Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-28 / 123. szám

Csütörtök', 1970. május 28. ÉSZÜWfcMAGYftRORSZAG 3 C22 bv ossziisi verseny a üziipiifi ini Kazteíisa (Tudósítónktól.) A Mezőnagymihályi Álla­mi Gazdaságban a felsza­badulási munkaverseny foly­tatásaként nagyszabású műn- kaverseny-mozgalom bonta­kozott ki az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére. A cél — amelyet a dolgozók az első negyedévi termelési ta­nácskozáson fogadtak el — az 1970-es évi gazdasági terv túlteljesítése és az élüzem cím elnyerése. A versenyben részt vesz a gazdaság egész műszaki, adminisztratív és munkáskollektívája. A vállal­kozások értéke több mint 3 millió forint. A gazdaság vezetése és szakszervezeti bizottsága a „legjobb dolgozó” cím elnye­réséért egyéni munkaver- seny-mozgalmat indított. A cím elnyerésével a gazdaság legjobb dolgozói egyhavi fi­zetésnek megfelelő összegű pénzjutalomban is részesül­nek. M. J. Miskolciak a ílJW-n Ki LK1 kereskedelmi logadása o A Budapesti Nemzetközi' Vásár nagyszerű lehetőségeit kihasználva a Lenin Kohá­szati Művek kereskedelmi fő­nöksége fogadást adott a leg­nagyobb hazai megrendelők részére. A közel száz meghívott cég megvendégelésére tegnap és ma (május 27—28-án) került sor stílszerűen a 200 éves diósgyőri kohászat kezelésé­ben levő budapesti öntödei múzeumban. A fogadás után a vendégek meghívást kap­tak a Budapesti Nemzetközi Vásár, illetve a Lenin ko­hászat termékeinek megte­kintésére, ahol Kocsis Deine József, a Lenin Kohászati Művek kereskedelmi fő­nöke részletes gyártmányis­mertetőt. tartott a megjelent cégek képviselőinek. Termelés és biztosság A Borsodi Szénbányák a baleseti mutatók tükrében A Borsodi években a műszaki fejlesztés, az üzemi koncentráció hatá­saként kiváló gazdasági ered­ményeket ért el, amivel nem­csak jelenét szilárdította meg, hanem jövőjét is évti­zedekre megalapozta. Nagy jelentőségű az is, hogy az utóbbi években a bányaüzemi halálos balesetek száma csökkent. 1962-ben 14, 1904-ben 11,1966-ban 7,1968- ban 5 és 1969-ben 4 halálos üzemi baleset történt. Az is figyelemre méltó, hogy ez év első négy hónapjában halá­los üzemi baleset nem volt. Ez az eredmény elsősorban a műszaki fejlesztés, az önjáró biztosító berendezésele beve­zetésének és elterjesztésének tulajdonítható. Itt kell kiemelni, hogy 4 éve, amióta az önjáró biztosí­tó berendezéseket folyamato­san alkalmazzák (Dobson, Schwartz—Wild, Fletser, Pajzs) ezekben a frontfejté­sekben kőzetomlásból szár­mazó halálos baleset nem történt. Az önjáró gépi jövesztésű frontfejtésekben új baleseti lehetőségek is jelentkeznek. Ennek felismerése nemcsak idő, hanem műszaki megis­merés és oktatás kérdése is. A halálos balesetekkel el­lentétben nem csökkent, ha­nem 1967-töl állandóan emelkedik a 3 napon túl gyó­gyuló balesetek száma. 1967- ben 1665, 1969-ben pedig csaknem 2000 dolgozó sérült meg, emiatt több, mint 50 000 műszak esett ki a termelés­ből. Sajnos, a baleseti mu­tatók romlása tovább fokozó­dott az év első negyedében is. Az előző évi átlaghoz vi­szonyítva a romlás 18 száza­lékos. Ez év első negyedében csaknem 16 000 (pontosan 15 915) műszak esett ki a ter­melésből, üzemi balesetek miatt. A Borsodi Szénbányák 8 önálló üzeme közül legrosz- szabb a helyzet a Miskolci és az Ormosi Bányaüzemekben. Az említett két üzemben az I. negyedévben 7147 műszak esett ki a termelésből üzemi balesetek miatt, ami vállalati szinten 45 százalékot jelent. Vállalati szinten ez év ápri­lisában már volt némi javu­lás a baleseti statisztikában, de az Ormosi Bányaüzemben egyáltalán nincs. Elsősorban egyáltalán nincs, a miskol­cinál pedig csak lényegtelen javulás tapasztalható. Első­sorban ebben a két üzem­ben kell sürgős és hathatós intézkedéseket tenni a bal­eseti helyzet javítása érdeké­ben. A Miskolci és az Ormosi Bányaüzemben ez őzért is indokolt, mert a magas bal­eseti arány az elmúlt 3—4 évre is jellemző volt, míg a többi üzemeknél a magas baleseti mutatók csak az el­múlt évben, illetve ez év első negyedében mutatkoztak. Érthetetlen számunkra ugyanakkor, hogy a Miskolci Bányák, a magas baleseti mutatók ellenére, az elmúlt évben a vállalati munkásvé­delmi versenyben előkelő he­lyezést ért el. Fcimrrfíl a kérdés, 1 l m hogy a Bor­sodi Szénbányák általános biztonsági állapota milyen? Az általános helyzet nem rossz, mert a bányák döntő többségében a frontfejtések­hez vezető vágatok korszerű­en .vannak biztosítva, és meg­felelő biztonságot nyújtanak. Azonban azt is meg kell mon­dani, hogy a múlt évi és ez év első negyedévi megfeszített termelés egyes üzemekben a bányák állapotának romlásá­hoz vezetett. Erenyőbányá- ban például nagyon elhanya­golták a fenntartási munká­kat, és emiatt több bányafo­lyosón közvetlen omlásve­szély állt fenn. A Bányamű­szaki Felügyelőség intézke­dett a hiányosságok azonnali és folyamatos megszüntetésé­re. Több helyen lazaságokat tapasztaltunk a szállítóeszkö­zök, csillék, karbantartásá­nál, javításánál is. A Borsodi Szénbányák ve­zetői látják ezeket a hiú-! nyosságokat. Intézkedéseket j foganatosítanak a nyár fo-i lyamán a fenntartási munkák fokozására, a gépele és szállí­tóeszközök pótlására, kijaví­tására. Az elmúlt téli szénigény kielégítése igen nehéz fel­adatok elé állította a Borso­di Szénbányák vezetőit, dol­gozóit. A feladatok elvégzé­sében nem mindig sikerült összhangba- hozni a terme­lést és a biztonságot. A bá­nyabiztonságot nem lehet, el­választani a termeléstől. Ezek szorosan összefüggnek egymással. Állandó és nélkü­lözhetetlen feladat, hogy a munkavédelmi kérdésekkel behatóan foglalkozzanak a Startol a meleghengersor A Székesfehérvári Könnyűié) művekben rövidesen megkezd' a próbaüzemelést az ü.i mclcghcngersor, inely része ar. üzem területén végrehajtóit milliárd forintos nagy be­ruházásnak. Az új incleghcng ersor évente mintegy 60 ezer tonna alumínium készárut fog termelni, vagyis egyedül annyit. min( hazánk korábbi ilyen üzemei összesen. Egymillió szövetkezeti tag közgyűlése munkát közvetlenül irányító vezetők (frontmérnökök, ak­nászok, csapatvezetők). Ke­zeljék a termelés és a mun­kavédelem feladatait egy­mással szorosan összefüggő, egymástól elválaszthatatlán feladatként. E tekintetben is jobban kellene érvényesíteni az anyagi érdekeltség elvét. A baleseti helyzet javítása érdekében sokat tehetnek a szocialista brigádok, a mun­kásvédelmi őrök is. Lássák el őket feladatokkal, a baleseti források felderítése és meg­szüntetése érdekében. Rendszeressé és színvonala­sabbá kell tenni a baleset- elhárítási oktatást és propa­gandát. Azt is mag kell értet­ni a bányászdolgozókkal, hogy ne csak a felügyelet őr­ködjön biztonságuk felett, ha­nem ők is vigyázzanak saját j magukra és dolgozótársaikra. j A baleseti helyzet i javításához feltétlenül szűk- j séges a bányász párt-, KISZ- [ és szakszervezeti szervek ak-! tív támogatása is. Ha a je-1 lenlegi helyzet javítására együttes erőfeszítéseket te­szünk. a baleseti mutatók je-' lenlegi kedvezőtlen helyzete nem fogja beárnyékolni a Borsodi Szénbányák országo- i san is elismert műszaki-gaz- j dasági eredményeit. Papp Károly a Miskolci Bányaiműszaki Felügyelőség vezetője ! A tavaszi hónapokban or­szágszerte lezajlott küldöttközgyűlésekkel megtörtént az általános fo­gyasztási és értékesítő, a ta­karék- és a lakásszövetkeze­tek megyei szövetségeinek újjáalakítása, és megalkot­ták az új alapszabályokat, A SZÖVOSZ a közelmúltban ér­tékelte és összefoglalta a ta­pasztalatokat. Ezek szerint a közgyűléseken összesen vala­mivel több, mint egymillió szövetkezeti tag vett részt. A nagy részvétel kedvező fel­tételeket teremtett vala­mennyi közgyűléshez. Nézzük, milyen kérdések­kel foglalkoztak a felszólaló küldöttek. Az ÁFÉSZ-ck kül­döttei közül többen szóvá tet­ték a szövetkezetek és az ál­lami vállalatok közgazdasági feltételei közötti egyenlőtlen­ségeket. Szükségesnek látták, a már elért rendezésen túlme­nően is, a közgazdasági sza­bályozók továbbfejlesztését, a tagság érdekeit előtérbe he­lyező üzletpolitikát, a háló­zat fejlesztésére fordítható alap növelését. Általában mindenütt helyeselték a váro­si munkás-fogyasztási szövet­kezetek létrehozására tett kezdeményezéseket. Ezekre főként a sok nőt foglalkozta­tó nagyüzemek mellett lenne, szükség, mint például a Mis­kolci Pamutfonónál. Olyan szövetkezeti boltok hálózatát kellene megteremteni, ahová az asszonyok reggel beadnák rendelésüket, s munka után a megrendelt árut kézírás kapnák. A lakásszövetkezetek kül­döttei is aktívak voltak. 1 íeg- elégcdésscl nyugtázták, , segy a jövőben szövetségek útján érvényesülhet érdekképvise­letük és módjuk lesz a prob­lémák érdemi megtárgyalá­sára. Egyebek között hasznos javaslatokat tettek a műszaki szolgálat létesítésére, kisebb lakások szövetkezeteken be­lüli minőségi cseréjének le­hetővé tételére. Ugyanakkor társulások létrehozását is ja­vasolták a lakásszövetkezetek között és más szövetkezetek­kel a karbantartási munkála­tokra. Általános javaslatként hangzott cl, hogy a szövetke­zetek ne a lakások átadása után alakuljanak meg. takarékszövetkezetek küldöttei úgyszólván minden gyűlésen fog­lalkoztak azzal, hogy meg kellene szüntetni az OTP hatósági jogkörét és az 0TP- ve! egyenlő működési feltéte­lek biztosítását kérték a ma­guk számára. Több kérdés­ben javaslatot is tettek, így például arra. hogy a takarék­szövetkezetek nyújthassanak kölcsönt az ÁFÉSZ-eknck, s kedvezőbb feltételek mellett állapíthassák meg a mező- gazdasági termelést célzó hi­teleket. A küldöttgyűlések jegyzőkönyveinek részletes feldolgozása, a tapasztalatok értékelése most folyik. A A HARMADIK [ötéves terv I utolsó esz­tendei célkitűzéseinek sikeres megvalósítása és a negyedik ötéves terv előkészítése egy­aránt megkívánja, hogy fo­kozott figyelmet fordítsunk az építőipar helyzetére, a be­ruházások piacán uralkodó feszültségre. Közismert, hogy építőipa­runk jelenleg nem képes a vele szemben támasztott igé­nyek maradéktalan kielégí­tésére, kapacitásai alatta ma­radnak a szükségleteknek. Ez nem azt jelenti, hogy az épí­tőipar nem fejlődött volna a harmadik ötéves terv so­rán. Sőt: az eredetileg ter­vezett kapacitásnövekedést már 1968-ra elérte, 1970. vé­gére pedig túlszárnyalja a magyar építőipar. Hogy még­is kevésnek bizonyult a fej­lődés, annak az a magyará­zata, hogy a reform beveze­tése után sokkal tisztábban, élesebben mutatkozott meg az ágazat elmaradottsága, mint korábban — akár a III. ötéves terv célkitűzéseinek megfogalmazásakor is. A feszültségek feloldásának egyedüli útja — különösen a jelenlegi munkaerőhiány is­meretében — az iparág el­maradottságának. felszámolá­sa, a műszaki fejlesztés és az építőipar szervezeti korsze­rűsítése. Mint azt a közel­múltban megtartott országos építőipari agitációs konferen­cián Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter elmondotta, az építő­iparban alkalmazott gépek száma sokszorosa a két évti­zed előttinek, a gépek nagy része azonban elavult, nem felel meg a mai követelmé­nyeknek. A negyedik ötéves terv időszakában a kormány milliárdokat fordít az építő­ipar, az építőanyagipar és azok ipari hátterének fejlesz­tésére. Ezt az összeget lehe­tőleg nem öt. hanem legfel­jebb három év alatt kell el­költeni. hogy a tervidőszak második felében már ne okozzon a mostanihoz ha­sonló gondokat az építőipar helyzete. gyár korszerűsítése ígérkezik. Mint arról már korábban hírt adtunk, a cementgyár termelése körülbelül három­szorosa lesz a mostaninak, s eléri az évi 1,4 millió ton­nát. Nagy feladat vár azon­ban a többi vállalatokra is. Az állam kedvezményes hi­tellel és vissza nem téríten­dő h o zzá j árul ássál is a fej­leszteni szándékozó vállala­tok segítségére siet. A kor­szerű gépek és berendezések beszerzésére az Építőipari Gépellátó Vállalat importjo­got is kapott, lehetőség lesz tehát arra, hogy a vállala­tok a KGST-államok, vagy a tőkés országok valóban mo­dern gépeit megvásárolják. A megye vállalatai közül elsősorban a két legnagvobb. a BÁÉV és az ÉÁÉV fejlesz­tési elképzelései érdemelnek figyelmet. Az Északmagyar­országi Állatni Építőipari Vállalat saját erőből is, hi­telből is és állami támoga­tásból is bővíteni, korszerű­síteni kívánja gépparkját. A termelés növekedésének leg­nagyobb részét a hatékony­ság fokozásával kívánják biz­tosítani. A BÁÉV történeté­nek eddigi legjelentősebb fej­lesztése természetesen a, ház­gyár felépítése és üzembe he­lyezése volt, A házgyárral járó költségek ugyan jó idő­re behatárolják a további fejlesztési lehetőségeket, de a Borsod megyei Állami Építő­ipari Vállalat a megmaradt lehetőségek felkutatására és kihasználására törekszik. Jó példa erre a fürdőszoba-tér­elem kifejlesztése, vagy a komplettációs üzem létrfeho- , zása. Az említett országos kon­ferencián az építésügyi és városfejlesztési miniszter hangsúlyozta azt is, hogy a gépesítés mellett a szervezési intézkedések is sok tartalékot szabadíthatnak fel. A gépesí­tés-és a munka jobb meg­szervezése pedig már önma­gában is sokat segít a mun­kafegyelem megszilárdításá­ban. jelentős ál­ÄLLAMUNK dozatokat vállal az építőipar fejleszté­se érdekében. A munka gya­korlati része azonban első­sorban a vállalatokra vár. Vlanck Tibor amtBSKsx íT&wsaiuicBB Levél Dimitrovgrádból O MEGYÉNK építőanyagipari nak a Hejőcsabai legjelentősebb építő-, illetve beruházásá- Cement­Lapunkban is hírt adtunk már róla: több éve testvérvá­ros Kazincbarcika és a bul­gáriai Dimitrovgrád. A szo­cialista városok gyümölcsöző kapcsolatait erősbítik az egy­másnál tett baráti látogatá­sok. Legutóbb, hazánk fel­szabadulásának negyedszáza­dos évfordulóján a dimitrov- grádi küldöttség együtt ünne­pelt Barcika népével. Nemrég levél érkezett Bar­cika vezetőihez Dimitrov- grádból. Az ottani pártbizott­ság titkára és a városi népi tanács elnöke meleg hangon mondott köszönetét a ma­gyarországi fogadtatásért, majd a továbbiakban így szól az üzenet: „Minden régi, és most meg­ismert elvtársunknak, bará­tunknak, önöknek, kik oly közel állnak hozzánk, kívá­nunk sok sikert a párt- és a kormány által kitűzött fel­adatok végrehajtásában, és boldogságot személyes éle­tükben.” Slavov és Ginyev elvtárs eme üzenete helyet kapott a testvérvárosi kapcsolatot do­kumentáló emlékalbumban. Íz Épíiipar fejlesztési felüli

Next

/
Oldalképek
Tartalom