Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-24 / 95. szám

t űntek, i*/ü. április 24, fcürtlv-MAo Y AKOIOZ.MCJ o Bodroghaíom példája Ahol együtt fejlődik a közös és a háztáji gazdaság A sátoraljaújhelyi járás' tsz-elnökei a napokban a ház­táji gazdaságok ügyében ta­nácskoztak a tanács mező- gazdasági osztályán. Meg­érett a téma az együttes meg­vitatásra. A korábbi eredetű rossz beidegződöttséget: hogy u háztájit nyilvánosan nem illik feszegetni — mielőbb mindenütt fel kell oldani. A párt által megfogalmazott alapelv egyértelműen ki­mondja, hogy a közös nagy­üzem és a háztáji gazdasá­gok együtt képezik a termelő­szövetkezeti szervezetet. Ami tisztázni való: hogyan lehet minél célszerűbben össze­hangolni a két ágazat fej­lesztését. a kölcsönös érde­kek teljes érvényesülése alapján. Nem mellékes A közgazdasági indokok nyilvánvalóak. Országos sta­tisztikai adatok szerint a me­zőgazdaságból származó nem­zeti jövedelem jó harmadát a háztáji gazdaságok adják. Ezek az adott termelési szer­kezetben nélkülözhetetlen ki­egészítő szerepet töltenek be az árutermelésben, s nem le­becsülhető jövedelemforrásai a szövetkezeti családoknak. Például az újhelyi járásban a családi jövedelmek 30—35 százaléka származik a háztá­ji gazdaságokból. Nem mellékes az sem. hogy a háztájiban elsősorban azok találnak hasznos elfoglaltsá­got, akik objektív okokból, vagy egyáltalán nem, vagy csak nehezen tudnának be­illeszkedni a közös gazdaság egyre kötöttebbé váló mun­karendjébe. (Ilyenek a kis­gyermekes anyák, vagy az cgyvégtében való munkát már nem bíró idősebbek, gyenge egészségűek.) Ismere­tes az is, hogy a nagyüzemek célszerű profilírozásával el­kerülhetetlenül velejár bizo­nyos mezőgazdasági munkák idényjellege, s emiatt a szö­vetkezet nem oldhatja meg valamennyi tagja egész évi teljes foglalkoztatását a kö­zös gazdaságban. A háztájiba viszont jól beilleszthetők olyan termelési, tenyésztési ágak, amelyek épp a nagy­üzemi holtidényben biztosí­tanak hasznos elfoglaltságot. A helyi kis piacok választé­kát is növelhetik — akár kü­lönlegességekkel is — a ház­táji gazdaságokból. Gyakorlati érvek A járásban jó gyakorlati érvekkel szolgál már is a bod- roghalmi Szabad Föld Tsz ar­ra, hogy ésszerűen megold­ható együtt a szövetkezeti közös gazdaság erősítése és a háztáji gazdaságok lehetősé­geinek kihasználása. Míg másutt általános jelenség, hogy a háztájiban csökken a Vetélkedő a járműjavítóban A MÁV miskolci Járműja- ító Üzemében nemrégiben1 ártották meg a hónapokkal zelőtt kezdődött szocialista irigádok szellemi vetélkedő­ének döntőjét, melyen az nduláskor negyvennél több irigád vett részt. A döntő­ié nyolc brigád jutott, me­rek tagjai hat óra hosszat etélkedtek pgymással, az lmúlt 25 év eredményeiből, . felszabadító harcokból, Le­nn életéből összeállított öt- etes, érdekes témakörből. Az első helyre a kocsilaka- os Petus László Gagarin- irigádja került, a második lelyet a tervezők Lenin, a larmadikat pedig a villany- zerelők Kandó-brigádja sze- 'ezte meg, de valamennyi >rigád emléklapot kapott. Az izem igazgatója és szakszer­vezeti bizottsága által fel- íjánlott díjak értéke 13 ezer iOO forint volt tehenek száma, Bodroghal- mon 1965. óta 320-ról mos­tanáig 720-ra gyarapodott a szarvasmarha-állomány a há­zaknál, s ebből négyszáznál több a fejős tehén. De nem­csak a tejből pénzelnek az asszonyok. Tavaly 80 hízott bika is eladásra került a ház­táji gazdaságokból. Novák József tsz-elnök fontosnak tartja megjegyezni azt is, hogy a szövetkezet a háztáji tehenek egészségével is törődik. A legutóbbi állat­orvosi vizsgálat már csak né­hány tuberkulózistól fertő­zött tehenet talált a falusi is­tállókban. A szövetkezet anyagi áldozatot is vállal azért, hogy ne csak a nagy­üzemi állománya legyen fer­tőzéstől mentes. Ezért a to- vábbtenyésztésre nem való teheneket megvásárolja a ta­goktól, s elkülönített istálló­ban tartja ezt a selejtezésre szánt állományt. Helyettük teljesen egészséges üszők vá­sárlásához nyújt segítséget tagjainak. Magától értetődik, hogy takarmányjuttatással is hoz­zájárul a szövetkezet a ház­táji jószágtartáshoz. Ki-ki a közös munkában való rész­vétele arányában kap abrak­nak való terményt, s részes kaszálással juthat hozzá a jó­szágának szükséges szálas­takarmányhoz. Az állattenyésztés fejlesz­tésére a közös gazdaságban is nagy gondot fordítanak. Az idén befejezik a 314 férőhe­lyes tehenészet építését. A meglevő teheneken kívül 100-nál több a saját nevelé­sű, továbbtenyésztésre alkal­mas üszőjük, ezenkívül már kinéztek vásárlásra ,35 vem­hes üszőt Több lesz a hús A jobb húsellátás elősegí­tésérő nagy iramban gyara­pítják sertésállományukat is. Az idén a közösből 1200 hí­zót értékesítenek. Lehetővé teszik ezenkívül a tagok be­kapcsolódását is a jól jöve­delmező sertéstenyésztésbe, hizlalásba. A fiatal házasok anyagi előrehaladását például azzal is támogatja a tsz, hogy akik igénylik, azoknak előhasi kocát juttat. Az ér­tékét hízott sertéssel egyen­líthetik ki a tagok. Csupán az elmúlt hónapban 12 igény­lő jelentkezett! A háztáji gazdaságok tá­mogatása hasznos a közös nagyüzemnek is. A kecsegte­tő lehetőségek már nem egy fiatal szakmunkást vissza- vonzottak a faluba. Hátkai András hegesztő szakmunkás például Diósgyőrből jött ha­za. tavaly ősszel, amikor megnősült. A télen már el­végezte a traktoros iskolát. Most a javítóműhelyben, s a szántóföldön egyaránt hasz­nát látják. S otthon, az óljuk­ban ott van már a szövet­kezettől kapott koca. Csomós András, Vajda József ha­sonlóképp kalkulált, amikor hazajött. Lám, így lehet gyakorlat­ra váltani a kölcsönös anya­gi érdekeltség elvét. Erre másutt is ugyanígy megvan a lehetőség. Bercez József A munka elismerése: sokszoros kitüntetés Ismét kiváló igazgatóság a Miskolci Területi Posta A MISKOLCI TERÜLETI POSTA sok éve kiváltó mun­kával hívta fel magára a fi­gyelmet. Mintegy 450 posta- hivatal és az ehhez kapcso­lódó kisegítő üzem 4 ezer 600 dolgozója dolgozik nap mint nap, hogy biztosítsa a lakos­ság ellátását. A levelek, cso­magok, a pénz, a sok-sok te­lefon naponta jut el időre, órára, percre a város, a vá­rosok, községek lakóihoz, hi­szen a Miskolchoz tartozó te­rület túlnőtt a megye hatá­rán. Az igazgatóság szakem­berei sokat törődnek azzal is, hogy a napi sajtó, a fo­lyóiratok hasonlóan időben az olvasók kezébe kerülje­nek. Megismerkedtem András- sy Aladárral, a Miskolci Postaigazgatóság vezetőjével, aki mintegy hét esztendeje vette át ennek a hivatalnak a vezetését^ Munkájáról, fel­adatáról, annak sokoldalúsá­gáról szinte nem is lehetne röviden írni, hiszen ha fi­gyelembe vesszük a hozzá­tartozó hivatalokat, a hivata­lokban dolgozók létszámát, már aligha szükséges a kom­mentár. Beszéljenek helyette a számok. Az igazgatóság az elmúlt hét esztendőben hat alkalommal nyerte el a ki­váló igazgatóság címet és egy alkalommal a szocialista munkaverseny nálunk ismert legmagasabb kitüntetését, a Minisztertanács és SZOT vándorzászlaját. Felismerte az igazgatóság vezetősége és valamennyi dolgozója, hogy nagy erő rej­lik a szocialista munkaver­senyben, a dolgozók kevés kivétellel a lehető legaktí­vabban vettek részt a mun­kában. Nos, íme néhány adat. Az 1969. évi munkaver­senyben elért eredmények alapján élüzem címet nyert az Eger, Gyöngyös 1-es szá­mú postahivatal, a hálózat- építő üzem és a Heves me­gyei távközlési üzem. Élen­járó hivatal címet kapott nyolc postahivatal, kiváló dolgozó kitüntetésben és kétheti átlagkeresetének meg­felelő jutalomban részesült 165 dolgozó. Számos brigád nyerte el a szocialista címet a területen. Semmiképpen sem férhet kétség ahhoz, hogy a kollek­tíva megérdemelte a kitün­tetést. Csupán egyetlen pél­dát említenénk a helytállás­ról. 1969. december elején Borsod megye északi részé­ben a távbeszélő hálózatban tömegzavar következett be. Nagyságára jellemző, hogy a vihar és a jegesedés hatá­sára a távbeszélő hálózatban 250 oszlop megdőlt, 150 ki­tört. 35 úgynevezett helyközi irányon az orkán hatására a vezetékek összeakadtak: 84 helyközi áramkör vált hasz­nálhatatlanná. Noha segített a Debreceni Postaigazgató­ság, a helyiek közül is mint­egy 160-an vettek részt a za­var gyors elhárításában. A helyreállítást rekordidő alatt végezték el, az ebben részt vett valamennyi munkást el­ismerés és dicséret illeti SOKOLDALÜ. ÉS KITŰ­NŐ feladatot oldott meg az elmúlt esztendőben a Mis­kolci Területi Postaigazgató­ság. Méltó a kitüntetésre, méltó a területhez tartozó la­kosság elismerésére. Cs. E. Illetéktelen ügyintézés Mi lenne az újságíró fel­adata? Újságot írni. Mit csinál az újságíró, munkaidejének jó részében? Ügyeket intéz. Megyei lapunk az elmúlt huszonöt év alatt vitathatat­lanul szerzett magának olyan tekintélyt, hogy „lökést” tud adni egy-egy, a bürokrácia útvesztőiben elakadt ügynek. Ennek a jelenségnek feltét­lenül örülünk. Ha nem ér­tünk volna cl soha ered­ményt, az olvasók nem ke­resnének fel minket olyan gyakran, nem kérnék segítsé­günket. Mégsem tudunk háborítat­lanul örülni. Mi magunk kérdezzük legtöbbször, miért van rá szükség, hogy a nagy apparátussal dolgozó ügyin­téző szerveken kívül a szer­kesztőség viszonylag kis kol­lektívája jó néhány tagjának is „be kelljen segítenie"? A napokban fiatal házas­pár keresett fel. — Lakás­ügy — mondották már előre, bocsánatkérően, tudván, hogy ezzel igazán nem szívesen foglalkozunk, hiszen nem tu­dunk segíteni. De ha már itt vannak, meg kell hallgatni őket. Fél óra elteltével kitűnt, hogy a panasz oka voltakép­pen nem is a lakásügy, ha­nem annak a hivatalnoknak a magatartása, hangneme, aki az üggyel foglalkozik. A szóban forgó hivatalnok­kal kapcsolatban ezt mondot­ta vezetője: — naponta sok­sok ilyen ügyet kellene meg­hallgatnia. Nem csoda, ha el­fogy a türelme, ha ingerült. Más se lenne jobb az ő he­lyében. Ha elfogadjuk ezt a ment­séget, hová jutunk? Oda, hogy a dolgozó beles az ajtó­résen megtudakolni, milyen hangulata van éppen ma annak a hivatalnoknak, akit ő — mint egy a dolgozó nép­ből — azért állított arra a posztra, hogy ügyes-bajos dolgait elintézze. Ha jó ked­ve van a hivatalnoknak, be­megy. Ha morózus. visszahú­zódik, s halkan becsukja az ajtót. Persze, az is előfordul­hat, hogy' a hivatalnok gyor­san morddá válik, mikor az ügyfelet meglátja, s akkor az ügyfél mégiscsak rosszul taktikázott. Nem jól van ez így. Ha. va­laki elfárad az ügyfelekkel való foglalkozásban, vezesse­nek be olyan rendszert, hogy váltsák egymást. Az ügyfél, amikor bekopogtat a maga bajával, először és csak ab­ban a pillanatban beszél az ügyintézővel. Nem érdekel­heti az, hogy ő már a tize­dik. Ű az első, s ha végre be­jut, megkívánhatja, hogy rá­figyeljenek. Nehéz az ügyintézők dol­ga. Bírálni a legkönnyebb — mondogatták már nem egy­szer ezzel kapcsolatban —, de jöjjenek ide, és csinálják! Minden munka nehéz, amit odaadással, felelősséggel vé­geznek. Nehéz a buszsofőr­nek nyolc-tíz órán át figyel­ni a forgalomra. Nehéz a bá­nyásznak a föld gyomrában, nehéz a kohásznak a hősé­get okádó kemencék előtt és sok nehéz, testet, ■ idegeket igénybe vevő munka van még. Elvétve, de akad olyan eset: először minket keres fel az, akinek valamilyen el­intézni valója van, s megtu­dakolja, hol és hogyan kezd­jen hozzá. Ez a ritkább. A többség akkor jön a szer­kesztőségbe, amatőr már annyira belebonymlódott a dolgokba, hogy egyedül nem jut tovább. Egyszerűnek látszó telek­könyvi átírás. Egy éve las­san, hogy elvállalta az 1. szá­mú ügyvédi munkaközösség. Ha az illető kivesz egy hét szabadságot, maga is elintéz­heti az átírást — sajnos, csak úgy, mert munka mellett le­hetetlen! —, de kifizette in­kább azt a néhány száz fo­rintot az ügyvédnek, gondol­ván, így hamarabb megy. Té­vedett. Hozzánk fordult. Te­lefon a munkaközösségbe, ahonnan azt a választ kap­tuk, hogy 1969. szeptember eleje óta hever az ügy a föld­hivatalban. Öle már nem tud­nak mit csinálni Csináljunk valamit. Mit tesz az újságíró? Beáll az ügyintéző lánco­latba. Már csak dühös indu­latból is. A földhivatal meg­felelően elcsodálkozik a dol­gon, s ígéri, utánanéz. Soroljuk tovább az ingat­lankezelői, a gázszerelési és egyéb ügyeket? Hosszú len­ne a felsorolás. Miért került a legtöbb hozzánk? Azért, mert oly sokszor elfogj' a tü­relme annak, akinek intéz­kedési, kivizsgálási, döntési joga lenne. Lehet" persze állítani az íróasztal másik oldaláról is, hogy az ügyfél sem angyal. Kiabál, goromba, s nem egy­szer az említett bútordarab felborításával fenyegetőzik. Nem vitás, van ilyen. Sőt, olyan is volt nem egj'szer, hogy az a goromba ügyfél bejött hozzánk, s maga sorol­ta el, hogyan ragadtatta el magát a hivatalban. Egyben elmondotta ügymenete törté­netének hosszú históriáját is, amely őt ilyen idegállapotba juttatta. Az újságíró nem leli örö­mét benne, hogy panaszok miatt hadakozik. De bezár­hatjuk-e ajtainkat a dolgo­zók előtt? Nem, ezt egy kommunista lap szerkesztő­sége semmiképpen sem te­heti meg. Ezután is felvesz- szük a telefont, hogy érdek­lődjünk, kérjünk, ezután is elmegyünk a hivatalokba, hogy valakinek elakadt ügyét segítsünk kibillenteni a holt­pontról. Tesszük ezt mind­addig, míg a szükség úgy kí­vánja. Megpróbálunk örömet találni abban is, ha valami elintéződik, s nem születik cikk belőle. Csak égj' vált ki keserűséget. Amikor a dolgo­zó utána megkérdezi: — Tes­sék mondani. mivel tarto­zom? Ha egyszer sikerülne njro- ! mára jutni, hogy a hivatalok 1 útvesztőjében oly sokáig té­velygő ügyiéi szótárába hol és mikor került be ez a foga­lom! .., Adamovlcs Ilona Győii-kapu, dél Az épületek „alaprajza", ahogy Magyar József gépkezelő látja toronydarujából. Foto: Laczó József. Irgalmas javaslat avagy: dr. Euthanasius esete BIZONYOS dr. Hugh Graj' munkáspárti képviselő állt elő azzal a „könyörtelenül irgalmas” javaslattal, hogy törvénye­sen engedélyezzék Angliában az euthanasiát — az irgalom­ból elkövetett gyilkosságot, ha a gyógyíthatatlan betegség­ben szenvedő maga kéri orvosaitól. A javaslat, amelyet a brit alsóházban adtak elő, etikai abszurdum. De még lehetetlenebb, egyben embertelenebb, felháborítóan részvétlen az indoklása. Dr. Euthanasius arra hivatkozik: az élet és a halál között választani — mindenkinek magánügye. A választás — folj"- tatja nem minden cinizmus nélkül — ma a kezelőorvostól függ, aki természetesen mindig a lehető leggondosabban ke­zeli betegeit, de mindig saját megítélése szerint. A folytatás még furcsább. — Teljesen helytelen — magyarázza dr. Gray —, hogy annak, aki az euthanasia mellett van, vagy éppen ellene, le­hetetlenné tegyük a választást, és az orvos akaratának ren­deljük alá a sorsát. A személyi szabadság elvével összhang­ban, az élet és halál közti választásnak is az egyén magán- üg.vének kell lennie. Személyi szabadság? Soha ily élesen nem mutatták meg az egzisztencialista filozófia egj'éniségszemléletének, anar­chista szabadságfogalmának alapvetően amorális voltát. Az életben maradókkal ki törődik? Ez a legelemibb etikai igaz­ság: az ember emberek között, emberekkel egvütt. embere­ket segítve és emberek segítségével él. Halála*éppúgv fele­lősség a többiek előtt, mint élete. A szabadság e felelősség tudatos, következetes vállalása, s nem tagadása. A BRIT alsóház dr. Gray javaslatát szavazás nélkül, egyszerű kézfölemeléssel elvetette. PPL

Next

/
Oldalképek
Tartalom