Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

Szerda, t970. április 22; KZAK-MAGYARORSZÄG 7 Minden munkások kitüntetése A/. emberek nagy többségé nem szónok. Különösen nem a szavak emberei az egysze­rű, kétkezi munkásemberek. Mégis, talán az 6 véleményük, gondolatuk, érzésük a legfon­tosabb, amikor Leninre, minden szegények, munkások, elnyomottak felszabadítójára, fel­emelőjére emlékezünk. Ű volt az az ember, aki a legtöbbet tette az emberiség történelme során az emberiség boldogulásáért, az ember boldogságáért. Halhatatlan alkotása nemcsak könyvekben, követőiben, egy egész szocialista világrendszerben él, hanem ott virágzik az egyszerű emberek szívében, a csendes esti be­szélgetésekben és a nagyvárosok zajától tá­vol eső lás falvak, tanyák íjhúrként feszülő mondavilágában, legenda-rengetegében. A pillanat, amelyet a kép megörökít, szimbolikus értelmű: Lenin 1920. május 1-én lehelyezi a moszkvai Marx-emlék- mű alapkövét. A „Leniíiiáua“ kincsei Otthon, s szűk baráti körben mindig jókedvű volt. Nagyon szerette a tréfát, nagyon sze­retett nevetni. S végtelenül vonzódott a kisgyermekek­hez és az állatokhoz. Jóindu­latú gunyorossága, természe­tes humora, rokonszenves emberi tulajdonságai hamar barátaivá tették azokat, akik közelébe jutottak. Műveinek útja Romániában Vlagyimir Iljics Lenin mű­veinek terjesztése Romániá­ban századunk húszas évei­től kezdve, különös jelentő­ségű volt. 1944. augusztus 23-a óta a Politikai Könyvkiadó gondo­zásában 169 művet adtak ki 6 millió 406 ezer példány­számban. 1950 és 1965 között a negyedik orosz nyelvű ki­adás alapján megjelent Le­nin műveinek 40 kötete 1 millió 624 ezer összpéldány- számban, 1960-ban elkezdték Lenin összes műveinek 55 kö­tetben tervezett kiadását. Napjainkig 52 kötet jelent meg. Lenin születésének 100. év­fordulója tiszteletére megje­lenik összes műveinek 53., 54. és 55. kötete. Hazánk ol­vasóközönségének módjában lesz megismerkedni több mint 3 ezer lenini munká­val, melyek közül egyesek nem szerepelnek az eddigi kiadásokban, és így első íz­ben kerülnek a hazai nyilvá­nosság elé, Jubileumi előadások Bulgáriában Pog'ogyin „A Kreml to­ronyórái” című darabjának bemutatójával kezdte meg az Ivan Bazov nevét viselő szó­fiai Nemzeti Színház a Le­nin születésének 100. évfor­dulója alkalmából rendezett előadássorozatot. Ezenkívül egész sor bemutatóval ké­szülnek a Lenin-jubileumra. Áprilisban kezdődik Szófiá­ban a jubileumi eladások hete. Lenin-bélyegek A Vlagyimir Iljics Lenin arcképét ábrázoló első posta­bélyeget 1924. január 27-én, azon a napon bocsátották ki, amikor a szovjet emberek vezérüktől búcsúztak. Ezt a gyászkeretes Lenin-bélyeget 1. Dubászov festőművész ké­szítette. Az azóta eltelt év­tizedek alatt több mint 400 iéle Lenin-bélyeg került for­galomba. Európa. Ázsia, az afrikai és az amerikai kontinens számos országában készült lenini témájú postabélyeg. A Szovjetunióban a Lenin- évforduló előkészületei alkal­mából új Lenin témájú bé- lyegsorozatot adtak ki. A bé­lyegek a Szovjetunió Lenin­ről emlékezetes helyeit ábrá­zolják. Lenin születésének 100. év­fordulója álltáiméból tíz munkásembert kérdeztünk meg, mi a véleménye Le­ninről, mit jelent számára ez ‘ a név. Íme a válaszok: Juhász Pál, a Lenin Kohászati Művek nagyolvasztó gyáregység ko- hóüzemenek olvasztár szo­cialista brigádvezetője: — Lenin neve már szim­bólummá vált. Az a csodálatos, hogy a kritikus időkben is mindig úrrá tudott lenni a legnehe­zebb problémákon is. Itt, a kohóüzemben sokszor előfor­dul velünk is, hogy egy-egy üzemzavar fizikailag és szel­lemileg minket is nehéz hely­zetbe sodor. Érezzük felelős­ségünket. tudjuk, hogy az üzemzavarok milyen óriási károkat okozhatnak. Ilyen­kor pattanásig feszülnek az idegek. De mivel emberek vagyunk, a legtöbbször sike­rül legyőzni az anyag, vagy valamelyik berendezés ra­koncátlankodását. Ügy gon­dolom, Lenin talán egész életében ilyen idegfeszült­ségben, ilyen felfokozott lel­kiállapotban élt, dolgozott. Matuscsák Józsefné, a fclsőzsolcai Szabadság- harcos Tsz kertészeti bri­gádvezetője: — Mi most Lenin elgon­dolása szerint élünk, és jól élünk. Ö volt az, aki a sze­gény népet földhöz juttatta. Mi most tovább visszük a harcát. Sok ilyen ember kel­lene, mint ő volt. hogy a mi világunk még jobb legyen, és soha meg neszakadjon... Vajnorák Ferenc, a lyukóbányai szocialista frontbrigád vezetője: — Nem tudom miért, ha Lenin nevét hallom, nekem mindig az a villamosítási terv jut eszembe, amit akkor alkotott, amikor még ki sem hült a forradalom heve. Ez a nagyszerű ember akkor el­indított valamit, amelynek javaiból mi is részesülünk, s amelyet mi is folytatunk. Amikor Szovjet-Oroszország- ban a villamosítás következ­tében a falvakban is kigyúl- tak a lámpák, a nép úgy ne­vezte el a villanyégőket, hogy lljics-lámpácskái. Iljics lám- pácskái azóta fényözönné változtak, és eljutottak a mi hazánkba is. Kucsinka László, a MÁV miskolci fűtöházá- nak mozdonyvezetője: — Sokat tanultunk róla, s jó lenne életben is látni. Nekem az jut róla az eszem­be, hogy micsoda felelőssé­get vállalt, amikor megal­kotta művét. Én vonatot vi­szek, vonatot vezetek. Mun­kám minden percében érzem a felelősséget. Vajon mit érezhetett ő, amikor egy nép­óriást vezetett, amikor for­dított az egész világ sorsán. Ha az emberre ilyen felelős­ség hárul, soha nem szabad elfáradni. Én ezt tanultam tőle. Szepesi Andrásné, a Miskolci Pamutfonó szo­cialista brigádvezet'), Je: — Nagyon sokat hallom mostanában a nevét. Tudom, hogy ő tette a legtöbbet az emberiségért, így a nőkért is. Tudom róla. hogy szerette az embereket, a gyerekeket, hogy szíve mélyén pedagógus volt. Mert még a legnehe­zebb, a legveszélyesebb hely­zetekben, még harc közben is tanította, növelte az em­bereket. Tóth István, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat szocialis­ta kőművcsbrigá'd vezetője: — Nekem legjobban a sze­rénysége, az egyszerűsége tet­szik Leninben, az, hogy soha nem szégyellt tanulni a munkásemberektől. Ritkaság, ■ hogy egy ember egész életét így fel tudja áldozni egy esz­me megvalósulásáért. Láttam fényképen azt az egyszerű faházat, amelyben Lenin szü­letett és gyermekkorát töl­tötte. Mi most itt. Miskolcon házgyári elemekből egész új várost építünk. Novek Vilmos, az arlói erdészet motorfű­rész kezelője: — Én még fiatal vagyok, csak annyit tudok róla, amennyit az iskolában ta­nultunk. De igen sok képen láttam, hogy mennyire sze­rette a gyerekeket. Hallot­tam, hogy egyszer a gyere­keknek karácsonyfát ajándé­kozott. Én erdei ember va­gyok, tisztelem a fát, és sze­retem a kéthónapos kislá­nyomat, Nekem azért nagy ember Lenin, mert a gyere­kekben talán a jövőt szeret­te, amelyben most én is és a családom élünk. Vass Jánosné, a Miskolci Közlekedési Vállalat autóbusz-jegykeze­lője: — Emlékszem a háború j borzalmaira, és a férjem is a fronton ment tönkre. Há­rom gyerekem van, 17 éve dolgozom a közlekedési vál­lalatnál. Én tudom, mit je­lent a háború, és tudom, mit jelent a béke. Azt is tudom, hogy a forradalom győzelme után Lenin békefelhívással fordult az egész világhoz. Szememben ez volt az egyik legnagyobb cselekedete. Frecskó István, a putnoki Egyetértés Ter­melőszövetkezet traktorosa: — Ö hozta létre azt a rendszert, amely képes volt legyőzni a német fasizmust, s ennek kapcsán felszabadí­tani a mi országunkat is. Az általa megvalósított eszme, a hatalmas Szovjetunió se­gítségével építjük mi is a szocializmust. Mi most jól élünk. Éljünk örökké ebben a rendszerben. De ehhez mindannyiunknak még töb- , bet kell tenni. Papp Árpád, a Borsodnádasdi Lemez­gyár hengerésze: — Nézze, Leninről sok mindent el tudnék most mon­dani. Negyvennégy esztendős vagyok, és 1945 óta, — ami­kor beléptem a pártba — hallok róla, olvasok tőle. Ne­kem Leninnek a munka iránti hallatlan tisztélete tetszik a legjobban. Az. ahogyan ő fá­radságot nem kímélve dol­gozott, ahogyan tisztelte a dolgozókat, ahogyan adott a véleményükre, ahogyan tisz­telte általában a munkát. Egyszer valahol olvastam» hogy Leninnek nem volt semmilyen kitüntetése. Pedig ez az ember tette a legtöb­bet az emberiségért. Minden munkások kitüntetését, a vi­lág összes dolgozóinak kitün­tetését érdemelné. Oravcc János Az UNESCO által kiadott Index Translationum című tájékoztató szerint Lenin műveit fordították le eddig a legtöbbször a világon. Ko­rántsem teljes adatok szerint a világ 117 népének nyelvén jelentele meg, gyakorlatilag mindenki anyanyelvén olvas­hatja. Még az is, aki a ma- rathi, a maláji vagy a pand- zsábi nyelvet beszéli. Aki Lenin képét és hang­ját szeretné maga elé idézni, 427 fénykép, 874 méternyi film- és 16 hangfelvétel kö­zül válogathat; ennyit készí­tettek róla életében. Lenin alakjának színpadi megjelenítése is táplálja az emlékezetet Ki tudná össze­számlálni, hány színdarab központi alakja Vlagyimir Il­jics. (Megkapó alkotás: Po- gonyin klasszikus trilógiája: is érdek­lődött, hány példány földről szóló dekrétumot osztottunk szét a katonák és a parasztok kö­zött; különleges jelentőséget tulajdonított ennek a hatá­rozatnak. Brossúra formájá­ban többször újranyomattuk, és sok-sok példányban in­gyen szétküldtük, nemcsak a kormányzósági és járási székhelyekre, hanem Orosz­ország minden körzetébe is. A földről szóló dekrétum valóban közismertté vált, az egész ország tudomást szer­zett róla. Talán egyetlen tör­vényünket sem tettük közzé ilyen széles körben, mint új, szocialista törvényhozásunk­nak ezt az alapvető törvé­nyét, amelyet Vlagyimir Il­jics olyan nagy fontosságú­nak tartott, és amelyre oly sok erőt és energiát fordí­tott. — Amikor a leszerelt ka­tonák között szétosztják a földről szóló dekrétumot, mindegyiküknek alaposan meg kell magyarázni értel­mét és jelentőségét. Feltétle­nül meg kell mondani, hogy amennyiben még földesurak és kulákok ülnek az elkob­zott földekért, úgy el kell őket űzni, a földet pedig a parasztbizottságok rendelke­zésére kell bocsátani. Egy- egy leleményes matrózt kell ezzel a feladattal megbízni, ők nézzenek utána, hová te­szi a katona a brossúrát. Te­gye az iszákja legmélyére, a holmija alá, nehogy elveszít­se; egy tucatot pedig tart­son a keze ügyében olvasás­ra, meg a vagonban való osz­togatásra ... __________ e lmo­solyo­dott, és így szólt: — De van egy kis baj: pa­pír nincs, újság nincs, rá­gyújtani viszont kell, fogja a dekrétumot, és már csavar is belőle egy kecskelábat Mire A puskás ember, A Kreml toronyórája és A harmadik patetikus szimfónia.) Sok írót és költőt megihle­tett a proletárforradalom ve­zére. Gorkijtól kezdve a toll művészeinek egész sora je­lenítette meg alakját. (A moszkvai kirakatokban már látható több mint 40 ország költőinek Leninről szóló versgyűjteménye, amelynek címe pontosan kifejezi a tar­talmát: „Az egész földet át­karolva”.) A zene, a képzőművészet és sok más művészeti ág ki­válósága alkotott maradan­dót Leninről. Ritka érték az első, Lenin arcképét ábrázo­ló bélyeg, amely 1924. január 27-én jelent meg. Azóta egye­dül a Szovjetunióban több mint 250 ilyen témájú bélye­get adtak ki. hazaér, bajtársaival együtt elfüstöli az összes példányt— Okvetlenül elfüstöli... Elhallgatott egy kicsit, az­tán ravaszkás mosollyal így szólt hozzám: — Tudja mit, Vlagyimir Dmitrijevics, menjen csak el Szityin üzletébe, és kérdezze meg, hogy vannak-e náluk régi falinaptárak. Adjanak belőle ... Nos, amikor a ka­tonák a dekrétumokat jól el­rakták az iszákjuk mélyére — „a faluig hozzá ne nyúlj!” —, mindegyiknek a kezébe kell nyomni egy naptárt, hadd dohányozzék kedvére. Könnyen letéphetők a lapjai, a papír megfelelő, puha, és pontosan egy kecskelábra elegendő, összesen három­százhatvanöt lapocskája van, még a bajtársaknak is jut belőle... A dekrétumot pe­dig vidd el a f aluba... —• Vlagyimir Hjics úgy mondta mindezt mintha csak egy katonához beszélne. — Nos, a brossúrákat bizony meg­mentjük — és halkan elne­vette magát, örült hogy ki­vezető utat talált az ugyan­csak nehéz helyzetből. a Nyevszkij- re, Szityin üzletébe. A vezető készsége­sen odaadta nekünk az ösz- szes el nem adott, 1917-es falinaptárt. Elszállítottuk őket a Szmolnijba, és min­den egyes nálunk megfor­duló katonát elláttunk a földről szóló dekrétummal, valamint egy letéphető lapos naptárral, „rágyújtani való­nak”. A katonák elégedettek voltak vele, azt mondták, hogy „igencsak megfelel”, arra pedig ígéretet tettelv. hogy a földről szóló dekrétu­mot megőrzik, és feltétlenül szétosztják, felolvassák a pa­rasztoknak a falvakban. (Részlet Bones—B na je vies; Emlékeim Leninről című könyvéből,! Lenin a legolvasottabb író a világon. Műveit szinte a világ minden nyelvére Icfordítot- j ták. E kiadások egy része látható Moszkvában, á Központi Lenin Múzeum állandó kiál­lításán is. Dekrétum és kecskeláb LENIN KÉSŐBB MAJD HIRTELEN ELMENTEM

Next

/
Oldalképek
Tartalom