Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-20 / 116. szám

F.S2AK-MAGYARORSZAG 4 SMíecki, 1W0. május 20, XI. miskolci filmfesztivál Torlódó események Sikk és elegancia Jel mez-e a menyasszonyi ruha? — Hétezer öltözet — Elég bő-e a csizma szára? A rövidfilmek Borsod megyében Szerény, meglehetősen ódi­vatú portál mögött találjuk Miskolcon, a Béke téren, a megye egyetlen jelmezköl­csönző vállalatát. Azt hinné az ember — a vállalat címe után ítélve —, hogy csupán bohókás. kifejezetten szóra­koztató, amolyan farsangi igényeket elégít ki. Májusban már rég vége a báloknak; a kis szalonban mégis igen sok vendéget ta­lálunk. Miéri höícsimru bábun? — Május az esküvők csúcsforgalmi ideje — mond­ja Vadas Sándorné, a jelmez- kölcsönző vezetője. — Ez a hónap mindig nagyon forgal­mas mostanában, mert újra divat lett az esküvői ruha, nemcsak a menyasszonynak, hanem a vőlegénynek is. — Hány esküvői rulia közt válogathatnak a menyasszo­nyok ?-— Ötszáz menyasszonyi ruhánk van, köztük 200 luxuskivitelú. A választék valóban pom­pás. A hosszú csipkétől a rö­vid fehér bársonyig, kétméte­res nylonesipke-palástiól a rövid köntösig mindenféle fehér csoda megtalálható. A divatlapok leghíresebb mo­delljei. Mégis elgondolkodik az ember, hogy amikor ma már olyan jól és igényesen öltöznek, miért csak jelmez­ként kölcsönzik ki a meny­asszonyi ruhát? Miért nem csináltatnak? Ezt meg is kér­deztük Vadasnétól. •— Praktikusan gondolkod­nak a mai menyasszonyok. Nincs olyan menyasszonvi ruha. amelyet később bármi­re is fel tudnának használni. A mezőkövesdi járás több községében is az idén men­nek először óvodába a kicsi­nyek. Tiszatarjánban január 1-én 25 gyermek foglalkozta­tásával kezdődött meg az óvodai élet, ám mostanáig csak ideiglenes otthonban helyezték el. Rövidesen elké­szül azonban az óvoda igazi épülete: s akkor már való­ban korszerű, a modern hi­Nekem azonban, van egy el­gondolásom, amivel sikeresen át leiietne hidalni az aggályo­kat. Már szóvá tettem buda­pesti központunkban, hogy Miskolcon nyithatnának egy olyan szalont. ahol a meny­asszonyi ruha anyagát kivá­laszthatnák, alakra megcsi­nálnánk. Ügyfelünk megven­né, s használat után mi visszavásárolnánk. így meg­lenne az az illúzió, hogy rajta volt először. Egy ilyen üzlet biztosan menne Miskolcon. Mi is azt hisszük, érdemes lenne megvalósítani az elkép­zelést, ha már ennyire divat­ba jött a menyasszonyi ruha. Csak itt több mint 50-et visznek el hetenként, ezenkí­vül nem él rosszul a város­ban működő két maszek köl­csönző sem. (Itt hadd jegyez­zük meg, hogy azok propa­gandája kiterjedtebb a vá­rosban, mint az állami jel­mezkölcsönző ilyen jellegű szolgáltatása) Nyuszijclmez van ? Míg beszélgetünk, fiatal- asszony érkezik. Nyuszjjel- mezt keres óvodás gyerme­kének. A több mint kétezer gyermekjelmez közt ilyen is van. Vadas Sándorné végigka­lauzol a zsúfolt helyiségeken. Bizony, a hétezemyi öltözet, amely sokkal több darabból áll. meglehetősen egymásra halmozódik. Alig jut hely a kis mosó- és vasalórészleg­nek. Utóbbi egyben próbaszo­ba is. Minden ruhát, minden viselés után kitisztítanak, va­salnak. s frissen kerül az új kölcsönzőhöz. A sokféle bohókás jelme­zen kívül, amelyeket leg- utóhb néhány iskola ballagó; giéniai igényeket is kielégítő épületbe költözhetnek be a tiszatarjánl óvodások. Tiszapalkonyán és Hejő- bábán is az álmok álma volt sokáig az óvoda. Idén végre valósággá is válik. Tiszapal- ! konyán már hozzákezdtek I egy régi iskolaépület átalakí- 'ásához, Hejőbábán pedig a j tanév vége után teszik j ugyanezt. vettek igénybe c-töszeretoítel, vannak itt, komoly célt szol­gáló ruhák is. Frakk, szmo­king, temetésre való fekete öltöny, fekete női kosztümök, gyászruhák. Itt sorakoznak a legmodernebb kis- és nagy­estélyik. A kölcsönző vállalatnak bi­zonyára megérné, hogy Mis­kolcon reprezentatívabb sza­lont hozzon létre a jelenle­ginél. Kevesen tudják a me­gyében, hogy a farsangolás ízű jelmezkölcsönző cím mö­gött milyen modern, milyen változatos, nemcsak játékos igényeket kielégítő készlet áll rendelkezésre. király hói gitáros A modern tánczene ugye­bár nehezen egyeztethető fel­gépelt tarkójú zenészekkel. Márpedig mit lesz a szegény középiskolás diák? Sörény­nyel nem ülhet a padba. stuccolt fejjel nem állhat a dobogóra. Ez az oka, hogy a régi, királynak öltözött szí­nészeket ékesítő parókák egyre többet kerülnek forga­lomba. Szélhámoskodásra azonban nem 'használhatók, mert az óvatos Vadasné csak akkor adja ki a fiúknak, ha az iskolától lepecsételt írást hoznak, hogy kikölcsönözhe­tik — egy-egy estére. Nem tudni, mi okból, de főleg a Mátyás király féle paróka a kelendő, Lear ki­rályét még nem kérték. Itt különben számon tarta­nak minden kulturális meg­mozdulást. Forgalmat jelent a farsang, a balettvizsgák, évzárók és különféle kultu­rális seregszemlék ideje. Csali úgy, mellékesén jegyzi, meg a kölcsönző vezetője, hogy a cigándi tánccsoport most például Bulgáriában szerepel. — Honnan tudja? — Ide jött vagy nyolc asz- szony ruháért. Mind olyan harminc éven felüli. Népi táncot mutatnak be odakint, s a csizmát jöttek felpróbál- ni. Nem egy közülük jól meg* termett, s válogatni kellett, hogy elég bő legyen a csizma szára. Vadas Sándorné jó ízléssel, nagy odaadással vezeti me­gyénk egyetlen jelmezköl­csönzőjét. Mivel ez a szolgál­tatás ilyen sokféle igényt elé­gít ki, jó lenne, ha kezdemé­nyezései nagyobb teret kap­nának. Adamovics Hona \ U] óvodák A XI. miskolci filmfesztivál második napján már rendkí­vül pezsgő élet volt a fesztiválpalotában, és a város más he­lyein Is sűrűn találkoztunk a kisfiim ünnepére érkezett ven­dégekkel. A Kónai Sándor Művelődési Központban berende- l zeit fesztiválklub sok hasznos, kötetlen eszmecserének szol­gált otthonul, magyar és külföldi filmesek, kritikusok talál­koztak itt, és cserélték ki véleményüket a nádfonatokkal ki­sebb boxokra bontott, ásóval, kapával, falterekkel, viharlám­pával népies — sőt: népiesch csárdává változtatott terem ben. (A berendezői fantázia messze megelőzte az éfelvála- tikot összeállítókéf > Kedden délelőtt 10 órakor kezdődött a tulajdonképpeni élet. és már az első percben egymásra torlódtak az ese­mények. Míg a íesztiválpa- lota színháztermében a szo­cialista országok népszerű tudományos filmstúdiói igaz­gatói részére tartottak zárt­körű szakmai vetítést, a vá­ros egy másik pontján, a He­vesi Iván Filmklubban, az UNESCO felkérésére értékelő vetítés volt az AICS népsze­rű tudományos szekciójának részére. E vetítés előtt a ma­gyar klsfllmművészek, illetve az AICS magyar tagozata ne­vében Szurdi Márta stúdió- vezető köszöntötte a sole or­szágból érkezett filmeseket. A sajtó képviselőit a fesz­tivál intéző bizottsága, illet­ve Miskolc város Tanácsának elnöksége délelőtt 11 órakor a Művészklubban látta vendé­gül. Eljött a találkozóra Tok Miklós vb-elnökhelyettes, ott volt Amriskó Gusztáv, a vá­rosi pártbizottság osztályve­zetője. Marcziniák Sándorrá, a városi tanács művelődés- ügyi osztályánál: vezetője köszönötte a sajtó képviselő­it és szóit a ki sfilm-művészét, és Miskolc kapcsolatáról, va­lamint felhívta a figyelmet a fesztiválon kívül található kulturális eseményekre, ki­állításokra. egvéb látnivalók­ra. Nem kevésbé volt zsúfolt a délutáni és esti program. Ek­kor is egymással párhuzamo­san folytak a tanácskozások, vetítések. Három órakor a szocialista országok népsze­rű tudományos filmstúdiói­nak igazgatói gyűltek össze szakmai tanácskozásra a fesz­tiválpalotában, veiül: párhu­zamosan értekezett a Mű­vészklubban az AICS nép­vényét tartották. Itt azokat a filmeket mutatták be. ame­lyek Miskolcon a fesztivál­nyitó vetítés sorozatában sze­repeltek. éjszakai információs vetíté­se. Ma, a fesztivál harmadik napján már 9 órakor kezdő­dik a program a CIDALC magyarországi szekciójának Film a filmről című szeminá­riumával. Utána a Hevesy Iván Filmklubban az AICS értékelő vetítése lesz, majd délután e szervezet újabb ta­nácskozása szerepel a prog­ramban. A nagyközönség ré­szére fél négykor külföldi filmeket vetítenek, fél hatkor és nyolckor pedig a fesztivál­ameiyct György István í-ozata kerül vászonra. Egy kisebb csoport este Sajószent- péterre megy, s ott mutatnak be néhányat a fesztivál filmjeiből. A sűrűn torlódó események sodrában csak rövid beszá­molót nyújthatunk a feszti­vál egyes mozzanatairól. A filmek, tanácskozások, a fesztivál egyéb eseményeinek értékelésére még visszaté­rünk. Készlet Uubljov egyik ikonjából, íiimjében láttunk. Fél. hat, illetve nyolc órai kezdettel tartották meg a fesztivál harmadik és Negye­dik vetítését. A harmadik összeállításban egy híradó- csokor, valamint Jankovics filmek ötödik és hatodik so­Egy kocka Kornfq Gábor Álmodozni kötelező című filmjé­be? szerű tudományos szekció ve zetősége. E két nemzetközi jellegű szakmai tanácskozás már messze túlnőtt a nemzeti kisfilm-fesztivál keretein, s nemcsak a kisfilm-művészek további jobb nemzetköz: együttműködésének feltété leit teremti meg, nemcsak hasznos tapasztalatcsere, de rangot ad. a miskolci feszti­válnak, mindinkább nemzet­közivé és az országhatárokon túl ismertté teszi azt. A nagyközönség részére délután fél négykor kezdő­dött a külföldi filmek infor­mációs vetítése, egy kisebb csoport pedig Borsodnádasd- ra utazott, ahol este a XI. fesztivál első vidéki rendez­Marcell liidavutás, Magyar József Gondok napfényben, Lakatos Vince Paradicsom és /pokol, Gábor Pál A látoga­ss, Kornis Gábor Álmodozni kötelező és Moldovan Domo­kos Vankóné Dudás Juli, galgamácsai paraszt festőasz-. szony című munkája szere­pelt. A második vetítésen Vajda Béla Közhelykék, Pau­lus Alajos Tanyaszám, 12., György István Andrej Rubl- jov, Kis József Kubikosok, Csőke József Fizika a küzdő­téren. Tímár István Három évezred és Ember Judit 1Tisztavatás, 1969. című film­jeit láttuk. Lapzártakor kéz- | dődött meg a külföldi filmek I gató csak a film címéről sze­rezhet tudomást. A MOKEP propaganda tevékenységében sokkal nagyobb helyet kell biztosítani a rövidfilmek pro­pagandájának. Rendezni kel- 'ene az önálló sorozatok .eiyárait. A játékrendi elő­adások helyárai magasak ahhoz, hogy szélesebb körben tudjuk népszerűsíteni a rö- vidfilmeket. Ez művelődés­politikai feladat. A rövidfilm-forgalmazás mechanizmusát túllépte az idő. A jelenlegi kísérőmű­sor-osztás gyakorlatában a .méterhossz-kritérium” do­minál elsősorban, s nem a já­tékfilmhez igazodó tartalmi mondanivaló. Beosztásuk ke­vésbé elmélyült szelekcióval történik. Igaz. ez nem köny- nyű dolog. Az osztás szelek­ciójának javításával ez a for­ma különben jó lenne. Az önálló kisfilm-műsorok keret jellegű és tematikus osztásában kellene jobban ér­dekeltté tenni a vállalatokat. A preferálás körét erre 41 szférára is ki kellene terjeszl teni. Az osztást megkönnyíte­né. ha a MOKÉP különböző tematikus sorozatokat állíta­íilmíeszu- válón egy évben egyszer a filmművészek és forgalmazók, valamint a közönség előtt is reflektor- fénybe kerülnek a különböző típusú rövidfilmek. Az illeté­kesek megvitatják részben t műfaj művészi, részben for galmazási helyzetét, problé­máit, feladatait. Azt kell megállapítani, hogy a művé­szi produktum évről évre gazdagabb, viszont a forgal­mazás a mai napig nem ju­tott lényegesen előbbre. Van egy kialakult mechanizmus, amelyet viszont a közönség­nek a rövidfilniek iránti ér­deklődése túlhaladottá tett. A Miskolcon és vidéken meg­ártott művész—közönség ta­lálkozók tapasztalatai is ezt igazolják. Vannak olyan tapasztala­taink, hogy a mozilátogató közönség egy része sok eset­ben a kisfilmek kedvéért megy be a moziba. F.zért tar­tottuk lényegesnek, hogy a műsorra kerülő kisfilmekről iobban tájékoztassuk n kö­zönséget. A sajtóban, rádió­ban előzeteseket jelentetünk meg, s a „Rövidfilmek kedve­lőinek” cím alatt rendszeres ismertetést adunk. Ez azon­ban kevés. A forga'mazás emberei és a népművelést irányító szervek ;s csak most kezdik felismer­ni a rövidfilmek műsorra tű­résének jelentőségét. Az üze­meknél is szokatlan volt, amikor játékrendi előadások­ként sorozatokat tűztünk műsorra. Csak fokozatosan, a kört mindinkább szélesítve mehetünk előre. Először csal: a Hevesy Iván Filmklubban maid Miskolcon, a peremke- : ületi mozik egyikében-mási- kában, s vidéken is. A mű­sorra kerülő filmek tekinte­tében is differenciálni kellett. Számításba kellett venni a lakosság érdeklődési körét. Napjainkban véleményünk szerint jelentős előrelépés, hogy a járási tanácsok által rendezett „Kulturális napok, hetek” programjában is sike­rült rövidfilm-sorozatok szá­mára helyet biztosítani. S r relációban a moiikra helyez ném a hangsúlyt. NAGY HIÁNYOSSÁG, hogy a rövidfilmeknek alig van propagandájuk, a láto­A MISKOLCI na össze, s a sorozatok for­galmazását kölcsönzés vonat­kozásában kedvezményessé, vegy teljesen ingyenessé len­né. A rövidfilmek önálló for­mában történő forgalmazásá­ban számottevő szerepe van a fümtáraknak. A filmtár legégetőbb problémája Bor­sod megyében az állomány tartalmi korszerűtlensége és alacsony minőségi színvonala. Alkalmat kellene adni a filmtárnak arra. hogy köz­vetlenül a gyártótól vásárol­hatna filmeket, s nemcsak a MOKÉP áljai már majdnem a súlyhatárt elérő filmekhez juthatna hozzá, még egy gondola* tot. A rövidfilm-művészet képviselői gyakrabban talál­kozhatnának közönségükkel. A miskolci fesztivál találko­zói bizonyítják, milyen hasz­nosak ezek. Egy-egy rendező egész eddigi művészi törek­véseit bemutató estét, vagy délutánt szeretnénk rendezni a, rendező részvételével, s rendszeresen. Szebeni Győző, a Borsod megyei Mozi­üzemi Vállalat igazgatója BEFEJEZÉSÜL

Next

/
Oldalképek
Tartalom