Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-08 / 106. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 4< Péntek, 1970. mőjus 8, A komoly zene bűvöletében Balassi Bálint emléke Irodalomtudományi ülésszak Sárospatakon A közelmúltban egy orgonaestre szinte valamennyi jegy elkelt Miskolcon. Túlnyomórészt 25—26 éves fiatalok töltötték meg a termet. A beat-zene harsány tobzódása, szédületes pályafutása közben — úgy látszik — néha azért más muzsikára is megéheznek a fiatalok. A hegedű szerelmesei A komoly zene értőinek, művelőinek és hallgatóinak táborát a különböző zeneiskolákban nevelik. Érettségi előtt álló fiatalokkal beszélgettünk a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában. Ök hárman — Fodor Sándor, Juhász Zoltán és Kajkó József — a hegedűszakon végeznek. — A’kollégiumban, más iskolák diákjai között vannak olyan fiúk, akik csak a beatzenét hajlandók meghallgatni. Számukra ott kezdődik és ott fejeződik be a zene — kezdte a beszélgetést Juhász Zoltán. — Pedig aki valóban szereti a zenét, az a klasz- szikusok muzsikáját is szereti. Én is meghallgatom a beat-muzsikát, de csak a komoly zene üdít fel teljesen. Kicsit halkabban teszi hozzá: — Amikor egy koncertről jövök ki, mindig úgy érzem, hogy teljesen kicserélődtem. Aztán arról beszélnek, hogy annak, aki magas fokon akarja művelni, vagy érteni a zenét, annak értenie kell az irodalomhoz, sőt még a matematikához is. — Talán azért csináljuk — mondotta Fodor Sándor —, mert a magunk érzésvilágából is szeretnénk adni valamit. Nem igaz, hogy a mi érzéseinket csak a beat fejezi ki. A klasszikusok hozzánk is szólnak. Kajkó József — akiről mindenkinek az a véleménye, hogy egyedül csak a hegedűjével törődik — ugyan7 ezeket a gondolatokat fogai 1 mázta meg. — Reggeltől estig él tudnám hallgatni Beethoven szimfóniáit. Csodálatos érzés, A IV. ifjúsági filmnapok kőszegi vitáinak egyik sarkalatos pontja volt a fiatalok és a film kapcsolata. Már az első vitatéma — Zalán Vince: Az ifjúság ábrázolása 25 év magyar filmjeiben — kétféleképpen közelítette meg a fiatalok és a film kapcsolatát: miként jelentkezik a fiatalok élete, mint téma, és miként jelentkeznek a fiatalok, mint alkotók? A második vitatéma, a kétnapos szimpózium alapkérdése is a fiataloknak a magyar film megújulásában betöltött szerepe volt. B. Nagy László nagyszabású vitaindítója igen sokoldalúan közelítette meg ezt a kérdést. A sokrétű vitából néhány gondolatot emelünk ki. Az első téma vitaindítójában a kronologikus áttekintés dominált. Azon belül az előadó olyan módon csoportosította a filmeket, hogy miként közelítik meg az alkotók a fiatalságot. A felszabadulás utáni korai filmek. nem adtak számot azokról a valóságos belső konfliktusokról, amelyek az ifjúságot jellemezték, ezeknek megjelenítése csak a magyar filmművészet egy későbbi és magasabb fokán volt lehetséges. A hatvanas évek magyar filmművészetében jelentkeztek társadalmi és művészeti életünk pozitív változásainak a filmekben is lemérheamikor az ember maga is képes megszólaltatni a hangszert. Nem készültünk zenésznek A véletlen úgy hozta, hogy mindhárom fiatalember zenei pályán szeretne továbbtanulni. Tanáraik szerint meg is állnák a helyüket. Az érdekes az, hogy egyikük sem készült zenésznek. — A szüleim akarták, hogy idejöjjek — mondta Juhász Zoltán. — Az első évben jóformán azt sem tudtam, mi az, hogy zenélés. Aztán Gál tanár úrtól megtanultam. Most már nem is tudok el-, képzelni mást A Somoskőújfaluból jött! kisfiú — így mondta Pándn Emil, a szakközépiskola igazgatóhelyettese — szinte megnő, ha a pódiumra áll. Az osztályban, a matematika- órán már megint csak egy kisdiák lesz. — Van egy lány az osztályunkban — mondják a fiúk —, aki orvosnak készül, ö maga döntött így. De egész biztos, hogy a zenetanulással töltött évek nem lesznek hasztalanok. Jól fogja érzem magát a koncertteremben, nem azért megy majd oda, hogy az új ruháját megmutassa. Nemcsak a tehetségeknek Pecker Zsuzsanna, a szak- középiskola szakmai igazgatóhelyettese is részt vett a beszélgetésben. — Iskolánk nemcsak a tehetségek felkutatásával és tanításával foglalkozik. Ügy mondhatnám, hogy zenei középkádereket nevelünk. Van, aki továbbtanul a főiskolán. Mások énekkarban, vagy zenekarban dolgoznak majd. S lesznek olyanok is, akik csak zeneszeretők lesznek, s legfeljebb kedvtelésből veszik elő a hangszert. De bárhová kerülnek, egy biztos: másként állnak a zenéhez, más füllel hallgatják a klasszikusokat. tő eredményei, és a társadalmi és művészeti élet fejlődése szerencsés egymásra találása következtében egész filmművészetünk fejlődésével együtt jelentősen megváltozott a fiatalok, és általában az egész ifjúság ábrázolása filmjeinkben. Jelentkeztek a múltat, a múlt örökségét, a gyermekkort a ma aspektusából vizsgáló, középpontjukban fiatalokat szerepeltető filmek, amelyeknek sorában elsőként Jancsó Miklós 1964-ben született és 1965-ben bemutatott Így jöttem című filmjét kell említenünk. és, amelyek közé kell sorolnunk mindenképpen Zolnai Pálnak Hogy szaladnak a fák! című művét, Szabó István Apa című alkotását, Mészáros Márta Eltávozott nap című munkáját, vagy éppen Kosa Ferenc Tízezer napját. E. példaként kiragadott filmek természetesen nem jelentik az ilyen jellegű alkotások összességét, de valamennyinek közös vonása, hogy a ma társadalmában élő fiatal szemszögéből láttatja és boncolgatja önmaga múltját, egyben a társadalmi múltat. Egyes, fiatalokkal foglalkozó filmek a generációs magatartást, vagy az új társadalmi formák közötti élet körülményért vizsgálgatják. Az Álmodozások kora, a Sodrásban, a Nyáron epvszerű, a Fügefalevél, a Fejlövés és még jó néhány film különböző megközelítéssel és sikerrel, de mindenképpen azt próbálja ábrázolni, milyen tárA fűvés és a vonós tanszakon 47-en érettségiznek az idén. Először úgy. hogy zeneelméletből és gyakorlatból nem végzős koncertet adnak, nem végbizonyítványt kapnak, hanem érettségi vizsgát tesznek. — De bárhová is kerüljenek, bárhol folytassák tovább tanulásukat, ez a bizonyítvány megfelel hozzá — mondotta Pándi Emil igazgatóhelyettes. És még egy biztos, ezek a fiatalok „menthetetlenül” a komoly zene hívei lesznek. Csutorás Annamária sada.lmi közegben élnek fiataljaink, és hogyan kell, vagy kellene élniük. Szóba került e téma kapcsán, hogy kevésszer találkozunk a fiatalokat ábrázoló filmekben cselekvő fiatalokkal, cselekvő hősökkel. Természetesen ez nem áll minden filmre, hiszen cselekvő hős a Szevasz, Vera! hősnője, vagy a Párbeszédé, cselekvők a Fényes szelek fiataljai, és az az Eltávozott nap szövőlánya is. Többségben azonban fiataljaink a társadalmi körülményektől sodortan és nem a történéseket irányító szereppel jelentkeznek előttünk. A vitákban a fiatalok és a film kapcsolatának ez a vonatkozása volt a kevésbé vitatott. Sokkal többet foglalkoztak mindkét tanácskozáson a fiatal alkotók szerepével és lehetőségeivel. A tanácskozások fényesen bizonyították a fiatal filmalkotók nagy szerepét a magyar film megújulásában. Az elmúlt tíz esztendőben az első és másodfilmesek alkotásai az évente készülő műveknél: nagyjából egynegyedét, nem ritkán egyharmadát teszik ki. Az elmúlt évben is 6 új rendező debütált. Ez a számarány önmagában még megtévesztő lehet, lényegesebb ezeknek az alkotásoknak a súlya a magyar filmkultúra összképében. Márpedig a Sodrásban, a Tízezer nap, a A régi magyar kultúraku- tatók számára Sárospatakon rendezni tudományos ülésszakot különösen stílszerű. Ezt hangoztatta elnöki megnyitójában Tolnai Gábor akadémikus. azon az irodalomtudományi tanácskozáson, amely tegnap, május 7-én kezdődött a nágy múltú város tanítóképző intézetének dísztermében. A Magyar Tudományos Akadémia IrodalomtudomáFeldobott kő, a Tiltott terület, a Virágvasárnap, az Ítélet, a Szemüvegesek, és jó néhány más film feltétlenül a magyar filmművészet élvonalába tartozik. Az egy évtizede kibontako- ! zott filmművészeti folyamai olyan minőségi változás volt, amelynek jellemzésére az irodalomtörténetben kell párhuzamot keresni. Így söpörte el, tette érvénytelenné az TJj versek Adyja, s mellette a Nyugat-nemzedék az egész korábbi, epigonizmussá szikkadt nép-nemzeti iskola szabályrendjét. számot adva a nemzet valóságos problémáiról, lelkiállapotáról, egyszersmind európai léptékre tágítva horizontját. S ami nem kevésbé fontos: megalkotta a modern költészet anyanyelvét, eszköz-rendszerét — állapította meg a szimpózium vitájában B. Nagy László. A hivatalos tanácskozásokon és a szűkebb körű beszélgetéseken egyaránt sokat vitáztak a fiatalok, a film és a valóság kapcsolatáról. A kőszegi vita, ha nem is helyezhette nyugvópontra e régóta felszínen levő vitatémát, sokoldalú megközelítésével segített a valóság jobb megismerésében, a helyzet pontosabb felmérésében. Benedek Miklós nyi Intézete, s a budapesti, debreceni és a szegedi tudományegyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékei együttesen rendezik Sárospatakon tudományos ülésszakukat, amelynek témája irodalomtörténetünk egyik sokat vitatott fejezete, az irodalmi manierizmus kora. Az ülésszakon irodalomtörténészek. történészek, egyetemi oktatók, tudományos kutatók vesznek részt. Az ünnepélyes megnyitón a város vezetői közül megjelent Bujdos János, a városi pártbizottság titkára és Tóth József, a városi tanács vb-elnöke, aki Sárospatak nevében köszöntötte a megjelenteket. Vitaindító előadást Klani- ezay Tibor akadémiai levelező tag tartott, akj európai összefüggésekben » tekintette át a manierizmus történetét. A marxista felfogás szerint a manierizmus nem tekinthető önálló művészettörténeti korszaknak, hanem átmeneti szakasz a reneszánsz és a késő feudális barokk korszak között. A manierizmus a reneszánsz válságtüneteit fejezi ki a filozófiában. irodalomban és a képzőművészetekben egyaránt. Ismertette a kortörténelem hátterét, a tizenhatodik száEgy olyan üzemben került sor tegnap a miskolci járási művelődési hét soron következő rendezvényére, ahol bátran kezdeményezve, merészen vállalva a kockázatot is, sokat tesznek a legkorszerűbb termesztési eljárások bevezetéséért, a műszakitechnikai forradalom vívmányainak alkalmazásáért. Az Ongai Állami Gazdaságban — mint Szepesik Rezső, e terület országgyűlési képviselője megnyitójában hangoztatta — a szakemberek figyelemmel kísérik a legújabb kutatások eredményeit és most már konkrétan foglalkoznál: a folyékony ammóniával történő műtrágyázás bevezetésével is. Ongaújfalun, az állami gazdaság kultúrtermében megrendezett tegnapi tanácskozáson, melyen jelen volt dr. Bíró György, a Miskolci járási Tanács vb-elnökhelyette- se is. a szakemberek és az érdeklődő hallgatóság előtt elsőnek Varga Bálint, a BVK mérnöke tartott előadást az Ongán épülő ammóniatelep üzemeltetésével kapcsolatos elvi kérdésekről. A népszerűén, közérthetően megfogalmazott és előadott ismertető a laikusok számára is áttekinthetővé tette a műtrágyagyártás folyamatát, a szilárd halmazállapotú műtráBorsod megyében az idén is gondoskodnak ajrról, hogy a meleg nyári napokon a mozikedvelők kellemes környezetben nézhessék a vetítéseket. Ennek biztosítására május közepétől a nagyobb településeken és az idegenforgalmi vidékeken 10 kertmozi nyílik — és közülük nem egyben fehér asztalok mellett foglalhatnak helyet a vendégele, akik az előadás alatt feketét és hűsítő italokat fogyaszthatnak. Ilyen szélesvásznú mozi működik majd a telkibányai turistaház közelében levő fenyveserdő tisztásán, a gönci műzadban elkezdődött nagy háborúkat, amelyek rengeteg kulturális értéket pusztítok; tak el. Az adott társadalmi, gazdasági visaonyok között szükségszerűen az új barokk művészet vált a stabilizálódó késői feudális kor jellegzetes kifejezőjévé. Délután Rózsa György, Hervay Ferenc, Hull Béla, Eötvös Péter és Kovács József irodalomtörténészek referátumaikban a magyar manierista irodalom kibontakozásának részleteit világosították meg. Stílusosan egészítette ki az előadó tudományos ülésszakot Surányi Ibolya előadóestje a városi művelődési házban. Műsorán a kései magyar reneszánsz alkotásai, köztük Balassi Bálint versei is szerepeltek. Közreműködött az esten Csengery Adrienne énekművésznő, Kecskés András lant- és Stadler Vilmos blockflöte-művész. Történeti ismertetőt Kom- lovszki Tibor irodalomtörténész mondott. Ma-a tudományos ülésszak zárónapján kerül sor Bán Imre egyetemi tanár „A magyar manierista irodalom” című előadáséra. A korreferátumok a téma logya és a cseppfolyós ammónia alkalmazása közti különbséget, de a témával részletesebben foglalkozó szakemberek is sok új adattal gazdagíthattál: ismereteiket. Az előbbi témához kapcsolódott Lates Kál-nián előadása is, aki az Ongán épülő ammóniatelep működésével kapcsolatos gyakorlati problémákról beszélt. Hasznosan egészítette ki az elméleti fejtegetéseket a telepen tett látogatás és ugyancsak a tanácskozás részvevőinek ismereteit gyarapította az állami gazdaság fejlődését bemutató kiállítás is. A nagy érdeklődéssel kísért, sikeresen szervezett, jól bonyolított miskolci járási művelődési hét záróeseményére ma kerül sor. A Sajó- szentpéteri Üveggyárban Va- laska László országgyűlési képviselő megnyitója után Kovács József üveggyári igazgató tart előadást a magyar üvegipar történetéről és fejlődéséről. Ugyancsak előadás hangzik el az üvegszállal erősített műanyagok alkalmazásának lehetőségeiről. A záróesemény részvevői elölt végül Szádeczky László, a járási pártbizottság csoportvezetője mond zárszót, majd megtekintik a gyár üzemeit és a gyár termékeit bemutató kiállítást. velődési ház virágoskertes udvarán és Bodrogkeresztúr- ban, a folyó partján. Ezeken kívül a meleg nyári estéken filmvetítésekre igénybe veszik a nagyobb sporttelepeket is. Így — többek között — Miskolcon a diósgyőri stadion és a népkerti labdarúgópálya fedett lelátóit használják fel nézőtérnek, s ezeken a helyeken esős időben is vetítenek. A szabadtéri mozik üzemeltetése igen gazdaságos, ét sikerükre jellemző, hogy a* elmúlt esztendőben 70 ezer nézőt fogadtat Radnóti-szohor Mohácson Radnóti Miklós életnagyságú szobra Mohácson. Varga Imre szobrászművész alkotása. A mártírhalált halt költő egy ideig Mohácson tartózkodott. Kőszegi polémiák I. Fiatalok a üímeken és alkotókként vábbi1 részleteit tisztázzák. — ez — 00 Üveggyártás, üvegipar Ma zárul a miskolci járási művelődési két O. M. Tíz kertmozi
