Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-17 / 114. szám

Vasárnap, 1970. május 17. ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 fik többségben Munkahét a MTESZ-ben Mivel kezdődik a-rekonstrukció? As igazgató véleménye Boltot as üsemkapuhos Azzal a kérdéssel leptük meg Resiás Aladárt, a Sze­rencsi Csokoládégyár igazga­tóját és Baffy Györgyöt, a gyár-főmérnökét, hogy: — Teher-e a női munka­erő? Ugyanis azokat a kedvez­ményeket, amelyekkel az utóbbi időben államunk se­gíteni igyekszik a dolgozó nők, a családanyák helyzetén, nem minden vállalatvezető fogadta osztatlan örömmel. Panaszolták, hogy a gyermek- gondozási szabadság gondot okoz. — Ha mások panaszkod­nak, mit szóljak én? — adta vissza a kérdést a szerencsi gyárigazgató, — Mit szóljak, amikor dolgozóink 85 száza­léka nő? Ennek ellenére osz­tatlanul együtt örülünk asz- szonyainkkall a kibővült jo­goknak, s igyekszünk rugal­masan megszervezni a mun­kát. Gyors uínnpóílás lista brigád tagjai adják meg a választ, — Eddig úgy volt, hogy véradás után mindjárt visz- szamentünk dolgozni. Most a gyár négyórás fizetett pihe­nést engedélyezett. — így mór egészen más! — Azok a brigádok, ame­lyek teljes számmal megje­lentek, egy csokor virágot kaptak. — Kiss Depsőné a varro­dából, aki ma a századik volt, feketekávés készletet ka­pott ... Valami mc«is ö hiányzik Ha már így együtt vagyunk az asszonyokkal, csak szóba kerülnek a bajok is. Ezek nem munkahelyi gondok. El­mondották, hogy Szerencs­nek az utóbbi időben nagyon rossz az áruellátása. Nincs elég választék, kevés a kon­zerv, a félkész áru. Olyan ré­Az sem ártana, ha nyitva tartásukkal n szerencsi bol­tok jobban igazodnának a két nagy gyár dolgozóinak igé­nyeihez, annál inkább, mivel ezek a dolgozók zömmel nők. Csetneki Ilona, a gyár szb- elnöke elmondotta például, hogy mivel a könyvesbolt négy órakor bezár, ő pedig fél ötig dolgozik, soha nem tud eljutni oda. Panaszolták az asszonyok, hogy húst csak csütörtökön és szombaton lehet kapni Sze­rencsen, s akkor már hajnali négy órakor „sort fognak”. A Szerencsi Csokoládégyár hatalmas termelési értékkel dolgozik. Termékei nemzet­közileg is híressé tették a községet. A gyárban dolgozó asszonyok joggal várnák el a tanács vezetőitől, hogy jobb szervezéssel segítsenek bevá­sárlási gondjaikon. A Szerencsi Csokoládégyár példája bizonyítja, hogy o dolgozó nők életkörülményei­nek javításához nem elegen­dő az üzemen belüli erőfeszl­húsz rendez­vényt bonyolí­tottak le a VIII. borsodi mű­szaki hetek második fordu­lójában. Ezek között az egyes tanácskozások két-három napon át folytatódtak, joggal nevezhetjük hát az elmúlt hetet tartalmas munkahét­nek, melyen sok ötlet, hasz­nos szakmai észrevétel és ta­nács hangzott el. A gazdag programból, a sok értékes tanácskozásból külön ki kell emelnünk a Gépipari Tudományos Egye­sület Borsod megyei szerve­zetének gépgyártástechnoló­giai konferenciáját, s a Köz­lekedéstudományi Egyesület miskolci szervezetének két­napos tanácskozását a szállí­tási lánc fejlesztéséről. Ez utóbbi rendezvényre az or­szág minden részéből mint­egy kétszázötven szakember érkezett városunkba, ami a téma rendkívüli fontosságát, időszerűségét mutatja. A Ne­hézipari Műszaki Egyetemen megrendezett tanácskozáson az előadásból és a hozzászó­lásokból kitűnt, hogy szállí­tási rendszerünk korszerűsí­tése gyors léptekkel halad előre, ugyanakkor sok szó gépfelújítási és karbantartási technológiák álltak. De fog­lalkoztak az előadók a szer­számfelújítással, az öntött­vasak hideghegesztésének le­hetőségeivel, a pótalkatrész­gyártással, rugófelújítással és sok más, a gyakorlati szak­embereket érdeklő kérdések­kel. ezen a héten Özdon került sor két rendezvényre is. Az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület ózdi cso­portja a híradástechnikával, illetve az Ózdi Kohászati Üzemek vízgazdálkodási problémáival, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület ózdi csoportja pedig a Bor­sodi Ércelőkészítőműben szerzett különböző tapaszta­latok megvitatásával, foglal­kozott. Sok hasznos gondolat, észrevétel és tanács hangzott el azon a tanácskozáson, ame­lyen a hazai fakitermelés lehetőségeivel foglalkoztak, nem különben említésre mél­tó a „vizesek” tanácskozása. Ezen az ankéten a felszín karsztvizek hasznosításával foglalkoztak. A Borsodi Szénbányák Vál­lalatnál már másodszor ke­rült sor figyelemre méltó rendezvényre a műszaki he­tek során. Itt a szénbányá­szat időszerű problémáival, az önjáró biztosító szerkeze­tek vékonytelepi alkalmaz­hatóságával és a maróhenge­res frontfejtések elmúlt évi műszaki-gazdasági tapaszta­lataival foglalkoztak. termé­szete­sen csak egy részét képezik annak a sok szellemi kincs­nek, gyakorlati tapasztalat­nak, amelyet a megye mű­szaki értelmisége, kutatók és a gyakorlati életben munkál­kodó szakemberek egymás között kicseréltek. Most pe­dig izgalommal teli várako­zással tekintünk a harmadik hét elé, amelyen megkez­dődnek a Lenin-centenárium alkalmából rendezendő szov­jet műszaki tudományos na­pok, amelyekre sok neves szovjet szakember érkezik CSAKNEM VIDÉKEN A FELSOROLTAK A csokoládégyár dolgozói­nak többsége szerencsi, csak kis százalékban járnak be a környező falvakból. A bejá­rók inkább a szomszédos cu­korgyárban helyezkednek el, ahol kampányban dolgoznak. Annyi munkaerő-tartalék van, amennyivel pótolni tud­ják a hosszabb szabadságra menőket. — Nálunk az újak betaní- , tása nem vesz igénybe két hétnél több időt — mondotta Baffy György főmérnök. — Ezért vállalati szinten nem jelent gondot, ha hosszabb időre elmennek. Ez a hosszabb idő három év. Azután újra megjelenik a nődolgozó, s most már■ azzal az igénnyel, hogy óvodába szeretné elhelyezni gyerme­két, hogy ismét munkába áll- hásson. Erre hogyan készült fel a csokoládégyár? És fel- készült-e? 200 milliós rekonstrukció A gyár igazgatója adja meg a részletes tájékoztatást: —• Nagy rekonstrukció előtt; állunk. A gyár felújítása 200 millióba kerül. Hatalmas, új, modern üzemcsarnok épül. Az ötvenéves gyár képe rövid időn belül megváltozik. E nagyarányú beruházáson be­lül épül fel az új, 100 férőhe­lyes óvoda és a 60 férőhelyes bölcsőde. — Az egész rekonstrukció e két létesítmény megépíté­sével kezdődik meg, már az idén — tette hozzá a főmér­nök. A gyár vezetői elmondot­ták, milyen hálásak az Északmagyarországi Építő­ipari Vállalatnak, amiért vé­gül is elvállalták, hogy a gyárépítés során az óvodát és bölcsődét is felépítik, ho­lott az ' nehezen fér bele a gyárépítés profiljába, ök is megértették, hogy egy ilyen üzemben, ahol a legfontosabb az ügyes női munkáskéz, lét­fontosságú a gyermekek elhe­lyezéséről gondoskodni. Kedves figyelmességek Ottjártunkkor éppen vér­adónapot tartott a gyárban a Sátoraljaújhelyi Vérellátó Ál­lomás. Láttuk, mennyi lele­ményességgel, kedvességgel veszik Itt körül a dolgozókat. Még nem volt egészen dél, s 120-an adtak vért. Az el­múlt évben az egész eddig el­ért legnagyobb szám 94 volt. Mi a lelkesedés oka? Erre az éppen véradás után üldögélő összetartás szocia­gen kérik már, hogy vala­melyik tsz nyisson egy zöld­séges standot a csokoládégyár kapuja előtt. Nagyon jó lenne ez a munkából délben haza­térő asszonyoknak. tés. A nőről, mint dolgozóról gondoskodik az üzem, de mint háziasszonyról már el­sősorban a községnek kell gondoskodnia. Adamovics Ilona Emeletes ház fáhé! A megyében, sőt ország­szerte is ismertek a Sátoral­jaújhelyi Faipari Szövetke­zet alpesi faliázai. A szövet­kezet a földszintesek után egyemeletes vadászhúzak ké­szítésére akar áttérni. Üj termékével a Budapesti Nem­zetközi Vásáron jelentkezik. Két darab egy-egy emeletes vadászházat mutat be a vá­sárlátogatóknak. esett a körzeti pályaudvarok kialakításáról, a konténerek hazai gyártásáról, s mind­azokról az Intézkedésekről, amelyek a szállítások éssze­rűbbé, gazdaságosabbá téte­lét szolgálják. A Gépipari Tudományos Egyesület háromnapos konfe­renciáján a gépgyártás idő­szerű feladataival foglalkoz­tak. Ezen a rendezvényen mintegy harminc neves szak­ember tartott előadást a leg­különfélébb témákról. Az előadások középpontjában az előregyártási technológiák, a megmunkálások, valamint a alatti vízkészletek mennyisé­gi és minőségi védelmével, a városunkba. O. M. Kevés primőrmagas árak Szegényes volt az ózdi piac Téliesen szegényes volt a piac tegnap Özdon. A tava- szias idő sok száz primőrre éhes vásárlót csalt ki a pi­acra, de éppen a primőr volt az, amiben nem nagyon vá­logathattak, sőt, a később ér­feladat Miskolcz visszafoglalása Egy értékes dokumentum Értékes dokumentum fotó­kópiáját küldték el Mezőkö­vesdre a katonai levéltárból. Mindenki, akinek a kópia a kezébe került, nagy érdeklő­déssel és tisztelettel olvasta. Az írás egy hadparancs, ame­lyet 1919 májusában készí­tettek el Mezőkövesden. Mis­kolc visszafoglalására. íme, a dokumentum szövege: III. hadtest parancsnokság 517/10 hdm, szám 1919 Mezőkövesd, 1919. május hó 17-én A III. hadlest parság- _ nak alárendelt 1. és 5. hadosztályok a Sajón innen fekvő területet az ellenség­től meg fogják tisztítani. ® . Ellenség helyzetéről is­mertetés: (V I 8-án te­lephonon közöltetik). ® A III. hadtest az elő­nyomulást május 19- én megkezdi. a.) Az 1- hadosztály, vala­mint az 5. h. o.-nak azon csa­patai, melyek a Sajó—Tisza —Ároktő—Mezőkövesd— Zsérc közti területben álla­nak, az l hadosztály parságá- nak rendeltetnek alá. (össze­sen 16 zlj., 8 üteg. 2 páncél- vonat). A feladat: Miskolcz visz- szafogla lása. Ezen feladat végrehajtása céljából az előnyomuláshoz való csoportosítás május 18. és 19. folyamán végrehajtan­dó. A támadás május 20-án főerőkkel Kis Győr—Aranyos vonalából, kisebb erőkkel Cserépfalu, Diósgyőr és Bor­sod Nyék—Kis Toicaj—Szir­ma irányában hajtandó vég­b.) Az 1. hadosztály elő­nyomulásával párhuzamosan az 5. h. o.-nak Füzesabony­tól északra álló csapatai (ösz- szesen 7 zlj„ 2 üteg, 1 pán­célvonat) az 5. h. o. parság vezetése alatt Eger környé­kéről május 19-én előnyo­mulva egyelőre Apátfalvát vegyék birtokukba és bizto­sító osztagokat Nádasd— Szilvásra toljanak elő. Miskolcz elfoglalása swr után az 1. hadosztály előnyomulását kisebb erők­kel Sajó-Szent-Péterig foly­tassa és a Sajó vonalát Mis- kolcztól északra Sajó Ka- zinczig bezárólag biztosítsa. Miskolcznak keleti irányban való biztosítása végett egy különítmény Ongát szállja meg, mely erős biztosítást toljon ki Szikszóra. A had­osztály zöme Miskolcz—Diós­győr—Harsány—Ernőd kör­letben gyülekeztetendő. Az 5. h. o. — Miskolcz vissza­foglalása után — előnyomu­lását általános iránnyal Put- nok felé lesz hivatva folytat­ni. és végeredményben a Sa­jó vonalát Sajó Kazincz és Harmácz között elérni és biz­tosítani. © Szükséges, hogy har­cokhoz még nem szo­kott munkásezredeink harci kedvének megtartása és fo­kozása végett a támadást le­hetőleg veszteségek nélkül hajtsuk végre. E végből a támadás leg­alaposabb előkészítésére, a tüzérség és a géppuskák bő­séges alkalmazására, vala­mint megkerülő oszlopok (osztagok, járőrök) kiküldé­sére a hadtest parság külö­nös súlyt fektet. Iparkod­nunk kell az ellenséget állá­saiból „kimanövrirozni”. © A hadtestnek északi irányban végrehajtan­dó támadása alatt a Tisza mentén álló csapatoknak fel­adata a Tisza biztosítása ma­rad. Tájékoztatásul szolgál­jon, hogy a hadserg. parság parancsot adott a Tisza men­tén álló 1. hadtestnek alá­rendelt csapatoknak, hogy a III. hadiest támadását meg­előzőleg május 18-án az egész Tisza vonal mentén erőszakos felderítés és tünte­tés hajtassák végre. O Miskolczra való rende­zett bevonulásra és a rend fenntartására az 1. had­osztály az előkészületeket te­gye meg. © Az 5. h. o. parság má­jus 18. folyamán leg­alább 1/2 lovas századot tol­jon el Mező Nyárádra az 1. h. o. pgrság rendelkezésére. Az 1/39. zlj. hadlesttartalék gya­nánt vasúti szállításra ké­szen Besenyőn marad. Egy kö­zege 19-én del. 6. h.-tól a Fü- zesabony-i vasúti állomáson tartózkodjék esetleges pa­rancs átvétele céljából. © Egyben közlöm, hogy az 5. munkás ezred (melynek II. zlj a diósgyőri menekültekből áll) a hadse­reg parság által a hadtesthez irányíttatik., Ezen ezred II. zlj. május 18-án Cserépfalura irányítta­tik az 1. h. o. rendelkezésére. 1. és III. zlj egyelőre mint hadtesttartalék Mezőkövesdre jut. 0 Hadtest parság 17 dut. j 7 h-tól Mezőkövesden (különvonatban) O Kiadatik: 1. 5, h. o. parságnak és tudomás- vétel végett felterjesztetik a hadtest parságnak. Landler Jenő hdm. kezőknefe már mutatóba sem jutott belőle. A felhozatal egyébként a „téli" árukból nagy volt, s ebben része volt annak, hogy a kofák Ózdi Kohászati Üzemekben tartott szabadnap miatt nagy „for­galomra” számítottak. S nem is csalódtak. A legnagyobb hiány ezen a héten is csirkéből volt a gyárvárosban. Csirke egyébként már két hónapja csak el­vétve fordul elő Özdon. Egyetlen termelőszövetkezet szokott időnként szállítani, de abból általában nem marad szombatig Móg a megérkezés pillanatában elkapkodják. Tegnap néhány falusi kofá­nál akadt ugyan néhány szár­nyas, de nem restelltek pár­jáért 140 forintot elkérni. Azok részére sem volt na­gyobb választék, akik tyúkot akartak vásárolni. Darabját 75—110 forintért kínálták. A tojás ára is jóval ma­gasabb volt az üzletinél, 1,30 forintot is elkértek érte. Primőráru, csak a kora reggeli órákban volt. Akkor is kicsi volt a választék. Az erős paprika darabjáért há­rom forintot kértek, a retek csomóját 2—3 forintért, a zöldhagymát pedig sok he­lyen 2 forintért kínálták. Nem volt olcsó a saláta és a karalábé. Az előbbit 1—2 fo­rintért, az utóbbit 3 forint­ért adták darabonként. Egy kiló spenótot 10 forintért mértek. A primőrárukon kí­vül nagy volt a kereslet a pa­lántafélékből. Bár nagy volt a felhozatal, néhány csomóba kötött palántát1 8 forintért ad­tak. Az ózdi piacon ezen a hét végén is érződött a konkur- rencia hiánya, ami most is az átlagosnál magasabb árak­ban mutatkozott meg. A kon- kurrenciára talán egyetlen jó példa akadt ennek a hétnek- a végén. A szilvásvárad! erdőgaz­daság nagy teherautóval hozta az almát, s kilóját 2 forintért mérték. Megérkezésük után érthetően nem volt keletje a kofáknál kínált 7 forintos almának. T. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom