Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-22 / 118. szám
ÉSZAK-M AG YARORSZAG 4 Péntek, 1970, május 22. XL miskolci filmfesztivál Tanácskozások és tv-filmek A XI. miskolci filmfesztivál negyedik napján a Rónai Sándor Művelődési Központ színházterme egy kicsit elcsendesedett. A fesztivál -fő tevékenysége áttevődött a tanácskozótermekbe, a Miskolci Galériába, ahol tv-filme- ket láthatott a nagyszámú érdeklődő, a nagyon ötletesen bokszokra osztott terem képernyőin. Három egymást követő vetítésen egy Tv-híradó összeállítást és tíz különböző műfajú tv-filmet látott a cserélődő nézőtábor, majd a bérletesek között értékes juta- lomtárgyakat sorsoltak ki a harmadik vetítés után. A filmalkotók egy csoportja délután Sárospatakra látogatott, ahol képzőművészeti filmeket mutattak be. Éjjel — információs jelleggel — hat külföldi filmet vetítettek a fesztiválpalotában. Két nagyszabású tanácskozás és egy érdekes tájékoztató volt a csütörtöki nap kiemelkedő eseménye. mű filmjét jutalmazták a CIDALC díjával. Ismertették annak a nemzetközi zsűrinek a névsorát is, amely a miskolci filmfesztiválon ítéli oda a CIDALC díját. Takács Gábor, a magyar CIDALC bizottság elnöke, a nemzetközi szervezet elnök- helyettese örömmel számolt be arról, hogy hároméves tevékenységük már eddig is igen eredményes volt — ezt bizonyítják a díjazott magyar filmek is. E humanista célkitűzéseket magáénak valló bizottságnak egyébként nemzet tagja. Film és oktatás Ankét íi rövidliim 25 esztendőj'érőt Vitányi Iván vitaindító előadása alapján vitatták meg a fesztivál részvevői csütörtökön a magyar rövidfüm-mű- vészet 25 esztendejének eredményeit, tanulságait. Az előadó nagyszabású vitaindítójában a történelmi áttekintésen kívül több esztétikai kérdést is elemzett, műfaji kérdésekben is néhány vitára sarkalló, elgondolkoztató el- . képzelést. egyéni véleményt, állásfoglalást mondott el. megállapítva, hogy a rövidfilm nem valami homogén fogalom, ezen a meghatározáson belül sokféle műfaj találkozik, s nagyjából műfaj szerinti csoportosulásban alakultak ki Magyarországon a rö- vidfilmstúdiók is, másrészt pedig, hogy az animációs film más művészeti ágazatnak tekintendő, s azon belül is megtalálhatók a különböző műfajok, A rövidfilm-művé- szet hazai negyedszázadának történeti * áttekintése után többek között arról beszélt, hogy a kisfümek és a közönség kapcsolata nem kielégítő, mert — bár a rövidfilmeket nagy játékfilmek kísérő műsoraként láthatja a néző — hiányzik a. mindenkori elérhetőség, tájékozódás biztonsága. A vitát ^három korreferátum vezette be. Fleischer Mária az animációs filmek fejlődési ívét tekintette át. s néhány kérdésben vitába szállt az előadóval, Zalán Vince a dokumentumfilm-gyártás fejlődését és időszerű gondjait vázolta, Bemáth László pedig a népszerű tudományos filmek helyzetét, alkotóinak aktuális problémáit elemezte. A tanácskozás bővelkedett érdekes felszólalásokban, gondolatgazdag észrevételekben, megjegyzésekben. A kis- film-művészet hazai reprezentánsain és a magyar kritikusokon, filmesztétákon kívül felszólalt többek között Sz. Miller, a leningrádi népszerű tudományos filmstúdió vezetője, valamint G. Toti olasz filmrendező is. Ez utóbbi a filmek hatásvizsgálatának szükségességét, valamint a mozgósító filmek készítésének fontosságát hangsúlyozta. A sokoldalú polémiában felmerült hasznos gondolatok 1 közül érdemes kiemelni az egyes divatos témák túlzott jelentkezésére vonatkozó észrevételt Díjátadás és sajtótájékoztató A miskolci Művészklubban fogadta tegnap délután a sajtó munkatársait Nicolas Pillát úr, a CIDALC főtitkára és Takács Gábor, a\ magyar CIDALC bizottság' , elnöke. Elöljáróban a nemzetközi bizottság főtitkára átadta a Grenoble-i és a budnp"';4’ fesztiválokon díjat nyert magyar filmek alkotóinak a bizottság emlékplakettjét. A Grenoble-i fesztiválon Csőke József Kajakozók, valamint Gyorsabban és még gyorsabban című filmjét, a budapesti sportfilrrl-fesztiválon pedig Tímár István Mexico 68 cílevált a^-ózdi modell Befejeződött a vasas népművelők országos tanácskozása Úzdon Tegnap reggel Sárközi Ferencnek, az ózdi népművelési intézmények igazgatójának 3 éves munkájukról szóló beszámolójával folytatódott a vasas népművelők II. ózdi országos tanácskozása. Az utóbbi három év tapasztalatait összegező előterjesztést a tanácskozás részvevői nagy érdeklődéssel hallgatták, mert Ózdról indult a kezdeményezés a népművelés koncentrálására, 1967-ben a Népművelési Központ létrehozásával. Kezdetben — az Ózdi városi-üzemi Párt-végrehajtóbizottság határozatának megfelelően — a városi tanács és az ÖKÜ vállalati szakszervezeti bizottsága alkották a közös fenntartású népművelési intézményeket. S mivel a kezdeményezés jónak bizonyult, ebben az évben a város további kilenc üzeme, szövetkezete vállalt részt a népművelési intézmények fenntartásában, munkájában. A hozzászólások smirn a tanácskozás részvevői fcaezuos- nak ítélték meg az ózdi kezdeményezést, amelyet egyedülállósága miatt ózdi modellnek neveznek, s elmondották, hogy a három év alatt nagy figyelemmel kísérték munkájukat, s hasznosnak tartanák a módszert máshol is alkalmazni. A tanácskozás második részében Gádor Lajosné kul- túrház-igazgató a szocialista brigádokkal való foglalkozás EVIG-ben alkalmazott módszereit ismertette. A szabad- egyetem szervezésének a Da- nuvia-gyárban alkalmazott módszereiről szólt Szilágyi .7 enőné kultúrház-igazgató. Fülöp László, a miskolci Bartók Béla Művelődési Központ igazgatója a Lenin'Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár KlSZ-szervezetei- vel való együttműködésről és az ifjúsággal való törődésről mondott korreferátumot, rövid ismertetőt. Ezt követően á vasas népművelők országos tanácskozása felhívást fogalmazott meg az árvízkárosultak megsegítésére. A vasas népművelők kétnapos ózdi tanácskozása Simó Tibornak, a Vasas Szakszervezeti Központ osztályvezetőjének zárszavával ért véget. T. ti Délután rendezte meg a Magyar Filmí és Tv-művé- szek Szövetségének Gyermek- és Ifjúsági Filmbizottsága, mintegy félszáz miskolci általános és középiskolai tanár részvételével a i Hevesy Iván Filmklubban A filmxés az oktatás című an~ kétot. Nádasi László filmrendező bevezető előadásában — többek között — szólt a korszerű audio-vizuális tömegkommunikációs eszközök pedagógiai alkalmazását segítő módszertani kísérletekről, s .az iskolai filmesztétikai oktatás kérdéseiről. Ezt követően oroszlányi, budapesti, kazincbarcikai és miskolci amatőrfilmesek ismertették — filmekkel és diaképekkel illusztrálva — úttörő kezdeményezéseiket: az iskolai amatőrfilmes szakkörök munkáját, s az ipari televíziónak az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazását. Gyakorlati javaslat Is született a lelkes hangulatú vitában: felvetődött egy Borsod megyei, iskolai célokat szolgáló amatőrfilm-tár megteremtésének reális lehetősége. Áj ánd éksorsolás Csütörtökön este a Miskolci Galériában megtartották a XI. miskolci filmfesztivál első ajándéksorsolását. Egy darab Favorit tv-készüléket nyert a 4. sorozat 1731. számú bérlet tulajdonosa. Kunt Ernő festőművész képét pedig a 4. sorozat 551. számú bérlet tulajdonosa nyerte. A nyertesek a jutalomtárgyakat átvehetik a fesztiválirodán, a Rónai Sándor- Művelődési Központban. Fafaragó család Nem ritka, de nem is mindennapos dolog, hogy az apa szenvedélyét egyszerre két fiú is örökölje. Molnár Ágoston, a Mosonmagyaróvári Szakmunkásképző Iskola tanárának fiatalkori hobbyja a fafaragás. Szenvedélyét beleoltotta két fiába, Ágostonba és Istvánba is. Most az apa és fiai szabad idejük jelentős részét ezzel töltik. A fába álmodott mintákat népművészeti motívumokból merítik. Az apának egy vándorkiállítása körbejárta Dunántúlt, az ifjabb Molnár Ágoston pedig tavaly kapott aranydiplomát a Kisfaludy-napok alkalmával Győrött rendezett kiállításon. Az idén szintén hármasban vesznek részt a szigetközi napok alkalmával Magyaróváron megrendezésre kerülő kiállításon. Filmjegyzet f Ismeretterjesztés, népművelés Beszélgetés a tudományok népszerűsítéséről Dr. Ladányi -József, a Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke tegnap, május 21-én délelőtt 10 órakor fogadást adott dr. Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének tiszteletére. A fogadáson részt vett Beme László, a megyei pártbizottság titkára, s az Akadémia elnökének kíséretében Gál Imre, a TIT megyei titkára és dr. Berecz Endre, a Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára. Az Akadémia elnöke és a megye párt- és állami vezetői a megye tudományos életéről, s az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról, 1 feladatokról beszélgettek. Délután fél 2-kor a TIT Kazinczy klubjában baráti beszélgetésen találkoztak a TIT és a MTESZ megyei elnökségének tagjai dr. Erdey- Grúz Tiborral. Az eszmecsérén az Akadémia elnöke a tudomány népszerű s Résén elv néhány problémáját vázolta. Vitaindító expozéjában a tudományok népszerűsítésének, az ismeretterjesztésnek és a népművelésnek néhány aktuális kérdéséről szólt. Arról beszélt, hogy az iskolán kívüli ismeretszerzésnek napjainkban milyen alapvető szerepe van a fejlődésben, hogy ennek az ismeretterjesztő és -szerző tevékenységnek rá kell épülnie az iskolai ismeretekre. A baráti beszélgetésen szó esett az ismeretterjesztés nehézségeiről. Az érdekes beszélgetés bizonyára sokat segít majd az ismeretterjesztés és a tudomány népszerűsítésének előbbre viteléljen. Tegnap délután, a Kazinczy klubbeli beszélgetés után tudományos életünk rangos képviselője a Földes Ferenc Gimnáziumban tartott előadást a szakos tanároknak a kémiai energia hasznosításáról. A harmincadik és tizenhatodik A műszaki egyelem legújabb közleményei Csaknem S*£* ► Nehézipari Műszaki Egyetem idegen nyelvű Közleményei XXX., illetve magyar nyelvű Közleményei XVI. kötete. Az idegen nyelvű XXX. kötetben az egyetem két előző évekbeli tudományos ülésszakán elhangzott előadásai olvashatók, éspodig a „Fo- gaskerékbolygóművek”, illetve a „Függvényegyenletek” Békekölcsönsorsolás lesz Június 29—30-án tartja az OTP a második, harmadik és negyedik Békekölcsön 1970. első félévi sorsolását Budapesten. A második Békekölcsön húzására június 29- én, a harmadik és negyedik Békekölcsön húzására június 30-án kerül sor a MÁV Utasellátó Vállalat Arany János utca 13. szám alatti kultúrtermében. Hajrá, magyarok! aIZSERGETÖ, lélekemelő, öntudatgyarapító cím. Az elmúlt 25 év sportdiadalait idézi, amelyeknek valameny- nyien részesei voltunk. Közös volt e negyedszázad alatt gondunk-bajunk, közösen ízlelgettük a kezdődő hírnév, a győzelmek ízét, közösen büszkélkedtünk a világ közérdeklődésének reflektorfényében. A játékfilm-hosszúságú, önálló, egész estét betöltő do- kumöntumfilm mindenképpen dicséretes kezdeményezés. A jubileumok, a visszatekintések és összegezések időszakában a sport 25 »évének mérlegét megvonni — nemes, szép vállalkozás. Túlságosan nagy volt azonban a feladat. A 25 év hatalmas, évszázadok mulasztó sát pótoló idő, hihetetlenül termékeny 'és eredményes szakasz a sportban is. A romoktól napjainkig eljutni csak hatalmas lépésekkel — majdnem ugrásokkal —, a leglényegesebb mozzanatok felvillantásával lehet. Egy- egy hatalmas siker felidézésére olykor bizony, csak néhány filmkocka jut. Értékelésre, elemzésre, az összefüggések bemutatására, a világ által akkor megfogalmazott kérdések (miért? hogyan?) megválaszolására szinte alig van mód és lehetőség. A riporter, Szepesi György igyekezett kedélyt, fesztelenséget teremteni (ezt a célt szolgálták a technikai .t ükkök is), a régi és jelenlegi bajnokokkal történt beszélgetések — egy-két kivételtől eltekintve —, mégis „feszeseknek”, hivatalosaknak, színteleneknek tűnnek. A filmben jóformán csak a minőségi sportról esik szó, a tömegsportról alig, pedig államunk törekvése, támogatása a sport „tömegesítésében” is említésre méltó eredményeket hozott. Á FILM készítőinek szándéka tiszta, világos, nemes. Amit létrehoztak, bemutatnak, helytálló, reális. A feladat nagysága, sokrétűsége- s a körülmények (terjedelem, filmhosszúság) gátolta meg, hogy az alkotás teljes legyen. B. liturgy körükből. Kizárólag angol nyelvűek a íogaskerék- bolygóművekről szóló cikkek, amelyek szerzői között az NME néhány oktatója, több további hazai szakember és — örvendetes módon — számos külföldi gépészmérnök található. A függvényegyenletek szerzői között több a külföldi, mint a hazai, s így orosz, angol, francia és német nyelvű cikkek tanulmányozhatók, annak megfelelően, mely nyelven hangzott el az eredeti előadás. E XXX. kötet méltán sorakozik ahhoz a kilenc kötethez, tizedikként, amelyeket már Miskolcon szerkesztettek, folytatva az 1929 óta Sopronban megjelent húsz kötetet. A magyar nyelvű XVI. kötet az egyetemre jellemző szakirányok kutatásaiból gyűjt egybe 21 tanulmányt. Található benne cikk a bányaszállítás tervezésének optimálásáról, a külfejtés problémájáról, a sűrített levegős energiavezetésről, a szénosztályozás elemzésének mintafelvételéről, a coulometrikus ultramikro-meghatározások- ról, a megmunkálások gazdaságos csoportnagyságáról, a fogaskerekek felületminőségéről. a fogköszörüléstől függően, a megmunkálási hiba analitikai és kísérleti vizsgálatairól, a szerszámgép- főorsók merevségét, befolyásoló tényezőkről, a pneumatikus huzalmérésről, a fogaskerékbolygóm ű vek terminológiáiról függvényegyenleti, ortogonális sorok szummá- ciós problémákról, a matematikai statisztika alkalmazásáról. egyenletrendszerek gépi megoldásairól, a Ségner-tur- binéról és végül a magyar származású Segner János András születési idejét és helyét bizonyító tanulmányról. E kötet 307 oldalon jelent meg, ugyancsak ízléses nyomdai termékként. E sorozat 1957-től jelenik meg folya- rnntocan Rí? g íi íl 1/ iW kötetet azonos imiiuívci összetételű. 7 tagú szerkesztő bizottság szerkesztette, ólén dr Kozák Imre tudományos rektorhe- lyettessel, A sajtó alá rendezés fáradságos munkáját dr. Vincze Endre , egyetemi docens látta el. Mindkét- kötet a Műszaki Könyvkiadó gondozásában. a Franklin Nyomdában készült.
