Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 51. szám

Vasárnap, 1970. márc. t. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Bécsi elismerés a sátoraljaújhelyi minőségért 120 milliós export, reklamáció nélkül A felszabadulási évforduló ■ tiszteletére 11000 bányász munkaversenye A sátoraljaújhelyi Hegyal- ja Ruházati Szövetkezei ter­mékei évről évre több kül­földi piacot hódítanak meg. A siker titka: a kiváló minő­ségi munka. Sok értékes va­lutát szereznek ezzel a nép­gazdaságnak, s gyarapszik a szövetkezet is. Az elmúlt évi 142 millió forintos termelési értékből 120 millió volt az export. Ennek is a jó része nyugati piacon rendelt bér­munka volt. Egy bécsi cég 1969- ben például 50 ezer da­rab különböző kabát elkészí­tését rendelte meg. Aligha kaphatott az újhelyi szövet­kezet munkája jobb elisme­rést, mint az, hogy a bécsiek 1970- re már eddig 90 ezer kabátra növelték megrende­lésüket. Nemcsak ezeknél az ausztriai szállítmányoknál, de a 120 milliós export során egyetlen minőségi reklamáció sem fordult elő. Így azután már azon sem kell csodálkoz­ni, hogy az osztrák megren­delő az idei bérmunkákért 8—10 százalékkal többet is fizet, mint az elmúlt évben. Egyetlen kikötésük van csu­pán, hogy a Hegyalja Szövet­kezet varrja a kabátokat. Hogy mit hoz közvetlenül a dolgozóknak a jó munka? Lantos Miklós, a szövetkezet elnöke így válaszolt erre rö­viden: „Az elmúlt évben 7—8 százalékkal növekedtek szö­vetkezetünkben a bérek. -Az előző évhez viszonyítva 3 millió forinttal több ke­rült dolgozóink borítékjába. Ugyanakkor az előző évi 48 órás munkahétről áttértünk a 44 órás, kéthetenként szabad szombatot biztosító munka­hétre. Az elmúlt évben négy­heti munkabérnek megfelelő nyereséget tudtunk fizetni, most öt hét lesz a nyereség." A szövetkezet évi nyeresége 7,3 millió forint. Ez is lehető­vé teszi, hogy az idén 3,5— 4 millió forintot fordíthatnak a gépi berendezések korsze-. rűsí lésére. Különböző speciá­lis gépeket szereznek be, amelyek az eddig kézzel vég­zett munkafolyamatokat gé­pesítik. Az 1970. év első két hó­napjának termelésével is elé­gedettek lehetnek a szövetke­zetben. Termelésük folyama­tosabb volt, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az első nagyobb exportszállít­mányokat is útnak indították már. Laminált kabátokat, fiú kabátokat és anorákokat küldtek a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és az NDK- ba. A belföldi igényeket is ki tudják elégíteni. Megyénkén kívül főleg Pécsre és Buda­pestre szállítják a Hegyalja Ruhagyár készítményeit. A borsodi bányászok októ­ber 1-től a hét minden nap­ján, vasárnapi is dolgoznak. Derekasan helytállnak, és az ő munkájuk eredménye, hogy a lakosság tüzelőigényeit is ki tudják elégíteni. A Bor­sodi Szénbányák dolgozói nagyrészt szocialista^ illetve szocialista címért küzdő kol­lektívákban oldják meg fel­adataikat. A Borsodi Szén­bányák hat széntermelö üze­mében 674 brigád csaknem 11 000 tagja tett felajánlást a jubileumi múnkaverseny so­rán. Vállalták termelési fel­adataik túlteljesítését, a tér­Sárospatak fejlesztéséért Gondos, elemző és mérle­gelő munkával készítették el Sárospatak városi Tanácsá­nak vezetői a város elmúlt évi költségvetési gazdálkodá­sának és fejlesztési alapjá­nak zárszámadását. Ezt előbb a végrehajtó bizottság vitatta meg tételről tételre, majd Tóth József elvtárs, a városi tanács vb-elnöke a február végi városi tanács­ülés elé terjesztette. A tava­lyi költségvetés 5 millió 784 ezer, a fejlesztési alap pedig 16 millió 784 ezer forint ma­radvánnyal zárult, amelyet a városi tanács jóváhagyott Ezt követően foglalkozott a városi tanács az 1970. évi költségvetési és fejlesztési terv eleivel. Ezek még a szük­séges mértékben ugyan, de már tükrözik megyénk leg­fiatalabb városának urbani­zációs igényeit. Az új költ­ségvetés az előző évi 28 mil­lió forinttal szemben 34 millió forint összeget tartal­maz, s ennek túlnyomó több­ségét kulturális, egészség- ügyi és szociális célokra kí­ván iák fordítani. Megelégedéssel vette tudo­másul a tanács, hogy a vá­ros fejlesztésére mintegy 32 millió forintot irányoztak elő. Ebből megkezdik esv 52 és eev 12 lakásos lakóház építését folytatják a szenny­vízcsatorna bővítését 10 mil­lió forintos beruházással. Be­fejezik 'a 16 tantermes, mo­dem általános iskola és a szociális otthon építését és hozzáfognak a 6 millió fo­rintos beruházással készülő, körzeti rendelőkkel, 4 szak­rendelővel. föld alatti fűtő- berendezéssel tervezett új egészségház építéséhez. Na­gyobb összeget szánnak az utak. a járdáit, a közvilágí­tási hálózat bővítésére, a oar- ltosításra, valamint a jövő vá­ros képét kialakító új ipar­telep és városnegyed céljait szolgáló kisajátítások lebo­nyolítására. A városi tanács tagjai el­ismeréssel szóltak a kellően megalapozott minden tételé­ben, tervében reális költség- vetés és fejlesztési alap gon­dos, szakszerű kimunkálásá. ról, s a végrehajtó bizottság javaslatának megfelelően mindkettőt változtatás nélkül elfogadták. Ezután megtárgyalta és magáévá tette a tanácsülés a végrehajtó bizottság által be­terjesztett új köztisztasági ta­nácsrendeletet, amely a vá­ros tisztaságát, csinosítását szolgálja. Ugyancsak elfogad­ta a tanácsülés azt a másik rendelettervezetet is, amely szerint a városi tanács időn­ként díszpolgári kitüntetést és „Sárospatakért” elnevezé­sű jelvényt kíván adományoz­ni olyan személyeknek, akik kimagasló tevékenységet fej­tenek ki Sárospatak általános fejlesztésében, politikai, gaz­dasági és kulturális felemel­kedésében. Hegyi József nielékenysőgnek mintegy kel százalékos növelését a terve­zetten túl. A vállalások kö­zött fontos helyet foglal el a darabos szén arányánál? eme­lése az össztermelésen bélül. Ezzel elsősorban a lakosság igényeinek kielégítését segí­tik. A dai-abos szén arányá­nak növelése a minőség ja­vítását is eredményezi. A munkaversenyben részt vevő kollektívák az üzemi adott­ságoktól függően 1—2 száza­lékos önköltségcsökkentést is vállaltak. Örvendetes, hogy a szocialista múnkaverseny bon a fiatalok példamutatóan dolgoznak. 137 KlSZ-brigád- ban 2500 ifjúkommunista bá­nyász produkál kiváló ered­ményekét. A múnkaverseny gazdája, a szakszervezeti bizottság ne­gyedévenként értékeli a szo­cialista munkaverseny ered­ményeit. A vállalat pártbi­zottságának lapja, a Borsodi Bányász minden héten is­merteti a szocialista munka- verseny eredményeit, s ezzel biztosítja a munkaverseny eredményeinek nyilvánossá­gát. A legfrissebb jelentések szerint a vállalat 101,6 szá­zalékon áll a termelési terv teljesítésében. Matyóföld büszkesége 1970. március elsejével 102 1 ötezernél nagyobb lakosú köz- i sé£ kapja meg a .nagyközségi j rangot. Közöttük Mezőkövesd I is. Hóesésben hullt le a lepel ! halálának 480. évfordulóján j Mátyás király mellszobráról a mezőkövesdi községi tanácshá­za előtt. 1464 és 1970. Ivét dá­tum, amelyeknek nagy szerep jutott a község életében. Kei­ben nyilvánította várossá az j akkor 101 lakosú Mezőkövesdet j Mátyás király. Címert, présé- { tet adományozva a ..matyók- j mik”. 400 évig viselte Kövesd a ; nagy király adományozta ran- j got. 1866-ban, amikor n váró- , sok státuszát közigazgatásilag •: rendezték, Köveseiét megfősz- : tolták városi címétől. 1970. február 26-án Mátyás szobráról lehullt a lepel, s fe­detlen fővel több száz ember j tisztelgett az „igazságos** cm- t léke előtt. Mezőkövesd az utób- s bi kéf-liárom évben a fejlő- \ délnek arra a fokára ért cl, \ amelyet megillet a városiaso­dás kifejezése. A várossá fej­lődésnek két lépcsőfoka vau. A község ez év február 26-án az első fokot elérte, nagyköz­ség lett. Kinőtt falusias életvi­szonyaiból, s ma már egyre inkább a városi igény és szem­lélet kezd érvényesülni. A „matyók** büszkék a most kapott rangra. A büszkeség mögött ott áll a tcnníakarás is, amelynek célja immár Me­zőkövesd várossá nyilvánítása lesz. A. J. Értük ment as orvos Sok múlik a szervezőkön Az új esztendő első hetei­ben sokfelé megfordult a miskolci vérellátó alközpont piros autója. Amelyik faluba érkezett, ott már jó néhány ember várakozott az autó­ból kiszálló egészségügyi dolgozókra. Szép, eddig szinte szokat­lan eredmény született alig két hónap alatt, a községi véradások alkalmával. A helybeli előkészítésben részt vett aktivisták és a társa­dalmi szervek vezetői nem­egyszer maguk sem hitték, hogy ily sok embert sikerült megnyerniük e nemes moz­galomnak. Hogy sok-sok li­ter összegyűlt e drága, élet­mentéshez szükséges vérből, azt elsősorban az önkéntes véradóknak köszönhetjük. házhoz, ahonnan korábban jelentkezett valaki véradás­ra. Többször megfordult gép­kocsijával a faluban, s ház­hoz vitt mindenkit. Arról a vb-elnökről is so­kat beszélnek — ez meg Kis- győrben történt —, aki sze­mélyes agitációval mutatott példát a szervezőknek. Min­denkihez elment, akit meg­győzni vélt a véradásnak Bizonyára ennek is köszön­hető, hogy a korábbiakhoz viszonyítva, ott is különösen jó eredmény született. győznek nagyon sok embert. És ők örülnek legjobban, ha ismét sikerül egy új véradót megnyerniük az ügynek. Egyszerű szavakba nehéz önteni, mily nagy értéket tesznek le ők mindennap a közösséf», a társadalom, a gyógyító orvosok elé. Sok múlik rajtuk. Kö­szöntse hát most őket, azt a sok ezer szervezőt hálán!? és tiszteletünk. Gyárfás Katalin Cassano cs DoniinkoYits A Déryné utca 11. számú ház, mint Cassano tervezése A rejtélyes olasz, aki 1841- ben Triesztből költözött át Pestre, nemcsak emberi tu­lajdonságaival, hanem szél­hámos ízű munkásságával is egy kisebb részt foglal el Miskolc színháztörténetében, de tegyük csak hozzá — a város építéstörténetében is. Nézzük meg közelebbről Giuseppe Cassano személyét Első dolga Pesten, hogy hir­detést ad fel a lapokban. Köz., hírré teszi, hogy „építészi és rajz-ügyszabájában, a Hat­vani utcai Horváth-házban, felvesz még néhány jóravaló építészi rajzolót, kik a messzirüli (perspectiv) és a cifrázati rajzolásban erősek palának, nemcsak pillanatnyi foglalkozást, hanem illendő gyarapodást is találnak. Az említett ügyszobában házter­vek csalhatatlan költségve­téssel folyvást gyorsan és ju­tányosán készíttetnek, nem­különben gyakorlatilag felvi­lágosító tanácsok úgy ízletes és szilárd, mint gazdaságos építés tekintetiben adat­nak...’’ Közben felvételét kéri a pesti kőmívescéh tagjai közé. Nagy csomó bizonyítványt mellékel kérelméhez, de ezek között egy sincs szakmai em. béré. Különféle magánosok állították ki. A szakma nem is veszi be tagjai sorába, s a Helytartótanács kénytelen ),jegyzői kézzel” bevezetni a céh mesterkönyvébe. Cassano 1843—1847 között csak négy kisebb épületre vonatkozó tervet nyújt be engedélyezés­re. A sajtót azonban állan­dóan személyére vonatkozó hírekkel látja el. Az 1843-as miskolci tűzvész után hírla- pilag ígéri meg a bajba ju­tott miskolciaknak, hogy fe­le árért hajlandó a terveket elkészíteni. Sajnálatos, hogy Szemére Bertalan áldozatul esik en­nek és Cassanora bízza a miskolci színház megtervezé­sét. így történik aztán, hogy Iliid József és Miles Ferenc ellenében Cassano győz és megkapja a színház tervező, sére és költségvetésének el­készítésére a megbízatást A De ne feledkezzünk meg a mozgalom szürke katonáiról, az önzetlen és szorgos agitá­torokról sem, hiszen sok órás társadalmi munkájuk, meggyőző emberi szavuk és a fáradságot nem ismerő szervezésük nélkül sok he­lyütt aligha lett volna ilyen eredmény. Az elmúlt napokban külö­nösen szép példákról hallot­tunk. Sokáig emlegetik majd bizonyára a borsodsziráki körzeti orvos humánus cse­lekedetét. Az történt ugyan­is, hogy a doktor kérés nél­kül elment minden olyan Az most már hagyomány, hogy a véradókat évente leg­alább egyszer meleg szavak­kal, apró, inkább csak jel­képes, kis ajándékkal kö­szöntik fehér asztal mellett a helybeli gazdasági, társa­dalmi vezetők és természete­sen a Vöröskereszt képvise­lői. Az is szokás nálunk, hogy a Vöröskereszt minden esztendőben kitüntetéseket adományoz a legjobb vér­adóknak és azoknak a szer­vezőknek, akik évek óta ki­válóan dolgoznak. Ám,' a kézzelfogható elis­merés mégis nagyon csekély, alig jut belőle néhány em­bernek. Pedig ki »tudja, há­nyán vannak — ezrek, tízez­rek, vagy még többen —, akik szabad idejük óráit ál­dozva járnak házról házra, beszélne!?. érvelnek, meg­(Bozslk István műve) 37 000 forintos építkezés 1847- ben meg is indul. Cassanonal? a színházi megbízás kitűnő alkalom arra, hogy a megye­ben további rendeléseket csi­karjon ki magának. Akkor tör ki az első bot­rány, amikor a színház pin­céjének és földszintjének el­készültekor Cassano kiadá­sának jegyzékét felülvizsgál­ják. Rájönnek, hogy a 37 000 forintos építkezéshez 35 ezret már felhasznált, de a folyta­táshoz újabb 31 ezerre lenne szükség. 1850-ben a hullá­mok teljesen elborítják az ügyeskedő Cassanot. Apósa és felesége is feljelentik, a város pedig lefoglalja min­den vagyonát. Kiderül, hogy a színház alapterülete egyha- toddal kisebbre sikerült és „minden építési józan sza­bály megtörésével készült el a tetőszerkezet is.. Cassano 1851-ben nyom nélkül el is tűnt Miskolcról. Az általa készített színház­terv is sok kényszerű módo­sítással megváltozott. Egyetlen tervét, változtatás nélkül, 1959-ben sikerült a megyei levéltárban felfedez­nünk a 4470/1847. sz. alatt. Ez pedig Dominkovits Lajos ügyvéd háza volt. ma a Dé­ryné utca 11-es számot vise­li. Ebben a földszintes épü­letben tehát le tudjuk mérni Cassano tervezési felkészül(. ségét. Ez a ház. amely ma is áll, a maga provinciális kül­sejével, homlokzatának telje­sen szervellen megoldásával bizonyítványt nyújt Cassano képességeiről. Egyedüli remeke a kapu bejárat gazdag rajzó vasrá­csa, ebbe viszont egy ismeret­len miskolci lakatos ková­csolta tudása legjavát. Koniáromy József

Next

/
Oldalképek
Tartalom