Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-24 / 95. szám

ESZAK-MAGYARGRSZÁG 4 Péntek, 1970. április 24, „Elkötelezettjei vagyunk a gondolatébresztő, nyelvezeté­ben, megjelenési formájában ■modern, a kor emberének ér­telem- és érzékvilágát kife­jező művészetnek. Filmmű­vészetünk termésének egy ■része művészi, szenvedélyes erővel tükrözi a társadalmi előrehaladás nagy kérdéseit, megpróbál segítséget adni életünk nagy dolgainak ren­dezéséhez. Kívánjuk, hogy mindannyiunk örömére és gazdagodására mind több ilyen alkotás szülessék. A történelmi múltban és mű­emlékekben gazdag városunk e gondolatok jegyében ne­gyedízben ad otthont az if­júság és a film, a fiatal alko­tók és ifjú nézőik találkozá­sának." — Így kezdi köszön­tő sorait az ifjúsági filmna­poknak otthont nyújtó Kő­szeg város Tanácsának vb- elnökhelyettese, Benke Fe­renc a rendezvénysorozat műsorfüzetében. Negyedszer látja vendégül a nyugati határszél vonzó kisvárosa a fiatal filmalko­tókat, a fiatal nézőket, hogy vetítések és viták során tisz­tázzák a magyar filmművé­szet, azon belül a fiatal alko­tók időszerű gondjait, ele­mezzék a magyar fiatalság­nak, mint témának jelentke­zését a művekben, s kitekint­senek a baráti országok ifjú­sági vonatkozású filmes gondjaira, eredményeire. Számadás, helyzetfelmérés és a jövő irányvonalának meg­szabása lesz ez a hatnapos tanácskozás, filmünnep.' Ennek megfelelően alakul a program is. Az öt rendező szerv — a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága, a Művelő­désügyi Minisztérium film- művészeti főosztálya, a Ma­gyar Filmművész Szövetség, a Vas megyei Tanács V. B., a Kőszeg városi Tanács V. B. — által összeállított prog­ram sokrétű. A 24-i ünnepi nyitást követően Kosa Fe­renc filmjét, az Ítéletet mu­tatják be, majd a későbbiek­ben Rózsa János Bűbájosok, Símó Sándor Szemüvegesek, Kérjük t. ügyfeleinket, hogy fi rádiótelefonokra 1971-re szóló megrendelések^' vagy kötelező jellegű igénybejelentéseiket szíveskedje­nek vállalatunknak május Kl-ig megküldeni, mert azokat csak így tudjuk teUesítf”"1’ BUDAPESTI I?ADIÖTECÍUV7í<AI GV •' Budapest, Hí., Polgár u. 8—10. Telefon: 080-080 (sorozat). — Telex: 3643. Kőszobrászok a Dana-parton A Parlament alatt, a dnnanartl műhelyben értékes műalko­tások készülnek. Itt dolgov:’: a Kőfaragó-űs Épülctszobrászipa- ri Vállalat 15 munkása. a’:;k elsősorban a Parlament felújítá­sával kapcsolatos kőszobrász-munkákat végzik. Felfüggesztett büntetései Sándor Pál Szeressétek Odor Emíliát című alkotása, a Ba­lázs Béla Stúdió filmjeinek sorozata és Zolnai Pál Arc című munkája kerül közön­ség elé. A Jurisich-vár lovag­termében láthatja a közön­ség a felsorolt filmeket csak­úgy, mint a várhatóan tíznél több, a baráti országok fiatal filmművészeinek törekvéseit tükröző külföldi alkotdsoknt. A város egyik mozijában rajz- és bábfilmsorozatok, valamint a katonai filmstú­dió darabjai peregnek. Vas megye székhelye, Szombathely is bekapcsoló­dik az ünnepi sorozatba. A város mozijaiban rajz- és bábfilmeket, katonai mun­kákat, dokumentumműveket vetítenek, és egy összeállítást is láthatnak az érdeklődők a tízesztendős Balázs Béla Stú- \dió munkáiból. A filmnapok legizgalma­sabb rendezvényeinek a vi­ták ígérkeznek. Fiatalok áb­rázolása 25 év filmjeiben címmel Zalán Vince, a Film­tudományi Intézet munka­társa tart vitaindító előadást április 25-én, majd 27-én kétnapos szimpozion kezdő­dik, amelynek előadója, il­letve vitavezetője Kossuth- díjjal legfrissebben kitünte­tett filmrendezőnk: Kovács András, a téma pedig igen érdekesnek ígérkezik: A má­sodik film problematikája. A filmek ünnepi sorozatá­hoz kapcsolódik a vasi fiatal képzőművészek kiállítása is. A negyedik ifjúsági filmna­pokat 29-én este eredmény- hirdetés és díjkiosztás zár­ja. (bm) Hibái iák ítélték Az MTA szegedi székházá­nak előadótermében csütörtö­kön délelőtt megkezdődött, az országos és a megyei mú­zeumok vezetőinek általában évente szokásos tanácskozá­sa. A kétnapos megbeszélé­sen a Művelődésügyi Minisz­térium, s a megyei tanácsok képviselői is részt vesznek. Az első nap előadásaiban és az azokat követő vitákban, a múzeumi szervezet fejleszté­séről, a múzeumi emlékek védelméről volt szó. Hibásnak ítélték, hogy gyakran megfelelő múzeális anyag és kellő közünségér- deklődés nélkül is gyakran alapítanak helytörténeti, il­letve emlékmúzeumokat, el­sősorban a falvakban. Ezzel magyarázható, hogy a hivata­losan nyilvántartott 180 ha­zai múzeum helyett ma már a valóságban legalább 300 ilyen intézmény működik országunkban. A megfelelő anyag hiánya miatt sok nem tölti be hivatását és fenntar­tásuk indokolatlan terheket ró a helyi tanácsokra. Ezért a jövőben csak alapos meg­fontolás után engedélyeznek újabb kis múzeumok létreho­zását. Kulturális rendezvények Érdekes kulturális ese­mény színhelye lesz Sajó- szentpéter és Kazincbarcika. | Április 25-én, szombaton Sa- jószentpéteren rendezik meg a bányász öntevékeny művé­szeti csoportok találkozóját. Az eseményre ellátogat Dar­vas József, az Írószövetség főtitkára is. Kazincbarcikán az Egressy Béni Művelődési Központ megyei kórustalálkozó szín­helye lesz április 26-án, va­sárnap délután 2 órakor. Ujab!) csoport megy az NDK-ba A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti államkö­zi egyezmény értelmében ok­tóberben újabb csoport megy ki három esztendőre az NDK- ba. Azok a 18—26 éves fiatalok jelentkezhetnek, akik szakmunkásként, vagy beta­nított munkásként dolgoznak a következő munkakörökben: Tájékoztatásul közöljük még, hogy a kint töltött időt beleszámítják a munkavi­szonyba. A baráti országban dolgozó fiatalok 15 nap' sza­badságban részesülnek, s ha­zautazásuk költségeit, • évente egy alkalommal a német ál­lam megtéríti. A közelmúltban érdekes hirdetmény jelent meg a Szerencsi Cukorgyár üzemegységeinek hirdetőtáb­láin. „A szocialista munka­fegyelem és a gyári rend szi­lárdsága alapján, hazánk fel- szabadulásának 25. évforduló­ja alkalmából alkalmazom a Munka Törvénykönyve 55. paragrafusának 3. pontjában foglaltakat. Az 1969-ben ho­zott és a jelenleg is folya­matban levő fegyelmi hatá­rozatokat és eljárásokat fel­függesztem azokban az ese­tekben, ahol ezzel kellő ne­velőhatás várható.” A hirde­tést, amelyben ismertették a határozat további részleteit is, dr. Szemere Endre, a cu­korgyár igazgatója írta alá. Azóta már nemcsak azt döntötték el a gyár gazda­sági, párt- és szakszervezeti vezetői, hogy kik részesül­hetnek a házi „amnesztiá­ban”, hanem törölték is a korábbi büntetéseket, ösz- szcsen harmincnégy dolgozót érintett a cukorgyáriak kö­zül e határozat. Olyanokat, akiket kisebb-nagyobb fe­gyelmi vétségekért órabér­csökkentéssel, vagy nyereség­részesedés-elvonással bün­tettek. Az órabércsökkentést április 1-i hatállyal felfüg­gesztették, a nyereségrésze­sedés-elvonást hatálytalaní­tották, az összeget kifizették. Több mint tízezer forintot fi­zettek így ki az érintett dol­gozóknak. Dr. Szemere Endre, it gyár igazgatója elmondotta, hogy e döntést hosszas beszélgeté­sek előzték meg. A hazánk felszabadulásának negyed- százados jubileuma tisztele­tére „alkalmazott” paragrafus nagy felelősséget rótt a ve­zetőkre és az érintettekre egyaránt. Hiszen nemcsak pénzbeli „juttatásról" van szó, hanem sokkal többről: a dolgozókba vetett bizalom­ról. Mert egy ilyen jól ösz- szeszokott, kiváló eredmé­nyeket elérő kollektívában is akadnak olyanok, akik meg­bontják a munkafegyelmet, felborítják a rendet. Bünte­tésük megérdemelt. Am oly­kor élni kell más nevelőté­nyezőkkel is, élni kell a biza­lommal. Azzal, hogy megvál­toznak, hogy a bizalomra fe­gyelmezettséggel, jó munká­val felelnek. Bár még korai lenne e ha­tározat hatásáról, eredmé­nyéről beszélni, az mar biz­tos, hogy a dolgozók között nagy visszhangja volt. Nem­csak fogadkozások hangzot­tak el. Arra is van példa, hogy két, érintett dolgozó szinte megtáltosodott a mun­kában. to.t em nagylelkűségből, J (j nem nagyvonalúságból hozták ezt a szinte pél­da nélkül álló határozatot a gyár vezetői. Az üzemi lég­kör, a munkafegyelem to­vábbi javulását várják tőle — s egészen biztosan nem hiába. S e határozat szelle­mében döntötték el azt is, hogy felülvizsgálják a törzs- gárdatagságot. Az április 29-i ünnepségen, amikor megkapják az élüzem címet és a „szocialista munka gyá­ra” kitüntetést, öt dolgozó­nak adják vissza a törzsgár- dajelvényt.. Tizenhármán pe­dig, akik korábban fegyelmi vétség miatt nem kaphatták meg, most megkapják. A szerencsiek kezdeménye­zése jó példa. Méltó a gyár­hoz. S a dolgozók egészen biztosan bizalommal felelnek a bizalomra. Cs. A. Értesítjük a lakosságot, hogy folyó hó 23-án, a pcrcccsi út mentén. ERENYÖ ELEJÉN VEGYSZERES GYOMIRTÁST VÉGEZTÜNK KAROS IIATÄSA 21 NAPIG TART! A szakmunkások közül az esztergályos, a lakatos, az elektrolakatos, a villanysze­relő, a fúró és marós szak­mában dolgozók és a kőmű­vesek jelentkezését várják. A betanított munkások kö­zül a hegesztők, a kőműve­sek és az esztergályosok pá­lyázhatnak az NDK-ba indu­ló csoportba. Betanított fo­nónőnek 30 leány jelentkezé­sét fogadják el. Októberben,, Miskolcról összesen 177 fia-' tál indulhat ki a baráti or­szágba, három esztendőre. A kohászatból 46-an mehetnek dolgozni az NDK-ba. A fiatalok — akiknek a Miskolci városi Tanács V. B munkaügyi osztályához kell benyújtani jelentkezésüket — kémiai gyárban, dróthúzó­gépgyárban, építőipari kom­binátoknál és finorr"’echani- kai vállalatoknál dolgoznak majd. Kinttartózkodásuk alatt kötelező számukra a német nyelvtanfolyam, s módjuk lesz arra hogy szakmai tanfolyamokat vé­gezzenek. A szakmunkások átlag 600—700 márkát," a be­tanított , munkások 550—709 márkát kereshetnek. Az 1947—50 között született fiúk közül csak azok jelent­kezhetnek, akiket katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánítottak. Az 1951-ben születettek közül nem kap­nak felmentést a katonai szolgálat alól azok. akiknek gépjárművezetői jogosítvá­nyuk van. Ugyancsak nem fogadják el azoknak a fiata­loknak a jelentkezését, akik­nek műszerész, vagy elektro- technikusi végzettségük van. Ez Írtéit 25 év alatt Csütörtökön a SZOT kultu­rális osztályának és a Szak- szervezetek Elméleti Kutató Intézetének rendezésében a SZOT-iskolán megkezdődött a munkás-műveltség kérdé­seivel foglalkozó tudományos ülésszak. A kötet felszabadulásunk negyedszázados évfordulóján áttekintést ad arról, hogyan élt a hatalomra került dol­gozó nép — a munkásosz­tály vezetésével — azzal a történelmi lehetőséggel, ame­lyet a Szovjetunió hadseregé­nek a fasiszták felett aratott győzelme, s ezzel hazánk fel­szabadítása nyújtott számá­ra. Megmutatja, milyen lé­nyeges változások történtek az országban társadalmi, gazdasági, kulturális és kül­politikai téren. A kiadvány sok adattal, ténnyel alátámasztva tájé­koztatja a propagandistákat, a pártnapok és más rendez­vények előadóit, s mindazo­kat az olvasókat, akik össze­foglaló képet akarnak kapni az elmúlt negyedszázad tör­ténetének eseményeiről, arról, honnan indultunk el és hova érkeztünk a 25 év alatt. Az egyes fejezeteket Fe­kete Sándor, Tábori And­rás, Kiss Gy. János és Gár- dós Miklós írta, a kötetet Darvasi István szerkesztette. (Kossuth Könyvkiadó.) A Sárospatak és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet megvételre felaiáni 4 dl> lengyel vikendházat. A házak megtekinthetők Sárospatakon. Ar megegyezés szerint. Ügyintéző: Kiszely József osztályvezető. Tele­fon: Sárospatak 4«. Ma kezdődik a negyedik ifjúsági filmnapok Kőszegen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom