Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
Vaáőrrtap, 1970, märe. 1, ESZÄSC-MAOYARORS2ÄG 9 Családi KOR Másáéi félanácsek Közeledik a húsvét. Falun, városon egyaránt a legkisebb legénykék is készülődnek, bogy a kedves népszokásnak megfelelően megöntözzék a leánykákat. Vannak vidékek, ahol az a ■ tzokás, hogy a lányok ünnep előtt elindulnak a szomszéd faluba to.iásszedő körútra, dalolva járják végig az utcákat, kacérkodó, hívogató dalukkal adnak biztatást a ház legényeinek, hogy __ bi- '.»ny szívesen várnák őket húsvét hétfőjén. Az összegyűjtött tojásokból addigra iiímes tojásokat varázsolnak az ügyes leány- és asszony- rezek. Tájanként változik az ének dallama, a locsolóvers .rigmusba” szedett szövege. A szokás nem mindenfelé teljesen azonos, de bármelyik vidéken járunk is hús- vét hétfőjén, kedvesnek találjuk ezt a népszokást. Sajnos, az utóbbi években tanulóifjúságunknál — falun, városon egyaránt — az tapasztalható, hogy valami- tele üzleti vállalkozássá süllyedt a húsvéti locsolkodás. Kapualj akban, utcasarkokon, kis csoportokba verődött fiúkat láthatunk, amint egymásnak ajánlgatják: kihez menjetek, mert jó pénzt kaptok, kihez ne menjetek, mert „semmit” sem kaptok._ Az ünnep utáni első tanítási napon sok minden kiderül, amikor a lányok is eldicsekednek egymásnak, kinek, hány locsolója volt. Kiderül, hogy annak a kislánynak volt. a legtöbb locsolója, ahol a legtöbb pénzt; adták a fiúknak, mert az osztálytársakban volt annyi betyárbecsület, hogy a „zsákmányról” beszámoltak egymásnak. így azután a sarki tapasztalatcsere után minden osztálytárs érdemesnek tartotta, hogy felkeressék azt a „kedves” leánytársukat. A fiúknál pedig az a fő! téma: „Te mennyit gyűjtőt- j tél össze?” Számolgatják, rakosgatják a pénzt, szeretnék egymást túllicitálni. Szerencsés esetben fellendül az OTP takarékbélyeg vásárlási forgalma, a tanító néninél. Bevándorolnak az összeszedett forintok bélyegalakban a takarékkönyvecskébe. A másik — még a pénzosztogatásnál is szomorúbb tapasztalatom —, hogy likőrrel. szeszes itallal kínálják legtöbb helyen már a 10—12 éves gyermekeket is. A fiatal szervezet számára nagyon veszélyes és egészségtelén a legkisebb mennyiségű szesz fogyasztása is. Hát még mennyire árt az a sok összevissza keveredett ital. amit a locsolókörút végére meghatnak velük különböző helyeken. Ünneprontó látvány a dülöngélő, duhajkodó, rosz- szulléttől sápadt arcú fiatalok csoportja kora délutánra. A mellettük elhaladó felnőttek közül sokan a mai fiatalságot szidják és nem gondolnak arra, hogy a ma. felnőttek adtak nekik inni Magunk kényelmére Berendezési tárgyaink közül az ülőbútor az, melyet a leggyákrabban és a legváltozatosabb formában használunk. Naponta különböző munkafolyamatok elvégzése céljából vesszük igénybe, például otthon: - zöldségtisztításhoz, étkezéshez, tanuláshoz, társalgáshoz, tv- nézéshez — irodai munkához — és niég sorolhatnám tovább. Az előbbiekből kitűnik, hogy szinte majdnem minden funkcióhoz más-más ülőbútor szükséges. Az ideális ülőbútorokat hosszú kutatás és a kialakult tapasztalatok hozták létre. Az emberi test méreteiből, arányaiból született meg a különböző i nunkaf olyam átok elvégzéséhez szükséges ülés-, magasság, ülés-mélység, a támla dőlésszöge, a karfa magassága, és a kárpitozás keménvsége, vagi' puhasága. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen ülőbútort használunk. így alakultak ki a leg dtalánosabban használt "•'őbütorok: 1. tízék: amely étkezéshez, íróasztal melletti mmkához is alkalmas. 2. írókarszék: amelyet "■sszabb ideig tartó mun- ához használnak. gon- iolkodás közben pihent.e- tőiil hátra lehet dőlni. dőlésszöge nagyobb, mint a széké. 3. Fotói: ennek: több válfaja ismeretes: kényelmi szempontokat figyelembe véve idetartoznak a pihenőfotelok és a hintaszékek is. Ezen szempontokat figyelembe véve, ha ülőbútort akarunk vásárolni magunknak, a kiválasztásnál elsődlegesen annak funkcióját tartsuk szem előtt, s ne csak azért vegyüli meg, mert a szemüknek tetszik. Példaként a választékhoz egy kényelmes széktonna. Eíesé a gsoBzerniYítótő! Az ónozott vaslemezből készülő konzerv dobozok felnyitása nem mindig megy köny- uyen, különösen a „kétbalkezes” embereknek és a gyenge csuklójú nőknek. Az ipa lassanként altér az aluminum dobozok alkalmazásár: ezek anyaga sokkal lágyabb így lehetőség nyílik a feltép- hété fedelek bevezetésére. Ezeknél nem kell mást tenni, mint hirtelen mozdulattal megrántani a fedél közepén levő kis fogantyút, a lágy lemez máris könnyen szakad az előre kijelölt „pályán”, egészen a fedél leválásáig. Bárcsak már a hazai üzletekben is megtalálhatnánk az ilyen konzevdobozokban forgalomba hozott élelmiszereket! — ha apránként is —> de annyit, hogy részegség lett a vége. Tavaszi kabát A képen látható tavaszi ballonkabát szintetikus anyagból készült, modern szabással, kétsoros gombolással. Alja deréktól lefelé bővül. A halétel régóta kedvelt fogása a magyar konyhának. A szegedi halászlé, a balatoni fogas, a hortobágyi halpaprikás népszerű eledelünk. A halhús ízletes, könnyen emészthető, amellett olcsó és nagy választékban is kapható sokféle dobozos, tengeri halfajta is. Érdemes megtanulni az alábbiak készítési módját: Halkrokett, mélyhűtött tengeri halból• Vj kg fehér húsú tengeri halat sós vízben puhára főzünk, leszűrjük, át- daráljuk, vagy villával apróra nyomkodjuk. Hozzávegyítünk 3 db nagy, áttört főtt burgonyát, 2 evőkanál zsemlemorzsát, 3 tojás sárgáját és a tojások keménv habbá vert fehérjét: sóval, törött borssal, vagy reszelt szerecsendióval ízesítiük. A masszát elvegyítve, vizes kézzel gombócokat formálunk belőle, és ezeket lisztben vagv finom kifúmor- zsában megforgatva, bő. forró olajban ropogós pirosra sütjük. Szardíniás töltött cipó: A zsúrkenyerek végét levágjuk, belsejüket kikaparjuk, össze- morzsöljuk, és cipónként 10 deka vajjal elkeverjük. Ezt a masszát elvegyítjük szardi-1 niüval és kemény tojással, melyet villával összemorzsoltunk. A kész tölteléket visz- szatömjük. songay Sándornak, egy szenvedélye , volt: a kártya, az ital és a lóverseny. Harminchét éves korában már ott tartott, hogy tíz esztendeje volt nős, nagyon szerette a feleségét, aki megható lelkesedéssel igyekezett beosztani azt a kis pénzt, ami a kártyából, lóversenyből megmaradt. Persze, maga az asszony is dolgozott, takarékoskodott és férjét is takarékosságra intette, mondván: a siker és az élet titka: a takarékosság ... — Nem is az a baj —- mondta a felesége —, hogy lóversenyre jársz és veszíts«. Én nem bánom, ha egy férfi szenvedélyes valamiben és lehetséges, hogy néha nyersz is. bár én elképzelni sem tudóm ezt a lehetőséget. Az igazi nagy baj az. hogy túl sokat beszélsz a barátaiddal a következő verseny esélyeiről. a lovakról, a lovak szüleiről, tanácsokat adsz fölényesen, mert ismered jól n lovak családfáját is, aztán kinn a versenyen elveszted az utolsó fillérünket, minden tudásoddal együtt. És így múlik el, édes fiam, az életed, lóbeszéddel, értelmetlenül. pénztelenül, mert any- nyit nem lehet keresni, amennyit kártyán és lóversenyen el ne lehetne veszteni. Persze, vasszorgalom kell hozzá, de_ szorgalomban naiad nincs hiba: el nem mulasztanál egy versenyt a világ minden kincséért sem. De azért mésis szeretlek —- fejezte be nőiesen hegyibeszédét az asszony. A férfi elnéző mosollyal hallgatta, inéit: ő már tudta, hogy kezében van a szerencse, tudta, hogy a holnapi nagy halmozáson rengeteget fog nyerni, és akkor az asz- szony végre meg fogja érteni, hosv mé«is ő az okosabb kettőjük közül. Amikor aznap délután egy barátja említette, hogy nagy pókercsata lesz a lakásán, a szeme felcsillant. Addig üsd a vasat, amíg nyersz — mondta magának és már látta lelki szemével, amint kikerekíti a hatvanháromezret — ami nem is sok —, pontosan százezerre, ami már jobban hangzik. És elment pókerezni. Égés- éjjel játszottak, vasszorgalommal, fáradhatatlanul és Sándor eleinte vesztett. Reggel kilenckor már vége is volt a játéknak. Sándor minden fillérjét elvesztette. Agyondohányozva, elgyötörtén, sápadtan ért haza. Az asszony szótlanul készítette ei a reggelit. A férfi maga elé meredt és a sok elvesztett pénzre gondolt. Gépies mozdulattal vette elő pipáját, megtömte, maradék kis dohányával, gyufát vett elé és rágyújtott. Az asszony enyhe szemrehányással mond ta: Í átod, szívem, ezért nem fogunk mi semmire sem menni, mert te könnyelmű vagy. Üj gyufával gyújtasz rá a pipádra, amikor pedig ég a gáz .. Királyhegyi Pál Göncről jött a. levél Kockás füzetlapra, gyermekkézzel rótt, meghatóan komoly sorokra bukkantunk postánk felbontásakor. Amint azt a kisiskolás Ónodi Jolánba írja Göncről: az Észak- Magyarország egyik cikkének olvasása után bátorodott fel, hogy beszámoljon családjuk nehéz sorsáról. „Mi is hatan vagyunk testvérek, Édesapám bányász, volt, ■ szilikózisos lett, s hat esztendeje télen-nyáron ágyban fekszik. Kicsi nyugdíjából alig jut pénz ennivalóra, meg tüzelőre. Anyám is beteg, volt már szanatóriumban is. Sok a varrnivalója, ezzel próbál egy kis pénzt szerezni ..." — panaszolja a megpróbáltatások közepette koraérett kislány. Később arról is ír, hogy 6 szeret horgolni, varrogatni, s meg akarna tanulni gépeim, hogy esetleg úgy segítsen a családon. Ám amint ő írja: .. arra nincs szüleimnek tehetsége, hogy nekem varrógépet vegyenek. Arra gondoltam, ha valaki egy ócska gépet adna nekem, én azt nagyon megköszönnémt" Eddig a levél. Mivel ehhez hasonló problémák megoldásában jó néhány alkalommal szép emberi tetteknek lehettünk tanúi, úgy hát közre bocsátjuk ezt a levelet is. Hátha akad valahol olyan masina, mely megoldaná Ónodi Jolánka nagy-nagy problémáját Furcsa nap Reggel ért az első meglepetés, ínért feleségein már terített asztallal várt a reggelinél, holott ezt én szoktam elkészíteni. Még a csodálkozás hatása alatt indultam munkába, amikor a kapuban széles mosollyal köszöntött rám Bugyola, az egyébként zord házmesterünk és nyájasan megkérdezte: — Nincs valami panasz a lakásban? % Szédelgve érkeztem munkahelyemre. Itt újabb meglepetés várt. Dudák kollégám, aki eddig mindig fúrt, elérzékenyedve a nyakamba borult és lelkendezve mondta: — Gratulálok, öregem, olyan prémiumot kapsz, hogy..., de meg is érdemied. Ha valaki, hát te aztán igazán! Mindezek után remekül ment a munka, gyorsan el is telt a nap. Boldogan indultam haza. A villamosnál nagy volt a tülekedés, de a mellettem álló férfi kedvesen szólt: — Tessék, öné az elsőség. A villamosban pedig egy fiatalember rögtön felkelt a helyéről és így biztatott: — Tessék leülni. A csodálkozástól túlmentem egy megállóval a célomon, de mit számít az ennyi kellemes meglepetés mellett! Ütközben bementem egy üzletbe, gondoltam, ha már lesz prémium, meglepem a feleségemet egy pár harisnyával, hiszen reggel olyan kedves volt. Alig lépek be az üzletbe, a kiszolgálók kórusban köszöntöttek: — Jó napot, kedves ve- i zó! Mivel szolgálhatunk? : Eldadogtam az óha -o- ; mat és már vem is vol- j fám nagyon meglepve, j mikor távozásomkor is- i mét megszólalt a kórus: j —■ Viszontlátásra, ked- j vés vevő! Legyen máskor j is szerencsénk! Feleségem az ajtóban | állt mosolyogva. , —- Már úgy vártalak, ’ annyira hiányoztál. A fe- kete elkészült és az újsá- | god is ott van az aszta-1 loii. Idd meg a kávéd és ‘ olvass nyugodtan, majd { én mindent megcsinálok, j Leültem a fekete mellé.! közben néztem az újsá- I got. Benne voltak a kihű- ; zott lottószámok is. Elő- ; szedtem három szelvé- i nncmet. és nézem, néz<>m. j Négyes találat! Felug-s rom örömömben és fele-1 ségem után kiabálok c f konyhába: — Zsoka! Zsóka! Né- j gyes találatunk van! Feleségem ab^an a oil- j Tanaiban ott rflíf elő-fém. ! Nem mosolynntt. sőt kedves sem volt. amikor ; megszólalt: — Rendben van, csak \ kelj már fel. mert elké- j sei. — Az ajtóból még j visszaszólt': — Es mielőtt ; elmész, ne felejts el sze- j net felhozni a pincéből! BUKKANŐK ÉS BÖKKMŐk Tokaj-Hegyalja félig hegyes, félig sík vidékein, ahol a köves hegyi utak tele vannak bukkanókkal, nem szükséges ezekről bővebben szólni elöljáróban. Többen ismerjük az ilyen utakon való szekerezés áldásait. Fogösz- szekoccanás, nyelvelharapás veszélyétől rettegve gyalogosan kíséri fel a hegyre vágj' vezeti le a hegyről szekerét minden valamirevaló fuvaros. A bukkan ós utak bi- zonj' sokszor bökkenőkkel végződtek szép Hegyalján. A bukkanókban megbillent a terhet szállító szekér. olykor az egész évi szőlőterméssel kiborult a terhe az út mellé: ez volt a bökkenője a bukkanós útnak., Ezen meghökkent minden arra iáró és sajnálták, hogy nem töltötték be a bukkan ókat. A szójáték után alkalmazzuk sémánkat a mai modem utakra, főképpen a tareali müutakra. A hegyre vezetői keskeny müútnak is vannak bukkanó! és bökkenői. A szekér- forgalom keréknyomásai kilazítják a köveket, »elehatol a víz, szétfagy a kövezet bitumen ragasztása, kigödrö- lődik az út és rongálja a kocsikat. S két bukkanós út után jöjjön a harmadik bukkanós út, amely Tárcái belterületén található. A községben vezet égj' jó aprókockás műút, amely azonban a mai forgalmat, a mai terhelést kezdi megsínyleni Itt-ott behullik a kövezet, kockakövei kocognak a nagy darugépek és a kővel megrakott 15 tonnás dömperek alatt. Ehhez az úthoz csatlakozik a Fő utca 21 'b számú háza előtt égj' bitumenes műút, amelj' Szerencs felé vezet. Ez a műút szinte halva született. Több javítás után sem mondaná rá senki, hogy ezt az utat néhány évvel ezelőtt építették. Tele van bukkanóval. A Sport- térnél. az állami gazdaság épületeinél egész útoldalak kiborultak, szétszóródtak. Azért írtam, hogv halva született. mert ennek az útnak az említett házszámtől, ahol a kockakö-burkoiat véget er. lejteni kellene Szerencs felé. mert erre van lejtése az árkoknak is. Ennek ellenére a:: úttest Szerencs felé emelkedik. A mélyebb gödrök, bukkanok főleg ott keletkeznek, ahol a kockakő-burkolat véget ér. A kockakövön vígan guruló kerekek nagy sebességgel belehuppannak a mély bukkanókba. és nagv zörgés, zaj kíséretében valóságos földrengést produkálnak. Reng a ház. csilingelnek a poharak a szekrényben. Idegeink a végsőkig igénybe vannak véve: mi is megrázkódunk erre a szörnyű zenére. Ezek a bukkanok tilalm táblák legyenek mindannyiunk számára, élénk bizonyságul arra. hogv nincsenek jelen+éktelen ügyek. Szükség, hogv nyitott szemmel járjunk, lássuk meg a dolgok. az események összefüggéseit és fordítsuk azokat a köz javára. Anrterkő Sándor Egy szál gyula
