Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-28 / 123. szám

aSZAK,MAGYARQRSZAG 4 «*» mm Csütörtök, 1970. május 26. ■ Fesztivál után (11.) Gyümölcsöző eszmecserék és más tanácskozások A kassai televízió vendége voltam A XI. miskolci filmfeszti­vál kevésbé látványos, s a nagyközönség által nem elég­gé ismert rendezvénysoroza­tában érdekes és értékes an­kétek, tanácskozások, tájé­koztatók szerepeltek. Szinte egymást fedték időben ezek az összejövetelek, és a króni­kásnak ugyancsak igyekeznie kellett, hogy legalább a leg­lényegesebb eszmecserék anyagát megismerhesse, azok­ról tájékoztatást adhasson. Az elmúlt héten a fesztivál mindennapi krónikájával frissiben informáltuk olva­sóinkat az egyes tanácskozá­sokról. Néhányra azonban ér­demes visszatérnünk. Nincs lehetőség a különböző nem­zetközi kisiilmck szervezetei­nek vezetőségei Miskolcon tartott zártkörű értekezletei­ről számot adnunk, de szük­ségtelen is, mint ahogy a kü­lönböző sajtótájékoztatók is elsősorban a fesztivál zavar­talan menetének biztosítását szolgálták. A nagyközönséget érdeklő információkat e ta­nácskozásokról már korábban közreadtuk, ; víziónak az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazását. E vitában — mint annak ide­jén hírt adtunk róla — felve­tődött egy iskolai célokat szolgáló megyei amatörfilm- tár létesítésének gondolata. mmm Vüs§za kell azonban tér­nünk például a CIDALC ma­gyarországi szekciójának Film a filmről című szeminá­riumára, amely sajnálatos módon a legérdekeltebbek, a középiskolákban filmesztéti­kát tanító pedagógusok nél­kül folyt le. Nem tudni mi volt e távolmaradás oka fösz- szesen egyetlen szabad dél­előttös pedagógus tévedt be a tanácskozásra), de így a jól előkészített szeminárium csak fölmunkát végzett, mert a mondandó nem jutott el apukhoz, akiknek szánták. Korompai Márton, Bölcs István és Csányi Miklós elő­adásai, yalamint az azokat il­lusztráló filmek a külföldi vendégeknek jó tájékoztatást adtak a hazai filmesztétikai oktatás néhány fontosabb Készletéről, de a szeminári­um célja az lett volna, hogy a referátumok alapján ma­guk a gyakorló pedagógusok, az esztétikát tanító'- nevelők vHassák meg a fümízlés ne­velésében jelentkező gondo­ltat, teendőket. Sokkal ered­ményesebbnek bizonyult más­nap az a tanácskozás, ame­lyen a Magyar Film- és Tv- művészek Szövetségének gyermek- és ifjúsági íilmbi- zottsága miskolci tanárok részvételével vitatta meg a film és az oktatás kapcsola­tának tapasztalatait, a kor­szerű audiovizuális tömeg­kommunikációs eszközök pe­dagógiai alkalmazását segítő módszertani kísérleteket, az iskolai amatőrfilmes szakkö­rök munkáját, s az ipari tele­Igen nagy érdeklődés előz­te meg A 25 éves magyar rö- vidfilm-művészet című ta­nácskozást. A teljesen zsú­folt, mintegy 150—180 sze­mélyt befogadó tanácste­remben élénk, pezsgő vita folyt Vitányi Iván referátu­ma után. E tanácskozás 25 év rövidfilmes munkájának ösz. szegezése és a jövendő fel­adatok megszabása kívánt lenni. A történelmi felmérés mellett nagy hangsúlyt ka­pott néhány műfaji, esztéti­kai kérdés, s úgy érezzük, ez a tanácskozás mindenképpen emlékezetes lesz a magyar rövidfiilm-művószet történe­tében. Bár nem jelölt meg új feladatokat, nem jelent for­dulópontot, de igen markáns vonásokkal mutatkozott meg a különböző rövidfilm-műfa- jokban dolgozó művészek né­hány közös gondja, s ezek között is többségben nem el­sődlegesen a művészeti gon­dok jelentkeztek, hanem a filrn és a közönség találkozá­si lehetőségeinek mind jobb biztosítása. Amióta Alüakokxm rövid­fitaa-feszöválokat tartanaik, mindenkor egyik sarkalatos téma a filmek és a közönség találkozásának alkalomsze­rűsége, a IdsfOmelt kritikát méltatásának, propagandájá­nak hiánya. Sajnos, ez, a ju­bileumi évben rendezett ta­nácskozás is csak megerősít­hette a korábbi panaszokat. egyik fontos tényező az elő­zetes tájékoztatás biztosítása, az pedig csaknem kizárólag a televízió vezetőin múlik. A Magyar Televíziónak a ta­nácskozáson jelen volt veze­tői, többek között Pécsi Fe­renc, a Magyar Rádió és Te­levízió elnökhelyettese sokat tehetnek érte, hogy a kriti­kusok informálása jobban biztosított legyen. Egyetértő- leg állapította meg a ta­nácskozás, hogy a tv-kritika feladata a televízió nyújtotta sokféle tudásanyagot, művé­szeti élményt utólagos kom­mentárral megfelelően elhe­lyezni a néző tudatában. De szükséges az előzetes tájékoz­tatás is ahhoz, hogy a kriti­kus ennek a feladatának ele­get tehessen. A kritikusok most várják, milyen tanulsá­gokat von le e tanácskozásból a televízió elnöksége, a nagy- közönség pedig bizonyára azt várja, s joggal, hogy jobb le­gyen az előreinformáltság, segítőbb legyen a műsorok kritikai elemzése. mmm Egyik-másik kisebb ta­nácskozás inkább a konven­ciók kedvéért jött létre, szok­ványos volt. De azok a spon­tán eszmecserék, amelyek a 15 országból Jött küldöttek és a magyar filmesek és kriti­kusok közölj a feszüváükWb- ban, a különböző vidéki vetí­tésekkel egybekapcsolt kirán­dulásokon folytak, nagymér­tékben hozzájárultak a fesz­tivál sikeréhez, az építő gon­dolatcseréhez. Ha a filmek­ről azt mondhattuk, hogy azok sorát bizonyon fokú ki- egyencúlyozottság jellemezte. A televíziós alkotók és a tv-ki’itikusok találkozása és tanácskozása minden bizony­nyal közeli eredményekkel is jártját. Ugyanis az alkotók és a kritikusok kapcsolatában ágy ezt a fesztivál tanácsko­zásairól nem mondhatjuk, mert sajnálatos módon fél- munkát végző és rendkívül pezsgő, eredményes polémiák egyaránt találhatók a tanács­kozások sorában. Miklós Májusban két napig a kas­sai televízió vendége vol­tam. Bepillantást nyerhet­tem a film- és műsorkészí­tés műhelytitkaiba. A magya­ros vendéglátást felülmúló kedvességgel és szeretettel fogadtak. Városnéző sétára vittek, megmutatták Kassa új városrészeit, az épülő kór­házvárost és a festői szépsé­gű környéket. A kassai televízió évi 366 óra műsort sugároz. Csütör­tök kivételével a hét minden napján van adás, sőt pénte­ken délelőtt a pozsonyi tele­vízió is a kassal műsort ve­szi út. — Sikeresebb műsorainkat a Magyar Televízió nézői is megismerhették — mondotta Jindrich Poéta Mikula igaz­gató —, így például az In- tervízió-műsorokban bemu­tatott gyermekprogramokat és a sívilágbajnokságról adott helyszíni közvetítésein­ket Külön öröm számunk­ra, hogy a magyar nézők nemcsak intervíziós műso­rainkat kísérik figyelemmel, hanem rendszeres program­jainkat, a Tv-újsúgot, a Tv- híradót és publicisztikai mü- í urainkat is so) can nézik. Bepillantás baráti országok szomszédos megyéibe címmel új filmsorozatot indítottunk. Ennek keretében készült a Jubileumok Borsodban című filmünk is. Tervezzük, hogy a nyár folyamán a borsodi műemlékekről és várakról, ősszel pedig a Nehézipari Műszaki Egyetem életéről forgatunk külön filmet. Végigkalauzoltak a filmla­boratóriumok, vágóhelyiségek és szinkron-műtermek labi­rintusán. Végül a háziveti- tőben foglaltunk helyet. El­sötétedett a helyiség és a vásznon ismerős miskolci és borsodi tájak tűntek fel: az avasi kilátó, a Benin Kohá­szati Művelt panorámája és az ünneplő Len inváros ké­pei. Részlet a t-r-eíúdióből | FHmjegyzet \ Történelmi magánügyek MOZI. A szó legáltaláno­sabb, legköznapibb értelmé­ben. Vázlatos kép történel­münk: utolsó huszonhárom esztendejéről — egy asszony négy házasságának tükrében, rok-sok derűvel, fő-, illetve központi szerepben Ruttkai fiúéval, aki köröl hellyel- közzel felbukkannak mások ic. Köteti Márton uendesste, Tartalmas vita az ifjúságról Együttes járási párt- és KtSZ-bizotísági ülés Kövesden (Tudósítónktól) Május 26-án Mezőköves­den együttes, kibővített ülé­sen tárgyalta meg a járási párt- és KISZ-bizottság az MSZMP Központi Bizottsága februári határozatából adódó — a párt ifjúságpolitikájával végazzüíCka reRdeSásétí T «ildiLJ ; V 3 hónapsa beülj!! beküldi TÜZŰi-TÖKÉSZliiÉK KTSf. SP.vni.Sxigctvári «.10. kapcsolatos — járási felada­tokat Az írásban megküldött elő­terjesztéshez Juhász Péter, a járási pártbizottság titkára mondott szóbeli kiegészítést. Az aktív és tartalmas vitá­ban tizenketten mondták el véleményüket a mezőkövesdi járás ifjúságiinak helyzeté­ről, eredményekről és a gon­dokról. Második napirendi pontként a járási pártbizott­ság megtárgyalta: A nők po­litikai. gazdasági és szociális helyzete a mezőkövesdi járás­ban című előterjesztést. Javaslatot fogadott el a to­vábbi feladatokra vonatko­zóan, majd Molnár András­nak a járási pártbizottság el­ső titkárának előterjesztése alapján elfogadta a pártbi­zottság Intézkedési tervét az MSZMP X. kongresszusával és a különböző pártszervek újjáválasztásának végrehaj­tásával kapcsolatban. Makó József Országos tanácskozás Siófokon Az Országos Helytörténeti Bizottság és Somogy megye Tanácsa július 9-e és 11-e kö­zött rendezi meg Siófokon a megyei helytörténeti bizott­ságok országos tanácskozását. Az első alkalommal rendezen­dő országos tanácskozás a helytörténetírásnak és kuta­tásnak a tudományban; okta­tásban és közművelődésben betöltött szerepét vizsgálja, s mérlegre teszi az elmúlt ju­bileumi időszakokban megje­lent helytörténeti kiadványo­kat is. A konferenciát Molnár Já­nos művelődésügyi miniszter- helyettes nyitja meg. majd dr. Székely Györgu. az Or­szágos Helytörténeti Bizott­ság elnöke tart vitaindító előadást A helytörténet hely­zete a tudományos kutatásban és a megyei helytörténeti bi­zottságok szerepe címmel. A második napon a helytörté­neti kutatások eredményei­nek hasznosítása lesz a vita­téma. a harmadikon pedig a tanácsköztársasági és felsza­badulási évforduiók helytör­téneti irodalma. A háromna­pos tanácskozást dr. Várkonyi Imre, a Somogy megyei Ta­nács vb-elnökhelyetfcese zár­ja be július 11-én. Gyárfás Miklós itta, főszerep­lője — mint írtuk — Ruttkai Éva, továbbá nagy szerepet játszik Básti Lajos, kis sze­repet Kiss Manyi, Van ben­ne a felszabadulás utáni ko­pott lakásberendezés és nap­jaink kellemes otthona, húm- lott vakolatú lépcsőház, anno 1947 és szépen helyrerity- tyentett bérház, szegényes iroda 1947-ből és luxus dol­gozóterem napjainkból, és van még sok minden. Sok minden, ami eszünkbe jut­tatja, hogy ugyanez az író, ugyanez a rendező készítette és ugyanez a főszereplő pár játszotta nemrégen a Butasá­gom története című filmet. Abban Ruttkai Éva, mint a nagy színész árnyékában élő lás színésznő idézi fel önma­ga húsaesztendős múltját, s benne a történelem szekeré­nek előrehaladását, ebben is­mét Ruttkai Éva körül szol­gál háttér és körítés gyanánt a történelem. Mindez nem különösebben baj, mert a fűm önmagában kellemes, szórakoztató, derűs, de lehe­tetlen nem gondolni az előd­nek tűnő Butaságom történe­tére. Keleti Márton kitűnő ren­dező, alá kezében tartja biztos siker kulcsát, * 1 kockáztat semmit, ami eset­leg a siker teljes biztosságát veszélyeztethetné. Gyárfás Miklós története néhány epi­zód egymásutánjával, a kor­társ számára azonnal felis­merhető utalásokkal érzékel­teti azt a történelmi ívet, ami 1947-től napjainkig felrajzo­lódott, tévedésekkel, botlá­sokkal, emberi hibákkal, tür- tetéssel, de gerinces tartással, igaz emberséggel, és derűvel is együtt. Az alkotópár jól pergő játékot teremtett, s még olyan apróságokon sem érdemes bosszankodni, hogy például egy vállalat igazga­tója maga görnyed rendszene­sen a rajztábla felett, a haj­dani pártügyvéd pedig a kon­cepciós perek bírája lesz, büntetőtanácsban ítélkezik, ugyanakkor válóperekkel is foglalkozik, aztán később új­ra megbecsült jogász. Ruttkai Éva most is sok­színű, azt kapja tőle a kö­zönség, amit vár. A lassan megöregedő gavallér Básti Lajos csupa szív, a férjek kö­zül Kálmán György, a szek­tás kis tanító figurájában nagyszerű. Veled Madridban SPANYOL film, rendezője Francisco Rcguerio, Madrid­ban játszódik. Egy amerikai néger zsoldoskatona, aki hosszú évek óta Madridban él, alakulata ott állomáso­zik, onnan indul gépével hi­degháborús portyákra, haza készül Chicagóba, mert fél, ha szerződése lejár, tovább­ra is katonáskodnia kell, sőt a vietnami és a közel-keleti háború arról is meggyőzi, hogy csak békés időben kifi­zetődő katonának lenni. Fe­hér felesége nem akarja kö­vetni, mondván ő spanyol, inkább elválik. Erre biztat­ják a lányt korábbi barátai, az utcalány múltból feltá­madt férfiak is. Közben sok szó esik a zsoldoskatonáknak a háborútól való félelméről, a háborús készülődésekről, s arról a dilemmáról, hogy a háborútól keli-e nekik jobban félni, vagy az otthoni civil élettől, ahol színes bőrük mi­att megvetik őket. A fehér feleség sincsen egészen tisz­tában érzéseivel, s egyik ko­rábbi hódolójával beszélgetve azt mondja férjéről: „Ezek más emberek. Nem értjük meg egymást," Még gyerme­két is hajlandó lenne elen­gedni az apjával Amerikába, de ö maradni akar Madrid­ban.' Aztán a film utolsó kockáin hirtelen megváltoz­tatja véleményét, mondván, neki a férje mellett a he­lye. A történet nem különöseb­ben érdekes, a faji megkü­lönböztetésről, a háborús fé­lelemről elhangzó párbeszé­dek, viták kongók, mester­kéltek. De hogyan is lehet­ne hiteles, emberi mindez zsoldoskatonák szájából? (bm)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom