Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-24 / 95. szám
t űntek, i*/ü. április 24, fcürtlv-MAo Y AKOIOZ.MCJ o Bodroghaíom példája Ahol együtt fejlődik a közös és a háztáji gazdaság A sátoraljaújhelyi járás' tsz-elnökei a napokban a háztáji gazdaságok ügyében tanácskoztak a tanács mező- gazdasági osztályán. Megérett a téma az együttes megvitatásra. A korábbi eredetű rossz beidegződöttséget: hogy u háztájit nyilvánosan nem illik feszegetni — mielőbb mindenütt fel kell oldani. A párt által megfogalmazott alapelv egyértelműen kimondja, hogy a közös nagyüzem és a háztáji gazdaságok együtt képezik a termelőszövetkezeti szervezetet. Ami tisztázni való: hogyan lehet minél célszerűbben összehangolni a két ágazat fejlesztését. a kölcsönös érdekek teljes érvényesülése alapján. Nem mellékes A közgazdasági indokok nyilvánvalóak. Országos statisztikai adatok szerint a mezőgazdaságból származó nemzeti jövedelem jó harmadát a háztáji gazdaságok adják. Ezek az adott termelési szerkezetben nélkülözhetetlen kiegészítő szerepet töltenek be az árutermelésben, s nem lebecsülhető jövedelemforrásai a szövetkezeti családoknak. Például az újhelyi járásban a családi jövedelmek 30—35 százaléka származik a háztáji gazdaságokból. Nem mellékes az sem. hogy a háztájiban elsősorban azok találnak hasznos elfoglaltságot, akik objektív okokból, vagy egyáltalán nem, vagy csak nehezen tudnának beilleszkedni a közös gazdaság egyre kötöttebbé váló munkarendjébe. (Ilyenek a kisgyermekes anyák, vagy az cgyvégtében való munkát már nem bíró idősebbek, gyenge egészségűek.) Ismeretes az is, hogy a nagyüzemek célszerű profilírozásával elkerülhetetlenül velejár bizonyos mezőgazdasági munkák idényjellege, s emiatt a szövetkezet nem oldhatja meg valamennyi tagja egész évi teljes foglalkoztatását a közös gazdaságban. A háztájiba viszont jól beilleszthetők olyan termelési, tenyésztési ágak, amelyek épp a nagyüzemi holtidényben biztosítanak hasznos elfoglaltságot. A helyi kis piacok választékát is növelhetik — akár különlegességekkel is — a háztáji gazdaságokból. Gyakorlati érvek A járásban jó gyakorlati érvekkel szolgál már is a bod- roghalmi Szabad Föld Tsz arra, hogy ésszerűen megoldható együtt a szövetkezeti közös gazdaság erősítése és a háztáji gazdaságok lehetőségeinek kihasználása. Míg másutt általános jelenség, hogy a háztájiban csökken a Vetélkedő a járműjavítóban A MÁV miskolci Járműja- ító Üzemében nemrégiben1 ártották meg a hónapokkal zelőtt kezdődött szocialista irigádok szellemi vetélkedőének döntőjét, melyen az nduláskor negyvennél több irigád vett részt. A döntőié nyolc brigád jutott, merek tagjai hat óra hosszat etélkedtek pgymással, az lmúlt 25 év eredményeiből, . felszabadító harcokból, Lenn életéből összeállított öt- etes, érdekes témakörből. Az első helyre a kocsilaka- os Petus László Gagarin- irigádja került, a második lelyet a tervezők Lenin, a larmadikat pedig a villany- zerelők Kandó-brigádja sze- 'ezte meg, de valamennyi >rigád emléklapot kapott. Az izem igazgatója és szakszervezeti bizottsága által fel- íjánlott díjak értéke 13 ezer iOO forint volt tehenek száma, Bodroghal- mon 1965. óta 320-ról mostanáig 720-ra gyarapodott a szarvasmarha-állomány a házaknál, s ebből négyszáznál több a fejős tehén. De nemcsak a tejből pénzelnek az asszonyok. Tavaly 80 hízott bika is eladásra került a háztáji gazdaságokból. Novák József tsz-elnök fontosnak tartja megjegyezni azt is, hogy a szövetkezet a háztáji tehenek egészségével is törődik. A legutóbbi állatorvosi vizsgálat már csak néhány tuberkulózistól fertőzött tehenet talált a falusi istállókban. A szövetkezet anyagi áldozatot is vállal azért, hogy ne csak a nagyüzemi állománya legyen fertőzéstől mentes. Ezért a to- vábbtenyésztésre nem való teheneket megvásárolja a tagoktól, s elkülönített istállóban tartja ezt a selejtezésre szánt állományt. Helyettük teljesen egészséges üszők vásárlásához nyújt segítséget tagjainak. Magától értetődik, hogy takarmányjuttatással is hozzájárul a szövetkezet a háztáji jószágtartáshoz. Ki-ki a közös munkában való részvétele arányában kap abraknak való terményt, s részes kaszálással juthat hozzá a jószágának szükséges szálastakarmányhoz. Az állattenyésztés fejlesztésére a közös gazdaságban is nagy gondot fordítanak. Az idén befejezik a 314 férőhelyes tehenészet építését. A meglevő teheneken kívül 100-nál több a saját nevelésű, továbbtenyésztésre alkalmas üszőjük, ezenkívül már kinéztek vásárlásra ,35 vemhes üszőt Több lesz a hús A jobb húsellátás elősegítésérő nagy iramban gyarapítják sertésállományukat is. Az idén a közösből 1200 hízót értékesítenek. Lehetővé teszik ezenkívül a tagok bekapcsolódását is a jól jövedelmező sertéstenyésztésbe, hizlalásba. A fiatal házasok anyagi előrehaladását például azzal is támogatja a tsz, hogy akik igénylik, azoknak előhasi kocát juttat. Az értékét hízott sertéssel egyenlíthetik ki a tagok. Csupán az elmúlt hónapban 12 igénylő jelentkezett! A háztáji gazdaságok támogatása hasznos a közös nagyüzemnek is. A kecsegtető lehetőségek már nem egy fiatal szakmunkást vissza- vonzottak a faluba. Hátkai András hegesztő szakmunkás például Diósgyőrből jött haza. tavaly ősszel, amikor megnősült. A télen már elvégezte a traktoros iskolát. Most a javítóműhelyben, s a szántóföldön egyaránt hasznát látják. S otthon, az óljukban ott van már a szövetkezettől kapott koca. Csomós András, Vajda József hasonlóképp kalkulált, amikor hazajött. Lám, így lehet gyakorlatra váltani a kölcsönös anyagi érdekeltség elvét. Erre másutt is ugyanígy megvan a lehetőség. Bercez József A munka elismerése: sokszoros kitüntetés Ismét kiváló igazgatóság a Miskolci Területi Posta A MISKOLCI TERÜLETI POSTA sok éve kiváltó munkával hívta fel magára a figyelmet. Mintegy 450 posta- hivatal és az ehhez kapcsolódó kisegítő üzem 4 ezer 600 dolgozója dolgozik nap mint nap, hogy biztosítsa a lakosság ellátását. A levelek, csomagok, a pénz, a sok-sok telefon naponta jut el időre, órára, percre a város, a városok, községek lakóihoz, hiszen a Miskolchoz tartozó terület túlnőtt a megye határán. Az igazgatóság szakemberei sokat törődnek azzal is, hogy a napi sajtó, a folyóiratok hasonlóan időben az olvasók kezébe kerüljenek. Megismerkedtem András- sy Aladárral, a Miskolci Postaigazgatóság vezetőjével, aki mintegy hét esztendeje vette át ennek a hivatalnak a vezetését^ Munkájáról, feladatáról, annak sokoldalúságáról szinte nem is lehetne röviden írni, hiszen ha figyelembe vesszük a hozzátartozó hivatalokat, a hivatalokban dolgozók létszámát, már aligha szükséges a kommentár. Beszéljenek helyette a számok. Az igazgatóság az elmúlt hét esztendőben hat alkalommal nyerte el a kiváló igazgatóság címet és egy alkalommal a szocialista munkaverseny nálunk ismert legmagasabb kitüntetését, a Minisztertanács és SZOT vándorzászlaját. Felismerte az igazgatóság vezetősége és valamennyi dolgozója, hogy nagy erő rejlik a szocialista munkaversenyben, a dolgozók kevés kivétellel a lehető legaktívabban vettek részt a munkában. Nos, íme néhány adat. Az 1969. évi munkaversenyben elért eredmények alapján élüzem címet nyert az Eger, Gyöngyös 1-es számú postahivatal, a hálózat- építő üzem és a Heves megyei távközlési üzem. Élenjáró hivatal címet kapott nyolc postahivatal, kiváló dolgozó kitüntetésben és kétheti átlagkeresetének megfelelő jutalomban részesült 165 dolgozó. Számos brigád nyerte el a szocialista címet a területen. Semmiképpen sem férhet kétség ahhoz, hogy a kollektíva megérdemelte a kitüntetést. Csupán egyetlen példát említenénk a helytállásról. 1969. december elején Borsod megye északi részében a távbeszélő hálózatban tömegzavar következett be. Nagyságára jellemző, hogy a vihar és a jegesedés hatására a távbeszélő hálózatban 250 oszlop megdőlt, 150 kitört. 35 úgynevezett helyközi irányon az orkán hatására a vezetékek összeakadtak: 84 helyközi áramkör vált használhatatlanná. Noha segített a Debreceni Postaigazgatóság, a helyiek közül is mintegy 160-an vettek részt a zavar gyors elhárításában. A helyreállítást rekordidő alatt végezték el, az ebben részt vett valamennyi munkást elismerés és dicséret illeti SOKOLDALÜ. ÉS KITŰNŐ feladatot oldott meg az elmúlt esztendőben a Miskolci Területi Postaigazgatóság. Méltó a kitüntetésre, méltó a területhez tartozó lakosság elismerésére. Cs. E. Illetéktelen ügyintézés Mi lenne az újságíró feladata? Újságot írni. Mit csinál az újságíró, munkaidejének jó részében? Ügyeket intéz. Megyei lapunk az elmúlt huszonöt év alatt vitathatatlanul szerzett magának olyan tekintélyt, hogy „lökést” tud adni egy-egy, a bürokrácia útvesztőiben elakadt ügynek. Ennek a jelenségnek feltétlenül örülünk. Ha nem értünk volna cl soha eredményt, az olvasók nem keresnének fel minket olyan gyakran, nem kérnék segítségünket. Mégsem tudunk háborítatlanul örülni. Mi magunk kérdezzük legtöbbször, miért van rá szükség, hogy a nagy apparátussal dolgozó ügyintéző szerveken kívül a szerkesztőség viszonylag kis kollektívája jó néhány tagjának is „be kelljen segítenie"? A napokban fiatal házaspár keresett fel. — Lakásügy — mondották már előre, bocsánatkérően, tudván, hogy ezzel igazán nem szívesen foglalkozunk, hiszen nem tudunk segíteni. De ha már itt vannak, meg kell hallgatni őket. Fél óra elteltével kitűnt, hogy a panasz oka voltaképpen nem is a lakásügy, hanem annak a hivatalnoknak a magatartása, hangneme, aki az üggyel foglalkozik. A szóban forgó hivatalnokkal kapcsolatban ezt mondotta vezetője: — naponta soksok ilyen ügyet kellene meghallgatnia. Nem csoda, ha elfogy a türelme, ha ingerült. Más se lenne jobb az ő helyében. Ha elfogadjuk ezt a mentséget, hová jutunk? Oda, hogy a dolgozó beles az ajtórésen megtudakolni, milyen hangulata van éppen ma annak a hivatalnoknak, akit ő — mint egy a dolgozó népből — azért állított arra a posztra, hogy ügyes-bajos dolgait elintézze. Ha jó kedve van a hivatalnoknak, bemegy. Ha morózus. visszahúzódik, s halkan becsukja az ajtót. Persze, az is előfordulhat, hogy' a hivatalnok gyorsan morddá válik, mikor az ügyfelet meglátja, s akkor az ügyfél mégiscsak rosszul taktikázott. Nem jól van ez így. Ha. valaki elfárad az ügyfelekkel való foglalkozásban, vezessenek be olyan rendszert, hogy váltsák egymást. Az ügyfél, amikor bekopogtat a maga bajával, először és csak abban a pillanatban beszél az ügyintézővel. Nem érdekelheti az, hogy ő már a tizedik. Ű az első, s ha végre bejut, megkívánhatja, hogy ráfigyeljenek. Nehéz az ügyintézők dolga. Bírálni a legkönnyebb — mondogatták már nem egyszer ezzel kapcsolatban —, de jöjjenek ide, és csinálják! Minden munka nehéz, amit odaadással, felelősséggel végeznek. Nehéz a buszsofőrnek nyolc-tíz órán át figyelni a forgalomra. Nehéz a bányásznak a föld gyomrában, nehéz a kohásznak a hőséget okádó kemencék előtt és sok nehéz, testet, ■ idegeket igénybe vevő munka van még. Elvétve, de akad olyan eset: először minket keres fel az, akinek valamilyen elintézni valója van, s megtudakolja, hol és hogyan kezdjen hozzá. Ez a ritkább. A többség akkor jön a szerkesztőségbe, amatőr már annyira belebonymlódott a dolgokba, hogy egyedül nem jut tovább. Egyszerűnek látszó telekkönyvi átírás. Egy éve lassan, hogy elvállalta az 1. számú ügyvédi munkaközösség. Ha az illető kivesz egy hét szabadságot, maga is elintézheti az átírást — sajnos, csak úgy, mert munka mellett lehetetlen! —, de kifizette inkább azt a néhány száz forintot az ügyvédnek, gondolván, így hamarabb megy. Tévedett. Hozzánk fordult. Telefon a munkaközösségbe, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy 1969. szeptember eleje óta hever az ügy a földhivatalban. Öle már nem tudnak mit csinálni Csináljunk valamit. Mit tesz az újságíró? Beáll az ügyintéző láncolatba. Már csak dühös indulatból is. A földhivatal megfelelően elcsodálkozik a dolgon, s ígéri, utánanéz. Soroljuk tovább az ingatlankezelői, a gázszerelési és egyéb ügyeket? Hosszú lenne a felsorolás. Miért került a legtöbb hozzánk? Azért, mert oly sokszor elfogj' a türelme annak, akinek intézkedési, kivizsgálási, döntési joga lenne. Lehet" persze állítani az íróasztal másik oldaláról is, hogy az ügyfél sem angyal. Kiabál, goromba, s nem egyszer az említett bútordarab felborításával fenyegetőzik. Nem vitás, van ilyen. Sőt, olyan is volt nem egj'szer, hogy az a goromba ügyfél bejött hozzánk, s maga sorolta el, hogyan ragadtatta el magát a hivatalban. Egyben elmondotta ügymenete történetének hosszú históriáját is, amely őt ilyen idegállapotba juttatta. Az újságíró nem leli örömét benne, hogy panaszok miatt hadakozik. De bezárhatjuk-e ajtainkat a dolgozók előtt? Nem, ezt egy kommunista lap szerkesztősége semmiképpen sem teheti meg. Ezután is felvesz- szük a telefont, hogy érdeklődjünk, kérjünk, ezután is elmegyünk a hivatalokba, hogy valakinek elakadt ügyét segítsünk kibillenteni a holtpontról. Tesszük ezt mindaddig, míg a szükség úgy kívánja. Megpróbálunk örömet találni abban is, ha valami elintéződik, s nem születik cikk belőle. Csak égj' vált ki keserűséget. Amikor a dolgozó utána megkérdezi: — Tessék mondani. mivel tartozom? Ha egyszer sikerülne njro- ! mára jutni, hogy a hivatalok 1 útvesztőjében oly sokáig tévelygő ügyiéi szótárába hol és mikor került be ez a fogalom! .., Adamovlcs Ilona Győii-kapu, dél Az épületek „alaprajza", ahogy Magyar József gépkezelő látja toronydarujából. Foto: Laczó József. Irgalmas javaslat avagy: dr. Euthanasius esete BIZONYOS dr. Hugh Graj' munkáspárti képviselő állt elő azzal a „könyörtelenül irgalmas” javaslattal, hogy törvényesen engedélyezzék Angliában az euthanasiát — az irgalomból elkövetett gyilkosságot, ha a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő maga kéri orvosaitól. A javaslat, amelyet a brit alsóházban adtak elő, etikai abszurdum. De még lehetetlenebb, egyben embertelenebb, felháborítóan részvétlen az indoklása. Dr. Euthanasius arra hivatkozik: az élet és a halál között választani — mindenkinek magánügye. A választás — folj"- tatja nem minden cinizmus nélkül — ma a kezelőorvostól függ, aki természetesen mindig a lehető leggondosabban kezeli betegeit, de mindig saját megítélése szerint. A folytatás még furcsább. — Teljesen helytelen — magyarázza dr. Gray —, hogy annak, aki az euthanasia mellett van, vagy éppen ellene, lehetetlenné tegyük a választást, és az orvos akaratának rendeljük alá a sorsát. A személyi szabadság elvével összhangban, az élet és halál közti választásnak is az egyén magán- üg.vének kell lennie. Személyi szabadság? Soha ily élesen nem mutatták meg az egzisztencialista filozófia egj'éniségszemléletének, anarchista szabadságfogalmának alapvetően amorális voltát. Az életben maradókkal ki törődik? Ez a legelemibb etikai igazság: az ember emberek között, emberekkel egvütt. embereket segítve és emberek segítségével él. Halála*éppúgv felelősség a többiek előtt, mint élete. A szabadság e felelősség tudatos, következetes vállalása, s nem tagadása. A BRIT alsóház dr. Gray javaslatát szavazás nélkül, egyszerű kézfölemeléssel elvetette. PPL
