Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-01 / 101. szám
«esa Péntek, 1970, május h mmmm Szerdái) este “3g~ hirdetéssel és díjkiosztással véget ért a IV. ifjúsági filmnapok értékes rendezvényso- zata Kőszegen. A kedvezőtlen időjárás ellenére is igen meleg hangulatú ünnepet jelentett a hat nap a műemlékekben gazdag, szinte minden négyzetméteren a történelmet idéző kisvárosban. A film,napokra — a KISZ jó szervezésének eredményeként — szinte az egész Dunántúl fiatalságának képviselői eljöttek, de nagy számban voltak az ország más részeiből, .például a távoli Békésből is. Nagyon sok volt a felnőtt érdeklődő, s természetesen ott. voltak a filmművészet reprezentánsai. Eljöttek a szocialista országok filmeseinek képviselői, tíznél több rendező, jő néhány ismert filmesztéta, kritikus és színész is, köztük Az első tanító és a Dzsamilla szerelme című filmek főszereplője, a roppant bájos Natasa Arimbaszarova szovjet-kazah filmszínésznö. A vendégek és a vetített filmnek összetétele, nemkülönben a két szakmai tanácskozás ismételten bizonyította, hogy 1967 óta a kőszegi ifjúsági filmnapok igen rangos helyet v.ívott ki magának a közép-európai filmszemlék sorában, s a külföldiek nagyszámú részvétele, 11 filmjük vetítése, aktivitásuk a tanácskozásokon nemzetközi filmeseménnyé teszi Kőszeg iin- . népét. A város sok szeretettel fogadta a vendégeket, ünnepi díszt öltöttek az utcák, pezsgő élet költözött a Juri- sich-vár ódon falai közé. Ünnepelt a közeli megyeszékhely, Szombathely is, amely szintén helyet biztosított néhány rendezvénynek. Kőszeg a gondolatébresztő, nyelvezetében, megjelenési formájában modern, a kor emberének értelem- és érzékvilágát kifejező művészet elkötelezettje. Erről nyilatkozott a városi tanács vb-.elnök- helyettese, s erről vallott a_ íilmnapok szinte minden ese-' menye. A monimr filmművészetet magyal hat film rep- ( rezentálta. A 24-i megnyitó ünnepség után Kosa Ferenc Ítélet című filmjét vetítették, majd a továbbiakban Rózsa János Bűbájosok, Simó Sándor Szemüvegesek, Kézdy Kovács Zsolt Mérsékelt égöv — ez vplt az egyetlen ősbemutató! —, Sándor Pál Szeressétek Odor Emíliát című munkája került vászonra, végül a záróünnepségen Zolnai Pál Arc című alkotását láthatta a közönség. Nemcsak a Mérsékelt égöv, hanem a többi film is meglehetősen új, a nem filmszakmához tartozó jelenlévőknek friss élmény, s valamennyi részvevőnek kitűnő vitatéma volt. A szocialista .országok közül a Szovjetuniót három film — Poplovszkaja: Dzsamilla szerelme. Ismohame- dov: Szerelmesek, valamint a Harc a sátánnal című krimi, a lengyeleket két alkotás — Zanuszi: A kristály szerkezete, J. Majovszki: A fáradt szív —, a bolgárokat két mű — Nikolov: Akinek tiszta a lelkiismerete, Élni akarok —, a románokat Crsanga Seuban Hőség, a -szlovák filmgyártást L. Filan Mieink a kapule előtt, az NDK-t L. Warnecke Sommer doktor, végül Jugoszláviát B. Tori—Jankovíes Véres rege című munkája képviselte. A címfelsorolás természetesen keveset mondhat. A magyar filmek nagyrészt a nagyközönség előtt is ismeretesek, az új — Mérsékelt égöv — egy napjainkban sértődött emberként élő, visszavonult értelmiségi, egykori partizán tragédiájához vezető Magatartása — is hamarosan a mozik vásznára kerül. Mind a hat magyar film, még ha történelmi múltból vett témával is a ma emberéhez kíván szólni, mai életünk valóságát kívánja feltárni, mai gondjainkhoz akar hozzászólni a legkülönbözőbb fogalmazásban. és sikerrel. A külföldi filmeknél érdemes megjegyezni, hogy bár alkotóik még igen kis gyermekek lehettek a második világháborúban, négy onnan meríti témáját, négy mai emberi magatartást elemez, egy krimi, egy kémtörténet, s egy a két világháború közötti témához nyúl, de valamennyi a mához szólás szándékával. Még a krimi és a kémtörténet is. A célok azonosak, a megvalósulás, mint a magyar filmeknél is, nagyon eltérő. E filmeken kívül szerepelt még a vetítési programban Kőszegen és Szombathelyen egyaránt a Balázs Béla Stúdió több filmje, egy szép do- kumentumfilm-összeállítás, a katonai stúdió néhány alkotása. A külföldi vendégek kívánságára külön bemutatták Jancsó Miidós Sirokkó című filmjét is. A íilmnapok igazi értékéi mégsem a 1 vetítéssorozatok voltak, hanem a találkozók, eszmecsrék. A rendezők nemcsak a vetítések előtt és után találkoztak a közönséggel, hanem sok meghívásnak is eleget tettek Kőszegen és Szombathelyen, s klubokban. művelődési házakban vitáztak nézőikkel. A legkimagaslóbb értéket azonban a meghirdetett viták, valamint a várpresszóban és egyéb helyeken falytatott spontán alkotói polémiák jelentették. Az ifjúság ábrázolása 25 év magyar filmjeiben címmel folyt az első vita. Zola« Vince, a téma előadója igen lelkiismeretesen állította össze vitaindítóját, tételesen ismertetve, miként jelentkezik a fiatal témánként, s miként vesz részt a fiatal alkotóként filmművészetünkben. A heves, helyenként indulatoktól sem mentes vita túlnőtt a filmeken, generációs vitatkozássá lett, s B. Nagy László filmkritikus szintézist kereső felszólalásával zárult, A második vita annál inkább figyelmet érdemlő. Az eredeti téma A második film, problematikája volt, majd B. Nagy László nagyszabású vitaindító értekezésében már a Fiatalok szerepe a magyar film megújulásában címet kapta. A kétnapos szimpózium során 37 felszólaló fejtette lei véleményét, köztük több külföldi filmes Is, s úgy érezhetjük, hogy ez a tanácskozás markáns vonásokkal vázolta fel filméletünk néhány jelentős gondját, sok irányban keresve a megoldás útjait is. Jó volt, értékes avh0^ filmes nap Kőszegen. A polémiákra alighanem szerte az országban visszatérnek még a filmművészet iránt érdeklődők. Egy-két gondolatot még majd mi is bővebben ismertetünk. Benedek Miklós Diák énekli árok találkozója A Zeneművészeti Szakközépiskola Bartók-termében nagyszabású hangversenyen mutatkoznak be Miskolc általános és középiskoláinak szép múltra visszatekintő kórusai május 2-án. A Miskolc városi Tanács V, B. Művelődésügyi Osztálya által megrendezett Éneklő ifjúság ’70 kórushangversenyen 14 iskola énekkara és kamarakórusa ad egymásnak randevút. A szombaton este 5 órai kezdettel megrendezésre kerülő találkozót — amelyet hazánk felszabadulásának és Lenin születésének jubileuma tiszteletére tartanak meg, a Zeneművészeti Szakközépiskola tanulóinak ünnepi harsonajátéka vezeti be. A találkozón részt vevő énekkarok és kórusok népdalfeldolgozásokat, magyar és szovjet zeneszerzők műveit szólaltatják meg. Az Éneklő ifjúság J70 kórushangversenyen —■ amely a dal örömével köszönti szabad hazánkat — fellép a közép- iskolás szavalóverseny győztese is. i mm MIHŐLY: ill. MÁJUS $zéles szelekei az óg tereget; kibomlik a fény lobogója. Tapsos levelek csapnak tenyeret, fellép a nap a magas dobog«»- Láng jegenyék friss lelke ég, kifeszítik az. égre az út-száll és sorakozva mennek a dombra, s kivágják az égre a harsona him* Himnuszodat énekelek, mennek a felkelt tájak előtt, madarat csalogat zokogásuk; . viharban vezérek; a szelekbe tévedt bokrok bodorodriak utánuk. Szítja az ál nők * szél bennük az álmot: üvölteni, fájni, a fényre kiválj“, — s gyökerüknél f ívnak az árkok. Gyönyörű, göngyöli* fátylakban az akácok, az áldott arák, mennek a mennynek elérni a fényre kitárt kapuját. Fésülve a füzek, az aranyhajú szüzek; rajtuk a rügyek arany könnye patak: hegedülik a fejfákra kottázolt dallamokat. Parti angyalraj: égtüzű hajjal tettenérve remegnek a nyírfák; térdeik közt feszített ki a szél sikolyos hintát. A büszke ekék tekintete ég, s a gazok gyökerét szaggatva vonulnak. Utánuk örök sorban a zömök barázdák egymás vállára borúinak. I Esküre ujjak: a fényre kinyúlnak, fogadalmakat súgnak a bú búzaszálak: s a tavasz írt jelszavait egekre terítve a vadludak szállnak. Komoly játék Pályaválasztás tanácsadással Mi legyen a gyerek? Többnyire téma e2 a kérdés a családokban, mihelyt felcseperedik a gyerek- Latolgatnak, méregetnek. töprengenek, amíg a döntésig eljutnak. S bizony, amikor a felvételire kerül sor — nem egy szülő és gyerek részese a csalódásnak: nem felelnek meg a vizsgán, az orvos alkalmatlannak nyilvánítja őket egy- egy pályára. S hányán várinál: a felnövekvő gyermekek között olyanak, akik később már rosszul érzik magukat tanult pályájukon. Többségük „megsérül” egy kicsit. Félszeg lesz, vagy épp ellenkezőleg, túlzottan nagyvonalú. játsszunk a szerszámokkal Miskolc egyik legfiatalabb — s oly régóta áhított intézetében. a Pályaválasztási Sétá k a Néokertben Tanácsadóban — azon fáradozik a pszichológus, az orvos és a pedagógus, hogy még idejében elkerülhető legyen a törés. A jól felszerelt, barátságos intézet falai között komoly játék folyik. S még komolyabb munka- őri Istvánná, az intézet vezetője és pszichológusa a vizsgálati módszerekről beszél. — Bizonyos alapvizsgálatokon, feladatmegoldásokon valamennyi gyerekünk átesik. Erre szükség van, hogy megállapíthassuk: milyen készségei vannak a gyermeknek. De a feladatok többsége egyénekre szabott: hiszen azt kell eldöntenünk, milyen szakmámákhoz illeszkednek legfőbb tulajdonságai. melyekben fejtheti ki leginkább sajátos készségeit. Z. például szinte pillanatok alatt végez a szereléssel. Feladatmegoldása kitűnő. Határozottan gondolkodó típus és jó szervező. Ezt bizonyítja az is, hogy a szereléshez szükséges alkatrészeket meghatározott sorrendben teszi az asztalra... A vizsgálat további részében is ez a jellemző dominál. Feltétlenül gimnáziumba kell mennie, utána pedig egyetemre. Egy nyurga kislány — nevezzük M'-nelc — fordítva fogja meg a szerszámot. Érdekes eset. Később, a teszt- vizsgálatoknál és az elbeszélgetéseken kiderül: őt kevésbé érdekli a műszerek világa. sokkal inkább vonzzák a humán tudományok. A tanács itt is a gimnázium lesz. A tanács felelősséggel születik — Egyetlen megállapításunk alapján semmiképp sem dönthetünk. Közel negyvenféle vizsgálaton esik át a gyerek, kézügyességét, emlékezőtehetségét. figyelmét, érzelmi beállítottságát egyaránt több feladaton kontrolláljuk. A beszélgetéseken pedig arra is módunk van, hogy megállapításainkról meggyőződhessünk, kiegészítsük. Hiszen a mi tanácsunk egy gyermek sorsát döntheti el. A pszichológus, az or-vos és a pedagógus kemény, nehéz, egybehangolt munkája előzi meg a záróbeszelgelést. S legtöbbször a szülő lepődik meg: milyen jól megismerték gyermekét, vagy éppen azon, hogy ő néhány tulajdonságúnak mennyire nem tulajdonított jelentőséget. Fiatal még ez az intézet, az egyéni vizsgálatok csak idén februárban kezdődtek meg. Nehéz lenne megmondani teljes pontossággal: hallgatnak-e az érintett szülők a vizsgálatokkal alátámasztott tanácsra. — Néhány jő példánk azért már van — szól közbe Barna István, az intézet pedagógusa. Tudunk arról, hogy a mi tanácsunk alapján, az általunk javasolt iskolába küldték el a jelentkezési lapot. Nem babona, nem misztika Persze, egyelőre még nem minden gyermek jut el a Pályaválasztási Tanácsadóba. Csak azokat javasloják az iskolák, akiknek a választás valóban nehézséget, problémát jelent. Most éppen a hetedikesek „nehéz esetei” járnak az intézetbe. Méghozzá örömmel. — Tudjál:, hogy miért foglalkozunk velük, s mégis felszabadultak. vidáman határozónak. Többnyire már az első találkozáskor feloldódik bennük a drukk, a feszültség. Játék ez, de nagyon komoly játék. S ők azt adják, ami bennük van, amire képesek folytatja a beszélgetési Űri Istvánná. Sokan kételkednek ebben a munkában. Van, aki feleslegesnek is tartja. A gyerekek pedig szívesen csinálják végig. Dolgoznak a műszerekkel, kitöltik a feladatlapokat, rajzolnak. Nem babona, s nem misztika: sok-sok ezer példán bizonyított tudomány. Segítségnyújtás, gyengéd irányítás, hogy kevesebb olyan ember legyen, aki rosszul érzi magát a pályáján. Mert végtelenül igaz az. hogy a boldogsághoz hozzátartozik az alkotásnak érzett munka, s alkotni ott fed az ember, akkor, ha szívesen csinálja. Ha ípegtalálja benne a fantáziát. Fiatal intézet. Múltja még nincs, csak jövője. Az viszont annál nagyobb. Csutorás Annamária több fény lenne a főbb utakon, hiszen ez nemcsak séta- kert, sokan rendszeresen erre járnak. Túl sötét van. Azért nem kellene a romantikát megölni, mert fiatal szerelmeseknek így is akadna bőven lombokban, mel- lékutakban rejtett pad. Valahogy ki ne űzze a boldogságot az egész Ncpkertből a fény! De egy kicsit több kellene. Kihaltak az utak. A padokon is már csak itt-ott üldögélnek, főleg titokban cigarettázó -kamaszok. Majd nem látni mást, csak néhány, lépteit szaporázó járókelőt. Az őr, hóna alá szorított bottal, le-föl jár a tu- lipánágyás előtt. . — Mire vigyáz? — A fehér tulipánokra. Hogy le ne tépjék. 51c" hideg tag gyapjúsálat tekert a nyaka köré. Most jő, hogy itt építkeznek, a Népkert oldalában. Nem unatkozik éjjel, elnázegeti a reflektorfényben mozgó alakokat. Hétről hétre magasabban vannak. Elmélázhat rajta nyugodtan, hiszen éjjel senki sem bántja a fehér tulipánokat. Adanrovícs Ilona És délután? Kitolják a kicsit a város nagy kertjébe. Három óra után fiatal anyák és unokákkal körülvett nagymamáké a Népkert. Jó lenne egy — a Népkert jellegének megfelelő — játszótér. Persze van, amolyan, az elmúlt rendszerből itt maradt alkalmatosság. Rozsdás forgók. leszakadt hinták, gazzal benőtt homokozó. Micsoda elhagyatott, sivár játszótér, mégis, milyen népes! A szomszédos cigánynegyed apróságai is itt állnak meg. Nekik is kell hintázni! Valahol nekik is kellene homokozó! Egyre több U s^á,g: dióban tánczene szól. Mintha hangszóróval lenne behálózva a kert. Csak megy, nregy 1 az ember, s folyamatosan hallja a műsórt, mert minden harmadik ember kezében táskarádió. Főleg a fiataloknál, de nemcsak náluk. Az ötórai tánczene szétoszlatta a Népkert csendjét, , feloldotta patináját. Maivá' tette a hangulatot. , Kár? Nem. Az 'évtizedes i gesztenyék bontakozó rü- j gyükkel hozzáfiatalodnak a ] mához. Hirtelen szakad a sötétség '• a sétányra. Jobb lenne, ha nyas útra. Testvérek. Kabátjuk is egyforma. Koruk a hetven felé jár. Lassan, ráérősen lépkednek. Már keresni kell az üres padokat, csak az árnyékban gazdátlanok. Az emberek egyre gyakrabban köszöntgetnek. Ök már ráérnek megismerni egymást, nem rohannak úgy, mint a reggel átvonuló közönség. Még szót is váltanak itt-ott, de aztán külön padra ülnek. Kell a csend, a nyugalom. A robogó gépkocsik zaja így is egyre erőteljesebben tör be, de a megszűrt hangok már hozzátartoznak a Népkert délelőttiéhez. — Ejnye, te fiú! Miért rohansz rá a gyepre! Vége a tanításnak. Sok gyerek jár át a kerten ilyenkor, délidőben. Körül kertes családi házak, viszonylag több az otthon tartózkodó mama, aki ebéddel várja az iskolást. 16 Fehér tulipánok öjg körül a szökőkút medencéjét. Jólesik a reggeli rohanásban futó pillantást vetni rá. Mert hét óra körül már megelevenedik a csendes park. Hóna alatt aktatáskát szorító, magas, sovány férfi fordul a gesztepyefasorba. Mellette jóval alacsonyabb, már őszülő, törékeny asszonyka halad. Kart karba öltve, évtizedek óta erre visz az útjuk minden reggel. A gesztenyés látta az asszony finom, szép vonásait még ifjú korában, s napról napra lát- : ta, hogyan keveredik fekete • hajába az ősz. Mindjárt fél nyolc. Előttük, mögöttük csupa ismerős, munkába igyekvő. Ilyenkor' nem üldögél senki a padokon. A Népkert a nyüzsgő, : reggeli város testének eleven i része. , i Lassan melegszik a kora ' tavaszi nap. Szürke kabátos, idős hölgyek térnek le az ár- i IV. ifjúsági íilmnapok filmek és viták Kőszegen
