Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-10 / 83. szám
Péntek, 1970. április 10, ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 MesBifü agitáljon a vezeti? M ostanában számon kérik az erélyt. a határozottságot egyes vezetőktől. Tegyük hozzá, joggal, mert néhol valóban megfeledkeznek erről a fontos vezetői tulajdonságról. Az egyértelmű döntéstől, a határozott igen, vagy nem kimondásától főként a kényes személyi kérdéseknél húzódoznak. Fegyelmezni, a feladatok elvégzését számon kérni, felelősségre vonni, valakit előléptetni, vagy leváltani, a produktummal arányosan differenciáltan jutalmazni és bért emelni valóban nem könnyű, mert találkozik az érintettek, vagy éppen a passzív kívülállók érzékenységével. De a legkényesebb ügyelcben is az egyszemélyi felelős vezetők joga és kötelessége a határozott döntés. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a vezető a rideg tárgyilagosság megtestesítője, s érzéketlen a hangulatra, a személyes indulatokra. Aligha érthetünk például egyet azzal a helyenként jelentkező véleménnyel, hogy a vezető ne agitáljon, az ő feladata kizárólag a döntés, az utasítás és az ellenőrzés. Legalább olyan fontos vezetői tulajdonság a meggyőző, ági tatív készség, mint a jó helyzetfelismerés, vagy a határozott véleményalkotás, áílásfoglaló képesség. E különböző vezetői kvalitások egyébként szorosan összetartoznak és nem állíthatók szembe egymással. Csak a sokoldalúan megalapozott, meggyőződéses vezetői vélemény lehet a helyes döntés alapja, S aki tudja mit és miért csinál, az elhatározásait félreérthetetlenül meg is tudja indokolni. S ezt az indokolást — feltéve, ha nem rutinfeladatról van szó — joggal elvárják minden főnöktől közvetlen munkatársai, s az irányításra bízott kollektíva tagjai, A vezető meggyőző tevékenysége tulajdonképpen már a döntéselőkészítés időszakában történik. Élénk vitában, érvek és ellenérvek pergőtüzében alakul ki a vezető határozott véleménye. S e, vélemény helyességének egyik próbaköve az ellenvéleményt valló munkatársa]-; meggyőzése, még a döntés meghozatala előtt. Ezért is kívánatos, hogy a vezető olyan közvetlen munkatársakat, tanácsadókat válasszon, akik képesek felszínre hozni az ellenérveket, a döntés után esetleg szélesebb körben is jelentkező nézeteket. A tanácsadó testület, az í egyszemélyi döntést élőké- : szító apparátus akkor segíti a főnök munkáját, ha j bátran vitába mer szállni j vele. s akkor árthat neki, j ha mindenben egyetértését, j helyeslését keresi. Persze, nem kell mindent magyarázni, hiszen a dolgozó nem kisdiák és a vezető sem tanító. Vannak nyilvánvaló igazságok — mint a matematikában a 2x2=4 —. amit feltételez- . hetően mindenki ismer. Ilyen például, hogy a fizetésért dolgozni kell, hogy a munkáért felelősséget vállal végzője stb. A napi munka kiadása, vagy számon kérése aligha igényel minduntalan időt rabló da- galyos magyarázatot a közvetlen munkahelyi vezetőktől, például a művezetőktől. De a vállalati vezetésben már kevesebb az ilyen ismétlődő rutinelem és sokkal több a Idalakult gyakorlatot megújító kezdeményezés. vállalkozás, amely a nyilvánosság ítélő- széke előtt vizsgázik igazán. Ilyenkor a vezető kiáll és elmagyarázza, hogy miért vált döntése szükségessé. Kritikus ügyekben pedig eleve kéri is az érintettek véleményét, javaslatát, támogatását. így a jól előkészített döntés nem hat meglepetésként, sőt az agilis dolgozók saját javaslatuk megvalósulását látják benne. A dolgozókkal egyetértésben könnyebben — úgy is mondhatnánk, hatékonyabban — lehet vezetni, mint ellenükre. Ezért a döntés, sikeres végrehajtásáért is érdemes az ügy számára minél több, a végrehajtásban részt vevőt megnyerni. De a szocialista tulajdon lényegéből is következik, hogy figyelni kell a dolgozók, a „részvényesek” véleményére, szavára. Kívánatos minél több részvényes szavazatát elnyerni, ha abszolút egyetértésre nem is lehet törekedni. Nem tekinthetjük ezért a vezetői döntések lényegének, hogy azok egy az egyben a közvélemény elvárásait tükrözzék. Sokkal inkább az előrelátást. Olyankor is dönteni kell, ha sokan — vagy a hangadók közül sokan — akár pillanatnyi, akár vélt érdekek alapján ellenzik. Ilyenkor különösen nélkülözhetetlen a meggyőző szó, az érvelés, az összefüggések, a távlatok ismertetése. Kovács József Veinek a Bodrogközben A kései kitavaszodás miatt még mindig lágy a talaj a sátoraljaújhelyi járás területén, s legalább háromhetes késéssel kezdhetik meg a mezőgazdasági munkákat a hegyközi, hegyaljai és a bodrogközi községekben. A Bodrogközben az előző évekhez viszonyítva ez idén kevés a belvíz, inkább csak a Bodrog és a zempléni hegyvonulat közti határrészeken pusztít, elsősorban Sátoraljaújhely, Károlyfalva. Végardó. Sárospatak földjein. A tavasziak vetését a Bodrogköz homokos szerkezetű földjein megkezdték a napokban. főképp Riese. Lácacsé- ke. Cigánd. Nagvrozvágy. Ke- nézlő. Ti szakarád termelőszövetkezeti gazdái, de a bevetett szántóterület még igen kevés. Az 1965 holdra tervezett borsóból csak 240, a 4500 hold tavaszárpából 145 és az 1290 hold zabból mindössze 60 holdnyit vetettek el. Természetesen, ahogy az időjárás engedi, napról napra újabb százholdakkal növekszik a bevetett szántóföldek nagysága. Vetőmagban, műtrágyában nincs hiány a járásban, a szükséges mennyiség már régen a tsz-ek raktáraiban van. A búza-, árpa- és zabvetőmagot túlnyomórészt magul; a gazdaságok termelték, csak mintegy 25 százalékban végeztek vetőmagcserét. Vetés előtt kellő időben elvégeztették a saját termelésű mag minősítését az Országos Vető- magfelügyelőséggel. Most folyik a burgonyavetőmag minősíttetése, s több termelőszövetkezet elöcsíráz- : tatást végez, így kívánják be- : hozni a tavasz késése miatti j elmaradást. Jubileumi emlékülés A Magyar Pedagógiai Társaság borsod-miskolci tago- j zata a megyei és Miskolc I városi Tanács Művelődésügyi | Osztályával és a pedagógus- i szakszervezet megyei bizottságával közösen jubileumi j emlékülést tart április 16-án j az SZMT székházában. Az í emlékülésen Borsod-Abaúj- Zemplén megye közoktatás- ügyének és Miskolc város oktatási helyzetének 25 éves fejlődéséről hangzik el egy- egy előadás. Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére pedig ismertetik a nagy proletárvezérnek a nevelés fontosságáról vallott nézeteit is. Reprezentatív kiállítás az űj székházban A . felszabadulás óta a Borsodi Szénbányák 85 millió tonna szenet adott a népgazdaságnak. Vagonokba rakva ez a szénmennyiség két olyan hosszú vonatot töltene meg, mint a Miskolc és Sopron közötti távolság. Megyénk bányászata a felszabadulás előtt a kistőkések vadászterülete volt. Negyven magánbánya működött minimális tőkebefektetéssel, tisztán az olcsó, emberi, fizikai munkát igénybe véve. A borsodi bányászat csaknem 200 esztendőről ezelőtt, 1786-ban kezdődött Sajókn- zán. A felszabadulás óta eltelt huszonöt esztendőben a medence fejlesztésében több eredményt értek el, mint a medence bányászatának mintegy négy évszázados történetében. A borsodi szénbányászat nemcsak elérte az ország többi, ipari hagyományokkal rendelkező, messze felette álló színvonalát, hanem az élvonalba küzdötte fel magát. Ma a Borsodi Szénbányák az ország legnagyobb széntermelő vállalatai közé tartozik, az ország Géppel nyitnak Csongrád határában, a Petőfi Tsz szőlőjében géppel nyitják a sorokat. A traktorvonlatású hasznos berendezéssel Cscrnus Imre traktoros naponta 10 hold földön végzi cl a munkát A Sasvölgye útja Az ország egyik legszélső, határmenti gazdasága a Sasvölgye Tsz. Földjeit hosszan elnyúló sziklás hegygerinc szegélyezi. — Miért éppen a Sasvölgye elnevezést választotta annak idején a gazdaság? — kérdeztük Saláta Lajostól, a tsz párttitkárától. — Előrelátásból. Ez külön magyarázat nélkül nem érthető. — Itt folyik a Sas patak — folytatja a párttitkár. — Földünk, s valamennyi használható föld a Sas patak völgyében terül el. Akkor, 1961- ben, az alakuláskor úgy gondoltuk itt. Hídvégardón, hogy a Sas völgyében elterülő földeknek a nagyüzemi gazdálkodás során majdan egy gazdasággá kell olvadniuk. Szóval azért adtuk ezt a nevet, hogy az egyesülés utón ne kelljen ismét nevet keresni. — Mi valósult meg az eltervezett egyesülésből? — Csaknem teljesen meg- • valósult. Már csak Torna- szentjakab hiányzik a Sasvölgyéből. Bódvalenke, Becs- keháza, Hídvégardó egy gazdaság. A kiterebélyesedett Sasvölgye Tsz szépen fejlődött, gazdagodott az utóbbi években. Míg az alakuláskor csupán 536 ezer forint volt a közös vagyon, a tavalyi zárszámadásra már 11 millió 248 ezer forint lett — Már negyedik éve, hogy készpénzzel fizetünk n tagoknak — sorolja a párttitkár. — Ez meg is látszik a munkafegyelmen. munkakedven. A nagy gazdaságnak már jut bővebben pénze a szociális és kulturális alapra is. Tavaly 136 ezer forintot tartalékoltak erre a célra. Mire használják? — Van annak helye. Segítjük az idős tagokat. A vezetőség úgy határozott, hogy 90 forinttal kipótolja havonta az öregségi járadékokat. — Mi jut kultúrára? A párttitkár hirtelen a legutóbbi .akcióba való bekapcsolódást említi; — A járásban kulturális alapot hoztak létre, amelyhez a tsz-ek is hozzájárulnak. Ebből kellékeket akarnak beszerezni, a társadalmi ünnepségekhez, s egy fúvószenekart szerveznek, szintén a társadalmi ünnepekhez. Ehhez adtunk mi is hatezer forintot. a nagyüzemi gazdálkodás arra is módot adott a fiataloknak, hogy a gépekkel ismerkedjenek, ha éppen ahhoz van kedvük, öten tanulnak gépkezelést, s két fiút Put- nokra küldtek, ahol hegesztő ipari tanulók. Mert a Sasvölgyének hegesztőkre is szüksége van. Saláta Lajos az alakuláskor égi'ed ül volt párttag a szövetkezetben. Most az alapszervezet 17 tagot számlál, s közülük hetet már itt vettek fel tagnak. Lehet, hogy akkor, az alakuláskor volt aki hitetlen- kedve megmosolyogta az előrelátó tervezgetéseket. Jó, hogy a Sas patak völgyében a bízók győztek. (Adamovics) széntermelésének 18 százalékát adja. Gondokkal és feladatokkal terhes volt az elmúlt negyedszázad is, de eredményes. Erről az útról ad számot az a jubileumi kiállítás, amelyet tegnap délelőtt Monos János elvtárs, a vállalat igazgatója nyitott meg ünnepélyes keretek között. Az ünnepségen megjelent Tamási István, az Egyesült Magyar Szénbányák elnöke, Kovács Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Meráth József, a NIKEX vezérigazgató-helyettese is. A Borsodi Szénbányák miskolci székhazának első emeletén megrendezett kiállítás centrumában egy terepasztal mutatja be a borsodi szénbányászat területét. Számos tabló, grafikon, fénykép, térkép, rajz, makett, működő modell mutatja be a borsodi szénbányászat emlékeit, a szénmedence szénvagyon- helyzetét, a külszíni és föld alatti beruházásokat, a szociális és kommunális létesítményeket, a széntermelés alakulását, a különféle biztosítási, művelési és szállítási módozatokat. A reprezentatív kiállítás nagyon jól érzékelteti a borsodi bányászok élet- és munkakörülményeinek megváltozását, a bányászokról történő fokozott gondoskodást. A kiállítás hétköznap 16 órától 20 óráig, szombaton 14-től 18-ig, vasárnap pedig 10 órától 13 óráig tekinthető meg. Százesv pályamunka A Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának művelődésügyi osztálya 1969. augusztusában írta ki pályázatát, felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére. A felhívás nagy visszhangot váltott ki a megye pedagógusai körében, és február végéig összesen 101 pályamunka érkezett be a megyei művelődésügyi osztályra. A megyei művelődésügyi osztály ötvenöt pedagógus munkáját tartotta díjazásra érdemesnek. A 2000 forintos pályadíjat öten kapták meg: Bcresnyák István múcsonyi igazgató. Porkoláb Albert sátoraljaújhelyi szakfelügyelő. Gaáí Gyula továbbképzési kabinetvezető, Orchovszky György sátoraljaújhelyi szak- felügyelő és Orosz Erzsébet ongai népművelési felügyelő, öten kaptak 1500 forintos jutalmat és 11-en 1000 forintos pályadíjban részesültek. További 28 pedagógus kapott kisebb pénzjutalmat. Mindezek azonban csak anyagiak, mindez csak pénz. A Sas patak völgyében azonban emberek élnek, s ezek az emberek is változtak a gazdálkodással együtt. Üj szakmák, új szakemberek nevelődnek. — Ezen a vidéken valamikor nem ismerték a juhásza- tot. A tsz-ben meghonosítottuk az állattenyésztésnek ezt az ágazatát. Ehhez szakember is kellett, s mi neveltünk magunknak. Giba Karcsi gyereket, ahogy elvégezte a nyolc osztályt, elküldtük juhásztanulónak. N Annak három éve, most szabadult, s ő az első juhászunk, aki szak- j értője a mesterségének. Most j már egy másik gyerek is ta- | nulja a szakmát. A határmenti kis faluban i lij magyar szabadalom Csáptalpas kútalapozás Az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat dolgozói mintegy 50 ezer négyzetméternyi alapterületen építik fel a diósgyőri Lenin Kohászati Művek új nagy létesítményét: a nemesacél li- nomhengermüvet. A gazdaságosabb építkezés érdekében Karvajszky István főmérnök és három társa új alapozási eljárást dolgozott ki, amelyet szabadalomnak is elfogadtak, és a jubileumi versenyben már alkalmaznak. Ez pedig a csáptalpas kútalapozás. A szekrényeknél jóval kisebb alapterületű, mindössze három méter átmérőjű vasbetongyűrűket süllyesztenek le, egészen a teherbíró altalajig, ahol a kútgyürűkből, vízszintes irányban, úgynevezett csápokat nyomnak ki, és ezek védelme alatt készítik el az alapok talprészeit. Az új eljárással az eredetileg tervezett időben, az évvégére. de mintegy 7.5 millió forinttal olcsóbban készítik cl a három csarnoképület bonyolult mélyépítési munkáit. ) ‘ 85 millió tonna szén A Borsodi Szénbányák 25 éve
