Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-24 / 95. szám

Péntek, 1970. április 24. ÉSZAK* MAGYARORSZÁG 3 Leül is i pirt Lenint “ valóság fi­gyelmes tanul­mányozása a századforduló idején elvezette ahhoz a kö­vetkeztetéshez, hogy bekö­szöntött az imperializmus és a proletárforradalmak kor­szaka. Ebből az elemzésből következtek alapvető megál­lapításai, nevezetesen egy olyan típusú forradalmi mar­xista párt létrehozásának szükségességéről, amely az osztályharc új feltételei kö­zött győzelemre tudja vinni a munkásosztályt és szövet­ségeseit. A kommunista pártokat a társadalmi fejlődés objektív szükségletei hívták életre, de .nem spontán. Lenin neve el­választhatatlan attól a párt­tól, amelyet az ő vezetésével teremtettek meg, s amelynek harcát Oroszországban ő ve­zette a proletariátus hata­lomra jutásáért, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom győzelméért. A XIX. század végén, a XX. század elején a nemzet­közi forradalmi mozgalom központja Oroszországba te­vődött át. Itt váltak a leg­élesebbé a társadalmi ellen­tétek. Ipari fellendülés kö­vetkezett be, kialakult a nagyipari proletariátus. Oroszország forradalom előtt állott. Lenin mélyrehatóan is­merte a marxizmust és ki­válóan értett hozzá, hogy azt az orosz viszonyokra alkal­mazza. Kiváló szervező volt. Szilárdan hitt a munkások ügyének legyőzhetetlenségé­ben. Mindez a munkások, a dolgozó tömeged elismert ve­zetőjévé tette. Tevékenységé­nek kezdete egybeesett a munkás-tömegmozgalom fel­lendülésének kezdetével, a munkások szocialista szervez­kedésének felgyorsulásával. Felismerte: a proletariátus­nak, hogy betölthesse törté­nelmi szerepét, hogy szem­beszállhasson a cári önkény­uralommal, önálló forradal­mi munkáspártra van szük­sége. Egy ilyen párt meg­alakítását tűzte ki feladatul: Adjatok nekünk egy forra­dalmárokból álló szervezetet, és kifordítjuk sarkából Oroszországot I” Lenin e sza­vakkal érzékeltette a forra­dalmi párt jelentőségét. Előbb azonban véget kellett vetni az eszmei és szerveze­ti zűrzavarnak. Az oroszor­szági munkásmozgalomban is — mint a nyugat-európai­ban — létrejött az opportu­nista, revizionista áramlat, amelynek képviselői tagad­ták a forradalmi utat, a centralizált és fegyelmezett párt szükségességét, lebecsül­ték az elméletet, s általában a politikai mozgalmat. Azt állították, hogy a pártnak nem kell tudatosan irányí­tani a mozgalmat, ki kell várni, míg a proletariátus maga jut el a szocializmus­hoz (ösztönösség-elmélet). A ívirt létrehozásában tx Jltl* l óriási szerepet játszott Lenin Mi a teendő? című műve. Ebben részlete­sen kifejtette és megindokol­ta a marxista proletár párt ideológiai alapját és felépí­tésének tervét. Ennek a pártnak forradalmi, harcos, új típusú pártnak kellett len­ni, mely a társadalom forra­dalmi átalakítását, a mun­kásosztály hatalomra jutását tűzi ki célul, a proletár inter­nacionalizmus elve alapján állva. Nyugat-Európában már jó­val az oroszországi proletár­párt megalakulása előtt lé­teztek munkáspártok, azon­ban ezek nem voltak alkal­masak a forradalmi harcra, mert megbékéltek az oppor­tunistákkal, akik fokozatosan vezető szerephez jutottak ezekben a pártokban. Az op­portunisták azt bizonygatták, hogy a kizsákmányolásnak véget lehet vetni a szocialis­ta forradalom, proletárdikta­túra nélkül is, és enélkül is el lehet jutni a szocializmus­ba Ez. tétlenségre kárhoztat­ta ' a munkásokat. A oppor­tunisták revízió alá vették a marxizmust, megfosztották forradalmi lényegétől, meg­alkuvók voltak, a burzsoázia .segítőtársa inak, ügynökeinek szerepét töltötték be. Lenin egészen másféle, va­lóban forradalmi proletár­pártot gondolt el, amely képes ' megszervezni és forradalom­ra vezetni az orosz mun­kásosztályt. De ehhez egysé­ges, központosított pártra volt szükség, meg kellett te­remteni a munkásmozgalom ideológiai és szervezeti egy­ségét, a pártot fel kellett vér­tezni az élenjáró forradalmi elmélettel. Ahhoz, hogy a párt a munkásmozgalom élé­re állhasson, vezető erejévé váljék, a párt a forradalmi elméletet beviszi a munkás- mozgalomba, ezzel szocialis­ta tudatosságot ad a mozga­lomnak. Ezt fejezi ki immár szállóigévé vált megállapí­tása: „Forradalmi elmélet nélkül nem lehet forradalmi mozgalom sem.’’ Lenin nem tagadja a gaz­dasági harc jelentőségét, de rámutat, hogy csupán gazda­sági harccal a munkásosz­tály nem éri el végcélját, ezért az osztályharc fő for­mája a politikai harc. Lenin elgondolása a párt felépítésének tervével kapcsolatosan az volt, hogy annak két részből kell áll­nia: a magukat teljesen a forradalomnak szentelő hiva­tásos forradalmárok szűk kö­réből, és a helyi pártszerve­zetek széles körű hálózatá­ból. a nagyszámú párttag­ságból, amely egy országos forradalmi lap körül alakul ki. Elsőrendű fontosságot tu­lajdonított annak, hogy a párt harcos, forradalmi, tu­dományos programmal le­gyen felvértezve. Ez volt ak­kor a világon az egyetlen pártprogram, mely a prole­tárpárt fő feladataként a proletárdiktatúráért vívott harcot jelölte meg. Egységes harcos pártot akart teremte­ni, amelynek minden egyes tagja aktívan részt vesz a forradalmi harcban, és alá­veti magát a pártfegyelem­nek. Ezért azon az álláspon­ton volt. hogy párttag az le­het, aki elismeri a párt prog­ramját, tagdíjat fizet és vala­melyik pártszervezethez tar­tozik, részt vesz annak mun­kájában. Ez a lenini fogal­mazás megnehezítette, hogy ingatag elemek férkőzzenek a pártba, s lehetővé tette a szervezett és fegyelmezett párt létrehozását. Leninnek meg kellett vív­ni harcát az „ökonomisták” helyébe lépő mensevikekkel is. E feladatot végezte el Egy lépés előre, két lépés hát­ra című művében, amelyben kidolgozta az új típusú mar­xista párt tevékenységének legfontosabb elveit, a párt- élet lenini normáit. Azt ta­nította, hogy a párt a nntnkás- osztály része, élenjáró tuda­tos osztaga, élcsapata. Kifej­tette: o pártnak állandóan gondoskodni kell róla, hogy megszilárdítsa, megsokszo­rozza kapcsolatait a töme­gekkel: a kommunista pár­tok szervezeti felépítésének és működésének vezérelve a demokratikus centralizmus, mely biztosítja az egységes pártfegyelem, a pártegység legszigorúbb betartását, a pártdemokrácia érvényesülé­sét, a kollektív vezetést, a kritika és önkritika légkörét, fejlesztését. A demokratikus centraliz­mus elve a párt szervezeté­re vonatkozó lenini elvek ge­rince. Ez biztosítja a párt­ban a demokrácia és a cent­ralizmus harmonikus össze­egyeztetését, s lehető teszi olyan egységes szervezet lét­rehozását, amely hatalomra tudja juttatni a munkásosz­tályt, létre tudja hozni a pro­letárdiktatúrát, ennek segít­ségével fel tudja építeni a szocialista társadalmat. Éppen ezeket az alapelve­ket támadják a revizionis­ták. Közülük sokan azt az álláspontot védelmezik, amely szerint a pártban különféle csoportoknak kell működ­niük, s hogy a pártban egy­idejűleg létezhet egy többség és egy, vagy több kisebbség. Az ilyen párt szerintük de­mokratikusabb lenne. Vilá­gos, hogy az ilyen, nem pro­letár nézetek elfogadása gya­korlatilag különféle irányza­tok és csoportosulások kiala­kulásához vezetne a pártban, következésképpen a párt el­fajulna, széthullana, s a mun­kásosztály elvesztené élenjá­ró szerepét. A párt, ha va­lóban be akarja tölteni tör­ténelmi küldetését, nem tűr­heti meg soraiban a frakció­kat, és a frakciósokkal szem­ben szigorú rendszabályokat kell alkalmaznia. Lenin tanítása a pártról, a párt vezető szerepéről, az el­mélet jelentőségéről kezdet­től fogva nagy segítség volt a nemzetközi munkásmozga­lom számára. Nyilvánvaló, hogy ezek a tanítások nem­zetközi érvényűvé váltak. A Lenin által ma®f: pított új típusú forradalmi, marxista párt becsülettel ki­állta a történelem próbáit, súlyos megpróbáltatásait is, s az egész világ forradalmá­rainak példaképe lett. A je­lenlegi körülmények . között az ilyen párt teljes mérték­ben megfelel a munkásosz­tály és szövetségesei által folytatott harc követelmé­nyeinek. Uray Miklós Elüssem lett a g'ászmzí A megtisztelő kitüntetés, amely a Tiszántúli Földgáz­szolgáltató és Szerelő Válla­lat miskolci gázmű üzem­egységét érte, nagy örömet szerzett a dolgozók körében. Első alkalommal nyerték el az élüzem címet, melynek ünnepségét a jubileumi meg­emlékezés jegyében, tegnap délután tartották meg. El­múlt éVi tervüket jelentősen túlteljesítették. Nem kis mér­tékben hozzájárult ehhez a szocialista brigádok munká­ja és a vállalat valamennyi dolgozójának mindennapi hasznos tevékenysége; az el­ső napoktól kezdve dereka­san kivették részüket a ju­bileumi munkaversenyből. Az ünnepségen, amelyen a vállalat központja és a Mis­kolci városi Tanács képvise­lői is jelen voltak, Katona Zoltán üzemegységvezető szá­molt be a végzett munkáról. Itt hangzott el, hogy az el­múlt évben hat brigád ver­senyzett első alkalommal a szocialista címért, kettő pedig már harmadszor védte meg ezt a címet. Az idén újabb kilenc bri­gád határozta el, hogy meg­szerzi a büszke címet. Ez a kilenc kollektíva összesen 270 dolgozót egyesít magábr.n. A bensőséges, meleg han­gulatú ünnepségen kilencven­ezer forintot osztottak szét jutalomként a legjobban dol­gozók közölt, este pedig ba­ráti asztal1 mellett találkoz­tak a szocialista brigádok, amelyek a kivívott élüzem címet az idei munkával is meg akarják tartani. Gazdasági figyelő IPARSZERÜ SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS Tíz évre szóló kutatási programot dolgoztak ki az iparsze­rű szarvasmarha-tenyésztés kialakítására. Az Állattenyészté­si Kutatóintézet 15 tudományos tervezőintézetet és nagygaz­daságot von be a munkába. Az iparszerű szarvasmarha-tar­tás lényege: tudományos alapossággal meghatározott körül­mények között tartják az állatokat, ezek télen és nyáron egyforma takarmányt kapnak, és gondozóik — akárcsak egy ipari üzemben — naponta 8 órát dolgoznak. Egy ilyen kor­szerű telepen a tehenek évente legalább 4200 liter tejet ad­nak. Súlygyarapodásuk szintén igen intenzív: a jelenlegi ezer gramm helyett naponta 1400—1600 grammot híznak majd. Egy-egy gondozóra, a jelenlegi .9—12 helyett 50—60 állat jut. Ez azonban, mi vél a berendezések-korszerűek, nem okoz különösebb gondot. A program során a hazánkban el­terjedt magyartarka szarvasmarhát továbbra is „megtart­ják”, ebből alakítják ki a hústermelő fajtát, míg a tejtermelő tehenek új típusát körültekintő kutatómunkával tenyésztik ki. A szakemberek szerint az átálláshoz tíz évre van szükség. mélyfúrási rekord A dél-zalai olajmezőkön fontos állomásához érkezett a mélyszinti szénhidrogén-kutatás. A terv szerint ezen a vi­déken 4000—5000 méter mélységig hatolnak a föld gyomrá­ba, hogy az ismert kőolaj- és földgáztároló rétegek alatt újabbakat tárjanak fel. A munka során Lovászi határában magyar rekordot értek el: 4777 méter mélyre fúrtak. Ezt megelőzően, a legmélyebb fúrás 4517 méter volt, egy kisalföldi olajkútnál. A 4777 mé­ter elérése azonban nem volt gondmentes. A fúró kutatók, geofizikusok, geológusok és a kőolaj- és földgázkísérleti ipari kutató laboratórium nagykanizsai üzemének együttes mun­kája kellett a sikerhez. A szakemberek előtt ismert, hogy a magyar föld mélysége magas sótartalmú kőzeteket rejt. Ez meglehetősen nehezíti a munkát. A rekord mélységű fú­rásnál szinte hihetetlenül magas hőmérséklettel és kőzet­nyomással küzdöttek. A kutat talpig, tehát 4777 méter mély­ségig béléscsövezték, majd cementtejjel öntötték ki a csp és a lyukfal közötti részt, ezzel mintegy szilárd palástot ké­pezve a kőzet és az acélcső között. Mindezt 250—300 fokos hőmérséklet mellett. A teljesítmény világviszonylatban is figyelemre méltó, külföldön ehhez hasonló problémák rit­kán a'dódnak, mivel ilyen magas hőmérsékleti viszonyok csak a Kárpát-medencében fordulnak elő. MUNKAGÉPKÉSZÍTÉS HÄZILAG Az AGROKER által forgalmazott munkagépek közül jó néhány nem felel meg a lejtős, dombos területeken. A ti- bolddaróci Rákóczi Tsz gépműhelyének dolgozói ezért házi­lag fogtak hozzá, a nekik legmegfelelőbb munkagépek elké­szítéséhez. 400 hoidnyi szőlőterületükhöz szőlőművelő kulti- vátorra van szükség, melyet saját gépműhelyükben, haszon­vasból készítettek el, és egy UE—28-as traktorral vontat­nak. Ezek a kuitivátorok jő minőségű munkát végeznek, gyomirtásra is használhatok. Egy munkagép anyagköltsége és munkadíja összesen 2300 forint. A kötött, lejtős, dombos, vízmosásos talajokon hamar eltö­rik a függesztett fogas. Egy saját készítésű fogasuk már üze­mel, kettőt pedig a közeljövőben készítenek el. Az általuk elkészített gépek még egyszer sem törtek eL Elismerés a BÁÉlV-nak (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően Emri László, az Építők Szakszervezete me­gyei titkára mondott beszé­det Tolmácsolta a szakszer­vezet elnökségének üdvözle­tét. Hangsúlyozta: a vállalat kitüntetésének értékét nö­veli, hogy éppen hazánk fel- szabadulásának 25. évfor­dulója és a Lenin-cenlená- rium alkalmából adhatják ál a szocialista munka vállala­ta kitüntetést. Értékelte a vállalat lakásépítési tevé­kenységét, s rámutatott: a jó eredményekben nagy szere­pe van a gazdasági vezetők és a szakszervezeti bizottság jó kapcsolatának. Ä szocialista munka válla­lata kitüntetést az ÉVIM és az Építő-, Fa- és Építő- anyagipari dolgozók szak- szervezetének elnöksége ne­vében Megyeri, Gyula és Emri László adta át, A vállalat kollektívája ne­vében Vincze Géza vezér- igazgató köszönte meg a ki­tüntetést. Ezúttal adták át a kitüntetéseket és jutalmakat a vállalat legjobb dolgozói­nak. A Borsod megyei Pártbi­zottság nevében Szűcs István köszöntötte a BÁÉV kollek­tíváját. Hangsúlyozta, hogy a megye és Miskolc pártveze­tése kulcsfontosságú vállalat­nak tekinti a BÁÉV-et, s nagyra értékeli a laká'sprog- ranif valamint a többi beru­házások teljesítésében elért eredményeit. F. T. Új szárító üzem A nagylétai Aranykalász Tsz, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézettel karöltve, sze­mestakarmány szárító üzemet konstruált. A saját tervezésű üzem kapacitására jellemző, hogy a 30 százalékos nedvességtartalmú kukoricából óránként 100 mázsát szárít májusi morzsolt minőségűre. Szárításhoz készítik elő — morzsolják — a kukoricát. »linn» Iliim Az avatási ünnepély fé­nyében kissé elhalványult az a kiállítás, amelyet a mis­kolci Herman Ottó Múzeum dolgozói készítettele az ün­neplő, szocialista városnak. Értékes fotódokumentumokat tanulmányozhat itt a látoga­tó. A 1G4 fényképből álló fényképanyagot a moszkvai Lenin-renddel kitüntetett Forradalmi Múzeum és az APN szovjet hírügynökség ajándékozta a Lenin nevét viselő fiatal magyar város­nak. A Forradalmi Múzeum őr­zi azokat a dokumentumo­kat, fényképeket, tárgyi em­lékeket, amelyeknek alapján a történészek, írók, kutatók Lenin életét rekonstruálták. A Szovjetunióban ez a leg­gazdagabb, Lenin életére vo­natkozó gyűjtemény. Az ajándékanyag értéke megha­ladja a 20 ezer forintot. A fényképsorból mintegy 60 kép segíti ahhoz a látogatót, hogy megismerje Lenin em­berségét, forradalmiságát, lángelméjét. A többi fotók a Szovjetunió életét mutatják be. Mindössze 10 ilyen fény­képsorozat készült, s ezek­ből egy-egyet Párizs és Lon­don mellett a szocialista or­szágok kaptak. Magyarországon Leninvá- ros lakossága részesült ab­ban a megtiszteltetésben, hogy megkapta a dokumen­tumanyagot, A Magyar­Szovjet Baráti Társaság fel­ismerte ugyanis, hogy a fia­tal város úgy adózhat legin­kább Lenin emlékének, az élő Leninnek, ha első ne- venapján megismerkedik ve­le. Most barátkozzanak njeg Leninnel a/xw, akik eddig csak tanulták műveit, vagy tanultak tőle. Iván Geraszimovics Lupa- lo, a moszkvai Forradalmi Múzeum munkatársa Ma­gyarországra utazott a kiál­lítás megtekintésére. Kísérő­je Győrffy Sándor, a Ma­gyar Munkásmozgalmi Mú­zeum tudományos főmunka- társa és I. G. Lupalo a ven­dégkönyvben köszönetét fe­jezte ki, hogy ilyen repre­zentatív módon mutatták be a művészi fotóanyagot. Bu­dapest sem tudott ilyen szép lciállíási anyagot bemutatni, hiszen a hazánkban egyet­len fényképsorozattal csak Len inváros rendelkezik. A Herman Ottó Múzeum bebizcfhyította négy egymást követő kiállítással, hogy nemcsak tanítani, hanem ne­velni is akarja az embere­ket. Az esztétikus elrende­zés kiemelte a bemutatott do­kumentumok értékét. A te­matikai rendben helyet ka­pott a Forradalmi Múzeum anyagán kívül a hazánk és a Szovjetunió kapcsolatát, valamint a fiatal Leninváros „múltját” bemutató témakör is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom