Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-05 / 103. szám
Kedd, 1970. május 5. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 uiÉiiitt inai jogú A nők helyzetének vizsgálata szinte egyet jelent egész életünk, tevékenységünk elemzésével, hiszen a nők, az asszonyok ott vannak otthonainkban, üzemeinkben, szántóföldjeinken, közéletünkben. A legkülönbözőbb feladatokat látják el — többnyire sikerrel. Miért foglalkoznak hát magas pártfórumok a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetével, miért került ez a téma a közvélemény figyelmének fókuszába? Azért, mert a nők egyenjogúságáért vívott harc eredményei nem teljesen megnyugtatóak; a vállalatok gazdaságossági törekvései olykor furcsa nézeteket produkálnak; a zavartalan munkamenetre való törekvés és az anyasággal járó távoliét pereskedése fs mindennapos. A Központi Bizottság februári plénuma után a megyei pártbizottság is ülésének napirendjére tűzte ezt a fontos témát. O Hogyan alakult a nők politikai, illetve általános műveltsége? A pártbizottság elé került, nagyon alapos jelentés, Madarász György elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője, a napirend előadója, valamint a hozzászólók is egyöntetűen megállapították, hogy a nők általános műveltségi szintje kedvezően változott. Fokozatosan csökken megyénkben azok száma, akik nem rendelkeznek álta lános iskolai végzettséggel. Különösen a foglalkoztatott nők között kevés az olyan — az 1 százalékot sem éri el —, aki nem végezte el az általános iskola 8 osztályát. A középiskolások több mint fele lány. Az utóbbi 5 évben érettségizettek 55 százaléka nő. Nem alakult ilyen jól a politikai képzés. Az utóbbi öt évben 23,7 százalékos a borsodi nők részvételének állaga a politikai oktatásban, gyengébb az országos átlagnál. Ennek oka kétoldalú: a nők sem szívesen vállalják a szervezett pártoktatással járó lekötöttséget, de a pártszervek sem tettek meg mindent e helyzet megváltoztatásáért. A nők szakmai fejlődése lassú, az eredmény mégsem lebecsülendő. Például a szakmunkás bizonyítványt szerzettek 37,6 százaléka nő, annak ellenére, hogy a megye sajátos helyzetéből adódóan az iparitanuló-intézetek és szakmát nyújtó középiskolák profilja elsősorban a fiúknak Az Északmagyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat mályi. putnoki és egri üzemének fejlesztésére több mint 110 millió forintot költenek. A korszerűsítési és építési munkák már mindhárom helyen jó ütemben haladnak, és az új beruházások az év végén, vagy a jövő év elején lépnek be a termelésbe. A Mályi Téglagyár rekonstrukcióját l!)67-ben kezdték meg. Azóta agyagbányájukban többszintes művelést alakítottak ki, és a nagy teljesítményű exkavátorokkal, valamint kotrókkal kitermelt nyersanyagot csillék helyett szállítószalagokon továbbítják az új fogadóállomásra. A napi 240 ezer tégla égetésére alkalmas két körkemencéjükben a készáru kiszállítását akkumulátoros meghajtású targoncákkal oldották meg, s az év végére a kemencék széntüzelését földgázzal cserélik fel. A villamosenergia- és gőzellátás biztosítására új transzformátor- és kapcsolóállomást, illetve földgázzal üzemelő kazánházat építenek, a termelés növelésére pedig két nagy- kapacitású szovjet vákuumprést állítanak munkába, amelyekkel óránként 3-—10 ezer kisméretű téglát készítenek. A gyár rekonstrukcióját az év végére fejezik be. kedvez a szakmák megszerzésében. A lehetőségek fokozottabb biztosítása ellenére sem kielégítő a szakosodás a mezőgazdaságban, s a különböző vállalatoknál. e' A nők nagy többsége egyetért pártunk politikájával, támogatja azt. A megye ipari, kereskedelmi. közlekedési üzemeiben 61 ezer nő vesz részt a szocialista munkaversenyben. A mezőgazdaságban dolgozó nők általában hívei az újnak, ’•a korszerűnek, kezdeményezői voltak a szocialista munkaversenynek, a háztáji kisállattenyésztési mozgalmaknak. A kiemelkedően dolgozó nők aránya növekszik, társadalmi elismerésük azonban nem nő ilyen mértékben. Varga Gábomé nagyon sokrétűen, külföldi példákra is hivatkozva bizonyította be, hogy bőven van még tennivaló a nők erkölcsi és anyagi elismerésében. A nők párton belüli aránya, a különböző társadalmi, tömegszervezeti vezető testületekben való részvétele lassú növekedést mutat. A nők zöme helyesen foglal állást a béke kérdésében. A Vietnammal kapcsolatos akcióknak sokan váltak cselekvő részeseivé. Az szinte már természetesnek számit, hogy a belpolitikai kérdések közül főképp az életszínvonal alakulása és a szolgáltatások helyzete foglalkoztatja őket. A női káderek kiválasztása. A Putnoki Téglagyárban két esztendővel ezelőtt korszerű ikercsatornás alagút- kemencét építettek, amelyből a 18—20 százalék nedvességet tartalmazó nyerstégla 70 órás átfutási idő után készáruként. kerül ki. Most egy újabb kétcsatornás kemencét építenek. Az új alagút- kemence a harmadik negyedévben készül el, és addigra befejezik agyagbányájuk és megmunkáló gépsoruk korszerűsítését is. A putnokiak remélik, hogy az Északma- gyarországi Állami Építőipari Vállalat új szociális célokat szolgáló épületüket, a többszöri határidő eltolódás után, az első félévben átadja. Az új beruházásokkal a gyár termelése évi 24 millióról 34 millió téglára növekedik. A vállalat 58 millió forintos beruházás felhasználásával teljesen gépesített és nagyfokúan automatizált cserépgyártó üzemet épít Egerben Az évi 12 millió hornyolt cserepet készítő gyár berendezéseit és gépsorait a Német Szövetségi Köztársaságból vásárolták. Földgáztüzelésű alagútkemencéjét pedig úgy alakítják ki, hogy az | az éjszakai műszakban prog- I ramvezérléssel működjék. vezető beosztásba helyezése ma sem kielégítő. Még a viszonylag sok nőt foglalkoztató üzemekben is kevés a női vezető. Oka: előítéletek, idegenkedés a női vezetővel kapcsolatban, az egyenjogúság helytelen értelmezése, a kettős hivatás, az anyaság is hátrányt jelent, s végül az okok között kell megemlíteni, hogy olykor a számításba vehető nők is családi helyzetükre hivatkozva hárítják el a felkérést. A nőtanácsok évek hosszú során aktív és jelentős részt vállaltak a feladatokból, mozgósítottak a társadalom előtt álló teendők megoldására. A nőmozgalom bebizonyította, hogy méltó a párt, a kormány bizalmára. A Központi Bizottság döntésére tehát nem azért került sor, mert gyenge volt a nőtanács munkája, hanem arról van szó, hogy napjaink tennivalói már meghaladják a nőtanács erejét — mondotta többek között Madarász György elvtárs. Társakra van tehát szükség és erős kezű irányítóra. Az irányító szerepet a párt vállalta magára, a változás lényege pedig az, hogy ezentúl a társadalom valamennyi rétegének, szervének többet kell törődnie a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetének javításával, támogatásával. Természetesen a nőtanácsok szerepe, feladata is módosul. A nőblzottsúgok széles hálózatának kiépítésére kerül majd sor, amely tartalmasabb, sokrétűbb munkát eredményez. A községekben, termelő egységekben, üzemekben, társadalmi és tömegszervezetekben tevékenykedő nőbizottságoknak másmás, mégis szinte azonos lesz a feladata: a nők gondjai- nak-bajainak, problémáinak figyelemmel kísérése, feltárása és az illetékes szervvel a megoldás keresése. Sok-sok Jó tapasztalat, módszer továbbra is alkalmazható, azonban újakra, frissekre is szükség van, mint ahogyan a nőtanács régi, tapasztalt tagjain kívül újak is helyet kapnak a nőbizottságokban. Becze Károly (Folytatjuk) Művelődési hét a miskolci járásban Tegnap, május 4-én délelőtt Sajóbábonyban, az j Északmagyarországi Vegyi-1 művek művelődési házában nyitotta meg a művelődési hetet dr. Bíró György, a Miskolci járási Tanács vb-elnök- helyettese. A gazdag programsorozatot megnyitó előadásában vázolta az ipari jellegű művelődési hét programját: közelebb vinni a já- 1 rás ipari létesítményeit, gazdasági eredményeit a lakossághoz. A rendezvénysorozat első eseményeként két érdekes előadás hangzott, cl. A tanácskozás részvevői a növényvédőszerek gyártásáról és a műanyagok termeléséről hallgattak egy-egy vitaindító előadást. Olyan pedagógusokat is meghívtak a tanácskozásra, akik tantárgyuk tanításában hasznosítani tudják az itt hallottakat. A hétfői nap záró eseményeként megnyitották az ÉMV termékeiből rendezett bemutatót. Ma, május 5-én a nyéklád- házi kavicsbányában a korszerű kavicsbányászatról ren- ! dezett tanácskozással folyta- : tódik a járási művelődési hét programja. | E {járom gyár fejlesztése Hatékony termelőszövetkezeti ellenőrzési Az 1967. évi III. sz. törvény továbbfejlesztette a termelőszövetkezetek belső életét, bővítette a szövetkezeti demokráciát. Ugyanakkor szabályozza az ellenőrző bizottságok jogait és kötelezettségét, de útmutatást nem adott arra nézve, hogy milyen módszerekkel végezzék az ellenőrzést. Ezt a tagokra, a tulajdonosokra bízta. Éppen ezért hárult nagy feladat a termelőszövetkezeti területi szövetségekre, mint érdekvédelmi szervekre. Olyan módszereket kellett kidolgozni és ajánlani, amelyek tovább erősítették a demokratizmust, nem sértették a tagok tulajdonosi viszonyát, de ugyanakkor jó módszereket adott az ellenőrző bizottságok munkájához. Szakemberek bevonásával A múlt évű munka tapasztalatairól Hevesi Miklós, az Észak-borsodi Termelőszövetkezeti Területi Szövetség titkára a következőket mondta el az Észak-Magyarország- nak: — Szövetségünkhöz az ózdi és az edelényi járás területén működő termelőszövetkezetek tartoznak. E gazdaságok legrátermettebb pénzügyi és agrárvégzettségű szakembereit kértük fel, hogy esetenként szakértőként segítsék az ellenőrző bizottságok munkáját. Tavaly ötvenhét szakértő 178 munkanapot töltött el belső ellenőrzéssel. Mindezt huszonhét termelőszövetkezetben végezték. Már az idén is ötvennyolc szakember nyilatkozott, hogy felkérésre ilyen feladatot szívesen elvállal és 29 termelőszövetkezetben az ellenőrző bizottsággal együtt megejtik a belső ellenőrzést. Mi azután megbízó- levéllel látjuk el ezeket a szakembereket, akik természetesen a helyi ellenőrző bizottság útmutatása szerint dolgoznak és megállapításaikról ugyancsak az ellenőrző bizottság részére feljegyzéseket készítenek. Első a tulajdonosi érdek Mint Hevesi Miklós elmondotta: n múlt évben tartott vizsgálatok sikereseknek mondhatók. A szakemberek és a helyi bizottságok kiválóan együttműködtek, s minden esetben a tagság tulajdonosi érdekeit vették figyelembe. Ezt a módszert fejlesztik tovább az idén is. A szövetség legközelebbi küldöttgyűlésén felhívják a közös gazdaságok vezetőinek figyelmét a szakemberek Önkéntes jelentkezésére, s kidolgoztak .már egy olyan ajánlást is, amely szerint a bizottságok munkáját függetlenített szakértők a megbízások alapján segítik. Az a cél — mondotta —, hogy a szövetséghez tartozó negyvenöt termelőszövetkezetnél a belső ellenőrzést összehangolják és gondoskodni tudjanak a bizottságok tagjainak továbbképzéséről is. A végrehajtást is ellenőrizni Régi igazság: az ellenőrzés csak akkor hatékony és csakis abban az esetben segíti a gazdasági munkát, ha a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében a vezetők rövid időn belül mindent megtesznek. Mindenféleképpen el kell tehát kerülni a formai jegyzőkönyvkészítést, és el kell érni, hogy a vezetők, de maguk az ellenőrző bizottságok is egy idő múltán visszatérjenek az elhangzott észrevételekre. O. M. Valóságos „csibetenger’’ közepén dolgoznak a baromfigondozók az edelényi Alkotmány Tsz baromfiházában. 18 ezer naposcsibe nyüzsög, csipog az etetők környékén. A termelő- szövetkezet évente 280 ezer szárnyast ad át a kereskedelemnek. Huszonkét feladat Műszaki fejlesztési program a borsodi építőknél A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói ebben az évben is több érdekes megoldást és új technológiát próbálnak ki a gyakorlatban. A már elkészült műszaki fejlesztési tervükben 22 olyan feladat megvalósítása szerepel, amelyeknek bevezetésével a paneles lakások és már létesítmények tetszetősebb kivitelben, gyorsabban és gazdaságosabban készíthetők el. Újszerű eljárással oldják meg na súlyú térbeli rácsos acélszerkezetet két házgyári daru segítségével emelik majd a helyére, és a szerkezet tetőhéját az Északmagyarországi Vegyiművekben gyártott poliure- tánhab felhasználásával alakítják ki. A házgyári termékek választékának bővítésére megkezdik a felvonó-akna térelemek kísérleti gyártását, és az eddig téglából épített felvonó gépházakat a jövőben, a lakásokhoz hasonlóan, előregyártott elemekből szerelik össze. A Miskolci Házépítő Kombinát területén a harmadik negyedévben 9 lakásból álló készenléti házat szerelnek össze. Építésénél számos új technológiai eljárást próbálnak ki, s így az új épület bemutató célokat is szolgál majd. A lakások kialakításánál alkalmazzák először a vállalat műszaki dolgozói által tervezett, és előregyártóit elemekből készülő újszerű loggiaerkély kombinációt, az újfajta, csehszlovák tetőszigetelő anyagot, a különböző megoldású padlóburkolatokat és a külső felfelületek üvegzúzalékos színezését a miskolci sportcsarnok' 54x54 méter nagyságú területének alátámasztás nélküli lefedését. A csarnokra tervezett 220 ton-
