Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-13 / 110. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 Szerda, 1970. máius 13. ► Letartóztatták ► Kizárták ► Menekülés ► Zavargás I világ miÉen kápái Az amerikai katonai rendőrség ismét letartóztatta Jane Fon- dát, miután a művésznő liáborúellencs röplapokat osztoga­tott egy texasi katonai támaszponton. * A Francia Kommunista Párt Gabriel Péri-ről elne­vezett Chennevieres-i párt­sejtje 17 szavazattal — 5 el­lenében (az öt ellenszavazat között volt Garaudy, vala­mint felesége és leánya) ki­zárta a párt tagjai sorából Roger Garaudy filozófust, a Politikai Bizottság volt tag­ját. A pártsejt döntése még a Központi Bizottság utóla­gos jóváhagyására szorul. * Mikisz Theodorakisz felesé­ge és két gyermeke hétfőn este megérkezett Párizsba. Szerencsés megmenekülésü­ket Paul Milliez francia pro­fesszor jelentette be egy pá­rizsi nagygyűlésen, amelyet hétfő este rendeztek a gö­rögországi politikai foglyok iránti szolidaritás kifejezé­sére. Theodorakisz családja egy háromtagú francia csoport — két fiatalember és egy fiatal nő — segítségével egy kis csónakon szökött meg Görögországból és a viharos tengeren húsz­órás kalandos utazás után érkezett meg a szi­cíliai Mcssinába. Innen előbb gépkocsin, majd repülőgépen folytatta útját Párizsba. Servan-Schreiber francia radikális politikus felesege a közelmúltban Athénban járt és találkozott Theodorakisz asszonnyal, aki könyörgött neki, intézzék el, hogy el­hagyhassa Görögországot, Servan-Schreiber, akinek se­gítségével a neves görög ze­neszerző Franciaországba utazhatott, a család megmen­tésével kapcsolatos szerepéről úgy nyilatkozott, hogy nem tett egyebet, mint fogadta azt a három II- atal franciát, akik fel­keresték őt, hogy tájé­koztassák tervezett vál­lalkozásukról. A fiatalemberek személyazo­nosságát egyelőre nem hoz­zák nyilvánosságra — mon­dotta a francia politikus. * Heves zavargások törtek ki hétfőn a georgiai Augusta városában. Az esti órákban az utcákat néger tüntetők tömegei árasztották el, akik a faji megkülönböztető poli­tika ellen tiltakoztak. A rendőrség és a katonaság először gumibotokkal próbál­ta szétkergetni a tüntetőket, majd amikor ez hatástalan­nak bizonyult, vízifecskendő­ket vetettek be ellenük. Aztán eldördültek az első lövések. A legfrissebb jelen­tések szerint a sortűznek négy halálos áldozata van, a sebesültek száma a harmin­cat is eléri. Együtt dobban a szív (Jegyzetek, portrék) (6) Egy kurta hírt olvastam a pozsonyi Űj Szó reggeli szá­mában : „A Ziar Nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzemben január elsején 75 tonna alumíniumot olvasztot­tak a kohászok. Ostraván is munkával üd­vözölték az új esztendőt.” Es a hír után elindul a krónikás a Szlovák Szocialis­ta Köztársaság e gyorsan fej­lődő, nagyon fiataí, de ugyan­akkor nagyon szép fekvésű kisvárosába. A vidék egyma­gában is lenyűgöző és elgyö­nyörködteti az utazót. Szlo­vákia belső, hegyes-völgyes vidékén járunk, ahol a Ga- ram és mellékvizei szabdal­ják szét a völgyeket, ahol az erdők az utak mellé simulva elkísérnek bennünket Zó­lyomig, Besztercebányáig. Ebből a környezetből bon­takozik ki váratlanul Ziar Nad Nad Hronom — vagyis Garamszerdahely. — Hiszen ez Inota! Az alu- miniumkohó. Frantisek Stulák, mérnök- tgazgató azonnal megnyug­tat: — Az is. ahogyan mondja, illetve a Várpalota melletti inotai alumíniumkohó pontos mása. Nálunk is ugyanazt a tervet valósították meg, csak azóta alaposan kibővítettük és fejlesztettük gyárunkat. Frantisek Stulák jól isme­ri a magyarországi, a Veszp­rém, a Fejér és a Komárom megyei testvérvállalatokat, és úgy idézi a neveket, mintha csak saját munkatársairól beszélne. Sokat járt Magyar- országon, kapcsolatot tart fenn Tapolcával. Halimbával Almásfüzitőről alapanyagot kapnak a termeléshez, kap­csolatuk van a Székesfehér­vári Fémművel és a garam- szerdahelyi kohászok a Bala­ton mellett, Keszthelyen üdülnek. — Inota és Ajka jelenleg a tapasztalatcserét jelenti szá­munkra — mondja az igaz­gató — hogy tovább bővít- hessük kombinátunkat. Terveikben talán a legérde­kesebb az alumínium ezer­arcú felhasználásának meg­tervezése, az új gyártástech­nológiák bevezetése. Először is piacot kutattak. Milyen az érdeklődés az alumíniumter­mékek iránt, mondjuk az Izraeli támadás Libanon ellen v Libanon délkeleti részé- Arkub térségében ked- .•n hajnalban megindított ;raeli hadművelet „a legna­gyobb és a legjelentősebb!’, amelyet 1948, Izrael állam megalakulása óta Libanon te­rülete ellen indítottak — közük nyugati hírügynöksé­gek. Egy Tel Aviv-i katonai szóvivő szerint „a hadmű­velet célja az arab gerillák támaszpontjainak megsemmi­sítése, katonai felszerelések zsákmányolása, és arab geril­lák foglyul ejtése”. Kedden (helyi idő szerint) nyolc órakor az izraeli légi­erő is akcióba lépett, bom­bázza és géppuskázza Liba­non területén levő állítólagos arab állásokat. Az újabb iz­raeli agresszióban — hitelt érdemlő bejrúti jelentés sze­rint, 50 izraeli harckocsi is részt vesz. Az izraeli alakula­tokat a libanoni tüzérség he­ves tüze fogadta. Bejrúti politikai körök sze­rint az izraeliek e legújabb támadásának célja az, hogy a Hermon-hegységtől nyu­gatra, libanoni területen szé­les „holt folyosót” hozzanak létre, amelyben a jövőben nem tartózkodhatnak sem arab gerillák, sem polgári la­kosok. Libanon és Izrael kedden kérte az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának sürgős összehívá­sát. Hivatalos ENSZ-körök szerint az ülés időpontját kedden (magyar idő szerint) 16 órára tűzték ki. Kedden délutón 16.35 óra­kor (magyar idő) megnyílt a Biztonsági Tanács sürgősség­gel összehívott ülése. A keddi ülés első szónoka Ghorra libanoni küldött. A bagdadi rádió — Bejrut­ban vett — közlése szerint, Irak kedden bejelentette, bogy „tüzérsége akcióba lé­pett az arab föld védelmé­re”, s támadja az izraeli ál­lásokat. Szicialisfa együttműködés a kassai K0V0SLUZBA és a miskolci V1MELUX között Beruhá&usok as újhelyi járásban A Sátoraljaújhelyi járási Pártbizottság kezdeményezé­sére nagyszabású beruházási ankétot tartottak tegnap Sá­toraljaújhelyen, ahol megje­lentek a járás poütíkai és gazdasági vezetői, beruházási szakemberei és a járás terü­letén tevékenykedő lebonyo­lító, kivitelező és beruházó vállalatok képviselői. Dr. Né­meth Pál, a járási pártbi­zottság első titkára értékes tájékoztatójában értékelte az 1969. évi gazdasági eredmé­nyeket és vázolta a követ­kező évek feladatait. A sá­toraljaújhelyi járásban az el­múlt években az országos helyzethez hasonlóan nagy beruházási igény jelentke­zett ég ez a következő évek­ben fokozódik. A feladatok megoldásához az építőipari létszám biztosított, de a be­ruházási munkák sok kis üzemre hárulnak, és ezek nem alkalmasak számottevő beruházások kivitelezésére. Az értekezlet célja az volt, hogy a járás vezetői az em­lített gondok enyhítése végett kooperációs munkát szervez­zenek meg az építőipari vál­lalatok között. Takács Imre Nyolctagú kassai delegáció járt tegnap a Miskolci Fi­nommechanikai Javító Válla­latnál. Itt volt Stefan Labanc, a kassai városi pártbizottság ipari osztályának vezetője, Ladislaw Dubák, a kassai városi tanács ipari osztályá­nak vezetője, Stefan Kocsik, a kassai városi tanács KOVOSLUZBA Vállalatának igazgatója, illetve a vállalat több dolgozója. Hrabár Sándor, a VIME- LUX Igazgatója lapunk mun­katársának elmondotta, hogy a két, nagyjából azonos vál­lalat dolgozói és vezetői kö­zött már korábban kialakul­tak jó és hasznos kapcsola­tok. Most ennek szocialista szerződéskötéssel adnak for­mát és mélyebb tartalmat, amely várhatóan kihatással lesz a két város szolgáltatá­sára is. A vendégek most sem jöttek üres készei. Egy kicsiny, igen egyszerű és szel­lemes berendezéstrhoztak. Se­gítségével kétpercenként ké­szíthetnek kulcsmásolatokat a felvonókhoz, amelyekhez közismerten sok kulcs szük­séges. Stefan Kocsik, a KOVO­SLUZBA Vállalat igazgatója elmondotta, hogy vállalatuk mintegy 750 fővel dolgozik. Ok már mintegy 12 milüó koronás költséggel megépítet­ték új központjukat, s a ta­pasztalatokat szívesen átad­ják a miskolciaknak. — A szocialista szerződés elsősorban a politikai, vala­mint a műszaki, az árucsere­forgalmi és a kulturális együttműködésre vonatkozik. Tapasztalatcseréken, csere- üdültetések, szakemberek cseréje folytán közelebb ke­rülünk egymáshoz. Ez kihat a politikai fejlődésre. Átad­juk egymásnak módszerein­ket, tapasztalatainkat. Ne­künk többek között saját ön­tödénk van, ahol egy sor olyan terméket készítünk, amelyek Miskolcon hiánycik­kek, viszont Miskolcon is ké­szítenek olyan cikkeket, amelyekre nekünk nagy szükségünk van — mondotta a kassai igazgató. A kulturális és sportkap­csolatokon túlmenően meg­egyeztek abban, hogy éven­ként legalább egy alkalom­mal közös kiállításon mutat­ják be termékeiket. Az első közös kiállítást az ez év nya­rán megrendezésre kerülő miskolci helyiipari bemuta­tón tartják. A közös kiállítás érdekessége és újszerűsége mellett kicsit segít a két nép közötti kapcsolat elmélyíté­sében Is. A megegyezés sze­rint évenként kétszer értéke­lik az együttműködést, meg- beszéük a kapcsolatok továb­bi erősítésének lehetőségeit is. A gyermek és az olvasás Országos ankét Sárospatakon Tegnap* május t2*én Sá­rospatakon a tanítóképző in­tését dísztermében megkez­dődött az „Olvasó népért mozgalom” országos anlcétja. Az ünnepélyes megnyitón megjelent Fábián Zoltán, az Írószövetség titkára. Bujdos János, a városi pártbizottság titkára, Havasi Béla, a KISZ megyei bizottságának úttörő­titkára, Merényi József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezető­je, Tóth József, a városi ta­nács vb-elnöke. Dr. Károly István, a taní­építőiparban? Még a Szlovák Szocialista Köztársaságban is — ahol nem szűkölködnek erdőben, épületfában — elő­térbe került az alumínium használata az építkezéseknél, az ajtók és ablakok gyártá­sánál. Azt mondj ák Ziar Nad Hronomban, hogy az alumí­nium a jövő fája. És ezt bi­zonyítani is akarják, ajtókkal és ablakokkal, különféle, az építkezéseknél használatos szerelvényekkel, berendezé­sekkel. Az alumínium nem­csak tartós, hanem a fával ellentétben nem vetemedik, nem változtatja formáját, ki­válóan zár, szigetel. Mind­ezek a tulajdonságok képes­sé teszik arra, hogy az építő­iparban rohamosan elterjed­jen. — Műszaki gárdánk most például azt vizsgálja (célfel­adatul adta nekik a gyár ve­zetősége), hogy az élet me­lyik területén, hol lehetne gazdaságosan és nagy tömeg­ben betömi a piacra. Mi az, amit alumíniumból is előál­líthatnak és helyettesíthetik vele a drága fát, vagy éppen a kedvezőtlen gazdasági adottságú műanyagot? A gyárnak ötezer munkása van, és a fiatal városban él­nek, vagy a környező közsé­gekből, városokból — így Körmöcbányáról — járnak be dolgozni. A gyár mindent megtesz annak érdekében, hogy munkásai megfelelő kö­rülmények között termelje­nek. A vasútvonal szinte ket­tészeli a hatalmas kombiná­tot, és nagy személy- és te­herpályaudvara biztosítja a gyors szállítást. A Ziar Nad Hronom-i Szlo­vák Nemzeti Felkelés Üzeme termeléséről, munkájáról már a kerület székhelyén — Besz­tercebányán — kaptunk rész­letes tájékoztatást. Elmondot­ták, hogy ma már erősödik a pártszervezet, és kiveti ma­gából a megalkuvókat, a visszahúzókat, a termelés akadályozóit. Az erősödés napról napra meglátszik a kombinát termelési eredmé­nyeiben is. Ez év januárjában és feb­ruárjában többet és jobb mi­nőségben termelt a Szlovák Nemzeti Felkelés Üzeme, mint tavaly, a hasonló hóna­pokban. Az emelkedés elérte a 9,6 százalékot. És ez az adat egy ilyen ha­talmas, sokoldalú feladatot el- látó kombinátban nagyon so­kat jelent. Most, a konszoli­dálódás időszakában éppen a ' 'övöt. jelenti. Golyár Gyula (Folytatjuk) tóképző intézet igazgatója köszöntötte a tanácskozáson megjelenteket. Elmondotta, hogy a mostani ankét az ál­talános iskola alsó tagozatá­ban folyó olvasástanítás prob­lémájához kapcsolódva az ol­vasóvá nevelés alapozásával foglalkozik. Az írószövetség képvisele­tében Fábián Zoltán indokol­ta, miért jelölte meg külön feladatként az „Olvasó né­pért mozgalom” a gyermekek olvasásra való nevelését. Or­szágszerte számos figyelemre méltó kezdeményezés szüle­tett már ez ügyben. A pataki tanácskozás egyik feladata, hogy számbavegye, megvitas­sa az eddig elért eredménye­ket, annak érdekében, hogy a jó módszerek minél szélesebb körben elterjedjenek. Ezután dr. Csuhaj Imre, a Sárospa­taki Tanítóképző vezető taná­ra mondta el vitaindító elő­adását Foglalkozott az első irodalmi élmények meghatá­rozó lélektani jelentésével. A továbbiakban azt bizonyítot­ta, hogy a természettudomá­nyos és gyakorlati tantár­gyakban is jobb eredménye­ket érnek el azok a tanulók, akik szeretnek olvasni, mert ezáltal kifejlődik önálló gon­dolkodásuk, kialakul feladat- megoldó képességük. Előadá­sa második felében részlete­sen foglalkozott a tanítókép­zők sajátos feladataival a gyermek olvasásrar való neve­lésében. A vitában többek között felszólalt Havasi Béla, aki az úttörőmozgalom feladatait vázolta az „Olvasó népért mozgalom” keretében. Vol- muth Frigyesné, badacsony- tördemici tanár ismertette is­kolájuk kezdeményezését, amelynek célját jelszavuk fe­jezi Id: „Olvasó osztállyal az olvasó népért”. A tanácskozás szünetében nyitotta meg Bemblovszky József, a Sárospataki városi Tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője az ankét té­májához kapcsolódó gyer- mekrajz-kiállítást. Az első nap befejezéseként irodalmi esten emlékeztek meg a ta­nácskozás részvevői Veres Péter és Váci Mihály élet­művéről. Az irodalmi esten közreműködtek: Fábián Zol­tán és Molnár Zoltán írók, Bacsó Erzsébet. Béres Fe-' renc, Sellci Zoltán előadó- művészek. Az ankéton ma folytatódik a vita. Délután a részvevők megtekintik Sö--'—.utak neve­zetességeit. A Borsod megyei II. Rá­kóczi Ferenc Könyvtár ki­adásában, illetve bibliográfiai füzeteinek sorozatában most jelent meg dr. Kazacsay Fe- rencné Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye helyismereti iro­dalma című összeállítása. Az új bibliográfiai füzet azt az olvasói igényt kívánja ki­elégíteni, hogy a helyismere­ti anyag a különféle kataló­gusokon túlmenőleg egységes összeállításban is elérhető le­gyen, és segédeszközül szol­gáljon mindazoknak, akik a megye történetét szándékoz­nak behatóan tanulmányoz­ni. A kiadvány magában foglalja a megyére vonatko­zó leglényegesebb irodalmat a honfoglalástól napjainkig, illetve I960 decemberéig. Tar­talmazza a témára vonatko­zó bibliográfiákat és reper­tóriumokat. a helyismereti kutatás szempontjából fontos periodikákat és sorozatokat, az olyan műveket és cikke­ket, amelyeknek egy része a megyére vonatkozó anyagot közöl, majd a korábbi me­gyefelosztást is figyelembe véve, községenként ismerte­ti a megyére vonatkozó anya­gokat. Szerzői név- és cím­mutató, valamint földrajzi mutató segíti a könnvebb tá­jékozódást. litográfia a helyismereti irodalomról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom