Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 51. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 10 Vasárnap, W7Ű. márc. 1 zom a műszerészüzemben, szeretem és szenvedélyesen végzem ezt a munkát. A közelben egy másik mű­szer van, egy kis asztali elektronikus számológép. Több ilyen van a gyárban, s ezek nagyon megkönnyítik az, adminisztrációt, a nyil­vántartást, a számítások vég­zését. Az elektronikus gépek persze azt is kívánják, hogy Mindennap van valami új Júrmay Ferenc már kilenc éve dolgozik itt. Azt mond­ják róla, ő az egyik legjobb csoportvezető, Ö maga ezt mondja: — Szívesen végzem ezt a munkát. Érdekes, napról napra új műszer érkezik. Az elektrotechnika nagy léptek­kel fejlődik, s mindennap új cs új dolgokkal ismerkedhe- tem meg. És ezek az új meg­oldások mindig föllelkesítik az embert. Aki szereli az elektronikát, itt fejlesztheti önmagát. A. magyar Hunor elektronikus számítógépek­től az ultrahang-vizsgáló be­rendezésekig mindent meg­találhat itt az ember. Selmeczi József üzemveze­tő: — A fejlődés azt kívánja, hogy még több szakembert állítsunk be a műszerész- üzembe. Azt üzenem a tele­vízió-, a rádió- ás elektromű­szerészeknek. jöjjenek hoz­zánk. A technika rohamlép­tekkel fejlődik, s aki szereit a technikát, a műszereket, ilyen nagy kohászati üzem­ben kiélheti magát. Nem kí­nálunk, nem ígérünk rózsás utakat, vakítóan ragyogó la­boratóriumokat. Kohászati üzemben vagyunk, a munka olykor nem könnyű, de szép és nagyon érdekes. Á Scjlődés útja Az I-es kapu közelében rövidesen egy új kétemeletes épületet húznák. Ez lesz az új telefonközpont, amelyet várhatóan 1973-ban helyez­nek üzembe. Az új telefon­központ, lehetővé teszi majd, hogy a jelenlegi 2000 tele­fonállomás számát a duplá­jára növeljék. Arai a távbe­— A inüszerészüzeraet — tájékoztat Selmeczi József üzemvezető — csak az ötve­nes évek elején szervezték meg. Ekkor még igen gyerekci­pőben járt a műszerezettség. A második világháború vé­gén összeroncsolt, kifosztott gyárat vettek birtokukba a dolgozók. Nem a műszerek­kel való felszerelés volt a fő gond, hanem az. hogy egyál­talán meginduljon a terme­lés. A műszereket emberi ta­pasztalatok helyettesítették, az emberi szem, a tudás volt az egyetlen műszer. Nagy szakértelmet Igényel az elektronikus mérleg kártyájának a bemérése. Földi László rádió- és tv-műszerész- Xiek már nagy gyakorlata van ebben ként szerettem meg a rádió- és tv-szerelést. Felkeltette az érdeklődésemet, aztán itt kötöttem ki. 63 óta dolgo­még több szakember, rádió-, tv-műszerész elektrotech­nikus működjék a műszer­üzemben. Torzsás Tibor és Kiss Arnold a durvahengerműi Ti J— IV. számú műszerház szerelésénél A fejlődés három szakasza Komputer és a nagyolvasztó Érdekes kísérletet folytat­nak, új műszerek szerelését végzik a III-as számú kohó­nál. A munka befejezése után a tranzisztoros elektro­nika segítségével az adato­kat betáplálják a számító- központba. Az adatokat a számítógép feldolgozza és az eredményt, az optimális uta­sításokat közlik a nagyol­vasztóval. És ez nemcsak az információs rendszer kiala­kítására lesz hatással, hanem jelentős segítséget ad a tu­dományosabb szintű irányí- o minőség további ja­szerint a be­rendezések nemcsak automa­tikusan jelzik a számító- központban a nagyolvasztó működését, hanem automati­kusan végrehajtják a gépi utasításokat is. Elektronikus mérlegek az új elektroacélműben érdekes dolgot figyelhetünk meg. A daru perceken át mozdulatlanul áll, de az elektronikus berendezés más és más súlyértéket mutat. Pedig a daru a horgon kívül nem tart mást. Az elektronikus 1Ó0 tonna súlyt emelni, és kilónyi pontos­sággal mutatják meg az adott teher súlyát. Érzékenységük­re jellemző, hogy még az épület mozgásából adódó súlykülönbözetet,. vibrálást is jelzik. A műszerészüzem labora­tóriumában egy szolid meg­jelenésű fiatalember — Földi László — éppen az egyik elektronikus mérleg kártyá­jának a bemérését végzi. Azt mondja: nagyon szereti ezt ■ a munkát. Pedig eredetileg nem ez volt a szakmája. — Amatőrként kezdtem. Az MHSZ rádiósklub tagja­Tranzisztorok a vas- 1 és acélgyártásban A durvahengermű III-as, IV-es műszerházába meg­szűrve ér be a hengerek zú­gása. Két ifjú ember — Tor­zsás Tibor és Kiss Arnold — javítgatja a tranzisztoros műszereket, ellenőrzi a rendszer működését. A tranzisztoros elektroni­kával két éve szerelték fel a III-as mélykemencét. Költ­séges dolog, hiszen cellán­ként egymillió forintba ke­rül. Az elmúlt hónapok azt mutatják, hogy a berendezés ragyogóan bevált, csökkenti a leégési veszteséget, illetve ennek nyomán a beruházás egy fél év alatt kifizetődik. Már elkészült a IV-es ke­mencénél is, és a szerelők most a 0-ás kemencénél sze­relik a műszereket. Korántsem véletlen, hogy a tranzisztoros elektronikát itt alkalmazzák. A durva- hengermű rekonstrukciójakor a hengerek kapcsoló-, irányí- tószerzeketét modem, elekt­ronikus műszerekkel látták el, s ennek folytatása a mély­kemencék szabályozó rend­szerének korszerűsítése. J Az egykori megsárgult okmány tanúsága szerint Mária Terézia 1770. július • 2 28-i dátummal engedélyezte a vadregényes Bükkben megnyitandó vashámor » ® működéséi. A gyár igen sokat fejlődött, roppant méretekben kiterjedt a letűnt “ • kél évszázad alatt. A technikai-tudományos forradalom kihatásaként kiilönö- J • sen sokat változott az elmúlt két évtized alatt. És ezt igen jól szemlélteti a mű- j J szerésziizem munkája, fejlődése. * Elkészült a műszerészüzem új központi épülete Új,, korszerű műszerészüzem Az I-es kapu közelében van egy alacsony, ütött-kopott kinézetű épület. Jelenleg ez a műszerészüzem központja. Nem sokáig. Néhány méter­re tőié, büszke, háromemele­tes, modern ép-'tmény nyúlik a magasba; ez lesz az új köz­A fnűszerek fokozottabb alkalmazását az acélműben kezdték el. A kemencék fű­tésszabályozására szovjet elektrohidraulikus berende­zéseket építettek, szereltek fel. Ez már jelentős segítsé­get adott a minőségi acélok gyártásában. Az első elektronikus méré­si rendszert később, a 700 köbméteres nagyolvasztónál építették ki. Ez már megfe­tést, megfelelő hőfokon iz- zik-e az acél. A fejlődés harmadik sza­kasza körülbelül öt évvel ezelőtt kezdődött. A vállalat­nál a földgázt kezdték fű­tésre alkalmazni. Ez jó, gaz­daságos tüzelőanyag, de ve­szélyes. Itt már a hagyomá­nyos, a szemmel való ellen­őrzés nem felelt meg a kö­vetelményeknek, tökéletes elektronikus automatákat kívánt meg a fejlődő­pont. laboratóriumokkal, für­dővel és öltözőkkel egyetem­ben Azt mondják, hogy vár­hatóan április 4-én, a fel- szabadulás negyedszázados évfordulóján már birtokukba is vehetik. A jelenlegi szűkös körül­mények és a minden igényt kielégítő, új beruházások is szemléltetik, hogy az utóbbi időben rendkívül megnőtt a műszerészüzem szerepe, je­lentősége. Ez a technikai-tu­dományos forradalom kibon­takozásával, a gyárnak egyre modernebb műszerek felsze­relésével van összefüggésben. A műszerészüzemről még annyit: mindössze 200 ember; rádió- és televízióműszerész, telefonszerelő, lakatos és elektroműszerész dolgozik itt, ők szerelik fel' illetve üze­meltetik a kohászatban levő műszereket, elektronikus be­rendezéseket, javítják a tele­víziókat, az ultrahang-vizs­gáló és eg3réb készülékeket. lelt az akkori követelmé­nyeknek. És ilyen műszerek­kel szerelték fel a nagyko- vácsműben levő kemencéket, ahol azelőtt szintén szemre állapították meg, kell-e, vagy nem kell szabályozni a fű­A 20© ÉVES DIÓSGYŐRI KOHÁSZAT technikai — mús&eshi BESMiTHTM

Next

/
Oldalképek
Tartalom