Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-08 / 81. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Szerda, 1970. április 6. Huszonhárom album Pár hétig megtisztelő sze­repet tölt be a miskolci Zrí­nyi Ilona Gimnázium épüle­tének elsőemeleti folyosója. Ügyes kezek kiállítási csar­nokká varázsolták az iskola eme részét. Üveges vitrinek­ben, bemutatóasztalokon és a falakon tablók. albumok, gazdag képanyag' idézi fel az elmúlt negyedszázad hazai eseményeit, építő- és alkotó­munkánk 'eredményeit. Le­ninre emlékeztet a centená­rium alkalmából az össze­gyűjtött dokumentációs anyag másik csoportja. A nagymúltú miskolci kö­zépiskola KISZ-szervezete és lelkes diákjai hónapok óta gyűjtögették az újságkivágá­sokat, könyveket és a képe­ket, hogy az ünnepek tiszte­letére ily módon adózhassa­nak felszabadulásunk és Le­nin emlékének. Minden osz­tály -elkészített egy-egy albu­mot is a legszebb dokumen­tációkból. A kiállításon ezek az emlékfüzetek is helyet kaptak. Külföldre készülnek Tegnap, április 7-én dél­előtt továbbképzést tartottak a Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben a miskolci általá­nos iskolai pályaválasztási felelősök részére. Őri István­ná, az intézet vezetője beszá­molt az eddigi vizsgálatok eredményeiről. A közelmúlt- j>an 25 nyolcadik osztályos, úgynevezett problematikus gyerek vizsgálatára került sor. Tájékoztatta a pályavá­lasztási felelősöket arról, hogy az elkövetkező időszak­ban a hetedikesek vizsgálatát végzik — folyamatosan. A pályaválasztási munka, annak segítése — ha ered­ményeket akarunk elérni —, nem szorítkozhat kizáróan a közvetlen választás előtti időszakra. Ehhez a folyama­tos munkához kívántak se­gítséget adni az intézet mun­katársai, akik néhány mód­szertani tapasztalatról szá­moltak be a pályaválasztási felelősöknek. A továbbképzés kétségtelenül legérdekesebb előadását dr. Ritoók Pálné, az Országos Pályaválasztási Szolgálat vezető pszichológu­sa tartotta Előadásának té­mája — az egyéni adottságok és a pálya összefüggése — a pályaválasztás egyik legizgal­masabb kérdése. Már csak azért is így van ez. mert a gyermekek pályaválasztásával kapcsolatban sokszor elég pesszimista megállapítások hangzanak el. Sokan megkér­dőjelezik, hogy lehetséges-e Több mint tíz évvel ezelőtt alakult meg a Zala megyei Né­pi Táncegyüttes. Művészi pályafutásuk alatt két ízben nyer­ték el a „Kiváló együttes” címet. Művészeti munkájuk elis­meréseképpen meghívást kaptak a nemzetközi népi tánc­fesztiválra, amelyet Kisinyovban rendeznek meg. A Zalai Táncegyüttes a hagyományos népi táncok mellett ■tematikus tánccal is szerepel majd a fesztiválon. Jelenet a Bartók: ^Al­legro Barbaro” című művére készült tematikus táncból. Az óracSíj 6 forint 40 fillér AMIKOK nemes mozgal­munk, az ország lakossága mind szélesebb rétegeinek rendszeres olvasóvá formálá­sa szóba kerül, vagy e moz­galom haladását vizsgáljuk, elkerülhetetlenül előkerül minden alkalommal a könyv- iát, mint az a forrás, amely az olvasnivalót az emberek­hez eljuttatja. És ha könyv­tárról beszélünk, nem gondol­hatunk csak a folyamatosan nyitva tartó, vagy minden aap elérhető városi és fiók­könyvtárakra, és az ott dol­gozó könyvtárosokra, hanem azokkal is számolnunk kell, amelyek a közeli és távoli, Itlaebb-nagyobb községekben a könyv eljuttatásának utolsó láncszemét jelentik. Egyes járásokbán többször hangzott el az aggodalmas megjegyzés: nincsenek meg­becsülve a falusi könyvtárak kezelői, a csekélyke honorá­riumért nem lehet megfelelő embert találni a könyvtárak kezelésére, másrészt meg el­hangzott az az észrevétel, hogy a könyvtárak nyitva tartása nem megfelelő. E gon­dolatkörben született meg a közelmúltban Pócsi Gusztáv­nak, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár munkatársának tol­lából egy igen tanulságos, elemző írás. A tanulmány el­készítését alapos felmérés előzte meg, és annak sokolda­lú elemzésével állította ösz- sze az elgondolkozásra sar­kalló képet a szerző a Bor­sod megyei tanácsi könyvtá­rak nyitva tartási és köl­csönzési Idejéről, a tisztelet- díjas könyvtárosok elfoglalt­ságáról és munkájuk honorá­lásáról. A tanulmány átolvasása után indokolt a kérdés: meg­becsüljük-e, felhasználjult-e eléggé a tanácsi könyvtárhá­lózat nyújtotta tömegművelé- si, közművelődési lehetősége­ket, és megbecsüljük-e elég­gé azokat, akik e munkának — bátran mondhatni — frontvonalában állanak, meg- becsüljtik-e eléggé a tisztelet- díjas könyvtárosokat, vagy pedig tudomásul vesszük, hogy meghatározott, szűkös forintok ellenében évek óta szolgálatkészen áldozzák fel emberek tucatjai vagy százai meghatározott óráikat a. köz­érdekért. Pócsi Gusztáv munkája elemzi az egyes könyvtárak nyitva tartási, illetve köl­csönzési idejét, megállapítva, hogy még napjainkban is igen sok a mindössze heti egy-két napon nyitva tartó. Borsod megyében a könyvtá­raknak 24,4 százaléka heten­te egyszer. 50,6 százaléka pe- dik kétszer kölcsönöz. .Mind­össze 25 százalék tar| nyitva ennél gyakrabban, de ezen belül is a heti 6 napon köl­csönző intézmények aránya nem éri el a 6 százalékot sem. A tanulmány összehasonlító adatai mind a járási könyv­tárakat, mind pedig a járási tanácsok illetékeseit arra kell, hogy késztessék, vizsgálják meg területük könyvtárait, a jobb közönségszolgálat lehe­tőségeit, mert az azonos adottságokkal rendelkező helységeknél is oktalanul nagy eltérések vannak. A TOVÁBBIAKBAN igen sok összehasonlító adattal tárja fel a tanulmány a könyvtárak személyi ellátott­ságát, illetve a képesített személyzettel való ellátottsá­got, a kölcsönzési és helyben olvasási lehetőségeket és for­mai változatosságokat, a ki­emelt községek, továbbá a járási és városi könyvtárak ide vonatkozó jellemző ada­tait. Mind e megállapításhoz javaslatot Is fűz a munka ja­vítása végett. Több hasznos javaslat között figyelembe ajánlja például a Szombat délutáni nyitva tartást, s hangsúlyozza, hogy a nyitva tartás és kölcsönzés megálla­pításánál a dolgozók szabad idejét kell figyelembe venni. E figyelmeztetéssel nagyon egyet kell értenünk, a szom­bat délutáni nyitva tartás azonban, szerintünk, többször is fontolóra veendő. Ugyan­is, a mind sűrűbben jelent­kező szombati- szabad napok nem a könyvtári forgalom emelkedésében mutatkoznak meg elsősorban, és ma még túlzott optimizmus lenne azt hinnünk, hogy a szabaddá vált szombatot a községekben élő munkavállalók a helyi könyvtárban szeretnék legin­kább eltölteni. A tanulmány igen jelentős teret szentel a tiszteletéi jak és a munkaidő, illetve a köl­csönzési idő összefüggéseinek, a díjazások arányainak, il­letve aránytalanságainak. Ez a rész különös figyelmet kí­ván. Az összeállító igen sok­oldalú megközelítéssel vizs­gálja a kérdéscsoportot, több­féle összehasonlító táblázatot mutat be. s adataiból kitűnik, hogy Borsod megyében a tisz­teletdíjas könyvtárosok mun­kájának honorálására átlago­san 6 forint 40 filléres óradij jut. Szükségtelen talán össze­hasonlítást termi, milyen foglalkozási kategóriákban ta­lálkozunk ilyen órabérekkel, s ott milyen kívánalmak adódnak a munkavégzést, il­letve a felkészülést ille­tően. Azt azonban minden­képpen megállapíthatjuk — a tanulmány szerzőjével egyet­értőén —. hogy ez az óradij nem fejezi ki a megyében a könyvtári munka értékét. Pedagógiai napok Újhelyen és Patakon Nem indokolatlan tehát is­mét idejegyezni a kérdést: megbecsüljük-e eléggé a könyvtárat, élünk-e eléggé a tanácsi könyvtárhálózat adta népművelési lehetőségekkel, s főleg megbecsüljük-e eléggé a j könyvtárost, az egész könyv­tármozgalom közpojiti alak­ját, akin áll vagy bukik né­pünk olvasó néppé léteiéért indított szép mozgalmunk si­kere? Az ismertetett tanul­mányból kitűnően, lehetősé­geinket jobban, okosabban is felhasználhatjuk, a személyi megbecsülésben pedig feltét­lenül előbbre kell lépni. A 6,40-es órabér nem lehet túl vonzó, mint bevezetőben je­leztük, helyenként máris ne­héz új könyvtárost találni. AZ OLVASÓ népért moz­galom zászlaja alatt küzdve, jó erre a tanulmányra és ta­nulságaira odafigyelni. Benedek Miklós Ezen a héten jelentős peda­gógiai eseménysorozat szín­helye Sátoraljaújhely és Sá­rospatak. A két város, vala­mint a járás művelődésügyi osztályai és a pedagógus­szakszervezet együttes rende­zésében sorra kerülő pedagó­giai napok ünnepélyes meg­nyitóján Petrá András, a Mű­velődésügyi Minisztérium MSZMP-szervezetének titká­ra ismertette oktatásügyünk negyedszázados eredményeit, s vázolta a jövő feladatait. A második napon kedden, Kiss Gyula, a Pedagógus To­vábbképző Intézet igazgató- helyettese tartott előadást a korszerű iskolavezetés és el­lenőrzés problémáiról. Három témakörbe csoportosított re­ferátumában a vezetői szak­értelem helyes értelmezésével foglalkozott A pedagógiai napok kere­tében, amelyen április 8-án dr. Kiss Lajos főiskolai ta­nár tart előadást „A lélektan szerepe a pedagógiában, a ta­nulók személyiségének formá1- Iásában” címmel. Csütörtö­kön. április 9-én Sárospata­kon hallgatják meg a járás VISELJEN DIVATOS, KORSZERŰ FÉRFI NYT Figyelj© kirakatainkat! az ÁFÉSZ-áruházakban és boltokban. VÍZÜGYI ÉPÍTŐ VÁLLALAT BERCI FÜÉPÍTÉSVEZETÖSÉGE BANIIORVATI-LÁZ­azonnali belépesse1 felvesz a BKV kiemelt beruházás kivitelezéséhez műtárgyépítésben jártas ÉPÍTÉSVEZETŐT, általános mérnöki, vagy technikusi képesítéssel. Fizetős megegyezés szerint. Jelentkezés: Vízügyi Építő Vállalat Bánhorváti-LázbércI fócpítésvezelőség. Telefon: 8. és a két város tanítói, óvónői Földessi Klára, a Művelődés- ügyi Minisztérium gyermek- védelmi főosztályvezetője előadását a világnézeti neve­lés alapozásáról az óvodában* és az általános iskola alsó ta­gozatában. A hét végén áp­rilis 11-én pedig óvodai kiál­lítás nyílik meg Sárospata­kon a tanítóképző intézet épületében. mindenkinél megtalálni a kel­lő összhangot, az egyéni el­képzelések, a pálya követel­ményei és a népgazdasági szükséglet között. Az előadó hangsúlyozta, hogy feltétle­nül abból az igényből kell ki­indulni minden pedagógus­nak, hogy ezt az összhangot legalábbis megközelítően el lehet érni. Ehhez azonban mindenekfelett arra van szükség, hogy jól ismerjük a gyerekeket, felfedjük bennük azokat, a sokszor rejtett pozi­tív erőket, melyek egy-egy pályára szinte predesztinál­ják őket. Néhány példával illuszt­rálta a gyermekben munkál­kodó aktív erőket. Így példá­ul, a szokszor szinte kínosan precíz gyermekek egészen biztosan a rendcsinálásban találnak élményt. Közepes képesség esetén tehát jól megállnák helyüket admi­nisztratív munkakörben, a tehetségesebbek pedig könyv­tárosi vagy gyógyszerészhiva­tást is választhatnak. A sok­szor nem túl szimpatikus „örök nyüzsgő” gyermekek­nek is vannak olyan pályák, amelyeken kitűnően megáll­hatják a helyüket. Kópén ezért, akkor, amikor velük és szüleikkel a pályaválasztás nagy kérdéséről beszélget a pedagógus, elsősorban azokat a jellemvonásaikat kell figye­lembe venni, amelyek továb­bi sorsa szempontjából döntő tényezők lehetnek. Ózd áprilisi népművelési programjából Az ózdi népművelési Intéz­mények áprilisban is színes programot kínálnak a kohász­város közönségének. A hónap rendezvényeinek sorát a 3-án este. a Liszt Ferenc Művelő­dési Központban megrende­zett díszünnepség vezette be, 4-én pedig a Kun Béla Műve­lődési Ház adott otthont az úttörők kulturális seregszem­léje díjkiosztó ünnepségének. A kiállítások sorában fo­to-, politechnikai és földmű­vesszövetkezeti tárlat kínál több értékes látnivalót, a Liszt Ferenc Művelődési Központban öt alkalommal tartanak munkásakadémiai előadásokat, a Kun Béla Mű­velődési Házban, valamint a III. kerületi művelődési ház­ban és a Béke-szállóban, to­vábbá Arlón és Borsodszcnt- györgyön nagyobb szabású ismeretterjesztő előadások lesznek. Tizennégy alkalommal tar­tanak foglalkozást a klubok, a költészet napja alkalmából pedig mindkét nagy művelő­dési házban ünnepi megemlé­kezés lesz. Vendégszerepei áp­rilisban a Miskolci Nemzeti Színház, lesz tavaszi zenés műsor és zeneiskolai növen­dékhangverseny. Érdekesnek ígérkezik több találkozó és vita. s megrende­zik a népművelők fóruma ne­gyedik foglalkozását, amely­nek témája a sajtó és a nép­művelés. Lenin születésének 100, évfordulóján irodalmi műsorral egybekötött diszün- nepséget tartanak. Több szó­rakoztató rendezvény és a két bemutató mozi műsora egé­szíti ki a népművelési válasz­tékok Érdemes megemlíteni, hogy az ózdi táncegyüttes a hónap végén egyhetes cseh­szlovákiai vendégszereplésre indul. Történelemóra Mocsolyáson A miskolci járás erdőko- szorúzta parányi községében, Mocsolyáson talán nem is akad olyan család, melynek egy-két tagja ne vett volna részt a felszabadulás évfor­dulójának előestéjén a helyi megemlékezésen. Riportmüsor elevenedett meg az emberek előtt ápri­lis 3-án este. Történelemóra Mocsolyáson címmel az isko­lás gyerekek szavaiból ért­hették meg. s gondolkodhat­tak el azon a felnőttek: mit is jelentett a község számára az elmúlt huszonöt év. Szabadság, te szülj nekem rendet! Pártmunkás, állami vezető, miniszter, kormánybiztos, munkásigazgató, tsz-elnök, stb. huszonhárom visszaem­lékezését tartalmazza a kötet. Az emlékezők egy része már nyugdíjban van, de legtöbb­jük még ma is valamilyen fontos poszton tevékenykedik. A könyv lapjain megeleve­nednek a felszabadulás utáni hónapok, évek eseményei, a feketézőkkel vívott sorsdöntő „csaták”, a reakció elleni harcok a közigazgatás újjá­szervezéséért, az üzemek, bá­nyák. iskolák államosításáért stb. A kötet élmény azoknak, akik egykor maguk is harco­sai voltait az elmúlt két és fél évtizednek, tanulság az ifjú nemzedéknek, amely csak könyvekből és a szülők emlé keiből ismerheti meg egy új korszak, a szocializmus útján haladó nép első küzdelmes lépéseit és az elért, eredmé­nyeket. A kötetet sok eredeti fény­kép és korabeli plakát il­lusztrálja. (Kossuth Könyvkiadó.) Az egyén és a pálya összhangja

Next

/
Oldalképek
Tartalom