Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-10 / 83. szám

f.SZAK- MAGYAROKSZAG 4 w Péntek, 1970. éprifís 10, Felszabadulásunk 25. évfor­dulóját köszönti társadalom­politikai és helytörténeti fo­lyóiratunk. a Borsodi Szemle áprilisi száma. A folyóirat szerkesztő bizottsága így vall erről: „A szerencsés véletlen, hogy folyóiratunk e száma éppen az ország felszabadulá­sának 25. évfordulóján jele­nik meg, alkalmat kínált, szá­munkra a megye elmúlt két és fél évtizede leglényege­sebb eredményeinek felvázo­lására. A fejlődés óriási vol­ta azonban eleve kilátástalan­ná tette, hogy azt minden vo­natkozásában bemutassuk, ezért elsősorban történelmi szempontból kívántuk feldol­gozni — a közeljövőben meg­jelenő Borsodi Monográfia politikatörténeti szerzőinek kutatási eredményeire tá­maszkodva — a népi demok­ratikus forradalom győzel­mének és a szocializmus alap­jai lerakásának folyamatát megyénkben.” A szerkesztő bizottságnak e célkitűzése minden tiszteletet megérdemel, bár meg kell je­gyezzünk annyit: egy folyó­iratnak ilyen kivételes eset­ben, ilyen nagy ünnep alkal­mával is, folyóiratnak kell maradnia. Meg kell őrizze ro­vatait, szerkesztési rendjét, formáit, vagy — közölnie kell, hogy a folyóirat repre­zentatív különkiadását, mel­lékletét, igényes tanulmány- gyűjteményét tartja kezében az olvasó. Az öt dolgozat kronologikus rendben követi egymást. Le- hoczky Alfréd az 1945—47 közötti időszak Borsod me­gyei történetét dolgozta fel „A népi demokratikus fejlő­dés fő politikai leérdései Bor­sod megyében 1945—47 kö­zött” című dolgozatában. 1948—1956 október közötti időszak történelme a tárgya Üjlaki Péter tanulmányának, amely átfogó képet ad a pro­letárdiktatúra győzelme és a szocializmus építése Borsod megyei történetéről, mérlegre téve a társadalmi fejlődés minden területének pozitív és negatív vonásait. A tanul­mány befejező részét azonban kissé elnagyoltnak és egyol­dalúnak érezzük; megmarad az 1956-os ellenforradalorr} eseményeinek, fényeinek egy­szerű regisztrálásánál, követ­keztetései, ha vannak, érez­hetően esetlegesek, s nem e tények alapos elemzéséből, az . összefüggések, okok vizsgála­tából táplálkozóan tárgyila­gosak. egzaktak. Kun László dolgozta fel az ellenforradalom utáni évek. a politikai, gazdasági és társa­Revü és politikum A Magyar Néphadsereg Művészegyüttese Diósgyőrben Európa-szerte jól ismerik a Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttesét. A mintegy 260 főt számláló együttes április 2-án a budapesti Nemzeti Színházban mutatta be leg­újabb műsorát. A „Hogy is volt?” első vidéki előadásá­ra megyénkben, Mezőköves­den került sor április 7-én; 8-án és 9-én pedig a diós­győri Ady Endre Művelődési Ház adott otthont a produk­ciónak. Újszerű, szokatlan és bá­tor — a megcsontosodott po­litikai szemléletű és ízlésű nézők számára talán túl me­rész és vitatható is — ez a jubileumi műsor. Politikai revünek, a groteszk, az iró­nia és a persziflázs eszközeit felhasználó, furcsa, gúnyoros, csípős fricskákat osztogató, prózai-táncos-zenés történel­mi játéknak nevezhetnénk leginkább. A felszabadulá­sunk óta eltelt negyedszáza­dot néhány jelentős történel­mi-politikai csomópont köré sűrítő tablóval ábrázoló komplex játék szerzői: Mol­nár Gál Péter. Balogh Gé­za és Novák Ferenc. napelőtti előadás az együttes és az Ady Endre Művelődési Ház kapcsolatának csak első láncszeme. A Magyar Nép­hadsereg Művészegyüttese őszre elkészülő, nagy törté­nelmi személyiségeket meg­idéző táncképekből és dzsesszbalettből összeállított, új műsorát ugyancsak be­mutatja a diósgyőri munkás­kerület közönségének. T. I.. dalmi konszolidáció, az 1957 —61 közötti korszak történe­tét Borsod megyében. Írása elsősorban a politikai vonat­kozások sokrétű elemzésével ad értékeset. Simon Frigyes tanulmányából az 1962—69-es évek iparpolitikai, iparfej­lesztési eredményei rajzolód­nak elénk plasztikus pontos­sággal. A folyóiratot Turko- vics Barnabás tanulmánya zárja, aki a megye mezőgaz­daságának fejlődését vizsgál­ja a szocializmus alapjainak lerakását követő esztendők­ben napjainkig. Az öt tanulmány megyénk 25' évét tudományos alapos­sággal elemzi. Erényük a pél­dás bizonyító apparátus, a ki­váló adatgyűjtés, és a zöm­ben helytálló, igényes tény- elemző — következtető mun­ka. Feltétlenül hiányzik azon­ban ebből a gyűjteményből a megye tudományos-kulturális és művelődéspolitikai fejlődé­sének, történetének hasonló feldolgozása, még akkor is, ha a Napjaink című irodalmi és kulturális folyóirat vállal­kozik ilyen jellegű vizsgáló­dásra. Annak ellenére, hogy Borsod megye kiemelkedő ipari centrum, úgy véljük, indokolatlan nem szólnunk e táj nagyszerű kulturális bon- takozásáról, közművelődési eredményeiről, az egyetemen folyó oktató-nevelő és tudo­mányos kutatómunka népgaz­dasági jelentőségű kihatásai­ról; Ebben a valóban ünnepi összeállításban bizonyára ju­tott volna hely erre, hiszen például a mezőgazdaság fej­lődésének elemzése mintha kissé az iparfejlődés vizsgála­tának rovására is. az indo­koltnál nagyobb hangsúllyal szerepelne a dolgozatokban. Fenti megjegyzéseinkkel — amelyekkel nem hibákra, csak hiányokra és aránybeli bizonytalanságokra kívántunk rámutatni — együtt is öröm­mel forgattuk a Borsodi Szemlének ezt a tartalmában és külsejében valóban ünne­pi számát, amely ilyenképp méltó bizonysága a Borsod megyében folyó helytörténeti kutatómunka erejének, felké­szültségének is. Papp Lajos Gyermeki vallomások a világról A FELNŐTTEK I Örömmel adunk hírt hogy a tegnapi és a róla, teg­szamara mindig izgalmas, érdekes lehetőség, hogy bepillantást nyerhessen a gyermek képzelet- é? ér- zésvllágába. Megtudni, hogy miképpen vélekednek éle­tünk mindennapjairól és ün­nepi eseményeiről, történel­mi jelentőségű embereiről és cselekedeteiről, -az annyit je- , lent, mint közelebb férkőzni hozzájuk. Ilyen lehetőségeket kínál a Miskolci Képtár kistermében A Lenin Kohászati'Művek munkásé (látási és szociális osztálya gyakorlattal rendelkező, esetleg nyugdíjas men tőá po lóka í és elsősegélynyűjtokat alkalmaz 3 műszakos beosztásban, heti 44 órás munkaidővel. A jelentkezéseket április 25-ig írásban kérjük osztá­lyunkra eljuttatni. 1 •'cs felvilágosítást a 41-457-es telefonszámon adunk. LENIN KOHÁSZATI MÜVEK munkásellátási és szo­ciális osztálya. rendezett gyermekrajz-kiállí- t.ás. Tizenegy-tizennégy éves lányok és fiúk vallanak a festészet és a képzőművé­szet nyelvén szabad ha­zánkról és Leninről. Negy­venegy kép és 14 kisplaszti­ka fogadja a látogatót, akit már a terembe lépés pilla­natában szinte mellbevág a kis alkotók határozottsága, tiszta jó szándéka és a ké­pek nemes egyszerűsége. S bár gyermekrajz-kiállításról van szó. olykor bizony egyik­másik kép kompon ál tsága, a forma és a tartalom össz­hangja „felnőtti” komolyság­ra utal. Nagyon sokuk vá­lasztotta Lenint képe té­májául. S ami a legmegle­pőbb: a gyermeki alkotások­ból egy hiteles, élő Lenin- portré bontakozik lei. A KÉPTÁRBAN megren­dezett gyermek rajz-kiállítás arról tanúskodik, hogy általános iskolásaink között nagyon sok tehetséges van. A pályá­zatra közel hatszáz alicotás érkezett be, s bizony a leg­jobbak közül is csak a leg­jobbak alkotásai kerülhettek fel a falakra. De a kiállítás talán éppen ezért ébreszti fel azt az ötletet: jó lenne ha­gyományossá tenni tizenéve­seink ilyenfajta bemutatko­zását. Ez a mostani kiállítás — amelyet április 11-ig te­kinthetnek meg az érdeklő­dők — nagyon szép nyitá­nya lenne egy tavaszi gyer- mektárlat-sorozatnak. OKTATÁSI reformunk __________________határozot­tan megfogalmazott célja, hogy az iskolai oktató-neve­lő munka egyre- élőbb és szo­rosabb kapcsolatba kerüljön az élettel, a gyakorlattal. A D íjnyertes poríré A közelgő Lcnin-ccntcnárium alkalmából hazánkban is sok helyen állítanak emléket a világprolctariátus nagy veze­tőjének. Képünk Borsos Mik­lós szobrászművész díjnyer­tes Lenin-portréját mutatja be. munkára nevelést támogatják az MSZMP művelődéspoliti­kai irányelvei is: a nevelés céljául a fizikai munka megbecsülését tűzték ki. Ali­hoz azonban, hogy mindez reális valóság legyen, hat­hatósabb segítséget kell nyújtani az iskoláknak, szo­rosabbá kell tenni az okta­tó intézmények kapcsolatát a termelőüzemekkcL A mezőkövesdi járásban a pedagógiai napokat a szocia­lista munkaiskola jegyében rendezik meg. A közelmúlt­ban — épp e rendezvény- sorozat kapcsán — a járási tanács végrehajtó bizottsága a munkára nevelés helyze­tét vitatta meg az általános iskolákban. A téma napirend­re tűzése önmagában is je­lentős eredmény, hiszen já­rási szinten lehetett össze­gezni a tapasztalatokat, számbavenni a már elért eredményeket, feltárni a még meglevő hiányosságokat. örvendetes tény, hogy a korábbi évektől eltérően a járásban szinte mindenütt megszűnt á gyakorlati okta­tás „mellékes” jellege. A po­litechnikai foglalkozás veze­tői egyre inkább a folyama­tok elsajátítására törekednek. Ez — a tantárggyal szembe­ni — magatartás végső so­ron kifejeződik az érdemi oktató-nevelő munkában is; a tanulókészség fejlesztése, és morális nevelése szoros egységet alkot. Érdemes el­mondani, hogy a járásban, a megyében elsőnek épült meg a központi politechnikai műhely, amely hathatós se­gítséget nyújt az iskolai gyakorlati oktatáshoz. Ugyan­csak jelentős az a társadalmi segítségnyújtás, amelyet a szülők és különböző szervek fejtettek ki azért, hogy ja­vítsák a tárgyi feltételeket Különösen szép eredménye­ket értek el Tibolddarócon, Szentistvánban és Mezőke­resztesen. Javultak a sze­mélyi feltételek is; jelenleg 19 mezőgazdasági szakos, 2 ipari tagozatos, és 9 háztar­tási ismereteit oktatására ké­pesített nevelő foglalkozik a gyerekekkel. az Általános .szint ____________________ javu­lása és az eredmények mel­lett azonban még jó néhány gátló körülményt is felfedez­hetünk a járásban. A leg­nagyobb gondot az okozzá. hogy nehéz biztosítani a szerszámok utánpótlását, sok­szor gondot jelent néhány nagyobb értékű munkaeszköz beszerzése is. A járási tanács végrehajtó bizottsága ezért a művelődé­si osztály feladatául szabta meg, hogy a negyedik ötéves terv végére el kell érni; tanulócsoportonként minden öt tanulóra jusson egy-egy kísérleti eszköz. A negyedik ötéves tervre szóló beszerzési tervet már ennek értelmében készítik el. Érdekes és megszívlelendő a mezőgazdasági foglalkozá­sokkal kapcsolatos tapaszta­lat is. Sajnos, nem minden községben alakult ki jó kap­csolat az iskola és a termelő- szövetkezet között, n^m nyújtottak megfelelő segítsé­get a nagyüzemi szemlélet kialakításához, az üzemi gyakorlatok elvégzéséhez. Pedig megfelelő kapcsolatok kiépítésével bizonyára sok tanulót lehetne vonzani a mezőgazdasági pályára. Ezen a jövőben jó lenne változ­tatni. ÖSSZESSÉGÉBEN I a ________________I meg­l evő hiányosságok ellenére — örvendetes fejlődésről szá­molhattak be a mezőköves­di járásban. Ez pedig a re­form megvalósításának és végrehajtásának nagy pozití­vuma. Cs. A Huszonöt éves szabadság Olvasóink beküldött írásaiból, verseiből A szép szavak mély, őszinte érzések, nemes gondolatok nélkül megmaradnak szép szavak­nak; nem nemesednek költé­szetté, irodalommá. Legna­gyobb íróink, költőink hány­szor figyelmeztetnek erre az igazságra verseikben, elmél­kedéseikben. vagy épp fiatal tollpróbálgatókhoz, kezdő pályatársakhoz írott levelek­ben. Az igazság azonban meg­fordítva is igazság: ezek a mély, őszinte érzések, ezek a nemes gondolatok, felemelő ideák élnek és haftnak ben­nünk akkor is, ha elmondá­sukra nincsenek birtokunk­ban a legszebb, a légi Hőbb szavak, ha nem vagyunk, s nem is leszünk soha írók, költők. Az elmúlt napokban sok levél érkezett olvasóinktól a szerkesztőségbe. Verseket, el­beszéléseket, emlékezéseket, megtörtént események leírá­sát tartalmazták ezek a le­velek. A felszabadulásról szóltak, a felszabadulással foglalkoztak ezek az írások a negyedszázados évfordulón. Id. Steer József írta Tisza- lúcról; levelében nem is a saját, hanem ősz Szabó Já­nos két versét mellékelve: .......itt Tiszalúcon sokat, be­szélgettünk az elmúlt ese­ményekről. Egy ilyen alka­lommal találkoztam Ősz Sza­bó János kőművessel, aki nemcsak szavakkal, hanem szép versekkel is őriz meg­ható, szép emlékeket...” H add idézzük a két vers közül az egyiket, a Névtelen hősök címűt: ..........Meghaltad, hogy szabadon t élj. Sokezer halálon át szabadságot hozott a szovjet [nép... A szabadság, melyet élvezel, az ö vérükből nőtt.” Baranyi Gyula Miskolc, Gagarin u. 48. szám alatti la­kos hosszú verset írt a hu­szonöt éves szabadságról. A versben többek között így fogalmazza meg elnyert sza­badságunk valódi értelmét: „Most már értettük, hogy mi [vagy Te szabadság. Népet támogató való [és igazság. Bármerre járunk, vidámság [az élet. Amit véghezvinni [csak tevéled lehet.” S mielőtt megmosolyogná a költészeten iskolázódott íz­lésű olvasó e négy sor cset- ledcző ritmusát, gyenge rí­melését, gondoljon a naiv megfogalmazás rejtette gon­dolat érvényes, történelmi igazára; mert innen való, hogy felszabadulásunk, sza­badságunk immár visszavon­hatatlan. Végigolvastam Boldogh Eta Jubileumi köszöntő című versét. Vers csak. nem köl­temény. Nem költő írta; író­ja adminisztrátorként dol­gozik, verseket a maga örö­mére ír, s akkor, ha úgy ér­zi, az, ami benne él, nem mondható el mindennapi, egyszerű szavakkal, annál többet, nemesebb anyagot kíván a kimondandó érzés és gondolat. „Negyedszázada győzött [a szabadság. Ok vonultak az átlőtt zászlók (alatt. Felszabadulást, életet kiáltva Rakták fel a leomlott falakat. Fényt gyújtottak az emberek [szívében. Így mutatták a célt, a nagy [jövőt.. Özv. Paraszkáné, Lakatos Piroska szinten Miskolcról küldte be versét, amelyet így fejez be: „Huszonöt ével Az idő úgy [rohan. Kik velem indullak, bizony már [sokan elmentek. S mi tudjuk! [Nem éltek hiába. Nálunk már törvény lett [Lenin tanítása.” S idézhetnénk Rácz Ilo­na Miskolc, Kistábor­nok u. 34. szám alatti lakosnak a felszabadulásra emlékező elbeszélését, Lő- rincz Vilmos hasonló témájú verseit és mások más írásait; a felszabadulás ünnepe ben­nünk élő és ható eszmeként, szelíd izzású éraelemként szép és valódi ünnep. Csak­ugyan legnagyobb nemzeti ünnepünk. Ezt; példázzák ol­vasóinknak ezek az írásai, amelyeknek nincs ugyan iro­dalmi értékük, botladozik a kimondott szó, ügyetlen a ritmus, csikorognak a rímek. Mégse húzzák el szájukat azok, akik az idézett sorokat olvassák. Mert értékesek azok. Lé­lek van bennük és őszinte szív. ppl. (Csutorás) A mezőkövesdi járás tapasztalatai Munkára nevelés m iskolában Borsod negyedszázadáról Megjelent a Borsodi Szemle áprilisi száma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom