez a besorolás is bizonyítja előbbi megállapításom helyességét, amikor színházunk szakmai rangjának és tekintélyének erősödéséről szóltam. Miskolcon kívül Egerben és 12 tájhelyen összesen 550 előadást fogunk tartani. Egyetértünk az Észak-Magyaror- azégban is megjelent, azzal a korábbi megjegyzéssel, hogy fel kell mérnünk területünk művelődési házait, el kell készítenünk a magunk színpadkataszterét, hogy változatosabb lehessen a tájműsor, ne kelljen egyes produkciókat a tájhelyi színpad miatt leszűkíteni. Azzal is egyetértünk, hogy területünk színházi ellátásában nem lehet a teljességre törekedni, nem lehet és nem szabad mindenáron színházi előadásokat tartani alkalmatlan helyeken. A régi értelmű tájolás helyett kulturáltabb előadásokkal kell szerepelnünk, ha kevesebb helyen is, de több nézőnek jobb előadásokat juttatni. “ Mi várható az elkövetkező évadtól, lesznek-o külön gyermek- és ifjúsági előadások, meg- valósul-o végre a régi vágy: Iesz-o újra kamaraszínház? — A következő évad műsorterve nagyrészt már együtt álL Ismét tizenkét bemutatót szeretnénk tartani a nagy színházban, ezen belül egy hat darabból álló magyar ciklust. Három klasszikus mű és három új magyar színpadi mű, amelyeket Darvas József, Gyárfás Miklós és Kállai István írt. A három klasz- szikus bemutatásával úgy készülünk, hogy az több éven át repertoárunkban szerepelhessen. — Elnézést, hogy közbeszólok. A klasszikus művek repertoáron tartásáról Jó lenne bővebben beszélnünk, mert Miskolcon nagy számban élnek diákok, generációk nőnek fel anélkül, hogy egyik-tóásik kiemelkedő klasszikus színdarabunkat megismerhetnék, tanulmányaikat ezzel is bővíthetnék. — A tervezett, több éves repertoárral mód nyílik majd az ilyen igények kielégítésére. De folytatva a választ: a tizenkét bemutatóból nyolc prózai és négy zenés darab lesz. A hat külföldi mű különböző műfajokban, élő szerzők és klasszikusok között oszlik meg, s e tizenkét bemutatón kívül a Játékszínben három premiert szeretnénk tartani. A kamaraszínház megvalósulása nekünk is álmunk, szívügyünk, és szeretném, ha ebben a városi tanács segítségével előbbre léphetnénk. Keressük a módját annak is, hogy a gyermekek részére, mint korábban a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának, illetve a Hónai Sándor Művelődési Központnak segítségével tettük, külön előadásokat tarthassunk. Szívesen vennénk művelődési szerveink ez irányú tanácsait, segítségét, közreműködését. Ami az ifjúságnak nyújtandó előadásokat illeti, eddig a felnőtt műsorból emeltünk ki darabokat az ifjúsági bérletbe. Terveink szerint a kialakítandó és már említett, több éves repertoár- játékrenddel lassan összeáll egy ifjúsági sorozat úgy, hogy évente három-négy olyan darabot tudunk nyújtani, amely az iskolai anyaghoz is igazodik, vagy a felsőfokon tanulók tanulmányait segíti. Egyébként a Játékszín előadásai is nagyrészt ide csatlakoznak. “ Ebben az évben a Játékszín nagy sikerű darabjával, a Riadóval többfelé szerepeltek, például Jugoszláviában, itthon pedig Budapesten és több más helyen. Van-e szó Jövőre is vendégszereplésekről? — Sokfelé tervezünk sze-, . repléseket A Riadó megnyitotta az utat. Ezt a darabot, mint említettem, még Szolnokra is kérik még ebben az évadban, valamint Salgótarjánba. E sikereken felbuzdulja szeretnénk Budapestre is feljárni egy-két produkcióval, és ott valamelyik színházban több alkalommal is megjelenni a főváros közönsége előtt *—* Az üj évad mindig hoz személyi változásokat is. A közönség érdeklődik ezek iránt. Mit mondhatunk el már most? — A vezető színészek közül hárman távoznak el tőlünk az évad végén. Gyön- gyössy Katalin Budapestre megy, a József Attila Színházhoz, Dobos Ildikó Veszprémbe, Koós Olga pedig Kecskemétre távozik. E két utóbbi nem szálfád el végleg tőlünk, mert a Játékszín előadásaiban tovább játsszák korábbi szerepeiket Színészek mennek, színészek jönnek, illetve visszatérnek. A hozzánk érkezők közül Péva Ibolya, aki Kecskemétről jön, Máthé Eta, aki Szegedről, Géczy József, aki Debrecenből és Környei Oszkár, aki Győrből érkezik, régi ismerősök. Hosszabb-rövidebb időt- töltöttek korábban színházunknál. Megemlítem még Vajda Lászlót, aki Szolnokról jön. A sor korántsem teljes, még folynak tárgyalások. Még hat hét van a színházi évad végéig, illetve az utolsó előadásig. Június 28-án, vasárnap utolszor megy fel a függöny az 1969—70-es színházi évadban, és a Csárdáskirálynő dallamaival lezárul az ország első állandó kőszínházának 147. évada. Benedek Miklós 1 Zempléni táncosok Bulgáriában Bulgáriában évről évre megrendezik a haszkovói nemzetközi folküórtesztivált Az idén május 15—21 között sorra kerülő ünnepségsorozaton a magyar néptáncművészetet Alsóberecki, Cigánd és Pusztafalu legjobb paraszt- táncosai képviselik. A hagyományos zempléni lakodalmi szokásokból, s egyéb híres táncaikból állították össze műsorukat, Ureczky Csaba, a sátoraljaújhelyi művelődési központ igazgatója, művészeti vezető irányításával. Az együttes kü- lönrepülőgéppel utazott el Bulgáriába a nemzetközi fesztivál színhelyére. Tanulnak a fetafiien Miskolcon egyre több a kiskert-tulajdonos. Számukra több alkalommal szervez érdekes szakelőadást és gyakorlatot az Ady Endre Művelődés! Házban működő mezőgazdasági szakitör, valamint a Buday József nevét viselő szakkör. A jövő héten, május 21-én a barack- és a szőlőtermelők számára tart majd zöldhajtás válogatási gyakorlatot dr. Ferdinand Dezső, a keszthelyi Agrártudományi Főiskola tanszékvezető tanára. Az érdeklődők csütörtökön délután 3 órakor a Kilián-északon levő csillagvizsgáló alatt találkoznak, s onnan mennek egy közeli szőlőbe. Nyitray Péter: Hat nap A hat nap ráfordul a vasárnapra zeng a fény de nem tudunk belelépni mint a hóba a fáradtságot el nem ölelheted csak belehalsz s feltámadsz fáradtabb;, vörös véred fekete lesz erős kezed reszkető lesz hajh a kavicsokat dobáld a vízbe ez is összeköt a mindcnséggel a kavics pihen a gyűrű leng és tárul mint az izzó nap korongja Felszabadulási emléklcönyvfáralk Borsodban Hazánk felszabadulásának negyed évszázados évfordulója tiszteletére kezdeményezett Száz falu, száz könyvtár mozgalomhoz Borsodban 21 község csatlakozott. Így — többek között — Telkibánya, Parasznya, Taktakenéz, Szo- molya, Forró, Hemádvécse és Tisza tardos. A települések lakói elhatározták, hogy nagyobbrészt társadalmi ösz- szefogással új könyvtárakat és könyvtárklubokat létesítenek. Ezekben minimum ezer kötet könyv között válogathatnak majd az olvasók. A könyvtárépítők jelentős anyagi segítséget kaptak munkájukhoz az Országos Népművelési Tanácstól és a megyei tanács végrehajtó bizottságától. Az Országos Népművelési Tanács például hét település klubkönyvtárának berendezésére és felszerelésére mintegy 750 ezer forintot biztosított. Az első „felszabadulási emlékkönyvtár" — amely könyvtárból és klubhelyiségből áll — most készült el Négyes községben. ...„Szép Edő volt, fó idő volt”.-. Végzősök az egyetemről és terveikről AKÁR ADTAI,AN05. I iskolás, vagy egyetemista búcsúzzon alma materétől, szinte mindegyik egyként vallja a régi diáknótával: ... „Szép idő volt, jó idő volt, kár, hogy elszállt, jaj, de kör” ... Mert talán évszázadok óta benne él minden diákban a nosztalgia a diákévek után, amikor már búcsúzni készül, vagy a távolság megszépíti az emlékeket. Bármilyen iskolatípusba járunk, mindeniknek megvan a maga sajátos levegője, érdekessége. A búcsú mindig nehéz. Annak is, aki pedig már 17 évet koptat el az iskola padjaiban. — Az egyetem vége többé- kevósbé az intézményes tanulás végét jelenti. Bár sokan nem vallják be, azért nehéz elszakadni az öt év alatt már megszokott egyetemtől, az évfolyamtársaktól, de még a tanároktól is. Baneth Péter ötödéves vegyipari gépész vallott így, amikor évfolyamtársával, Almássi Sándorral arra próbáltak választ adni, mit jelentett számukra az egyetem, s milyen tervekkel indulnak neki a nagybetűs Életnek. HOGY MII,YEN VOLT Pataki János munkája az egyetem? Szerintem alaposan felrakták a mércét. Korszerű oktatás folyik itt, nálunk, s ha a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemet összehasonlítom más műszaki egyetemmel, azt hiszem, nincs szégyenkezni valónk, öt év? Azt hiszem, többé- kevésbé mindenkiből kihozza azt, ami benne van. Amikor ide jövünk, kicsit megszeppent elsősöknek, nem nagyon tudjuk, mire vagyunk képesek. Többre, mint gondolnánk. Megtanít minket az egyetem a logikus gondolkodásra, a józan paraszti ész használatára, és szívósságra is nevel. Talán egyet nem tanít csak meg: azt, hogy valamikor majd vezető állásba kerülünk, s hogy miként kell vezetni. Ezt nemigen tudjuk! Érdekes témát érintett. Igaz, erre nem nagyon jut idő. No, meg a hagyományos vizsgarendszer sem teszi lehetővé, hogy a hallgatók önbizalma „tökéletes” legyen. — Nagyon sok évfolyam- társunk szinte fél tőle, hogy munkahelyén irányítania is kell majd. Néhányszor elmondtuk már ezt bent is. Jó lenne, ha több önálló, igazán önálló feladatot bíznának ránk az egyetemi évek alatt. Abban persze mindketten megegyeztek, hogy az öt év az Egyetemvárosban általában a gondtalan diákéletet jelentette. Állasgondjaik nincsenek. Mindketten társadalmi ösztöndíjasok. Almássi Sándor a Borsodi Vegyikombinátba megy. — Egyetem előtt már egy évet dolgoztam a BVK-ban, így ismerősként megyek visz- sza üzemmérnöknek. Mit szeretnék csinálni? Megpróbálom jól ellátni azt, amit rám bíznak, remélem, sikerül. Egy nagy álmomról már le kellett mondanom. Diplomatervemben egy új szénsavmosó technológia számítását készítettem el, a BVK körülményeit figyelembe véve. ÜGY TUDOM, végül ________________ mégsem v ezetik be. Pedig olyan jó lett volna „szakértőnek” lenni ! De nem baj, egész biztosan kapok majd új feladatokat, amelyeket meg k%U oldanom. Akárcsak a többieknek. Teljes felelősséggel. Csutorás Annamária )
