Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-10 / 83. szám

Péntek, 1970. április 10. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A Beton- cs Vasbetonipari Művek bodtogkeresztúri gyá­rában kitűnő eredményekkel zárták az első negyedévet. Több mint 9,2 millió forint értékű betonelemet. föieg falazóblokkot gyártottak. Ter­vüket sikerült 18 százalékkal túlteljesíteniük. A kis beton- elenigyár dolgozói azonban még ezzel az eredménnyel sem elégedettek. Termelésük ugyanis, ennél is jóval na­gyobb lehetett volna, ha a szomszédos bodrogkcrcsztúri kőbánya teljesítette volna ígéretét. A bányától ugyanis jóval több alapanyagot, kö­vet vártak. Sajnos, az alap- anyagcllálás akadozik, s tu­fakő nélkül nem tudják tel­jes egészében kihasználni a gyár kapacitását. Elel rnsegí lés — időben Az egészségügyi világnap jelmondata így hangzik: „A rák korai felismerése életet ment." Ennek kapcsán ren­dezik meg Borsod megyében és Miskolcon ezekben a na­pokban a rákellenes küzde­lem hetét. Az előadások programja a következő: Április 12-én. délelőtt 10 órakor Kazincbarcikán, a' Radnóti Miklós Művelődési Házban, április 13-án. dél­után 17 órai kezdettel az SZMT-székház színháztermé­ben dr. Lehoczky Győző fő­orvos, az Országos Onkoló­giai Intézet nőgyógyászati osztályának vezetője „A hazai rákellenes küzdelem alakuló­Tízszeres bhráü szakasz Nehéz megtalálni Orosz György főhadnagyot, a Vám. es Pénzügyőrség edelényi szakaszának parancsnokát. A nyugdíj-korhatárnál járó ember most is ugyanúgy ta­lál magának tennivalót, el­foglaltságot a járás hat­vannál több községében, mint évtizedekkel ezelőtt, fiatal korában, amikor elkezdte a szakmát. Most éppen Mártó- nyiban találtuk meg, ahová ellenőrző útra érkezett, és a tsz párttitkárának. Nagy Já­nosnak vendégszerető házá­ban ültünk le beszélgetni. Fortélyos emberek Évtizedek alatt sok érde­kes történet összegyűlik, kü­lönösen akkor, ha a szakasz olyan lelkiismeretesen mun­kálkodik, mint az edelé- nyieké. Márpedig ez eddig tízszer kapta meg a kiváló szakasz kitüntetést. Emögött persze sok munka van, a kü­lönböző, l'ortélyos emberek­kel vívott burkolt, vagy nem burkolt összecsapások soroza­ta is. Ki gondolná például, hogy ezen a nem kifejezetten sző­lőtermő vidéken körülbelül 10 ezer bortermelő gazda van! Márpedig közöttük, bár­hogy is forgatjuk a szót, csak akadhat olyan, akinek köny- nyebb a szíve, ha nem anv- nyit mond, mint amennyit kellene. Kevesebbet — mond­juk — néhány hordócskával. De hát a pénzügyőrök észre­vették, amint a már ellenőr­zött pincékbe gurítgatják éj­jel, nagy sietve a tele hor­dókat. Azért harag nem volt. A pálinkafőző sem haragu­dott nagyon, aki közvetlenül a Boldva partján levő laká­sából rögtön a folyóba en­gedte a mellékterméket, pil­lanatok alatt tudott eltüntet­ni minden nyomot, így so­sem találtak nála semmit. Ki­véve egyszer, de akkor utol­jára. Nem haragudott, csak bosszankodott: nohát, mégis megtalálták! Igények—pálinkában Különben évről évre kimu­tathatóan csökken a szabály- sértések száma. Tavaly pél­dául már csak hat tilos pá­linkafőzés volt a járásban. Az a helyzet ugyanis, hogy je­lenleg 18 szeszfőzde működik a területen, kifogástalan Ita­lokat készítve, márpedig a házilag összeeszkábált üstök­ben, ráadásul nagy rizikóval kotyvasztott italok semmi­képpen nem lehetnek ezek Nyuszimentés halászhálóval Veszélyes csónakkirándu­lásra vállalkozott a napokban Margitai Barnabás, az olasz- liszkai vadásztársaság elnöke és Nagy József, az egyik va­dász. Az árvíz következtében valóságos tengerré változott Bogrogzugba merészkedtek ki egy csónakon, hogy ki­mentsék az apró szigeteken, íarakásokon, egv-egy hodály- tetőn meghúzódott nemes vadakat. Távcsövén keresztül fedezték fel, hogy a nagy. szeles időben félelmetesen hullámzó víztükör néhány pontján mozgás észlelhető. A hét órán át tartó csónaká­zás nagyszerűen végződött. Huszonnyolc vadnyulat sike­rült kimenteniük. A megri­adt, fáradt állatokat merítő­hálóval emelték be a csó­nakba. A több ezer forintot érő kimentett nyuszikat meg- szárogatták, majd szélnek eresztették őket az olaszlisz kai vadászmezőkön. i\öYénvvédeliii! szaktanácsok: Vcszéhc/Aci u cserebogár* a drőtíéresf és a pocok lajt. Erre felhasználható a Hungária L—2 20—50 kg-os mennyiségben holdanként, a Hungária L—7 8—12 kilós és a Lindános szuperfoszfát, 100 kilós holdankénti adagolás­sal. A megye egész területén, de főleg a szerencsi, a sátor­aljaújhelyi, az edelényi és az encsi járásban, az előző két évhez viszonyítva, elszaporod­tak a pockok. A pocokkárok megelőzése céljából n fertő­zött területeken sürgősen vé­dekezni kell. Felhasználható védekezésre a szénkéneg (5 gi'lyuk), az Arvalin (2—3 szem/lyuk) és a Thiodán vagy a Thionex (1,5 kiló/kh) meny- nyiségben. A megyei növényvédő állo­más megfigyelései szerint az ózni járásban, az edelényi já­rás északi részében és a Bod­rogközben a határ veszélyes mértékben fertőzött a májusi cserebogár pajorjaival. A mezőkövesdi, a miskolci és u mezőcsáti járásban pedig fő­leg a drótférgek veszélyezte­tik a ritka sor- és tőtávolsá­gú növényi kultúrákat. Aján­latos, hogy a gazdaságok ta- lajásással győződjenek meg a kukorica-, a burgonya-, a cu- i.-nvrépa- és a zttldségkultúrak talajának fertőzöttségéröl. Ha a kártevők egyedsűrűsége eléri a veszélyességi létszá­mot, fertőtleníteni kell a ta­versenytársai. A pálinka is legyen jó. Hiába, nőnek az igények! Es kevesebb a-zug­főzés. Hús/ egy De a terület továbbra is nagy, a szakasz létszáma pe­dig kicsi. Mindössze két mo­torkerékpár áll rendelkezé­sükre, de reménykednek, hogy lesz ez jobb is.'Sokat kell jönni-menni. emberek­kel tárgyalni, ellenőrizni, mérni, de azért, akik itt dol­goznak. mind, nagyon szere­tik szakmájukat. Orosz György parancsnok például már nyugdíjba me­hetne, de még egy évet szol­gálatban marad. Pedig nem­csak saját szakterületén, ha­nem az MHSZ-ben, a taná­cson is tevékenykedik, még­sem érzi magát fáradtnak. Mert — szerinte —, ha nem is mozog már olyan könnye­dén, mint fiatalon, ebbe a munkába nem szabad bele­fáradni. Csak fáradtság nél­kül lehet tisztességesen elvé­gezni. Csökken ugyan a szabály- sértések száma, a munka azonban nem csökken itt sem. Újdonságok is elő-elő- bukkannak. A csempészett áruk például — persze, nem nagy mennyiségek — újab­ban Jugoszláviából és nem a járással határos Csehszlová­kiából kerülnek ide. És azért a mindennapok tennivalói mellett vannak továbbra is fortélyos emberek, akik csak- csak összemérik ügyességü­ket, ravaszságukat a hivata­los szervekkel. De azért ha­rag nincs továbbra sem. Min­denki fizeti, ami jár. Priska Tibor sa a felszabadulás óta” cím­mel tart előadást. Április 14- én, 15 órakor, a miskolci Vö­rösmarty Művelődési Házban 18 órakor a Gárdonyi Gé­za Művelődési Házban a gyomorrákról; április 15-én 15 órakor a műszaki egyete­men, este 18 órakor az Ady j Endre Művelődési Házban „Általában a rákkérdésről”; április 17-én, 16 óra 30 perc­kor a Vörösmarty Művelődési Házban a rákkérdésről tarta­nak előadást onkológusok és belgyógyászok. Április 19-én, vasárnap dél­előtt 10 órakor az SZMT- székház színháztermében dr. Prónay Gábor főorvos, az or­vostudományok kandidátusa „A gyomorbetegségekről, kü­lönös tekintettel a gyomorrák korai felismerésére” címmel tart előadást. Munkásotthonokban és ' munkásszállókon külön elő­adásokat tartanak az ott la­kóknak. Április 14-én, 18 órakor az LKM munkásszál­lójában, 16-án, 19 órakor a BÁÉV munkásszállójában, ezen a napon 19 óra 30 perc­kor az ÉM mélyépítőknél a tüdőrákról tüdőgyógyászok tartanak előadásokat. Április 23-án, 24-én a Ma­gyar Onkológiai Társaság Miskolcon tartja meg ez évi vándorgyűlését, amelynek té­mája a rák korai felismerése Az előadások mellett az Egészségügyi Felvilágosítási Központ onkológiai vándor­kiállítást is rendez, amely megtekinthető április 9-ig a műszaki egyetemen, április 10—15-ig az SZMT-székház előcsarnokában, április 16-tól 22-ig a Csabai-kapui rendelő- intézetben, április 23-tól má­jus 3-ig a diósgyőrvasgyári rendelőintézetben és május 4-től 10-ig a DIGÉP-ben. Vizsgáznak a fiatalok Tokajban, a SZÖVOSZ Kereskedelmi Szakmunkás- tanuló Iskolájában ma, pén­teken érnek véget a szövet­kezeti kereskedelem legif­jabb segédeinek négy napja tartó vizsgái. Ezúttal 150, érettségivel már rendelkező fiatal szerez kereskedelmi szakmunkás képesítést. A fi­atalok a középiskola elvégzé­se után másfél évi tanulóidőt töltöttek a fogyasztási szövet­kezetek vas-műszaki, ruháza­ti, vagy vegyesbolt jaiban. A szövetkezeti kereskedelem nagyon sokat vár ezektől a jól képzett fiataloktól. Hó virágssed ő k A busz ablakán át melegen tűző napot csak a néha elsu- hanó háztömbök, fák árnyé­ka takarja el néhány pilla­natra. Bent derült arccal, vi­dáman fecsegnek az embe­rek. Néhány melegen öltözött férfi görcsösen kapaszkodik egy-egy kanyarodónál, mi­közben hátukon ide-oda bil­leg a hátizsák. Az első kelle­mes, tavaszias idő a Bükkbe csalogatja a bátrakat. Az uta­sok nagy része kirándulni igyekszik. Az egyik megállóban a ka- lavznő kedves ismerősként üdvözöl egy öregasszonyt, aki nagy, fonott kosarából éppen bérletét húzza elő. — Már bérlete is van, Mar­git néni?­— Van bizony — mondja büszkén az idős asszony. — Mennyit szedeti tegnap? — érdeklődik a kalauznő. — Sokat fiam, még hagy­tam is, annyi volt. Árultam is belőle szépen. — Huncut- kásan mosolyog. — De most nem oda megyek. Tudok egy jobb helyet, ott még több hó­virág van. Ügy ismerem én már a Bükköt, mint a tenye­remet. — Hány éve jár ki? — Legalább ötven éve — vágja ki büszkén. — Hát hány éves Margit néni? — No, mit gondol? Bizony, már hetvenhat. — Nem fárasztó ez már ilyen idős korban? Mennyi nyugdíja van? — Nem sok. Jól jön mellé ez a kis pénz, amit a hóvirág­ból árulok. Az asszony megfogja a ka­lauznő karját, úgy súgja oda: — Nézze csak, ott, elől — mulat egy magakorabeli, ősz- hajú asszonyra. — Látja, az az asszony is hóvirágot jön szedni. Már jól ismerem. Marinak hívják. Hirtelen feláll. — No, én itt leszállók. Az ismerős felé indul. — Én abba az oldalba me­gyek. — Jól van, nem megyek oda — válaszol morogva a má­sik. A Cseppkő étteremben a helyzet változatlan Az edelényi járási NEB kezdeményezése alapján — a Mérésügyi Hivatal megyei kirendeltségével egyetemben — közös vizsgálatot tartot­tunk a Borsodi Vendéglátó­ipari Vállalat aggteleid Cseppkő-szálló és étlermében. Azt akartuk megtudni, mi­lyen eszközöket használnak az italok mérésére, milyen poharakat a felszolgálásra. A részvevők 3 féldeci kecskeméti barackpálinkát kértek. Próbavásárlás. A po­harakon azonban hiába ke­resték a hitelesítés jelét és a mértékjelet. A mennyiségi ellenőrzéskor a 3 féldecin­Favágók A híres gemenci vadrezervátum erdejét is szakszerűen kell gondozni. A kiöregedett fákat, amelyek már „megálltak” a fejlődésben, ki kell vágni, hogy helyüket újak népesítsék be. Gemencen ezekben a napokban is „szólnak” a fűrészek. Egymás után dőlnek az elöregedett fák. ként kimért italból 5 forint 24 fillér értékű hiányzott. Bemutató — sok hibával A NEB-ellenőrök kíváncsi­ak a mérésre. A söntésben a csapos bemutatót tart. Ez bi­zony, sok feljegyzésre ad okot. 1 deciliternél kevesebb mennyiségű italok mérésére nem volt hiteles mérőeszköz. Volt ugyan pohár, de az az ital kiszolgálás és nem a mé­rés céljából volt hitelesítve. A csapos ilyen pohárral mért, s a lehető legnagyobb gon­datlansággal. Meg sem nézte a poháron levő vonalat, csak úgy, találomra öntötte bele az italt. Miért, és mióta van ez így Aggteleken ? A NEB már 1968-ban fel­hívta erre az állapotra a Borsodi Vendéglátóipari Vál­lalat figyelmét. A vállalat írásban közölte, hogy két­ezer (!) darab hitelesítetlen pohár felülvizsgálata megtör­tént, s a kifogásolhatóakat kivonta forgalomból. Az írás szerint még 1968*-ban. 1970- ben mégis ugyanaz a helyzet, mint két évvel ezelőtt volt. A kiszolgálás céljára készült, de a mérésre használt pohár­ba most is kevesebb fért be­le, mint amennyinek tényle­gesen bele kellene férnie. Jelentős mennyiség maradt vissza belőle a mérésre használt pohárban. Lehetet­len kiszámolni, hogy 2 év alatt mennyi ital nem fért bele a vendégek poharába, mennyivel kevesebbet kap­tak, mint amennyiért valójá­ban fizettek. A vendégeknek kára származott belőle, a vállalatnak sem volt haszna, de volt az egységnek. ,,Gazdasási okok miatt“ Az említett vállalat 1968. július 9-én kelt levelében tájékoztatta a NEB-et, hogy a hitelesítetlen poharakat gazdasági okok miatt nem vonják ki a forgalomból. Ez rendben is volna. A vállalat­nak azonban tudnia kellene, hogy az ilyen poharakban való felszolgálás — bünteten­dő szabálysértés. A hitelesí­tetlen poharakat csak rendez­vényeken, illetve olyan alkal­makkor használhatják, ami • kor az ital kiszolgálása vagy dugaszolt palackokból, vagy hiteles italkiszolgáló palac­kokban történik. A vendé­gek az ilyen rendezvényeken annyit töltenek a porakba, amennyit akarnak. A vizsgálatot tartó ellen­őrök megállapították, hogy a vállalat tévesen tájékoztatta a NEB-et, mivel a hitelesítet­len, szűk űrtartalmú pohara­kat továbbra is használták italkiszolgálás céljából. A vizsgálat napján is 80 darab ilyen hitelesítetlen poharat találtak az ellenőrök. Az egység szolgálatban levő he­lyettes vezetője meg sem tud­ta mondani, hány ilyen po­hár van még birtokukban. Eltérő rendelkezések? Az italok mérését és ki­szolgálását törvényes rendel­kezések szabályozzák. A vál­lalatnak nem lehetnek ettől eltérő rendelkezései, s nem folytathatnak szabálysértő gyakorlatot beosztott dolgo­zói sem. Meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat tapasztalatait és megállapításait a vállalat el­lenőrzési osztályának veze­tője elfogadta, s ígéretet tett a hibák megszüntetésére. Ígéret hangzott el — két évi késedelemmel. Az ellenőrzési osztály vezetője nemrég van a vállalatnál, reméljük, hogy intézkedése nem fog késni. A vásárlók megkárosítása, s a mérésügyi szabálysérté­sek miatt eljárás indult a felelős személvek ellen. Simon Ferenc Borsod megyei és Miskolc m. j. városi NEB általános elnök­helyettese Az ígéret szép szó...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom