Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-20 / 116. szám

\ Szerda, 1970. május 20. PPPIPIIPPPPPíim^ £SZAK?MAGYAR05«*iZ$G 3 As állami, és a lakosság együttes erejével Előtérheti a műszaki fejlesztés Távlatok és npi íeliiatok az világos i ,hf y több ______________J lakas csak ak kor lesz, ha több épül. Nem mindegy azonban, ho­gyan, hol, milyen források­ból, s a lakosság milyen ará­nyú aktív részvételével. A la­kásépítés és elosztás mai rendszerének legfőbb problé­mája, hogy a növekvő építés ellenére is „újratermelődik” a lakáshiány, s ez fékezi egyes rétegek szociális hely­zetének javulását, nehezíti a fiatalbk családalapítását, hát­rányos a népszaporulat ala­kulására is. Az intézkedések bevezeté­se és végrehajtása az élet- színvonal emelésének továb­bi folyamatában, a társadal­mi egyenlőség és igazságos­ság hatékonyabb érvényesí­tésével valósul meg. Ez egy­részt magába foglalja azt is, hogy a munka szerinti el­osztás szocialista elveinek megfelelően minden állam­polgár igényei mértékében és lehetőségei szerint járuljon hozzá a lakásépítés és fenn­tartás költségeihez. Másrészt azonban: a különböző ked­vezményekben jobban kell érvényesíteni a szociálpoliti­kai szempontokat. A ked­vezmények alapja elsősorban a család nagysága, a kere­sők és eltartottak aránya; a családalapító fiatalok, továb­bá a nyugdíjasok és a csök­kent munkaképességűek tá­mogatása lakásgondjaik meg­években átla­gosan 63 ezer új lakás épült, a következő öt évben évi 80 ezer felépíté­se a cél. Ennek anyagi-mű­szaki, tervezési, építő- és épí-i tőanyagiparg valamint kom­munális feltételeit biztosíta.) ni állami, tanácsi feladat, azt eddigieknél nagyobb arányi!í népgazdasági beruházások-, kai. Az öt év alatt központi1 költségvetésből, a tanácsok lakásépítést szolgáló bevéte­leiből, továbbá a vállalatok, intézmények erre fordítható pénzforrásaiból összesen mintegy 180—200 ezer új la­kás épül; ez a teljes 400 ez­res programnak mintegy a fele. Korábban olyan alapok­ból csak az új lakások mint­egy egyharmada épült, a töb­bi tisztán magánerőből és zömmel állami hitellel segí­tett magánerőből készült. Az összlakásépítésnek legalább .05—60 százalékát korszerű építési technológiá­val készítik; az állami laká­sok átlagos nagysága két szo­bát kell elérjen; a laká­sok és házak technikai fel­szereltségénél. átlagos eme­letmagasságánál tartani kell a már kialakult nívót. Emel­lett azonban — a különböző igényekre, anyaglehetőségek­re figyelemmel — egyszerűbb kivitelű, olcsóbb lakások is készülnek. S külön részfel­adat: elősegíteni, hogy a fia­tal házasok, a nyugdíjasok, az egyedülállók növekvő ré­sze megszabadulhasson a drága albérlettől. :: kulturált szálláshoz, olcsóbb lakószo­bához jusson. Amint látható: a lehetősé­gekhez képest maximális ál­lami lakásépítésről van szó, de emellett ugyanilyen fon­tos: a lehető legnagyobb mér­tékben növekedjék a lakos­ság részvétele, anyagi hozzá, járulása is a lakásproblémák megoldásában. Ennek megfelelő döntő változás: 1971. július 1-től senki sem kaphat ingyen la­kást. Ma ugyanis az, hogy melyik család hogyan jut la­káshoz — kiutalás, vásárlás, vagy építés útján — nagy­mértékű és indokolatlan dif­ferenciákat okoz a családok életszínvonalában. Az arányosabb, igazságo­sabb teherviselés érdekében is kerül bevezetésre az új bér- és szolgálati lakások ki­utalásánál az egyszerű építé­si hozzájárulás fizetése; régi lakás kiutalása cselén pedig az építési hozzájárulással arányos — lakáshasználati díj. Ezek összege 10—40 ezer oldásában, | AZ UTÓBBI j forint lehet a lakás nagysá­ga, minősége szerint. javára érvé­nyesülnek majd a kedvezmé­nyek, s melyek lesznek azok? A részletezés teljessége nél­kül: háromféle kedvezmény lehetséges. Az egyik: áren­gedmény a lakás építési költ­ségéből. Ennek formája a szövetkezeti lakások építésé­nél, illetve vásárlásánál álla­mi árengedmény az építési költségből, illetve dotáció az építési költséghez, összege kb. 20 ezer forint. Emellett az állam kedvezményt és en­gedményt ad a városi és ki­emelt településű társasházak, szövetkezeti lakások építésé­nél, illetve vásárlásánál: gyermekenként és eltartottak után személyenként 20—30 ezer forintot. Az összes ked­vezmény felső határa az épí­tési költség 40—45 százaléka lehet. Fiatal házasok lakás­építésénél a gyerekek után járó kedvezményt — két gyermekig — megelőlegezhe­tik. A másik kedvezmény: a gyerek és eltartottak után személyenként 20—25 száza­lékkal, de legfeljebb 80 szá­zalékig csökkenthető a ki­utalt bérlakásoknál az építé­si hozzájárulás, illetve a la­kás-használatbavételi díj. A fiatalok az esetben is meg­kapják az imént már emlí­tett „előleget”, sőt a befize­tendő összeg egy részére rész­letfizetési kedvezményt is kaphatnak. A kedvezmények harmadik csoportja a különböző for­mákban építkezőknek nyúj­tott pénzügyi támogatás. Ezek érvényesülhetnek az előtaka- rékosság beszámításával, a kamatnál, a hitelösszeg, a tör­lesztési idő megállapításánál stb. Itt is elsősorban a gyer­mekes családok, s a fiatal fészekrakók kaphatnak na­gyobb előnyöket. A társasházak, szövetkeze­ti és öröklakások építői, vá­sárlói eddig is kaptak állami dotációt, 1968-as árakon szá­molva az említett sorrendben mintegy 30, 54, illetve 60 ezer forintot, vagyis az államnak ennyivel kevesebb térül vissza az építési költségekből. Ez a dotáció azonban burkolt, s élvezői számára ismeretlen volt, így nem is méltányol­hatták. Most az árengedmé- nyek, dotációk, kedvezmé­nyek nyílttá válnak, a tudo­mására hozzák azoknak, akik kapják, s ami a legfőbb: a nagycsaládosok, a családala­pítók, elsősorban szociálpoli­tikai szempontokból, s az eddigieknél kiegyenlítetteb­ben, arányosabban, igazságo­sabban élvezhetik majd. a kü­lön­böző ellentmondások feloldá­sa érdekében 1970. július 1-i kezdettel egységes elvek alap­ján a lakbérek újjárendezé- sére is sor kerül. „A realitások talaján mer­ni kell a kockázatvállalást, s helyes, ha az ilyen törekvést — a józan mértéktartás ha­tárain belül — politikailag és erkölcsileg serkentik, bátorít­ják a pártszervezetek... Ha a kutatási és kísérletezési szabadság párosul jól értel­mezett előrelátással, műszaki és gazdasági megalapozott­sággal, lényegesen előbbre juthatunk a gyártmány- és gyártásfejlesztésben, egyálta­lán a műszaki fejlesztésben.” E gondolatok jegyében fog­lalta össze dr. Havasi Béla elvtárs, a városi pártbizott­ság első titkára azt a sokré­tű, valóban alkotó, hasznos javaslatokat tartalmazó vitát, amely a végrehajtó bizottsá­gi ülésen bontakozott ki a műszaki fejlesztést segítő po­litikai munka tapasztalatai kapcsán. A Központi Bizottság ini- ciatívái alapján a megyei pártbizottság már 1967-ben napirendre tűzte a műszála fejlesztést. Azóta titkári ér­tekezleteken is sok szó esett róla, s egy-egy konkrét intéz­kedés megvalósulását állan­dóan szem előtt tartották a pártszervek. A Miskolc váro­si Párt-végrehajtóbizottság legutóbb egy esztendővel ez­előtt mérte fel a helyzetet, s megállapította: a műszaki fejlesztést manapság már nem mint különálló műsza­ki-gazdasági tevékenységet vizsgálják, hanem mint a gazdálkodás hatékonysága növelésének legfontosabb eszközét. Mindez bizonyíték rá, hogy a város termelő­üzemeiben a pártszervek ve­zetői és a gazdaságirányítás magáévá tette a műszaki fej­lesztésre vonatkozó határoza­tokat. Egyetértés és közreműködés A tanácskozás vitájából ki­tűnt, hogy egyre több válla­latnak van közép- és hosszú távú célkitűzése, kimunkált műszaki fejlesztési elképze­lése, konkrét programja. Az LKM vezetői világos gyár­tásfejlesztési törekvéseit — az ötvözött acélok nagy tö­megű, korszerű gyártását — nemcsak elfogadta a gyár kollektívája, hanem széles körben segíti is a megvaló­sulást. Sajnos, nem mondha­Pulyka-Éiping A baromfiipari üzemek és a gazdaságok összefogásával néhány év alatt fellendül a pulykatenyésztés. A kezde­ményező lépéseket a baromfi­ipari üzemek tették meg. Hétszázezer tenyésztojást im­portáltak Angliából és Kana­dából, s ezeket kedvezmé­nyes áron adták el a gazda­ságoknak. További segítség az is, hogy a baromfiipar öt­éves garanciát vállal az újon­nan épülő modem hizlaldák teljes termelésének átvételé­re. A mezőgazdasági nagyüze­mek, köztük több borsodi üzem is, az elképzelések sze­rint már az idén 460 vagon­nal több pulykát adnak át közvetlen fogyasztásra, illet­ve feldolgozásra. Szenes Sándor (Folytatjuk) Pontos méret Tárcsaesztcrgálás az Ózdi Kohászati Üzemekben. Foto: Mizcrák István. HOGYAN I'iS KIK MINT ISMERETES, Minősítik, a gyümölcsöket Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács igen szigorú mércével vizsgálja meg az egyes növények, gyü­mölcsök, állatok fajtaminő­ségét, s állítja ki azokról a „minőségi bizonyítványt”. A legutóbbi ülésre például 76 növény- és állatfajtát terjesz­tettek elő minősítésre. Az egyik ilyen növény a TC 1431-es hibrid kukorica volt, amely középkorai érésű és a legtöbb növényi betegséggel szemben ellenáll. Szeptember utolsó harmadában, illetve a hónap végén és október ele­jén érik be a marlonvásári kutatók 530-as és 570-es hib­ridje, ezek ezúttal államilag is elismert minősítést érde­meltek ki. Ugyanakkor ki­esett a minőségi fajtajegy­zékből az egri korai cseresz­nye és a nagyszombati kajszi- barack. A tanács egyébként szigo­rúan őrködik azon, hogy a nemzetközi előírásoknak megfelelő fajta ne viseljen a máséval azonos nevet. tó el ugyanez a közép- és kis­üzemekről, vagy az országos hatáskörű vállalatok, trösz­tök helyi üzemegységeiről. ^ Ezek az egységek általában csak rövidebb időre szóló, konkrét fejlesztési programot alakítanak ki. S ez utóbbit, kedvezőtlenül befolyásolja a felvevő piac, a nagyvállalati fejlesztési elgondolások is­meretének hiánya, valamint az objektív és a szubjektív lehetőségek szűkös volta. Az ilyen helyeken, de különösen a szövetkezeti szektorban a személyi feltételek biztosítá­sa is kifogásolható. És a ve­zetői előrelátás, bátorság és kockázatvállalás hiánya szá­mottevően visszafogja a pers­pektivikus fejlesztést. Variációk egy témára A reform szükségessé teszi a műszaki fejlesztés haté­konyságára vonatkozó vizs­gálatokat. Gondot okoz vi­szont, hogy a vállalatok többsége a fejlesztési elgon­dolásról nem készít több va­riációt. Egy elgondolás birto­kában nincs mód az optimá­lis lehetőségek kiválasztásá­ra, Előfordul az is, hogy a vállalatok nem készítenek megfelelő gazdaságossági számításokat, sőt, néha a fej­lesztések értékelése, az úgy­nevezett utókalkuláció is el­marad. Mindez homályosítja azo­kat a nagyszerű eredménye­ket, amelyek a műszaki fej­lesztés tudományos megala­pozása kapcsán születnek. Köztudott, hogy némelyik miskolci vállalatnál milyen sokat foglalkoznak a kutatá­sok megalapozottságával, s mint Gácsi Miklós vezérigaz­gató hangsúlyozta, a műszaki fejlesztést nem egyszerű be­ruházási témának tekintik, hanem a gyártás- és gyárt­mányfejlesztés, a kísérletezés és kutatás fontos eszközének. Szemléletbeli fogyatékosságok Az ilyen kedvező, a mű­szaki fejlesztést serkentő tendenciák ellenére is van­nak szemléletbeli fogyatékos­ságok. Ezzel is nagyon őszin­tén, kritikusan foglalkozott a jelentés, melyet Varga Zol­tán, a városi pártbizottság titkára terjesztett elő. El­hangzott, hogy sok még a realitásokat nélkülöző műsza­ki terv és a fölösleges terve­zői kapacitás lekötése. Több vonatkozásban baj van a he­lyes arányok betartásával. Előfordul, hogy a fejlesztés anyagi eszközeit elaprózva, régi, elavult technológiák konzerválására, jelentéktelen „korszerűsítgetésekre" hasz­nálják mindenfajta perspek­tivikus cél nélkül. Kedvező és kedvezőtlen megállapítások hangzottak el a végrehajtó bizottsági ülé­sen. S mivel az előbbi lénye­gesen túlsúlyban volt, úgy foglalt állást a tanácskozás, hogy Miskolc üzemeiben a megyei pártbizottság határo­zatának szellemében folyt a műszaki fejlesztést serkentő politikai munka. Így azután két esztendő alatt megdup­lázódott a fejlesztésre fordí­tott eszközök aránya, s ked­vezően hatottak a fejlődés­re, a gazdasági reform ösz­tönző szabályzói, mérsékel­ve a kivitelezésnél fellelhető szemléletbéli és gazdasági korlátokat. Paulovfts Ágoston Gazdasági figyelő KONZERVIPARI HOZZÁJÁRULÁS A konzervipar a paradicsomtermesztés biztonsága érdeké­ben az idén anyagilag is támogatja a termelőket. A fi,tpftóra, az alternária és más betegségek ellen modern védekezési technológiát javasoltak. Amennyiben az előírásokat a ter­melőüzemek betartják, úgy holdanként 400 forintos anyagi támogatást kapnak a konzervipartól. Az anyagi hozzájárulás elnyeréséhez az szükséges, hogy a mezőgazdasági nagyüze­mek vezetői írásbeli nyilatkozatot tegyenek, amelyben vál­lalják, hogy július végétől folyamatosan védekeznek, és vegyszeres kezelést alkalmaznak a fertőzés megelőzésére. Tavaly a paradicsomtermés 30 százalékát elvitte a fitoftóra. Kedvezőtlen időjárás esetén a veszély nagy, szükséges a vé­dekezés, ezért érdemes felfigyelni a konzervipar ajánlatára. KÖNNYŰSZERKEZETES fiPÍTÉS AZ idei Budapesti Nemzetközi Vásáron találkozunk majd először a „Fémmunkás” Vállalat újszerű gyártmányaival, a legújabb könnyűszerkezetes építés bemutatójával. Többek között kiállítják azoknak, az acélvázból és könnyű alumí­niumelemekből készített ABC-áruházaknak makettjét, me­lyek szerkezetét sorozatban gyártják, a Balaton mellett épül fel az első ilyen áruház, s könnyűszerkezetből ugyancsak 16 szervizállomást készítenek az AFIT-nak, Sárospatakra pedig hütőtárolót. Egy francia cégtől vásárolt licenc alapján megkezdik a la­kóházak, szállodák és különféle közintézmények építésének meggyorsítását segítő alagútzsalu hazai gyártását. A Miskolci Építőipari Vállalat máris rendelt az új termékből. EURÓPA LEGNAGYOBB MŰTRÁGYAGYÁRA Egész Európa egyik legnagyobb — évi 2 millió tonna mű­trágyát termelő — vegyipari üzemévé fejlesztik 1975-ig a Péti Nitrogénműveket. Az 1970-ben megkezdődött, és együt­tesen 2 és fél milliárd forintos költséggel végrehajtott bőví­tés eredményeként a tavalyihoz képest már az idén megkét­szerezik a műtrágya termelését. A gyors ütemű fejlődés újabb állomásaként — 8.5 milliárd forintos költséggel — Péten épül majd fel az új műtrágyagyár is, amely hazánk, s egvben egész Európa egyik legnagyobb yfegyiüzemévé emeli a "péti kombinátot. A hatalmas beruházás előkészítése szintén meg­kezdődik az idén. Az új gyár 1974-ben kapcsolódik be a ter­melésbe. A beruházás üteme a hazai vegviparban a maga nemében egyedülálló: a munkálatok során évente kétmilliárd forintot használnak fel. Az új gyár korszerűségére, termelé­kenységi szintjére jellemző az az adat, mely szerint a jelen­legi 400 ezer forint helyett 1975-ben a Péti Nitrogénművek minden egyes dolgozója 1,3 millió forintot állít majd elő egy- egy évben. A műtrágyagyártás technológiájához szorosan kapcsolódó, úgynevezett hidrogénezett termékek a gyáróriás termelési értékének 15 százalékát adják. Köztük van a szor- bit, a cukorbetegek édesítőszere, a furfuralkohol, az öntödék elengedhetetlen kelléke, valamint egy fontos növényvédőszer alapanyaga. Á lakásügy — társadalmi ügy ii.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom