Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-25 / 96. szám
Szombat, 1970. április 2b. Eb£AK-MAOVAKOKb2Aü 5 Két nemzedék Mtkéan jaaevszttél Két nemzedék megtestesítője Alekszej Klimin és Leonyiá Nyemcsik elvtárs. Mindketten mérnökemberek. Szovjet szakértőként dolgoznak a Tiszai Vegyikombinát polietilén- gyárában. Alekszej Klimin már a hatodik x-et tapossa Leo- nyid Nyemcsilc még csak harminckét éves. Itt élnek Tisza- szederkényben családjukkal, több-kevesebb idő óta. Klimin elvtárs 1967-ben. Nyemcsik elvtárs egy évvel később. 1.968 telén érkezett a városba. Alekszej Klimin a tervezői felügyeletet látja el a szovjet szállítású etilén-üzem építése, szerelése felett. Klimin elvtárs a hős város: Le- ningrád szülötte. Édesapját csak édesanyja elbeszéléséből ismeri. Tőle tudta meg, hogy egyszerű parasztember volt, aki még fia születése előtt meghalt. Tragikus halála után minden gond az édesanya vállára nehezedett. Éveken át görnyedt a varrógép felett, hogy előteremtse mindazt, amire a családnak szüksége volt. Alekszej Ivlimin. Alekszej Klimin — mint akkortájt igen sok fiatal — először a híres Putyilov- gyárba ment dolgozni. Segédmunkás volt, de hamarosan elkezdett tanulni. Szívós munkával elvégezte a technikumot, majd beiratkozott az egyetemre. Nappal dolgozott, este pedig tanult. Nehéz volt, de felülkerekedett tudásvágya. Mérnök lett belőle. Valóra vált mindaz, amiről azelőtt még álmodni is alig mert. A fiatal mérnököt az idő tájt egészen új terület, a szintetikus kaucsuk előállításának gondolata kerítette hatalmába. A kishitűek csak legyintettek, amikor a Szovjetunióban hozzáfogtak a kísérletezéshez. Felesleges minden kísérlet, éppen a Szovjetunióban sikerülne?! Mit akarnak egy elmaradott országban?! — harsogták gúnyos mosollyal külföldről. Nem így azok a szovjet kutatók, mérnökök, akik határtalan lelkesedéssel láttak munkához, köztük Alekszei Klimin is. És sikerült. A szovjet tudósok elméleti kutatásai alapján sikerült megteremteni a hazai szintetikus kaucsukot előállító ipart. A harmincas évek elején tehát lehetővé vált, hogy Növényvédelmi szaktanácsok Kárlevők és betegségek a gyüEnSEcsösökben jet szakemberek között, amelynek alapján sikeresen oldják meg a legnehezebb feladatot is. — Magam is nagyra érté•vs***)*», mmm megindítsák az első, szintetikus kaucsukot előállító gyár termelését, amelyben Alekszej Klimin elvtárs is részt vett. Az első ilyen gyárat a Volga menti Jarosz- lavban építették fel, mindössze két év alatt, jóformán kézi erővel. Hisz hol voltak még akkor a mai, modern építőipari gépek, felszerelések, munkaeszközök. Két év... Már egymagában véve ez bámulatra méltó teljesítmény, ha figyelembe vesz- szük az akkori viszonyokat. Az első gyárat követte a többi. Ma már több tucatra tehető számuk, a Szovjet uinó különböző vidékein. Még a háború befejezése előtt, 1944-ben új feladatot kap: a szovjet kormány megbízásából az Egyesült Államokba utazik, ahol két éven át tanulmányozta a szintetikus kaucsukgyártás módszereit. Életének következő, jelentősebb állomása 1947. Kinevezték az egyik nagy tervező- intézet leningrádi kirendeltsége igazgatójának. Az egykori segédmunkásból nagy műveltséggel rendelkező, igen jól képzett, a gyakorta- i ti munkában rendkívül jártas műszaki-gazdasági vezető í V(< Leonyid Nyemcsik elvtárs Moszkvából jött Tiszasze- derkénybe. Végtelenül szimpatikus fiatalember. Harminckét éves, de már főmérnöki beosztásban dolgozik, a szovjet szakértők vezetője. Tömören, szabatosan fogalmaz. Kerüli a nagy szavakat. Viszont messzemenően elégedett a magyar szakemberekkel kialakított elvtársi, baráti kapcsolattal. — Igen jól megértjük egymást. A kölcsönös bizalom, egymás segítése a munkában: ez az, ami elsősorban jellemző kapcsolatunkra — mondja a főmérnök. Igen jólesik az itt dolgozó szovjet szakembereknek, hogy a PETROLBER és a TVK vezetői mindenben figyelmesek velük. Mindenekelőtt ideális munkafeltételeket biztosítanak számukra. — Lassan megérjük azt is, hogy tolmácsok nélkül is boldogulunk az üzemben — jegyezte meg tréfásan. Természetesen ezzel nem a nyelvtudásra célzott, hanem elsősorban azt próbálta érzékeltetni, hogy ittlétük alatt olyan munkakapcsolat alakult ki a magyar és a szót Leonyid Nycmecti.elem a magyar szakemberek tudását, munkaszeretetét — szólt elismerően a beruházást. lebonyolító mérnökökről. technikusokról és az etiléngyár szeméiyzetéről. Magyar kollégáik ugyanazt mondják a szakértőcsoport valamennyi tagjáról, akik, ha kell, éjt nappallá téve, dolgoznak az első magyar polietiléngyár teljes üzembe helyezéséért. Lovas Lajos A Megyei Növényvédő Állomás jelzései szerint megjelentek a gyümölcsösökben a körte- és almavarasodás fertőző formái. A kifeslő rügyek, hajtások lisztharmat- íertőzöttsége főleg a szórványgyümölcsösökben számottevő. Megjelentek a lombkártevők, így a sodrómoly és az aranyfarú pille lárvái is. A megye déli, délkeleti részein már észrevehető a rágás a rügyeken. A levéltetvek megjelenésére is számítani kell még a zöld- bimbós állapot előtt. A kártevők és betegségek ellen a következő védekezést ajánlják a szakemberek. Egy varasodás elleni növényvédőszert (Buvicidr-K) Polyram-Combi, Dithane M—45, Zineb 0,2—0,3 százalékban) egy lisztharmat- ellenes szerrel (Karathane 0,1 százalékos. Thiovit. Duka- noll, Kumulus 0,7 százalékos), valamint egy rovarölő hatású szerrel kell keverni. Ez utóbbi lehet 0.1 százalékos Phosdrin, vagy Parathion, 0.2—0,4 százalékos Wofatox, vagy 0,1 százalékos Lebaycid. Szórványgyümölcsösökben a lisztharmat és n varasodás elleni szerekhez a Lebaycid és a Nogos 0,1, vagy az Anthio 0,15 százalékban keverhető. A növényegészségügyi előírások betartására minden esetben szigorúan ügyelni kell. A Lenin-centenárium ünnepségeinek keretében a szovjet szakszervezetek tanácsa Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére április 16—17-én nemzetközi szakszervezeti találkozót rendezett Uljanovszkban. A több napig tartó ünnepségen háromtagú magyar szakszerve-. zeti küldöttség, köztük Koszti Lajos, a Lenin Kohászati Művek szakszervezeti titkára is j részt vett. Hazaérkezése után megtudtuk, hogy Lenin szü- i lővárosában nagy megtisztel- j tetés érte. A delegáció tag- i jait a jubileum alkalmából I Lenin emlékéremmel tüntet- j ték ki. A kitüntetésről és a f ele j thetetlen élményekről Koszti Lajos ezeket mondta: A magas kitüntetés, de már azt megelőzve a kiutazásom is, úgy érzem, a Lenin Ko- j hászati Művek egész kollektívájának elismerését, meg- : becsülését jelenti. Számomra j nagy élmény volt, hogy ta-1 lálkozhattam azokkal a kill- j földi testvérvállalatok szak- j szervezeti vezetőivel is, akik ! szintén Lenin nevét viselő j gyárak, üzemek küldötteiként j érkeztek. Lenin szülőházának | és környékének rekonstruk- I j dójában és kiépítésében úgy j tudom, magyar fiatalok is J részt vettek. A magam ré-1 szóról nagyon örülök, hogy I megnézhettem minden rész- 1 letét az utókornak megörökí- • tett Lenin-emléképületben. ! Az ünnepi program keretében találkozhattam Valen- tyina Tyereskova űrhajósnővel is, akivel a későbbiek során alkalmam volt néhány szót váltani. A gazdag ünnepi program és a színpompás nemzetközi szakszervezeti találkozó minden bizonnyal jól szolgálja majd a különböző országok szakszervezeti mozgalmait. amelyeknek Lenin nagy jelentőséget tulajdonított. Kiváló i gazgatóság Átadták az elismerést a Miskolci Postaigazgatóságnak Mint lapunk tegnapi számában arról már beszámoltunk. a borsodi és a hevesi postás dolgozók jó munkájának eredményeként, a területi igazgatóság — ötszöri élüzem cím után — elnyerte a kiváló igazgatóság címet. A kitüntetést jelképező oklevél ünnepélyes átadására tegnap, április 24-én, pénteken délután, az igazgatóság kultúrtermében, került sor. Az elnökségben helyet foglaltak Borsod és Heves megye pártbizottságainak, állami és szakszervezeti szerveinek képviselői. Jelen volt többek A véradás ma már nálunk természetes, hétköznapi esemény. Legtöbbször csak egy- egy szerényen meghúzódó, szűkszavú hírecske közli a tényt: itt tízen, ott ötvenen, másutt viszont több százan járultak hozzá e humánus célú mozgalomhoz. Hogy most mégis szakítunk ezekkel a kialakult szokásokkal, és valamivel több időt, figyelmet és emberi köszönetét adunk a legutóbbi hetek véradóinak, úgy érezzük, ez kötelességünk. Hisz amint azt a véradás szervezői szinte csodálattal emlegetik még ma is; négy borsodi üzem dolgozói ritkaszép példáját adták az önkéntes segítőkészségnek, a szolidaritásnak, a munkásöntudatnak és helytállásnak. A Diósgyőri Gépgyárban. Sajóbábonyban és a Sajó- szentpéteri Üveggyárban, vagy éppen Ongán a csavarárugyárban nem túl sok dolga volt a szervezőnek. A helyi párt- és tömegszervezetek vezetői segítségével néhány emberi szóval, egykét példa említésével elérték, hogy nemcsak a többszörös véradók jelentkeztek ismét, hanem sok új önkéntessel is gyarapodott megyénkben a mozgalom közkatonáinak tábora. A Diósgyőri Gépgyárban minden eddigi eredményt felülmúlt a mostani. Négy napon át csaknem hétszáz munkás hagyta ott rövid időre gépét, s igyekezett tisztára mosni olajos kezét az orvosi vizsgálat előtt. Kellemes kis meglepetés is érte a véradókat a DIGÉP-ben: egy-egy tábla csokoládéval kedveskedett valamennyiüknek a gyár. Az Északmagyarországi Vegyiművekben — mint mondják — most azért „csak” 174 ember jelent meg a véradás alkalmával, mert ősszel ismét lesz a gyári hagyományokhoz híven több napos véradás. Az ÉMV-beli hozzáállásra jellemző, hogy nemcsak az üzem gépkocsijait adták a vérellátó dolgozóinak kölcsön több alkalomra, hanem a gyár főorvosa is beállt saját gépkocsiján személyszállításra ... A BÁÉV Bessenyői úti telepén, majd a Sajószentpéíeri Üveggyárban jelent meg a vérellátó piros autóbusza. A várt eredménynél ezeken a helyeken is jobban sikerült az akció. Az Ongai Csavargyárban az igazgató — aki egyébként többszörös véradó — az elsők között jelent meg az orvosok előtt. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tavalyihoz viszonyítva jóformán megkétszereződött az üzem véradóinak száma. (Gyárfás) között dr. Lovasa Lajos, a Borsod megyei Pártbizottság osztályvezetője, Mihályi Gyula, a Heves megyei Pártbizottság munkatársa, dr. Tóth István, a Miskolci városi Tanács vb-titkára, dr. Palotás Magda, a posta vezérigazgató-helyettese, Btró Bódis József, a postás-szakszervezet központjának titkára, Kiss Béla, az SZMT titkára, Andrásig Aladár, a Miskolci Postaigazgatóság vezetője és Kiss Ernő, a postás-szakszervezet területi bizottságának titkára. Az ünnepélyt Kiss Ernő nyitotta meg, majd Biró Bódis József .mondott beszédet. Az ünnepi) szónok méltatta a borsodi és hevesi postás dolgozóknak a jubileumi szocialista munkaversenyben elért sikereit, az igazgatóság gazdasági eredményeit Ezt kővetően átadta a kiváló igazgatóság címet jelképező oklevelet Andrássy Aladárnak, az igazgatóság vezetőjének. Kitüntetések, jutalmak átadására is sor került A két megye, valamint Miskolc pártbizottságainak, állami és szakszervezeti szerveinek üdvözletét dr. Lo- vass Lajos tolmácsolta a kitüntetett kollektívának. Egytengelyes pótkocsik s , V SSSV^L, v. ' '--Vv; tv" vü shmShmm A Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat a francia ÓTA—Richard cégtől megvásárolta a 8,5 és a 10 tonnás, egytengelyes pótkocsik gyártási jogát. Az első hazai mintapéldányok már elkészültek, és Szegeden, a Felszabadulás Tsz-bcn mutatták be a szakembereknek. A „berepülőzött“ telefonról A telefon csodálatos találmány. Nagyszerűen alkalmas például magunk vagy mások bosz- szantására, sót néha egy-egy avatatlan beszélgetés akaratlan lehallgatásával egymás mulattatására is. Ilyen élményben gondolom gyakran van részük a telefonjainkat hallgató központos „kisasz- szonyoknak” is. Tudok olyan esetet, hogy a beszélgetésbe a központos váratlanul bekapcsolódott. Előtte persze illedelmesen bemutatkozott: „A központos vagyok. Nem tudnának nekem is olyan harisnyanadrágot szerezni?” Miután erre ígéretet kapott, jelezte, beszélgessenek csak tovább nyugodtan, nem szól bele... Nos ezenkívül alkalmas még korunk nagy. s nélkülözhetetlennek vélt találmánya pletykák gyors terjesztésére, hivatalos és sürgős ügyek lebonyolítására, baj esetén segélykérésre, mentő, tűzoltó, vagy orvos hívására Azért hangsúlyozom, hogy nélkülözhetetlennek VÉLT, mert gyakran éppen a sürgős ügyek intézésében nem lehet rá számítani. A múlt vasárnap — 19-én — ilyen eset áldozatai voltunk. A hó- doscsépányi körzeti orvos lakásáról szerettünk volna sürgős telefont lebonyolítani. A községben az esti órákban csak ez. és a báz előtt levő segélykérő telefon üzemképes, mert délután a posta- szolgálat megszűnik a faluban s ilyenkor ezt a két készüléket közvetlenül az ózdi központhoz kapcsolják, ,.be- repülőzik”, teszik ezt azért, hogy sürgős esetekben kapcsolatot lehessen teremteni a varossal, s betegség esetén könnyen elérhessék az ügyeletes orvost. Ezzel a telefonnal próbáltunk szerencsét. Az első kísérletet este 7 óra előtt tettük. Félórás, hiábavaló tárcsázás után felébredt bennünk a gyanú, kár tovább fáradozni, úgysem szól bele a központos. Ezután a segélykérő telefonnal próbálkoztunk. Hiába’ Felötlött bennünk, mi történne tűz esetén? Valaki megnyugtatóan mondta: ha hosszútávfutót nem sikerülne keríteni, a tűzoltók előbb-utóbb Özdon úgyis észrevennék, hogy pi- roslik az ég alja... Annyira beleéltük magunkat a tűz gondolatába, hogy egymást váltva, egészen 11 óráig tekertük a készüléket. Mikor minden reményünk elveszett, hogy a központ jelentkezik. még egy utolsó kísérletet tettünk. Éjfélkor Űzdról hívtuk a csépányi orvos lakását. Negyedórás tárcsázás után a központ megkérdezte óhajomat, majd közölte. hogy „a hívott szám nem jelentkezik”. Honnan tudhatta volna, hogy a telefon mellett ülnek, s várják hiába remélt csörgését? S zerencsére nem volt tűz akkor este a faluban, sőt mentőt sem mellett hívni. Azt azonban azóta sem sikerült megtudnom, hogy akkor este. vagy éjjel, a tíz kilométerre levő Szentsimon. vagy a húsz kilométerre levő Domaháza községből — az orvos körzetéből — hányán akartak beteghez orvost hívni. Bizonyára nekik is azt mondták, hogy „a hívott fél nem jelentkezik”. Mi tudjuk csak, hogy a posta nem jelentkezett... Tóih István )