Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-06 / 55. szám

fSZAK-MÄGYARORSZÄG 2 wacei!BtK«iBsiiiv8ciii«aa™ Péntek. 1970. március 6. ' ’ ■ ült • • az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Az előkészületben levő szo­cialista integrációban a szo­cialista termelőerők és ter­melési viszonyok alapvető formájaként az országok ön­álló népgazdaságát tekint­jük — mondotta a kormány elnökhelyettese. — Ebből kö­vetkezik, hogy az integrá­cióban érdekelt országoknak a kapcsolatok olyan formá­ját kell kialakítaniuk, ame­lyek keretében a gazdasági SLÍCU PÁL együttműködés bizonyos, ar- . ra érett funkcióit integrál­ják, de természetesen fenn­tartják a népgazdaságok nemzeti irányítását. Ha gaz­dasági együttműködésünket tovább akarjuk fejleszteni, akkor nemcsak a külkeres­kedelem, hanem a termelés, a nemzetközi pénz- és hitel- rendszer, valamint az árak szférájában • egyidejűleg kell keresni az együttműködés új, a jelenleginél lényege­sen hatékonyabb formáit, le­hetőségeit. A KGST-orszá­gok gazdasági integrációjá­nak továbbfejlesztését mi két úton kívánjuk elérni: egy­részt az alapvető fontosságú kérdéseket magában foglaló, mind hatékonyabb tervkoor­dináció, másrészt az áru- és pénzviszonyok széles körű kibontakoztatása útján — mondotta nagy érdeklődéssel fogadott beszédében Apró Antal. SüpleiiMen összeül & nevelésügyi kongresszus A Parlamentben a csütörtöki napon nagy érdeklődéssel kl­óért beszédet mondott Ilka Pál művelődésügyi miniszter. Az ország kulturális hely­zetével, a kulturális élet fel­adataival foglalkozott felszó­lalásában Itku Pál művelő­désügyi miniszter. Mint mondotta: kulturális terüle­ten az elmúlt évek egyik leg­nagyobb eredménye, hogy megnőtt a szocialista értéke­ket befogadók tábora. Az eredmények közé sorolta, hogy a magyar irodalom és művészet alkotásainak zöme lépést tart társadalmunk fejlődésével, hogy művésze­tünk nem hallgatja el meg­oldandó ellentmondásainkat, hanem ellenkezőleg, egyre nkább szocialista alapokról képes felvetni, ábrázolni és a maga sajátos eszközeivel megválaszolni, a megoldáshoz segíteni őket. Szóvá tette azonban,, hogy kevés irodalmi, művészeti alkotás foglalkozik a nemzet alapvető osztályainak, a munkásságnak és a paraszt­ságnak életével, problémáival és gondjaival. Kifejtette, hogy a kiadói politika na­gyobb figyelmet fordít és teljes erővel támogatja a szocialista eszmeiségű, mű­vészileg értékes alkotásokat, de nyilvánosságot biztosit minden olyan műnek, amely kiáll a bélié és a haladás ügye mellett, s amely a te­hetség megnyilvánulása, még akkor is, ha eszmei arculata nem teljesen szocialista. Kulturális politikánkat — mondotta a miniszter — meg­védj ük a jobbról, vagy bal­ról jövő támadásokkal és torzító törekvésekkel szem­ben, s azon munkálkodunk, hogy ez a politika határo­zottabban, következetesebben érvényesüljön a gyakorlat­ban is. A miniszter felszólalásában részletesen foglalkozott az ifjúság nevelésének kérdései­vel. amelyek jelentős helyet kaptak Fock Jenő kormány- elnöki beszámolójában is. Szólott az egyetemi önálló­ság fokozásáról, a hallgatók jogainak kiszélesítéséről, és bejelentette, hogy az egye­temeken megtett intézkedé­sek után a következő hetek fontos feladata lesz, hogy számba vegyék a t/enniváló­FOCK JENŐ kát minden iskolai fokon, elsősorban a kö zép rsko1 ákban és a középfokú intézmények­ben. Utalva Varga Zsig- mond Békés megyei és Ko­vács Éva budapesti képvise­lők előző napi felszólalására, a miniszter kijelentette: is­merik a nevelők, a pedagó­gusok nem gondok nélküli élet- és munkakörülményeit, azt a problémát, hogy a pe­dagógusok fizetése rendezés­re vár. A kormánynak az a szándéka, hoecv a r, ötéves terv életszínvonal-in­tézkedései közt' kiemeli fel­adatként, kezelje a pedagó­gusok élet- és munkakörül­ményeinek javítását, fizeté­sének rendezését. Bejelentette a miniszter, hogy szeptemberben összeül az 5. nevelésügyi kongresz- szus, amely ajánlásokat ké­szít a nevelésügy felelős irá­nyítói és gyakorlati munká­sai részére. Szólt arról is, hogy az eddiginél tervsze­rűbbé válik a közművelődés. Az érdeklődést, a népműve­lési munka fellendülését többek között olyan akciók jelzik, mint a „100 falu — 100 könyvtár”, a' „Televíziót minden iskolának”!, IlflV látfák a képv&elfik Az ország belső kérdései közül több felszólaló is érin­tette a munkaerőhelyzet prob­lémáit. A felszólaló képviselők üd­vözölték azoknak az ipari üzemeknek az elhatározását, amelyek nem alkalmaznak notórius vándormadarakat. A témával foglalkozó képvise­lők szinte mindegyike hozzá­tette azonban: a munkaerő­gond megnyugtató és hosz- szabb távra szóló megoldását csak a nagyobb ütemű mű­szaki fejlesztés biztosíthatja. Több képviselő foglalkozott felszólalásában a mezőgazda­ság problémáival. A felszólalók a mezőgaz­dasággal foglalkozva kiemel­ték: a magyar termelőszövet­kezeti parasztság ma a vi­lág egyik legbiztonságosab­ban élő parasztsága, mert je­lenlegi jó életkörülményei mellett a fejlődés távlata is biztatóan világos számára. Az a tény, hogy a parasztság jól érzi magát ebben az or­szágban, hogy életszínvonala jelentősen emelkedett, és jö­vedelme megközelítette a bér­ből és fizetésből élők jöve­delmét. igen határozottan és minden szónál meggyőzőb­ben támasztja alá a munkás­paraszt szövetséget, amely társadalmunknak most válik valóságban is szilárd bázisá- vá;- '• .... 1 -----­A z e témakörrel foglalkozó felszólalások többségéből ki­csendült: Még nagyon sok tartalék van mezőgazdasá­gunkban. Lenin szellemében végezzük munkánkat Az esti órákban Fock Jenő válaszolt a vitában elhang­zottakra. Befejezésül ezeket mondotta: — Az idei év sok szem­pontból kiemelkedő jelentő­ségű számunkra. Az idén ün­nepeljük hazánk felszabadu­lásának 25. évfordulóját. Er­ről a történelmi jelentőségű eseményről — felszabadulása sorrendjében — az ország minden városa, helysége ün­nepélyesen megemlékezett, illetve megemlékezik. — Soha, egyetlen percre sem feledjük, hogy szabad­ságunkat mindenekelőtt a Szovjetuniónak köszönhet­jük. Ügy kell élnünk és dol­goznunk, hogy méltók le­gyünk a szovjet katonák és a velük szövetségben harcol­tak véráldozatára. Büszkék vagyunk arra, hogy ha számszerűen nem is sokan, de a magyar ellenállás hősei is együtt küzdöttek a felsza­badító csapatokkal hazánk szabadságáért, életüket ál­dozták népünk ügyéért. Tu­datában vagyunk annak, hogy csak azért tárgyalha­tunk mi most népünk jobb és szebb életéről, mert a Szovjetunió felszabadító csa­patai kiűzték országunkból a fasiszta hordákat. Abban, hogy eredményesen építhet­jük a szocialista társadalmi rendszert — dolgozó néoünk munkája mellett — meghatá­rozó szerepe van annak, hogy egvüttmflködtlnk a Szovjet­unióval és a többi szocia­lista országgal, amelyekhez bennünket a közös eszmén túl politikai, katonai és gaz­dasági szövetség szálai fűz­nek. — Az. idei év másik kima­gasló eseménye Lenin szüle­tésének 100. évfordulója. Ez a jubileum nemcsak a Szov­jetunió és a szovjet nép, ha­nem hazánk népe és a vi­lág összes dolgozója számára is jelentős. Üzemeinkben, vállalatainknál, a termelő- szövetkezetekben és a kultu­rális intézményeknél jelen­tőségének megfelelően ün­nepük meg az évfordulót. Minden ünnepségnél fonto­sabb azonban, hogy Lenin szellemében végezzük mun­kánkat. Fock Jenő ezután az idei év harmadik nagy fontossá­gú eseményéről, a X. kong­resszusról és a kongresszusi felkészülésről beszélt. Mint mondta, a felkészüléssel is bizonyítani akarjuk: méltók vagyunk a marxista—le­ninista párt nevére. Nemcsak a pártszervezetek feladata, hanem a kormányzati mun­kának is igen fontos része lesz a következő hónapok­ban a X. pártkongresszusra való ilyen szellemű felké­szülés. — Az idei év nagy jelen­tőségű eseményei dolgozóink körében élénk visszhangot váltottak ki — mondotta. — Egyre szélesebben bontako­zik ki a munkaverseny, amely elsősorban nem a ter­melés mennyiségi növelésé­re, hanem mindenekelőtt az igényeknek megfelelő, a ter­melékenyebb, a hatékonyabb és jobb minőségű munkára, a gazdaságosság fokozására irányul. Tiszteletünket és megbecsülésünket fejezzük ki valamennyi dolgozónak, aki tehetséges, szorgalmas munkáiéval társadalmunk boldogabb, szebb jövőjének alapjait teremti meg. Befejezésül a miniszterel­nök mind a kormány, mind a maga nevében jő munkát, erőt, egészséget kívánt az or­szággyűlés tagjainak a kitű­zött nagyszerű feladató!: megvalósításáért, a szocializ­mus teljes felépítéséért foly­tatott munkájukhoz. Ma a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolójával és ezek meg­vitatásával folytatja munká­ját az országgyűlés idei első ülésszaka. ! Negyedszázados a román iiiiilitda A román nép ma 25 esz­tendeje, 1945. március 6-án kiharcolta Romá­nia első demokratikus kor­mányának megalakítását. Az lij kormány megalakítása döntő fordulatot jelentett az ország politikai fejlődési irá­nyának meghatározásában. Bár a szovjet hadsereg fel­szabadító oífenzívája nyomán a Román Kommunista l*árt által szervezett és végrehaj­tott 1944. augusztus 23-í fegyveres felkelés nagy len­dületet adott a neptömegek harcának, még súlyos akadá­lyokat kellett elhárítani a feudális • maradványok fel­számolásának és a polgári demokratikus forradalom végrehajtásának útjából. A reakciós erők ugyanis elcsen szembefordultak a népaka­rattal. 1945. február 24-én fa­siszta provokáció történt Bu­karestben: Radcscu gépfegy- vertüzet nyittatott a drmolt- ratikus kormányért tüntető fővárosi lakosságra. Az az egység és harckészség azon­ban, amellyel a munkásosz­tály a Párt vezetésével har­colt, meghiúsította a reak­ciónak a véres polgárháború kirobbantására irányuló kí­sérletét. A néptömegek har­cának nyomására a király kénytelen volt lemondatni Radescu kormányát, és 1945. március 6-án jóváhagyni egy széles körű demokratikus kormány létrehozását, amely­ben a kommunista párt ve­zette munkásosztály képvise­lői kerültek túlsúlyba. E kormány élén dr. Petru Groza, a jeles politikus és államférfi állt, aki a demok­ratikus hazafias erők első soraiban harcolt. Az új kor­mány az ország demokrati­kus fejlődéséért, a társada­lom haladásáért szállt síkra. A demokraíiiys kormány ha­talomra 'jutásával a tömegek eldöntötték a hatalomért Ví­vott harc sorsát. z azóta eltelt negyed­század alatt a román nép nagy győzelmeket ért cl a szocializmus építé­sében. Történelmének e fon­tos évfordulóján újabb sike­reket kívánunk a szomszé dós, baráti román népnek a szocializmus építésében és a testvéri szocialista országok­kal tartett internacionalista kapcsolatainak fejlesztésében. Tisztelet és megheesülés Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója és a 60. nem­zetközi nőnap alkalmából a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége csü­törtökön ünnepi nagygyű­lést rendezett a vasas szék­házban. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára mondott ünnepi beszédet. Gáspár Sándor hangsúlyoz­ta, hogy az elmúlt negyed­század alatt a nők érdeké­ben több történt, mint ha­zánk történetének sok előző évszázada alatt. így igaz ez altkor is, ha tudatában va­gyunk annak, hogy marad­tak még szép számmal meg oldásra váró feladatok. Ki sérje még több tisztelet és megbe ülés asszonyaink, leányaink országépitő mun káját. Kívánjuk: legyen sók- sok örömük családjukban, gyermekeikben. Teremtsünk közös akarattal és áldozat vállalással olyan életet és olyan jövőt a Magyar Nép- köztársaságban, amilyet min­den édesanya áhnodik gyer­mekének. A valuta-konvertibilitásról Közgazdasági előadás a MTESZ-l>en Tegnap, március 5-én, csü­törtökön délután, a MTESZ miskolci székházában, a Fia­tal Közgazdászok Borsod me­gyei Bizottságának rendezé­sében dr. Hagelmayer Ist­ván egyetemi docens a va­luta-konvertibilitás gazdasá­gi tartalmáról és a konver­tibilitás megteremtésének fel­tételeiről tartott tudományos előadást közgazdasági szak­emberek előtt. Az előadó ismertette a konvertibilis valutában rejlő gazdasági lehetőségeket. Utalt arra, hogy egy ország, amely nek konvertibilis valutája van, előnyös export- és im­portüzleteket tud kötni. A konvertibilis valuta azonkí­vül hozzásegít az egyes vál­lalatok gazdasági hatékony ságának megbízhatóbb méré­séhez is. Az- ország pénzének szabad átválthatósága ugyan­akkor jobban kiteszi a válla latokat a világpiac versenyé­nek. Ezután az előadó a fórint konvertibilitásának feltételei­ről beszélt. Tanácskoztak a miskolci párttitkárok Tegnap, március 5-én, csü­törtökön egész napos, tanács­kozást tartottak a miskolci pártalapszervezetek és csúcs­vezetőségek titkárai a városi pártbizottságon. Délelőtt Amriskó Gusztáv, az MSZMP Miskolci városi Bizottságá­nak osztályvezetője ismertet­te pártunk tömegpolitikájá­nak időszerű kérdéseit. Az előadó egyebek közt beszá­molt a januári, februári pártnapok és taggyűlések ta­pasztalatairól, a márciusban sorra kerülő elméleti kérdé­sekkel foglalkozó taggyűlé­sek feladatairól, a jubileumi taggyűlések lebonyolításának rendjéről, a város lakosságát leginkább foglalkoztató kér­désekről és a pártélet más aktuális feladatairól. A miskolci párttitkárok a délutáni órákban munkahe­lyük jellege szerint, külön- kiilön tárgyalták meg a párt- alnoszervezetek időszerű fel­adatait. A délelőtti tanácskozáson Varga Zoltán, a városi pari- bizottság titkára elnökölt, aki ismertette a közelmúltban Az IM ankéíja KlSZ-ískolában a A KISZ Borsod megyei Bizottsága és a csanyik-völ- gyl KISZ-vezetőképző iskola meghívására tegnap Miskolc­ra jötték a fiatalok kedvenc- lapjának, az Ifjúsági Maga- zin-nak szerkesztői. Több mint száz olvasó — az iskola hallgatóin kívül a város KISZ-szervezeteinek képvi­selői — hallgatta meg Ge­rencsér Miidós főszerkesztő vitaindítóját. Ezután érdekes eszmecsere alakult ki a szerkesztők és az ifjú olvasók között. A fia­talok számos kérdésükre kaptak választ a főszerkesz tőtől, valamint Szapudi And rástól, a lap ifjúsági rovatá­nak vezetőjétől. Elhangzót tak észrevételek a magazin szerkesztésével kapcsolatban, és számos jó ötletet, témá­nak való javaslatot is felje­gyezhettek az IM szerkesz­tői. i megjelent párthatározatok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom