Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-06 / 55. szám

Csütörtökön ai országgyűlés folytatta a kormány tevékenységéről szóló beszámoló vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Fock Jenő, a for­radalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula és Komócsin Zoltán, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti külképviseletek több vezetője foglalt he­lyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd elsőnek Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. APRÓ ANTAL Gondok a közle Tovább fejlesztjük a KGSI-srszáoak gazdasági integrációját csoportokban es a/, állandó bizottságokban széles körű | munka indult meg az integ­rációs lehetőségek felniére- I sére, a tagországok által ed­dig kidolgozott: integrációs | javaslatok összegezésére, j olyan komplex távlati együttműködési program el­készítésére, amelyet a KGST- ben részt vevő kormányok, j vagy mint egyezményt, vagy j mint államközi szerződést! hagynak majd jóvá. Jelenleg több mint 200 alapvető gazdasági együtt­működési téma vizsgálatá­val, illetve javaslat kidolgo­zásával foglalkoznak a KGST-ben. A kormány el­nökhelyettese azonban hoz­záfűzte: . az integrációval kapcsolatos javaslatok sok­oldalú kimunkálása nem könnyű feladat. Sokszor még egy országon belül is nehéz összhangot teremteni a kü­lönböző gazdasági szervek között, nyolc ország esetében pedig még nehezebb, egye­bek között azért is, mert a KGST-ben részt vevő orszá­gok gazdasági fejlettségi szintje eltérő, nem egyfor­mák gazdasági adottságaink, társadalmi lehetőségeink és különbségek vannak a jelen­legi belső gazdaságirányítá­si rendszerék között is. Ezért nagy türelemre van szükség az. országok javaslatainak megvizsgálásánál, érdekeik helyes megértésénél. (Folytatás a 2. oldalon) \ Csütörtökön délelőtt Moszkvában ünnepélyes keretek kö­zött letétbe helyezték az atonisorompó szerződésnek " Szov­jetunió és az Egyesült Államok részéről történt ratifikálásá­ról szóló okmányokat. Az ünnepélyes letétbe helyezés után készüli ez a felvétel Moszkvában. Koszigin szovjet miniszterelnök kezet szorít az Egyesült Államok moszkvai nagykövetével, Jacob Beam-mel. Az Egyesült Államok rati­fikációs okmányait Jacob Beam moszkvai nagykövet helyezte letétbe. A szovjet kormány nevében Andrej Gromiko külügyminiszter vette át az amerikai okmá­nyokat. Ugyanakkor a Szov­jetunió levéltárában elhe­lyezték a szovjet ratifikációs okmányokat. . A szerződés ratifikációs okmányait letétbe helyezte Jugoszlávia, Malaysia és Ja­maica is. Jugoszlávia és Ma­laysia nevében a két ország moszkvai nagykövete, Jamai­ca nevében pedig Sir Duncan Wilson, Nagy-Britannia moszkvai nagykövete adta at megőrzésre az okmányokat. A szovjet kormánynál tör­tént letétbe helyezésről meg­felelő jegyzőkönyveket Írtak alá. E jegyzőkönyveket szov­jet részről Gromiko külügy­miniszter látta el kézjegyé ­vel. Az atomsorompo-szerzoáe,- 1970. március 5-ével hatály­ba lép, miután teljesült az a feltétel, hogy a szerződés ha­tályba lép, ha a letéteményes hatalmak — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Ang­lia — és negyven más állam ratifikálja és letétbe helyezi a ratifikációs okmányokat. Moszkva és London után Washingtonban is ünnepé­lyesen letétbe helyezték csü­törtökön a nukleáris fegy­verek elterjedését meg­akadályozó nemzetközi szer­ződés ratifikált példányait. Az ünnepségen, amelyen Nixon elnök mondott beszédet, a Szovjetunió részéről Anatoüj Dobrinyirs szovjet nagykövet helyezte letétbe a szovjet ratifikálás: okmány példányát. A Fehér Házban ott voltak azoknak az országoknak diplomáciai képviselői, akik korábban ra­tifikálták az atomsoromp! szerződést, Hazánk képvise­letében Nagy János, washing­toni rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetünk veti részt, az ünnepségen. Apró Antal felszólalásá­ban elsősorban a nem­zetközi gazdasági együtt­működés kérdéseivel foglal­kozott. Mint mondotta, kor­mányunk a nemzetközi lehe­tőségeket figyelembe véve sokat tett és tesz annak ér­dekében. hogy bővítsük gaz­dasági kapcsolatainkat min­den olyan országgal, amely kész a kölcsönös érdekelt és az egyenjogúság alapján ve­lünk együttműködni. A tu­dományok és a termelőerők gyors fejlődése szükségessé teszi, hogy a szocialista or­szágok gazdasági együttmű­ködését új módon fejlesszük tovább. Apró Antal részletesen beszélt arról, miben külön­böznek a most kialakuló együttműködési formák az eddigiektől, mit. jelent a nyolc szocialista országnak az integrációs program ki­dolgozására vonatkozó elha­tározása. hol tartunk ebben a munkában, s mi tette szük­wtt,AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK^ A MAGYAR SZOCIÁLIST A MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam. 55. szám Ara: 80 fillér Elei lie lépett síz aíomsorompö rS’iezniénf t®5»« # Péntek, 1070. március 6. Folytatta tanácskozását az országgyűlés Apró Antal felszólalását mondja és a vállalatvezetés a Miskolci városi Tanács V, B. ségessé a változtatásokat. A nemzetközi gazdasági és po­litikai helyzet alakulása, va­lamint a szocialista és a ka­pitalista világgazdaság kö­zötti verseny mellett az a tény is a magasabb szintű együttműködés irányába hal, hogy egész népgazdaságunk fejlődése szempontjából egy­re nagyobb jelentőségűvé válik részvételünk a nem­zetközi munkamegosztásban. Kivitelünk ma már a nem­zeti jövedelem értékének kö­zel negyven százalékát ad­ja, s minden ötödik magyar ipari munkás exportra ter­mel. Az elmúlt években vala­mennyi KGST-tagországban széles körű közgazdasági vi­ták során elemezték gazda­sági együttműködésünk ed­digi eredményeit és a fejlő­dés új követelményeit. Ezek­nek a vitáknak nagy szere­pük volt abban, hogy ma már mind jobban kikristá­lyosodnak a v legfontosabb tennivalói:. A KGST Végre­hajtó Bizottságában, a kü­lönböző nemzetközi munka­A városi tanács vb teg­napi, csütörtök délelőtti ülé­sén Miskolc lakosságát leg­jobban foglalkoztató kérdés került napirendre: a város közlekedésének helyzete. A végrehajtó bizottság az építési és közlekedési osztály jelentése alapján foglalko­zott a város közlekedésével, A jelentés szerint a közle­kedési vállalatnak az a tö­rekvése, hogy korszerűbb járműveket szerezzen be. A munkaerőhiány enyhítésére a közelmúltban rendkívüli bérintézkedéseket vezettek be. A jövőt illetően elemzik a teljes kalauz nélküli közle­kedés bevezetésének lehető­ségeit, A vállalat ez év vé­gére felszereli a járművek­re a kalauz nélküli közleke­déshez szükséges biztonsági és műszaki berendezéseket, A napirendre alaposan '■felkészültek a végrehajtó bi­zottság tagjai. A jelenlevő vállalatvezetőnek és az ille­tékes osztályvezetőnek szá­mos kérdésre kellett vála­szolnia, Az érdembeli vitá­ból kitűnt, hogy nemcsak a város lakói, hanem a város vezetői sem elégedettek a közlekedéssel. Bár szóba ke­rült, hogy a közlekedés vi­lágviszonylatban nagy gond, de többségükben azt fogal­mazták meg a vb tagjai, hogy' Miskolcon a jelenleginél sok­kal jobb lehetne a közleke­dés, az adott lehetőségeken belül is. Csabai Kálmán például nem tartotta kielégítőnek a beszámoló jelentést sem. Nem érezte belőle kellően, milyen javulást várhatunk a jövőben. Tarthatatlannak mondotta azt a helyzetet, hogy esetenként a kocsik negyven százaléka nem köz­lekedik. Kérte, állapítsanak meg egy kocsikiállítási mi­nimumot. Kerepesi Ferenc konkrét javaslatokat tárt a vb elé, többek közt javasol­ta a villamosmegállók szá­mának csökkentését, több csuklós villamos és emeletes autóbuszok beszerzését. Fel­hívta a figyelmet, hogy az új jelzőlámpánál rossz a fázis- idő-beállítás, s ez lelassítja a forgalmat a Bajcsy-Zsi- Iinszky utcán. Varga Jánosné vb-tag azt javasolta: a 12-es és a 14-es buszokon engedjék meg, hogy a kisgyermekes anyák­kal együtt, a bérletesek is felszállhassanak az első aj­tón. Ez gyorsítaná a közle­kedést csúcsidőben. Drótos László, a városi pártbizottság osztályvezetője nyomatékosan hangoztatta hozzászólásában, hogy Mis­kolcon már politikai kérdés a közlekedés. A dolgozói: 'pártnapokon, taggyűléseken teszik szóvá az üzemekben, s sürgős intézkedéseket kér­nek. Beszélt azokról a hi­bákról, amelyek a vállalat­vezetésben tapasztalhatók. Ezeket már számos vizsgálat felszínre hozta, azt is, mi­lyen gyengeségek tapasztal­hatók az ellenőrzésnél. Kér­te a végrehajtó bizottságot, hozzon határozatot rá, hogy a vállalatnál növeljék a szakmai vezetés színvonalát, javítsák a munkamorált. A vitát Rózsa Kálmán, a tanács vb-elnökhelyettese foglalta össze. A vb határo­zatot hozott, hogy a vállalat- vezetés bővüljön egy igazga­tóhelyettessel, aki forgalmi szakember legyen. Továbbá, a vb határozata értelmében, a jövőben a közlekedési vál­lalat vezetői anyagilag érde­keltek lesznek a vállalat jobb munkájában. Nyereség- részesedésük attól függ majd, hogyan teljesítik a kocsiki­bocsátási százalékot, hogyan tudják biztosítani a menet­rend betartását. (a- i) Az or*Hs<jyff»*s Wí -zabának rsü'ö löki napján készült ez a feli étel. a szünetben a to­lj usón. Kádár János beszélget két képviselőtársával: Orosz Ferenccel és Fckszi Istvánnal

Next

/
Oldalképek
Tartalom