Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

Szerda, 1970. április 22,

ESZAK-MAGYARORSZÄG S

Vigasztalás a távolból

Évtizedeken át hányféle áttételen hatott népünkre az új embert formáló lenini eszme? Erről beszélgetünk régi ismerősömmel, Kovács Jó- zsefiiéval, aki most a Semmelweis Kórház szakszervezeti titkára.

Tábori mise

A leninizmus ereje a nehéz években elérte azokat, kiknek értelme fogékonyan ki tárulkozott az igazságra. De először az embernek le kellett győzni önmagában a túlzott hiszékenységet. Kovácsáé így beszélt erről:

— Beléptünk a háborúba. Fiatal házasok voltunk, alig éltünk együtt a férjemmel, amikor a frontra küldték. De először nagy, impozáns tábori misét tartottak nekik. A hozzátartozók is hivatalosak voltak. A pap megáldotta a gyilkolni induló fegyvereket.

— Foglalkoztak politikával?

— Nem. Soha. Férjem kiment a frontra, én meg, mikor hazajöttem a miséről, elmentem a diósgyőri paphoz, s megkérdeztem, hogy fér össze a keresztény hittel a háború. Nem kaptam megnyugtató választ. Engem legalábbis nőm békített meg. Ezután kazdtem gondolkodni, töprengeni a világ folyásán. Nevezhetem ezt politizálga- tásnak? Azt hiszem, még nem. De a mozgalom rámtalált.

Avatás csemlőrtűzben

Tovább bogozzuk az emlékezés fonalát.

— Eladó voltam egy fűszerboltban. Egy napon nagyobb tétel élelmet vásárolt egy ismeretlen férfi. Nem tudom ma sem, ki volt. Meghagyta a címet, s kért, szállítsam ki a csomagokat. Ismeretlen házba mentem, mint később megtudtam, baloldali emberek és munkaszolgálatosok rejtőztek ott. Mire odaértem, hatalmas fegyverropogás fogadott. Földre vetettem magafn. Éppen csendőrök • támadták meg a házat. Ez volt az avatásom.

Később egyre több feladatot kapott a fiatal frontharcos felesége. Soha nem kérdezett semmit, csak végrehajtotta, amit mondtak, vagy üzentek neki. Nem szívesen szedi ma már csokorba a ki- sebb-nagyobb veszéllyel járó tetteket. Nem akarja, hogy kérkedésnek tűnjék.

Aztán egy napon nagy csapás érte. A postás meghozta férjéről a halálhírt. Elesett. Az elkeseredés, a gyűlölet, az igazságtalan, gyilkos háború iránt csak nőtt a fiatal özvegy szívében. Es ment, és tette némán, amire kérték. Segítette azok munkáját. akik valami más, vo- j lami szebb igazságért küz- i döftek.

Egy képes újság

Egy napon teljesen megváltozott minden a fiatal özvegy körül.

— Idegen férfi keresett fel, idegen, eddig ismeretlen képes újságot húzott elő kabátja zsebéből. Odakint készült Képes Frontújság volt. 1944. máiusi szám.

Kovács Józsefné ma is meghatottan hajtja szét az elsárgult lapokat.

Az első oldalon ez ált: „Ne hidd el a buta hazugságokat, amiket Hitler aljas zsoldosai az orosz hadifogságról terjesztenek! Képek mutatják itt élethűen, hogyan él a magyar honvéd — tiszt és közlegény — a hadifogságban ...”

Végigolvasta a fiatal özvegy az első oldalt, nem értette, miért adták ezt neki olyan örömmel. Fordított, s csaknem elájult a meglepetéstől és az örömtől. Férje mosolvgott rá az egyik képről. Nem téved, mert mellette a szöveg is bizonyítja, hogy: „Kovács József, Sédi

Lóránd, Varga Sándor, Nyúl Miklós és Borbola Mihály ebédelnek.”

Tehát az özvegy nem özvegy. Később azt is megtudta, hogy férje az antifasiszta csoporthoz tartozik. Szeptemberben újabb újság érkezett. Most már minden kétséget végleg ld lehetett zárni. Fiatal honvéd hajol mosolyogva egy virágágyás felé, mögötte egy másik. A kép aláírása: „Kovács József,

sak között találta. Azok közt, akik közé maga is tartozott.

Mondjuk, hogy ez a tökéletes szerelem, s ez a tökéletes boldogság, amikor két egymáshoz tartozó ember egymástól függetlenül is ugyanazt az Igazságot tartja igazságnak, s ugyanazért harcol?

Mondhatjuk. A korábban politikával nem foglalkozó házaspár új értelmét ismerte fel az életnek. Az elmúlt negyedszázad csendes, de

> ^ -.«v VvV <• ■''«c-f :» ,v.v <ex^--NS

>.■/.'< / <s.\ Xysv . se !<'# *<-,•."» ■.<*<■ .......

...SS <v..sv, SÍ, <cA> «' Xk

MÉÜli

íí . ■<

«.VsNSíy

•Ny«.*» v •»«•:*»>; : !sy.*

•Lx-x ;» x ">(■>'

' ••• ■ ^ J;V'>r<Áv<wi '*•

,yx- >.«.»»:.■», .yNé-.Wxx MMjt

.■•sNNSísxy«

■ . V- Xn

: ' I

><v - ‘a '> s

<<?•<&>: »*>,:/*< >xv«xy- «

<«í<c.»v U>K- < W

W

A Képes Frontújság 1911 májusi száma.

13/111. zlj, (Diósgyőr) és Varga Sándor tíz. 3/11. zlj. (Tatabánya) odahaza is kertészek voltak, itt is azok.”

Küldöttségben a főispánnál

Ezután minden könnyebb volt. Kovács Józsefné most már teljesen elkötelezte magát a mozgalomnak. Egy alkalommal különös megbízatást kapott.

— Már közeledett a front, amikor összeszedték a baloldali embereket. Mintegy 180-at vittek a szilvásvárad! kastélyba. A hozzátartozók csoportosan igyekeztek köz- bejámi az elfogottak érdekében. Különösen nagy lett az ijedelem, amikor elterjedt a híre. hogy a kastély alá van aknázva. Az elvtársak megkértek, a hozzátartozókon kívül én, mint kívülálló, keressem fel a főispánt, s kérjem, engedjék cl a foglyokat. Megtettem, elmentem. KüA HÍ

kööi yiaailpliliíÉ

szorgalmas, odaadó munkával telt el. Nem tartoznak a melldöngető nagyhangúnk közé. | Képességükhöz mérten a közösségnek áldozták életük elmúlt negyedszázadát.

Kovács Józsefné 1956-ban szakszervezeti feladatot kapott, így került az egészségügybe. Azóta elnyerte az egészségügy kiváló dolgozója kitüntetést, s most legutóbb a munkaérdemrend bronz fokozatát.

Ezekről beszélgettünk, ezekre emlékeztünk. Így formálta újjá a lenini eszme egy házaspár életét.

Adamovics Ilona

/í nők előtt az építés fel- adata áll, s ezt a feladatot csak úgy oldhatják meg, ha elsajátítanak minden korszerű ismeretet, ha képesek lesznek a kommunizmust készen kapott, betanult formulákból, tanácsokból, receptekből, előírásokból, programokból olyan eleven erővé változtatni, amely egységbe foglalja az önök közvetlen munkáját., ha képesek lesznek a kommunizmust gyakorlati munkájuk vezérfonalává tenni.”

Fél évszázaddal ezelőtt, 1920-ban, az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség III. összoroszországl kongresszusán hangzottak el Leninnek ezek a szavak Azok a fiatalok azóta nemzedékeket nevcltelc. A korszak, amelyben a szavak fogalmazódtak, régen történelem. De a szavakból sugárzó gondolat megőrizte ifjúságát.. Építésről van szó. Gazdasági munkáról, szocialista gazdaságpolitikáról. Arról, miért mondhatjuk leninistának a magyar párt és a magyar kormány gazdaságpolitikáját. Azt hiszem, semmiképpen sem azért, mintha a mai magyar gazdaságirányítási rendszer modelljét Lenin valamelyik művében fellelhetnénk. Lapoznia is kár a vaskos köteteket, aki ilyesmit keres.

Lenin írt és beszélt a hadikommunizmusról. Aztán a „NEP”-ről, az új gazdasági politikáról. Államkapitalizmusról. Bankokról, iparról, mozőgazdaságról. Munkásokról és parasztokról. Tőkésekről és spekulánsokról. Éhínség elleni harcról és hősi helytállásról. Kommunista szombatokról. Önálló elszámolású vállalatokról, nép- gazdasági tervről, villamosításról. Egyszóval: valameny- nyi akkori problémáról. Idejéből, erejéből még az apróbb részletekre is sokat áldozott. Érvelt, vitatkozott és recepteket is adott Konkrét tennivalókról. Ám mindig maga figyelmeztetett: a receptek a közvetlen napi teendőkről szólnak.

F

oglalkozott Lenin a jövővel is, de a mához mégis másképpen szólnak tanításai. A jelenleg is

érvényes tudományos megái-, lapításokon kívül mindenekelőtt a gondolkodásra tanítanak. Ezért is nem a fél évszázad előtti Szovjet-Orösz- ország gazdasági rendszerével való hasonlatosságban, hanem sokkal inkább célkitűzéseiben, s gondolkodás- módjában kell keresni a magyar párt és kormány gazdaságpolitikájának lenini gyökereit

Elsősorban abban, mennyire képes az elméletet a mai gyakorlat, a mindennapi élet követelményeihez igazítani. Abban, hogy ha téved — s Lenin soha nem félt beismerni, ha tévedett —, van-e bátorsága és ereje a hibák beismerésére és kijavítására.

Ha így nézzük, sokkal világosabban láthatjuk gazdaságpolitikánk lenini vonásait. Leninista módon cselekedett a magyar párt, amikor felül merte vizsgálni gazdaságirányítási rendszerünket, s határozatot hozott a reformról. Hiszen több, évek óta csalhatatlannak hitt közgazdasági tételről kellett kimondani, hogy nem érvényes. Forradalmi módon kellett továbbfejleszteni a szocializmus politikai gazdaságtanának tudományát A gyakorlat tapasztalatai alapján kellett megújítani az elméletet S a megújított elmélet alapján cselekedni is kellett, vállalva az újabb hibák, az újabb tévedések kockázatát

Mindezt megtette a Magyar Szocialista Munkáspárt Természetesen annak tudatában, hogy most sem alkothatunk tökéletest. A reform alapján született gazdaságpolitika bevezetése csak egyetlen lépés volt Azóta a magyar kommunisták rendszeresen elemzik a reform tapasztalatait S a gyakorlat már eddig is mutatott ki hibákat, tévedéseket.

Sok a gondunk. Tavaly gondot okozott — többek között — a nyereségrészesedés felosztásának túlságosan merev', bürokratikus rendszere. A pártnak és a kormánynak ismét volt bátorsága, hogy kijavítsa a hibát Változatlanul gondunk, hogy nem tökéletes a jövedelmek differenciálási rendszere. A legtöbb problémát a termelékenység növekedésének a szükségesnél alacsonyabb üteme okozza. Noha ezt nem lehet egészében a reform számlájára írni, a párt ennek okait is kutatja, s máris születtek intézkedések.

Nehéz lenne valamennyi gondunkat elsorolni. A vállalatok állami támogatása, az árak alakulása, a hiánycikkek, a húsellátás és még sók olyan terület van, ahol előre kell majd lépnünk. A nehézségeket a tapasztalat mutatja meg. A választ, a helyes utat azonban elméletben sem, és gyakorlatban sem könnyű megtalálni.

Ez azonban nem von le semmit erőfeszítéseink érté- kébőL A jobbra, a tökéletesebbre való őszinte törekvés egyre több és több területen hozza meg a helyes, vagy legalábbis a helyesebb megoldást Lenin több művében is hangsúlyozta, hogy a szocializmust, illetve a kommunizmust nem lehet „bevezetni”. A szocializmushoz, a kommunizmushoz hosszú, küzdelmes út vezet. Ezen az úton pedig mindig meg kell találni a legmegfelelőbb módszereket, az élet konkrét körülményei között Fontos a helyes elmélet, de még fontosabb a határozott cselekvés. „...a gyakorlat pedig szerintem a világ minden elméleti vitájánál fontosabb” — mondotta a Kommunista Intemacionálé IV. kongresz- szusán.

A

mi pártunk ezen az úton halad. Ez jellemzi gazdaságpolitikáját is. Eleven erőként, alkotó módon alkalmazza a „kommunizmust”, a marxizmus— leninizmus elméletét és módszereit. Ügy, ahogy azt Lenin — a bevezetőben idézeti; beszédében — az ötven évvel ezelőtti ifjúságnak is tanácsolta. Az élet követelményeihez való rugalmas igazodás, az elméletnek a gyakorlatból táplálkozó szüntelen megújulása, s alapvető célkitűzéseinek változatlansága teszi gazdaságpolitikánkat igazán leninivé.

Flanek Tibor

Leninváros és környéke

Kovács József a fogságban is kertész.

lenben akkor már nem tudtak volna olyat mondani, amit megtagadok. Elköteleztem magam.

Elérkezett 1945, meghozta a szabadságot. Kovácsné elsők között lépett a pártba, s mindjárt függetlenített pártmunkás lett.

Töretlen negyedszázad

Amikor a férj megérkezett, feleségét már az elv tár-‘

M

a veszi fel Lenin nevét Tisza- szederkény. Az ünnepi aktus után már ma is, és holnaptól kezdve mindenütt a helyi intézmények új pecsétje kerül a hivatalos iratokra. Leninváros neve, létezésének híre a levélbélyegekre nyomott postai bélyegzők útján is eljut a világ minden tájára.

Nem egyszerű névváltozásról, hanem történelmi jelentőségű eseményről tudósítanak majd mai keltezéssel a városba érkezett újságírók. Nagybetűvel írott Eseményről, melyet feljegyeznek a történelem krónikásai. Ez az esemény jelentőségteljes mérföldkő: úgy is mondhatnánk, lezárul a szocialista város építésének, eddigi történetének első szakasza, s elkezdődik egy újabb, nagy távlatokat nyitó korszak, amely immár Lenin nevével is végérvényesen összefűződik.

Nagy jövő előtt áll a mi fülünkben oly kedvesen csengő Tisza-parti metropolis és népgazdaságunk életében oly jelentős szerepet betöltő vegyipara. Leírtuk, elmondtuk már ezt sokszor, de hogy végül is hová fejlődik; amikor majd lassul az építkezések üteme, amikorra már minden kialakul, hol lesz a város határa, mennyi lesz lakosainak száma, jelentőségét tekintve hányadiknak áll majd a magyar városok rangsorában — ezt ma még senki nem tudná felelősséggel leírni. Minden új tervidőszakkal, minden esztendővel gazdagabbá válik, s még az országosan nagy ütemű építkezések ellenére is elmondhatjuk: kevés olyan város van nálunk

és szomszédainknál is, amelyeknek fejlődése ilyen gyors és sokat ígérő lenne.

Leninváros —- használjuk most már mi is ezt az elnevezést — a harmadik ötéves terv időszakában az eredetileg tervezett 640 lakás helyett kilencszázat kap. A rendelkezésre álló városfejlesztési összeg több, mint nyolcvan százalékát az idén célcsoportos beruházásokra fordítják, a legtöbbet természetesen új lakások építésére, hiszen a város körüli üzemek fejlődése, munkáslétszá- mánák gyarapodása a lakásigénylők számát is növeli. Ma mintegy ezer lakásigénylőt tartanak számon a városi tanácson. A fiatalok városában sok a gyerek, a lakások mellé kell a bölcsőde, óvoda, iskola. Ezért iktatták a cél- csoportos beruházások közé a középiskolát, a 12 tantermes általános iskolát, a 100 férőhelyes óvodát és a 40 férőhelyes bölcsődét

A

ma 11 ezer lakosú város a mai elképzelések szerint belátható időn belül negyvenezer lakost számlál majd. Ä Gazdasági Bizottság az elkövetkezendő 10—15 év alatt több tízmilliárd forint értékű beruházást irányzott elő. A vegyipar fontos bázisát képviselő Tiszai Vegyi- kombinát nagyarányú bővítésén kívül megépül az új, nagy kapacitású kőolajfinomító és a kettőezer megawattos erőmű. A petrokémiai bázis pedig már nemcsak Leninváros. hanem környéke: Sajószöged, Őrös, Nagycsécs, Muhi, s a Tisza másik oldalán Polgár, sőt. a távolabbi Görbeháza gazdasági, kulturális fellendülését is előmozdítja.

Minden városnak megvan a maga vonzáskörzete. Leninvárosnak is megvan, és még Inkább meglesz csakúgy', mint Budapestnek és Szegednek, Mis- kolcnak, vagy Debrecennek. A körülötte levő községek mezőgazdasága a vá- .ros piacának, a lakosság fogyasztói igényének megfelelően alakítja át termelési struktúráját. S a város sem marad hálátlan: ipara foglalkoztatja a mező- gazdaságból felszabaduló munkaerőt, hivatalai, intézményei munkát adnak a tsz-parasztok tanult gyermekeinek, középiskolái befogadják a tanulni vágyókat, korszerű üzlethálózata, kereskedelmi egységei biztosítják az iparcikk- ellátást stb.

Nem véletlen, hogy az iparosodást, a fejlődést tekintve a mezőcsáti járás a sereghajtók közül a legutóbbi években az első helyre került — még Budapestet is megelőzve — a ranglistán. Az sem véletlen, hogy Leninváros környéke is állandóan változik, szépül. Sajószö- geden, Örösön egyre-másra épülnek a takaros, szép házak, üzemi dolgozók laknak benne, azok, akik kertes családi házra, munka utáni magányra vágynak.

A mai esemény tehát nemcsak egy adott település, szocialista városunk életében jelent változást. Büszkeséggel tekint békés építőmunkánk hatalmas alkotására minden magyar, de különösen nagy büszkeséggel tekintenek rá azok, akik a közvetlen közelében végzik munkájukat. s általa, vele együtt épülnek, szépülnek. fejlődnek. Ezért ünnepel ma sok-sok melegséggel, emlékező, méltató szavakkal nemcsak Leninváros, hanem környéke is.

Önodvári Miklós