Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-03 / 52. szám

Ketíd, 1970. március 3. ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Alpirzs: a vállalat Ha ittas a sérült SÜLYOS BALESETET szenvedett B. Károly salak­ürítő a Borsodnádasdi Le­mezgyárban. Salakot rakott egy vasúti kocsiba, majd a megtelt vagonon akart a gyalogjáróra jutni. A vagon­tól 40 centiméterre levő. 60 centiméter magas korlátra lépett, majd innen, átugorva egy félméteres aknát, a jár­dára ugrott. Évtizedek óta játsszák ezt a mutatványt a salakürítők. Most B. Károly megcsúszott a kátrányos, salakkal megra­kott vagonon, s olyan sze­rencsétlenül esett a korlát­ra, hogy egyik veséje megre­pedt; kioperálták. A jegyzőkönyv szerint o baleset oka: pillanatnyi rosz- szullét, amely a lépés pillana­tában következett be. A dolgozó kártérítési igé­nyét a vállalat elutasította. Ezt követően a munkaügyi döntőbizcfttság részben helyt adott B. Károly panaszának, s a felelősséget fele-fele arány­ban állapította meg a válla­lat és a balesetet szenvedett dolgozó közt. A baleset után B. Károlyt megszondázták az üzemorvo­si rendelőben, s — a munka­ügyi döntőbizottság anyaga szerint — a szonda elszine- ződött. A döntőbizottság határoza­ta ellen a vállalat felülvizs­gálati kérelmet nyújtott be a járásbírósághoz. Szerintük jogtalan B. Károly minden követelése, mert: a műveze­tő nyilatkozata szerint a sé­rülés a dolgozó erősen italos állapota miatt következeit be. A sérült maga is elismer­te, hogy munkába indulás előtt, délelőtt 11 óra 40 perc­kor egy üveg sört fogyasztott. (A baleset délután négy óra körül történt.) Nem ért egyet a vállalat azzal sem, hogy a döntőbi­zottság azzal indokolja a kár- megosztást: a vállalat a bal­eset után lépcsőt építtetett a baleset színhelyére. Most pe­dig szó szffrint idézünk a fe­lülvizsgálati kérelemből, mert. érdemes. „Ez a távolság kb. 70 év óta azonos a munkahelyen. A lépcső hiányát sem a válla­lati dolgozók, sem a vállala­ti és szakszervezeti üzem- biztonsági megbízottak nem kifogásolták. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a lépcső hiá­nya miatt soha azelőtt bal­eset nem volt.” EHRE CSAK AZT mond­hatjuk, hogy nagy szeren­cse! Továbbá azt, hogy a tor- namutatvány-rendszer fel­számolásához kár volt meg­várni az első balesetet. A továbbiakban, s a bíró­sági tárgyaláson azt igyekez­tek bizonygatni, hogy a sé­rült jócskán italos volt. Töb­ben látták tántorogni, de a szonda nem bizonyította egy­értelműen a részegséget. Köztudott, hogy törvénye­ink értelmében az italos ál­lapot semtni alól sem men­tesít, sőt. Csakhogy kár volt ebben a perben annyit bi­zonygatni a sérült részegsé­gét. A balesetet szenvedett dol­gozó tagadta, hogy a délelőtt elfogyasztott sörtől délután négykor italos lett volna. Ez­zel szemben közvetlen fe­A diósgyőri ifjúmunkások napja Az év második felében a haladó hagyományok ápolása. a diósgyőri kohászat és a . .épgyár dolgozóinak még jobb együttműködése érdeké­ben megrendezik a diósgyőri ifjúmunkások napját. Az elő­zetes program szerint .szak­mai kiállításokat, bemutató­kat, kultúr- és sportrendez­vényeket, vetélkedőket tar­tanak. A diósgyőri ifjúmun­kások napja ünnepséggel kezdődik és ugyancsak ün­nepséggel zárul. Március II-én: lettese állítása szerint B. ICároly italos volt munkába lépéskor. Másik három tanú is látta tántorogni az üzem területén. Van azonban rendelkezé­sünk arra Is, hogy tilos a munkahelyre italosán be- .menni, s ezért nemcsak a dolgozót lehet elmarasztalni, hanem a munkáltatót is, aki­nek kötelessége megakadá­lyozni, hogy italoson bárki is munkába álljon. Az ittas dolgozó ugyanis nemcsak magára, hanem másokra néz­ve is veszélyt jelenthet egy üzemben. ADOTT ESETBEN a bíró­ság 70:30 százalékos kármeg­osztást állapított meg, a dol­gozó javára. Adamovics Hona (Következik: Nagy gon­dunk a szilikózis.) K^pszeíűségböf: jeles Hároméves a gyermekgondozási segély — azok az anyák, akik elsőként éltek vele, már vissza is tértek munkahelyük­re, mások pedig most kérik előszűr. Három év már elegendő idő arra, hogy mérleget készítsünk: vajon ez a nagy vissz­hangot keltett társadalompolitikai intézkedés beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket. Széles körű. gondos felmérés után a Minisztertanács is napirendjére tűzte ezt a kérdést, s » fel­tétlenül megalapozott válasz: igen. Célja: többféle A gyermekgondozásig se­gély bevezetései 1066 vegén a párt IX. kongresszusa hatá­rozta el, s 1967. január 1-től lépett életbe — többféle cél­lal. Mindenekelőtt azért, hogy erőteljesen ösztönözze a népesség növekedését. Nem kevésbé fontos szere­pet kellett a segélynek vál­lalnia abban, hogy enyhítse a bölcsődei férőhelyhiányt, egyben megkönnyítse az anyák és kisgyermekeik hely­zetét. Végül fontos munkaügyi feladatot is szántak a gyer­mekgondozási segélynek. Részben azért, mert koráb­ban — gyermekük egyéves koráig — a dolgozó anyák munkaidőalapjuk 40 százalé­kát táppénzes állományban töltötték (ma ez már egyötö­dére esett vissza), s ez nem volt közömbös a vállalatok számára sem. Mas oldalról a segélynek lehetővé kellett tennie, hogy minél többen jussanak munkához az 1952— 54-ben született, nagy létszá­mú, már munkaképes korú nemzedék tagjai (főleg a lá­nyok, illetve az egyes vidé­keken nagv számban munká­ra váró nők közül. Csaknem másfél milliárd forint A tavaly három évre fel­emelt, és az anyák újabb csoportjaira kiterjesztett gyermekgondozási segélyt 1967. januárja óta 181 ezren kérték, s az elmúlt év végén 144 ezren éltek vele (37 ezren időközben lemondták). A há­rom év alatt kifizetett se­gély összege 1.4 milliárd fo­rint, ebből 900 millió forint jut a múlt évre. A születések száma az 1936-os 13 ezrelékhez képest 1967-ben 8, 1968-ban további négy százalékkal emelkedett, s ebben nagy szerepe volt a gyermekgondozási segélynek. Maga a segély választási lehetőséget ad az anyáknak: a húszhetes szülési szabadság után visszamennek-e munka­helyükre. vagy otthon marad­nak kisgyermekük mellett. A felmérések szerint a döntés­ben a legnagyobb szerepe az iskolai végzettségnek és a munka jellegének van: az ál­talános iskolát végzettek há- • romnegyede, az érettségizett anyák 61. a főiskolai végzett­ségűek 30 százaléka él a se­gély adta lehetőségekkel. Nyilvánvalóan közrejátszik ebben az is, hogy az utóbbiak munkaköre nehezen tűr el háromévi kiesést, de nem hagyható figyelmen kívül a dolog anyagi oldala sem: a felelős munkakörben dolgozó asszonyok fizetése lényegesen meghaladja a segély össze­gét. Erre utalnak az adatok is: a segélyt főként fiatal, mun­kahelyükön. még kezdő, kis fizetésű és általában fiatal há­zas anyák veszik igénybe, dt hiszen a segély célja eleve ar, volt, hogy főleg őket támo­gassa! Iparban és kereskedelemben A segélyezettek aránya a legnagyobb az iparban, vala­mint a kereskedelemben. Itt tehát lehetőség nyílt a mun­kát keresők felvételére. A vállalatok az így felszabadult munkahelyek 75 százalékát töltötték be, azaz 100—110 ez­ren jutottak keresethez. Ter­mészetesen néhány helyen a segély fokozta a munkaerő- hiányt, de csak átmenetileg, hiszen az anyák többsége 3 év után — vagy még előbb — visszatér munkahelyére. Ez azonban már felvet ne­hány kérdést. Előfordulha ugyanis — a technikai fejlő­dés felgyorsult rjtmusa miat'. —, hogy egy-egy munkaheh a 3 év alatt megszűnt, vagy megváltozott, illetve számot­tevően megnőttek a szakmai követelmények. A vállalatok­ra vár most az a feladat hogy megszervezzék: mikén; pótolhatják régi dolgozóik ; kiesett időt, hogyan illesz­kedhetnek be újra a műnk; ba. A gyermekgondozási se gélyt igénybe vevő anyák száma az elmúlt év végén már megközelítette a várhat; felső határt: az idén még V- —20, azután pedig csupán év egy-két ezerrel lesznek töb­ben. A gyermekgondozási se gély betöltötte hivatását, i „társadalmi sikerhez” te gyük még hozzá, hogy rövi idő alatt valóban nét>szerr vé vált a fiatal, kisgyermeke anyák körében — se kett< egvütt teljessé teszi az iméf felvázolt kedvező képet. No vény vádé Imi tanácskozás és kiállítás A mezőgazdaság kemizá- iása, azon belül a növény- védelem egyre fontosabb té­ma és feladat, de különösen aktuális most, hogy a kor­mány határozatban tette kö­telezővé szakszerűen kikép­zett munkások alkalmazását a növényvédelemben is. Fo­kozza e téma aktualitását — és az iránta való érdeklődést -— az a jelenség is, hogy a növényvédelem ma már nemcsak nagyüzemi munka, hanem betör a háztáji gaz­daságokba, a kertekbe, kert- szövetkezetekbe és a víkend- telkekre is. Ha nem is min­dig megfelelő szakszerűség­gel, de egyre több ember foglalkozik már növényvédő Vegyszerekkel, és érdeklődik a növényvédelem módszerei, technológiái iránt is. Mindezt figyelembe véve, az illetékes szervezetek, in­tézmények, hatóságok az idén isinél növényvédelmi kiállí­tást és szakmai tanácskozást rendeznek Miskolcon, a Szak­szervezetei; megyei Tanácsa •székházának színháztermé­ben, illetve klubjában. A ta­nácskozás 1970. március 11- én, szerdán délelőtt három­negyed kilenckor kezdődik a színházteremben. Ide_ meg­hívják a megye mezőgazda- sági vezető szakembereit és a növényvédő szakembereket, de a tanácskozáson bárki részt vehet, aki a téma iránt érdeklődik. Belépéskor nem kérnek meghívót. A tanácskozást Fejes Lász­ló, az MSZMP Borsod me­gyei Bizottsága mezőgazda- sági osztályának vezetője nyitja meg. Ezután A nö­vényvédelem vegyi anyagok­kal és műszaki eszközökkel való ellátása címmel Kopá­csi Ernő. az AGROTRÖSZT vezérigazgatója, A növény­védelem időszerű kérdései és az új növényvédelmi kódex címmel dr. Sándor Ferenc, a MÉM növényvédelmi osz­tályvezetője tart előadást. A szakmai tanácskozás után. ugyancsak március 11- én 12 óra 30 perckor nyit­ják meg a növényvédelmi ki­állítást az SZMT-székház klubtermében, a hagyomá­nyos helyen, ott, ahol a ko­rábbi évek növényvédelmi kiállításai voltak. A kiállítás március 13-án este zárul, és naponta reggel nyolc órától este hét óráig lesz nyitva. A kiállítás anyagát már ren­dezik, a tablókat készítik. Bemutatják a növényvédelmi anyagokat, köztük a legújab­bakat is, valamint a növény- védelmi kisgépeket. Bemu­tatják a boltokban kapható, kis növény véd őszer-ceomago- kat la. Új forgó- kemence A DCM 4. klinkerégető forgókemencéje az eredeti tervek szerint 1970. június 30-ra készült volna el. A 60 méter hosszú. 4 méter átmé­rőjű forgókemence és az 56 méter magas hőkicserélő to­rony építésével és szerelésé­vel — tekintettel a cement­hiányra — hamarabb elké­szültek. A hőcserélő torony . és klinkerégető forgókemen­ce felfűtése után a napokban már az újabb forgókemence ( is cementet gyárt. Nagyarányú beruházásokra került sor az elmúlt évben az Edelényi járási Tanács költségvetési építőipari üze­mének kőbányájában. A léte­sítmények a kőbánya gazda­ságos termelésének alapfelté­teleit jelentik, hiszen az 'izem hosszú évekig vesztesé­ges volt. Transzformátorállomást lé­tesítettek, bevezették az ipari áramot, a kötörő gépeket vil­lamos meghajtásúra szerelték át. Robbanóanyag-raktárai építettek, csilléket, síneket, szállítószalagokat, valamint Néhány nappal ezelőtt „Vá­dolnak a szőlőtőkék" címmel szóvá tettük lapunk hasábjain, hogy évek óta nincs meg­nyugtatóan, megbízható for­rásból biztosítva megyénk­ben a házikertek szőlőolt- vány-szükséglete. Az Ültet­vény tervező Vállalattól kér­tünk rá választ, hogy tehet­nének-e valamit az eljövendő „szőlősgazdák” megsegítésé­ért. Örömmel fogadtuk a vállalat miskolci irodájának gyors reagálását, s azt az el­megfelelő mennyiségű és mi­nőségű munkásvédelmi fel­szerelést vásároltak. A kőbá­nya az utóbbi időben állandó kereskedelmi partnerre ta­lált: a Borsodi Házépítő Kombinát korlátlan mennyi­ségű műkőzúzalékot vásárol az üzemtől. A mftkőzúzalékot is korszerű villamostorö-sor- ral állítják elő. A kőbánya fejlesztésére 1969-ben több mint 263 ezer forintot fordítottak. Ez n be ruházás biztosítja az idei év nyereséges termelését. határozásukat, hogy már az idei tavaszon segítségére si­etnek a kiskertek tulajdono­sainak. Mi volt az akadály? Az Ültetvénytervező Vál­lalat miskolci irodájának ve- Szabó András elmon­dotta, hogy egyetértenek la­pum; javaslatéval: a házi- kertek részére is fajta- és minőségi garanciával ellátott szaporítóanyagot kell juttat­ni. A vállalat kapacitását ed­dig lekötötték a nagyüzemi telepítések és a jelentős ex­port, de most már felkészül­tek a kerttulajdonosok igé­nyeinek kielégítésére is Kei­dig a szállítási, a csomago­lási és a tárolási problémák is akadályozták a szőlőoltvá­nyok kis tételben történő áru­sítását. Szabó András egy, csoma­golástechnikai újításával ezt az akadályt is elhárították. A vállalat már el is rendelte, hogy nemcsak Borsodban, de az ország egész területén, már most tavasszal kezdjék meg a - fóliacsőbe csomagolt, oltványok árusítását. A lég­mentesen elzárt fóliacsoma­golás, s benne, a gyökérnél levő nedvességtartó perlit , biztosítja, hogy ezek az olt- I vónyol; a kitelepítésig ne ká­rosodjanak, ne sérüljenek meg. Keveredés sem fordul­hat elő. Minden 5—10 olt­ványt tartalmazó fóliában számozott fajta- és minőségi garancialevél található. Min­den egyes oltvány a fajtát feltüntető jelzőtáblával is el van látva, sőt kezelési uta­sítás is található a fóliában. Buy ül a választék Megyénk területén mar <> közeljövőben megkezdik a. iyen államilag ellenőrzött szaporítóanyag árusításai. Városokban, községekben,^ az érdekeit településeken helyi megbízottakat állítanak mun­kába, de szívesen állnak az érdeklődők rendelkezésére a Baross Gábor u. 15. szám alatt levő területi irodában, vagy a 33-966-os telefonszá­mon is. Borszőlőből és cse­megeszőlőből is 6—7 féle, a tájnak megfelelő fajtaválasz­tékot tudnak egyelőre bizto­sítani. Csemegeszőlőből igye­keznek olyan választékot ösz- szeállítani. hogy a kiskertek tőkéin, lugasain a legkoráb­bitól a legkésőbben érő cse­megeszőlőkig is legyen gyü­mölcs. A fajtaválasztékot az elkövetkező években igyekez­nek állnndóon bővíteni. • (p- s.) Beruházások a kihányában Gyors segítség, (apunk cikke nyomán« \ Szőiőoüvánv garancialevéllel Az O.tstvénytervező VáKaiat a kiskertekért Az ányasagi segély három éve

Next

/
Oldalképek
Tartalom