Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-08 / 81. szám
Szerda, 1970. április 8. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Sikerek és kudarcok Kitti a szettel és n stelle! | Lassan haladnak a tavaszi munkák A gépesítés helyzete a mákvölgyi A Borsodi Szénbányák mákvölgyi bányaüzeme jelenleg 330 vagon szenet termel naponta. Az üzem termelésének 65 százaléka gépesített frontokról származik. 1964-ben sokkal nagyobb létszámmal, nagyobb önköltséggel, rosszabb minőséggel, kevésbé biztonságosan és nehéz fizikai munkával mintegy 220 vagon szenet termeltek naponta, a három esztendeje tartó szívós, sok kísérletet igénylő, sikereken és kudarcokon átvezető műszaki fejlesztéssel pedig ma már az említett jó eredményt képesek produkálni. Erről a műszaki fejlesztési, gépesítési programról beszélgettünk Takács Istvánnal, a szocialista munka üzeme cím birtokában levő, 3 aknát egyesítő üzem igazgatójával. Versenyképesség — A műszaki fejlesztést, a gépesítési program végrehajtását 1966—67-ben kezdtük el — emlékezik vissza az igazgató. — Beláttuk, hogy csak úgy maradhatunk fenn, ha gazdaságilag versenyképes szénbányászatot alakítunk ki. Erre kényszerített minket a munkaerőhiány, illetve a bányászok elöregedése is. A műszakilag korszerűbb szénbányászat kialakítása számos nehézséggel jár. A bányászatban a műszaki fejlesztés, a gépesítés sokkal bonyolultabb, nehezebb, mint általában az üzemekben, a gyárakban, a lényegében mindig azonos körülménye'» között működő termelőegységekben. A bányászatban a műszaki fejlesztésnél, a gépesítésnél számolni kell a gyakran változó geológiai viszonyokkal, természeti adottságokkal. Igen fontos, hogy a körülményeknek legjobban megfelelő 'berendezéseket alkalmazzuk az adott munkahelyeken. Ilyen értelemben a műszaki fejlesztés, a gépesítés lényegében küzdelem az emberek maradi szemléletével, ugyanakkor a természeti elemekkel is. Jó iskola — E program megvalósítását az Alberttelep I. aknában kezdtük 1966-ban. Egy lengyel maróhengert alkalmaztunk. A vizes talajon sokszor talpfákon kellett üzemeltetni a jövesztőgépet, és ez bizony, nem volt valami nagy siker. A tervtárói tapasztalatok alapján 1967 közepén a hagyományos biztosító módot Dobson-rendsze- rű, önjáró biztosítóberendezéssel váltottuk fel. Az első hónapokban jó eredmények születtek, a bányászok megismerték. megkedvelték ezt a munkahelyet. Később azonban rossz művelési viszonyok közé került a biztosítóberendezés. és sokszor hegesztőpisztollyal kellett kimenteni az egységeket. Vissza kellett állnunk a fabiztosításra. Csökkent a termelés, s a bányászok keresete. Ekkor kezdődött el a vita. A kérdés így vetődött fel: érdemes- és lehet-e gépesíteni, vagy sem? Maguk a bányászok lcíAz új brazil főváros, Brasilia közelében két földbirtokos és egy tudós szenzációs felfedezést tett: szőke hajú, fekete bőrű indiánokra bukkantál:. Feltételezik, hogy a természet furcsa játékáról, valamiféle mutációról van szó. A művelt rézbőrű indiánok viszont kétségbe vonják ezt a feltevést, s úgy gondolják, hogy egy 1670-es amazonjai rabszolgalázadás afrikai részvevői olvadtak be valamelyik indián törzsbe; tevánták vissza a gépeket. A biztosítóberendezés nagyjavítása után ismét beszereltük és üzembe állítottuk ezt a frontot./ A kudarcok is tapasztalatok, s ez a kezdeti lépés igen jó iskola volt ezen a fontos területen. — 1969 elején a Szuhakál- ló Il-es aknában kísérleteztünk hasonló biztosítási • és fejtési móddal, kisebb-na- gyobb sikerrel. Itt még most sem dőlt el véglegesen, hogy a gépesítésnek ez a fajtája beválik-e. A Rudolftelep IV. aknában levő vastag szénte- lepű frontunkon egy éven keresztül üzemelt egy fletchc- res, maróhengeres frontunk, de teljes siker itt sem született. Itt korszerűbb jövesztőgépet kellett alkalmaznunk, amit az idén február közepén üzembe is állítottunk. Ugrásszerűen nőtt a termelékenység, a minőség sem romlott. Volt olyan műszak, amikor egy-egy fronti dolgozóra 20 tonna szén kitermelése jutott. A jelenlegi átlag 14 tonna. — A termelés gépesítésének megfelelően korszerűsíNem várt helyről érkezett reagálás a Miskolc, Szemere utcai kábelfektetés meggyorsítását sürgető Ejnye című írásunkra. Lapunk a mélyépítőknek címezte a szemrehányást. Kiderült azonban, hogy a kábeleket villany- szerelők fektetik, és ők ássák az árkot is a korántsem kényeztető időjárásban, mégpedig nem is miskolciak, hanem az ÉMÁSZ sárospataki üzemigazgatóságától ide kölcsönzött 20 villanyszerelő, mert Miskolcon ilyen jellegű, külön feladat elvégzéséhez még egy műszakra sincs elegendő szakmunkása a vállalatnak. A sárospataki körzetből való villanyszerelők áldozatot vállaltak, hogy a felszabadulási jubileum tiszteletére befejezzék a megyei székhely lakóinak érdekéi szolgáló^ kábelfektetést, pedig saját nagy kiterjedésű körzeteikben is sok sürgető munka várja őket. Az viszont, hogy az ország második nagy városában kevés a villanyszerelő, ismételten ráirányítja a figyelmet a villamosenergia-ipar alap- problémáira, amelyekkel az elmúlt hetekben már foglalkoztunk. A mostani konkrét eset kapcsán Burgony László üzemigazgató arról a szembetűnően visszás helyzetről tájékoztatta munkatársunkat, amely elsősorban oka az utánpótlás hiányának. Ma, amikor az érdekeltség elve közgazdasági alaptétel — nem tudni, milyen meggondolásból, a villanyszerelő tanulókat a szakmunkástanulók III. kategóriájába sorolták, s ugyanannyi ösztöndíjat kaphát a furcsa indiánok tulajdonképpen mulattok. A fekete indiánok törzse vadászattal és halászattal foglalkozik, de ért n bányászathoz és a fémmegmunkáláshoz is. A törzs tagjai kitérnek a fehér ember útjá- ból, félnek tőle. A környékbeli rézbőrűek sem tudnak róluk, mível a fekete-szőke indiánok elszigetelten élnek, nem háborúznak', és sohasem támadják meg szomszédaikat. hányákban tettük az aknák külső üzemtereit, a szállítást; új tárolóbunkerek épültek, gumisza- lag-sorokat. automatikus csilletöltő állomásokat helyeztünk üzembe. A feltárás munkáját is a műszaki fejlesztés szolgálatába állítottuk. Az a törekvésünk, hogy hosszú életű frontokat alakítsunk ki, minél kevesebb legyen az átállások szama. Ez az esztendő döntő fontosságú lesz üzemünk műszaki fejlesztése, gépesítése szempontjából. Most arra kell törekednünk, hogy megszilárdítsuk eredményeinket. A szénbányászatban ismert, : gyakran változó művelési vi_ j szonyok következtében állan- dóan számolunk problémákkal, nehézségekkel, esetleges kudarcokkal is. Azonban a műszaki fejlesztésről, a gépesítésről nem mondunk, nem mondhatunk le. Az idén is folytatjuk ezt a munkát, hogy gazdaságosabban, jobb minőségű szenet termeljünk, könnyebbé és biztonságosabbá tegyük a bányászok munkáját. hogy növekedjék dolgozóink jövedelme — mondotta befejezésül Takács István igazgató. hatnak csak, mint például a sokkal kedvezőbb munkakörülmények között dolgozó cukrász-, bolti kiszolgáló, vagy kirakatrendező tanulók. Nyilvánvaló, ha valaki higiénikus, fedett munkahelyen dolgozhat, nem szívesen választja azt a „műhelyt”, amelynek csak az ég a teteje, s ahol a gumicsizma, eső- köpeny nélkülözhetetlen kellék. Hogy mégis vonzó legyen ez, a népgazdasági szempontból elsődleges fontosságú szakma, ahhoz már a képzési időben a kockázat arányában nagyobb anyagi érdekeltséget szükséges biztosítani. S méltányosan előnyös távlatot kell teremteni a képzett szakmunkások további előrehaladásához is. A szaporodó figyelmeztető előjelek gyors, közérdekű megoldást sürgetnek. A kiszámíthatatlan időjárás miatt hol a szántáson, máskor pedig — ha süt a nap — a vetésen dolgoznak a mezőgazdasági nagyüzemekben. A kettős ünnep viharos időjárása, hózáporai és esőzéséi megzavarták a földeken serénykedő brigádok munkarendjét, hétfőn és kedden azonban ismét mindenfelé benépesült a határ. Az elmúlt évről több százezer hold szántása húzódott Nagy léckerítés öleli körül Lillafüreden azt a házat, amelyben Kletz Károly bácsi, nyugdíjas erdőmérnök él családjával. Ebben a házban őrzi élményekkel teli életének dokumentumait, azokat a fotókat és filmeket, amelyele Kletz bácsi hobbyjához éppúgy hozzá tartoztak, mint szakmájához. Gyerekkorától, érdekelte a művészet. A szép szeretetét szülővárosából, Eperjesről hozta magával, ahol édesapja tanár volt. Fiatal éveiben sikerrel festege- tett, ennek azonban csakhamar vége szakadt. — Fotózni csak jóval később kezdtem, bár a bátyám gyakran hívott. De én mindig azt válaszoltam: a fene megy a sötétkamrába — Miskolc-Tapolca új idegen- forgalmi látványossága lesz az ultramodern vonalú tavifürdő. A régi, elavult faépü- ‘let elbontása után a sziklafal tövében új medencét építettek és érdekes megoldással fedték le. A Budapesti Műszaki Egyetem tervei szerint vasbeton héjszerkezef- ből 20 méter magas, 45 fokos szögben dél felé dűlő tornyot építettek a medence át az idei tavaszra. A következő hetekben másfélmillió holdat kell felszántani. Ebbői egymillió hold olyan vidékre esik, ahol a futóhomok, a szik és más, speciális talaj- viszonyok miatt ősszel nem is engedélyezik a szántást. A burgonya ültetését szintén megkezdték, elsősorban azokon a területeken, amelyeken nem kell különösebmondja, miközben a fotókkal teli mappákat szorongatja kezében. Tutajozás, fadöntés Néhány évvel a soproni erdőmérnöki egyetem elvégzése után a gödöllői erdő- gazdaságnál dolgozott, ahol 1929-ben arra kérték, hogy készítsen erdészeti szakmával kapcsolatos fotókat a mezőgazdasági kiállításra. A tutajozásról, a facsúsztatásról, a fadöntés izgalmas pillanatairól mesélő képeinek nagy sikere volt — Ezekben az években kezdtem megismerkedni a fotózás titkaival, később már egyre több időt töltöttem saját szórakozásból is a sötétkamrában. Nagyon szeretem a természetet mint minden erdész. Rengeteget jártam az fölé. Az új létesítmény nyitott kupoláján a fürdő napfényt kap. ugyanakkor a torony a medence nagyobb részét befedi, és esős időben védi a vendégeket Az új tavifürdőt — amelyet sziklába vájt járat köt összes a korszerűsített termál- és barlangfürdőkkel — a jubileumi versenyvállalásoknak megfelelően május 1-re adják át ben tartani a májusi taiaj- menti fagyoktól. Csongrád és Bács megyében került eddig nagyobb mennyiségű vetőgumó a földbe. Borsod mezőgazdasági üzemeiben — figyelembe véve a szeszélyes időjárás okozta helyzetet — fokozott intenzi tussal végzik a talajelökes;. tési munkaiatokat és a vetést. A számítások szerint sikerül megfelelő időben befejezni a tavaszi munkákat. erdőt. Képeim is általában a természet, a táj, a fák, a virágok szépségeiről regélnek. Mindent megörökítettem, ami megragadott, ami valamilyen élményt nyújtott. Igyekeztem képeimen is visszaadni mindazt az élményt, érzést, ami a meglátás pillanatában megfogott. Megpróbáltam tükrözni egy-egy jellegzetes táj jellegzetes népviselet, az ott élő emberek kialakult szokásait. Gondosan rakosgatja, rendezgeti kedvenc képeit. Közülük nagyon sok külföldön is hírnevet szerzett gazdájának. Lassan előkerülnek a nemzetközi katalógusok, külföldi lapok, országos első díjak, érmek, az erkölcsi elismerés bizonyítékai. — A Magyar Amatőrök Országos Szövetsége miskolci csoportjának 1930-ban lettem tagja. Lehetőségem nyílt rá, hogy nemzetközi és országosan meghirdetett pályázatokra, kiállításokra küld- hessem képeimet Többször nyertem országos első díjat, jó néhány fotóm a fél világot bejárta. Nemzetközi kiállításokon vettem részt Külföldi, többek között francia, német lapok, nemzetközi katalógusok közölték képeimet. Az első szakmai film A művészi fotókon kívül még valamire büszke Kletz Károly. Ö készítette el Európában a 30-as években az első mozgó amatőr erdészeti szakmai filmet. — Mint álló fotóst már ismertek, mikor egy erdészeti film elkészítésére kértek meg. A kárpátaljai erdőkben egy 16 milliméteres Kodak mozigéppel három éven át dolgoztam. A film nemcsak a szakmai munkát, hanem magát az erdőt, szépségeit, a kárpátaljai emberek népviseletét és szokásait is megörökítette. A siker nem maradt el. Szakmai szempontból a film olyan értékes volt, hogy még az 1940-ben Magyarországon megtartott nemzetközi erdészeti kongresszuson is bemutatták. — A kongresszus után sok meghívást kaptam Európa különböző országaiba. Például Finnországba, Svédországba, hogy mutassam be a filmet és forgassak ott is. Sajnos, közbejött a háború. Rendszerezi képeit A filmezéshez hűtlen lett, de a fotózást a háború után is folytatta. 1955-ben megkapta a fotóművész címet. Néhány éve nyugdíjba vonult. Elhatározta, hogy rendszerezi képeit, diákat készít, nem hagyja kárba veszni azt, amit eddig oly lelkesen csinált. Szebbnél szebb színes diáival másoknak is élményt szeretett volna nyújtani. Megbeszélte a Palotaszálló kultúrosával„ hogy esténként vetít az üdülő vendégeinek. Örültek a kezdeményezésnek. Kezdetben kedvtelésből csinálta. maga és mások szórakoztatására. Egy éve ír hogy' a TIT is szerződtette, Albert Új üzemrészek a Csepeli Csőgyárban A napokban avatták fel a Csepeli Csőgyárban az űj hidegvonó, az új pácoló- és cső- horganyzó üzemek A hidegvonó-üzem évi kapacitása 6,5 ezer tonna készáru. Gyártmányai hegesztett és melegen hengerelt csövek, amelyeket az új üzemben munkálnak szükséges méretűre. Kezdődik a munka az új hidegvonó-üzenibcn. Fekete bőrű, szőke indiánok O. J. Villanysserelok — kölcsönben A sötétkamra bűvöletében Íz er K fényképésze Május 1-re: Ultramodern vonalú tavi fürdő
