Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-13 / 110. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A 125. évforduló jegyében Gxríon Emléktábla-avatás és gyártörténeti kiállítás XXVI. évfolyam, 110. szám Ara: 80 fillér Szerda, 1970. május 13. Varsóban, megnyílt a KGST ülésszaka Józef Cyrankicwicz lengyel miniszterelnök megnyitja az ülésszakot. Varsóban, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának épületében kedden délelőtt tíz órakor megkezdődött a KGST 24. ülésszaka. A tanácskozáson a tagállamok küldöttségeit a miniszterelnökök vezetik. A bolgár kormányküldöttség vezetője Todor Zsivkov, a BKP első titkára, a Bolgár Népköztársaság miniszterelnöke; tagja többek között Tano Colov miniszterelnökhelyettes. A csehszlovák kormányküldöttség élén Lubomir Strou- gal miniszterelnök áll; tagjai között szerepel Frantisek Hamouz miniszterelnök-helyettes. A lengyel küldöttséget Józef Cyran'kievvicz miniszter- elnök vezeti; tagjai között van Piotr Jaroszewicz miniszterelnök-helyettes. A magyar kormányküldöttség vezetője Fock Jenő, a kormány elnöke; a küldöttség tagjai: Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Bálint József, az MSZMP KB osztályvezetője, Szita János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok BiMa érkezik Budapestre Áldó Moro Mint ismeretes, Péter János külügyminiszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Aldo Moro olasz külügyminiszter. Magyarországi utazására az eredeti tervek szerint február első felében került volna sor, a látogatást azonban akkor — az olasz kormányválsággal összefüggő tárgyalások miatt — későbbi időpontra halasztották. Moro magyarországi útját és itt folytatandó tárgyalásait élénk nemzetközi érdeklődés előzi meg. A második világháború befejezése óta olasz külügyminiszter még nem tett látogatást Magyar- országon. A két állam között kialakult élénk kulturális csereviszony mellett, a reálisabb politikai és gazdasági kapcsolatok megteremtése felé az első lépést Szilágyi Béla magyar külügyminiszter- helyettes 1989 októberében lett látogatása jelentette. Ekkor írták alá a magyar— olasz konzuli egyezményt és cserélték ki a két ország közötti kulturális egyezmény ratifikációs okmányait. Az 54 éves Aldo Moro — aki fiatalon, már 24 éves korában a büntetőjog tanára volt a bari egyetemen — politikai pályafutását is korán kezdte: a fasizmus éveiben a Katolikus Diákszövetség elnöke volt. majd a Katolikus Főiskolások Szövetségét irányította. A második világháború után hamarosan a politikai élet első vonalába került: a kamarának — tehát az olasz parlament alsóházának — 1948 óta tagja, s 1953- ban már a kereszténydemokrata képviselőcsoport elnöke. A kormányba 1949-ben került külügyi államtitkárként. 1955-től négy éven át volt — előbb igazságügyi, majd oktatásügyi — miniszter. 1959 márciusában Fanfanitól vette át pártja politikai főtitkárának tisztét, hogy ketten együtt elindítsák a kereszténydemokráciát, az úgynevezett „nyitás balra” jelszava alatt egy új politikai úton. Aldo Moro 19G3-ban az akkori középbal kormány miniszterelnöke volt. zottsága titkárságának vezetője és Papp László, a Magyar Népköztársaság KGST- képviselőjének helyettese. A mongol kormánydelegáció élén Jumzsagijn Ceden- bal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, a minisztertanács elnöke áll; tagjai többek között D. Mo- lomzsamc, az MNFP.PB tagja, a KB titkára és D. Gom- bozsav miniszterelnök-helyettes. Az NDK kormányküldöttségének vezetője Willi Stopji. a minisztertanács elnöke; tagjai között szerepelnek Gerhard Weiss és Gerhard Schürer miniszterelnök-helyettessek. A román küldöttség éléi% Ion Gheorghe Maurer miniszterelnök áll; tagja többek között Gheorghe Radu- lescu miniszterelnök-helyettes. A Szovjetunió kormány- küldöttségét Alekszej Koszigin, a minisztertanács elnöke vezeti; tagjai többek közölt Nyikolaj Bajbakov, Vlagyimir Kirillin és Mihail Le- szecsko miniszterelnök-helyettesek. A tanácskozáson jelen van Jugoszlávia küldöttsége: Alekszandr Grlieikov miniszterelnök-helyettes és Dra- gisa Djokovics miniszter. Az ülésszak munkájában részt vesz Nyikolaj Faggve- jev, a KGST titkára. Az ülésszakot Józef Cy- rankiewicz lengyel miniszterelnök nyitotta meg. A LEMP KB és a Lengyel Népköztársaság kormánya nevében szívélyesen köszöntötte a tanácskozás részvevőit. A lengyel miniszterelnök javaslatára a részvevők egyhangúlag elfogadták az ülésszak napirendjét, amelynek első pontjaként Vlagyimir II- jics Lenin születésének 10(1. évfordulója tiszteletére Józef Cyrankiewicz tartott beszámolót „Lenin eszméi a KGST- tagországok együttműködésében” címmel. A beszámoló elhangzása után az ülésen egyórás szünet következett. Ezalatt a tagállamok miniszterelnökei külön megbeszélést tartottak az ülésszak munkamenetének néhány kérdéséről. Az Özdi Kohászati Üzemek ebben a hónapban ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. A jubileum alkalmából tegnap, kedden délelőtt 11 órakor több száz kohászati dolgozó jelenlétében került sor Uombauer Tivadar emléktáblájának leleplezésére az Özdi Kohászati Üzemek hivatalháza I. bejáratánál. Rombauer Tivadar a kor egyik legképzettebb kohómérnöke volt, aki a legnagyobb érdemeket szerezte az egykori, ózdi vasfinomító gyár alapításában. Az 1848-as szabadságharc leverése után hazafias magatartása miatt emigrációba kényszerült. Az emléktábla-avatáson részt vett Szilágyi Miklós, a DIGÉP nyugdíjasa, Rom- bauer legközelebbi leszármazottja és Kissunyi Isti'án szobrászművész, az cm lék Libia alkotója. Ünnepi beszédet Csépányi Sándor, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója mondott A nap ünnepi programja 12 órakor a MŰM 102. sz. Szakmunkásképző Intézet udvarán folytatódott a kohászati, műemlék jellegű berendezések szabadtéri bemutatójának megnyitásával. Dobosi László iskolaigazgató, az ózdi honismereti szakkör vezetője mondott megnyitó beszédet. Többek között elmondotta, hogy az üzem történeti jellegű berendezéseinek kiállítását a jövőben tovább bővítik, hogy a lclűnő- ben levő termelőberendezéseket megmentsék az utókor számára. Ezt követően délután nyitották meg a Liszt Ferenc Művelődési Központ emeleti helyiségeiben a gyártörténeti kiállítást, Az ünnepélyes megnyitón részt vettek a város és az üzem társadalmi, politikai és tömegszervezeteinek vezetői, valamint ott voltak a Magyar Műszaki Múzeum, a Központi Kohászati Múzeum, a Herman Ottó és az ország számos, más múzeumainak képviselői. Ünnepi beszédet több száz érdeklődő jelenlétében Csépányi Sándor, az Özdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója désben levő tetszetős modellek és diorámák a jellemzőek. A régi, működő hámorok kicsinyített mása mellett egyik érdekesség a mai működő finomhengermű és durvahengermű kicsinyített hengersorának élethű mása. Ezenkívül tárgyi emlékek és világított nagy diafilmck segítenek az Ózdi Kohászati Üzemek 125 évének megismerésében. A kiállítás anyagának összegyűjtésén, a modellek és makettek elkészítésén a gyár honismereti mondott, majd megnyitotta a gyár 125. évét és a dolgozók munkakörülményeinek fejlődését szemléltető reprezentatív kiállítást. A kiállításon különteremben látható a jubileumát ünneplő gyár általános fejlődése, a hengerlés, a nyersvas- és az acélgyártás fejlődése. A kiállításra nem a tablók és diagramok, hanem a műköszakköreinek tagjai 1962-től dolgoztak, de a bemutatott modellek elkészítésében érdemeket szereztek az üzem szocialista brigádjai is. A jubileum alkalmából a posta emléklapot, blokkot és bélyegeket hozott forgalomba, melyek a kiállításon vásárolhatók meg. A gyár 125 évét szemléltető kiállítás május 27-ig tart nyitva. T. I. TriMáiyts konferenciák Miskolcon A „szállítási lánc“ fejlesztésérői — A gépipar jövőjéről A borsodi műszaki hetek keretében két, országos jelentőségű tudományos konferencia kezdte meg munkáját tegnap, május 12-én, kedden délelőtt a Nehézipari Műszaki Egyetemen. A Közlekedéstudományi Egyesület vasútüzemi, gépjárműközlekedési és szállítmányozási szakosztálya, valamint az egyesület miskolci szervezete a következő időszakra szóló közlekedéspolitikai koncepciók gyakorlati megvalósításáról, a „szállítási lánc” fejlesztéséről rendezett tanácskozást. A konferenciára — az ország minden részéből — mintegy kétszázötven szakember érkezett. Dr. Zahumenszky Józsefnek, a KTE társelnökének megnyitója után dr. Pásztor Pál, az egyesület helyi szervezetének elnöke, majd dr. Pusztai Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese köszöntötte a konferencia részvevőit. Ezt követte Csoltó Lászlónak, a Központi Szállítási Tanács titkárának A szállítási lánc szervezési és szállítmányozási elemei című, vitaindító előadása. A vitaindító előadásból és a neves szakemberek hozzászólásaiból kitűnt, hogy szál • lítási rendszerünk korszerűsítése gvors léptekkel halad előre. Elhangzott, hogy 1971 januárjától a darabáru-szálCj városrész a Győri-kap li bá n Foto: Sz. Gy. lítást az autóközlekedési vállalatok veszik át a vasúttól. Szó esett a körzeti pályaudvarok kialakításáról, a konténerek hazai gyártásáról és alkalmazásáról, s mindazokról az intézkedésekről, amelyek a szállítások ésszerűbbé, gazdaságosabbá tételét szolgálják. A konferencia ma a műszaki fejlesztési elképzelések megvitatása után fejezi be munkáját. A Gépipari Tudón.,..iyos Egyesület helyi szervezete és a Nehézipari Műszaki Egyetem háromnapos gépgyártás- technológiai konferenciára hívta meg az ország szakembereit. A több mint kétszáz részvevő előtt Kordoss József tanszékvezető egyetemi tanár, a GTE miskolci szervezetének elnöke nyitotta meg a konferencia plenáris ülését. A hazai gépipar fejlesztésének fő vonásairól és problémáiról Belán.vi József, a KGM főosztályvezető-helyettese tartott előadást. Szólt az előadó a gépipar alapvető, népgazdasági jelentőségéről. a nemzeti jövedelem megtermelésében való részesedéséről, majd az ágazat jelenlegi technikai színvonaláról. Ütalt a — nemzetközi viszonylatban — alacsony termelékenységre, s az intenzív fejlesztés szükségességéi-e. Elmondotta, hogy a TV. ötéves terv időszakában gépiparunk szerkezetét is módosítanunk kell: elsősorban a közúti járműgyártást, a híradástechnikát, a számítógéptechnikát. s más. versenyképesen fejleszthető ágazatokat kel! erősítenünk A háromnapos konferencia során — több speciális szekcióban — ipari, kutatóintézeti és egyetemi szakemberek vitatják meg eredményeiket, tapasztalataikat és a jövőre vonatkozó elképzeléseiket F. T.
