Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
Vasa map, 1970. marc. 1. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Modern vonalú épületek, szépen rendezett bérházak, új iskolák és óvodák, egyszóval szembetűnő létesítmények. Legtöbbjük alkotója a BÁÉV kollektívája. .Munkájukkal szinte az egész megyében találkozunk. Fáradozásaik nyomán épül és szépül Borsod; egyre több csalód költözik új otthonba. S ha néha bíráljuk is munkájukat, alapjában véve mégis elismerjük eredményeiket. Büszkén mutogatjuk a Miskolcra érkezőknek a Kilián- lakótelepet, az avasi kilátót, legújabban pedig a házgyári építkezést. A vállalat vezetői is büszkék eredményeikre, és szenvedélyesen bírálják a hibákat. Mindez szembetűnt, amint az elmúlt év munkájáról beszélgettem Vincze Géza elvtárssal, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatójával. Négyszeresére noil a termelés — Húszéves múlt a BÁÉV. Kz idő alatt új városrészeket építettek. Hány lakást adtak át két esztendő alatt, és milyen jelentősebb létesítményeket készítettek el? — Húsz esztendő alatt valóban sokat fejlődtünk — válaszolta a vezérigazgató. — Ez megállapítható a korszerű technika és technológia alkalmazásában, a munka- és termelésszervezés fejlődésében, a termelékenység és a jövedelmezőség növekedésében, általában a műszaki és a gazdasági színvonal emelkedésében. Tavaly négyszer annyit termelt a vállalat, mint 1950-ben. Pedig létszámunk csupán 82 százaléka az akkorinak, viszont termelékenységűnk hétszeresére növekedett. Húsz év alatt csaknem 20 ezer lakást építettünk tel, s ez mintegy 80 ezer lakosú városnak felel meg. A lakásépítés növekvő tendenciáját szemlélteti, hogy az első tíz évben mindössze 5500-at adtunk át, a második tíz óv során viszont már több mint 14 ezret. A lakásokon kívül közel ezer óvodai és 640 bölcsődei í'érőhelyet biztosítottunk, építettünk 345 általános és középiskolai tantermet. Részt vettünk az egyetem, a 1-Iej 6- esabai Cement- és Mészmű, a Mályi Téglagyár és a Miskolci Pamutfonó építésében. Kivitelezői voltunk a város szimbólumává lett avasi kilátónak éppúgy, mint a miskolci és az ózdi kenyérgyárnak, a tejüzemnek, az 500 vogonos raktárnak és a 3 ezer adagos étteremnek. V) uap egy lakás — Az elmúlt év döntő változást hozott a vállalat munkájában. Megkezdte termelését a házépítő kombinát, elkezdődött tehát a nagyipari jellegű lakásépítés. — A házépítő kombinál üzembe helyezése meghatározó vállalatunk fejlődésében. A paneles lakásépítési technológia biztosítja az építkezés iparosítását, és nagyban növeli lakásépítési kapacitásunkat. Jelentősége tehát szinte felmérhetetlen, különösen, ha figyelembe vesszük a Miskolcon és Borsodban kielégítésre váró lakásigényeket. Persze, gondolva! is jelent a házépítő kombinát. Gondoskodni kellett a uagylpau jellegű lakásépítés műszaki, anyagi és személyi feltételeiről. Legtöbb gondunk a szak- és szerelőipari munkáknál adódnak. Ennek ellenére már tavaly is jó eredményeket értünk el. Mintegy 2 ezer lakást adott át a vállalat, ami csaknem '•00-zíü több az előző évinél. Hogy mit jelent a házépítő kombinát? ügyetlen összehasonlítás: a hagyományos építkezések során 11,4 nap volt egy lakás elkészítési ideje. Panelos technológiánál ez az idő 3,9 napra csökkent. Így lehetővé válik, hogy a III. ötéves terv során 9400 lakást adjunk ói. ezer darab térelem — Az új feladatok nyilván a műszaki fejlesztésben is előrelépést követeltek. Mit tett a vállalat azért, hogy a személyi, tárgyi és technikai feltételeit megfeleljenek a fokozódó követelményeknek ? — A házépítő kombinát termelése bizonyos mértékben determinálja vállalatunk további munkáját. Különösen vonatkozik ez a műszaki fejlesztésre. Éppen ezért további korszc "űsítéseket hajtunk végre, alkalmasabbá tesszük a házépítő kombinátot az iparosított lakásépítésre. 28 millió forintos állami költséggel létrehoztuk a fürdőszoba-térelem- gyártó csarnokot. Megfelelő kísérletek után felkészültünk ró. hogy az idén 3 ezer darab térelemet készítünk el. Kialakítottuk az úgynevezett komplettáló üzemet, ahonnan teljesen kész állapotban, mázoltan kerülnek ki a nyílászáró szerkezetek és a beépített szekrények. Ezzel lényegesen csökkenthetjük a szak- és szerelőipari élőmunka-ráfordítást. Egyben rövidítjük a munkahelyi átfutást. Átszerveztük és megerősítettük a fejlesztési osztályt, egy évvel ezelőtt mindössze 5-en voltak, ma 30-an vannak, s közülük 12 mérnök. Nagy gondot fordítunk rá, hogy a házgyári termékekből minél esztétikusa bb. változatosabb városrészeket j alakítsunk ki. 11a írá heíyetl programszerűseg — Milyen termelési, műszaki és gazdasági elképzelések vannak az idei, nyilván megnövekedett feladatok megoldására? — 1970-ben a vállalat építésszerelési munkája mintegy 3? százalékkal növekszik. Teljes termelési értékünk megközelíti a másfélmilliórd forintot. Húsz százalékkal növeljük a termelékenységet. Mindez szükséges, hiszen ezer lakással többet kell átadnunk, mint tavaly. És vannak más feladataink is. Iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, irodaházakat építünk, s szeptember közepére át kell adnunk a sportcsarnokot is. Mindehhez fejlesztenünk kellett a vállalat belső mechanizmusát, műszaki, fejlesztési és szervezeti változásokat kellett végrehajtanunk. Elsősorban a munka- és üzemszervezés hibáinak felszámolásával, a technológia és munkafegyelem fokozásával, valamint a minőség és a programszerűség biztosításával foglalkozunk sokat. Év végi hajrá nélkül akarjuk teljesíteni tervünket. Idei munkánk sikere egyben a III. ötéves terv eredményes befejezését jelenti, és hozzájárul a IV. ötéves terv sikeres rajtjához. Ezt segíti az a nagyszabású szocialista niun- kaverseny is, amely felszabadulásunk évfordulójára bontakozott ki. Mi is,,gazdagodtunk“ — A ’ vállalat lakásokat épített, új létesítményekkel gazdagított másokat. De mit iett azért, hogy a „kapun belül” is elégedettség legyen, javuljanak a szociális és kulturális körülmények? — Ezt a kérdést vártam — válaszolta Vincze Géza vezérigazgató. — Ügy ereztem, beszélni keli róla. Íme, néhány összehasonlítás: 1950- ben 5500 forint körül volt az egy munkás egy évi átlagkeresete. Tavaly nyereség nélkül 25 500 forint körül mozgott. És az utóbbi két évben összesen 22,7 millió forintot fordítottunk bérfejlesztés és nyereségrészesedés címén dolgozóink jövedelmének növelésére. Ez személyenként csaknem ötezer forintot jelent.. Gazdagodtunk azzal is, hogy Miskolcon, Özdon, Kazincbarcikán korszerű munkásszállásokat építettünk. Így napjainkban több mint kétezer szállóférőhellyel rendelkezünk, s ennek évi fenntartása mintegy 10 millió forint. Viszont a fél vállalat ideális körülmények között él — családjától távol is. 3250-en veszik igénybe üzemi étkeztetésünket, ehhez évente 0 millió forint hozzájárulást adunk. A munka- és védőruha-juttatás 3,2 millió forintot tesz ki évente, utazási költség címén pedig 4,5 millió forintos 1 ''adás terheli a vállalatot. Ezek aszociális juttatások is jelentősen hozzájárulnak dolgozóink munka- és életkörülményeinek javításához. Húsz öv, húszezer lakás. A Borsod megyei All. Építőipari Vállalat kollektívája szinte egy új varas felépítésével készül a jubileumi évfordulóra. Gazdagabbá tették Miskolcot. és Borsodot; S miközben gyarapodtunk, ők js megtalálták számításukat. I’auloviís Ágoston Az se jó, ha sok, az se jó, ha kevés ÉLinőm-. a víz TANÁCSÜLÉSEKEN,, a tervek készítésekor és a mindennapi beszélgetések során .is egyre többször kerül szóba a.viz. A víz, amely egyaránt gondot okoz és a figyelem Hétfőn már termel a rudolf telepi front A Mákvölgyi Bányaüzem rudolftelcpi IV-os aknájának t'letchcres frontja egy hónapos nagyjavítás után lictfön kezdi meg üzemszerű termelését. A korszerű biztosító berendezés 81 tánicgységét építették be a frontba. A szén jövesztése is gépi úton íöric- nib majd. mivel egy lengyel gyártmányú, KBR—1 típusú nagy teljesítményű marohen- gert állítanak munkába. A péntek este megkezdett próbaüzemelés jó eredményeket mutat. A korszerűen berendezett és felszerelt frontfejtéstől sokat várnak az üzem vezetői és a frontbrigád tagjai is. A munka fényét az Ózdi Kohászati Üzemek durvahengerműjében. I’oto: Mizcrákközéppontjába kerül akkor is, ha sok, akkor is, ha kevés van belőle. Világjelenség, hogy édesvíztartalékaink veszélyes gyorsasággal csökkennek. A nagy gyárak, üzemek telepítésével az utóbbi években egyes helyeken hovatovább katasztrofálissá vált a vízellátás helyzete hazánkban is. Törvények, rendeletek, határozatok születtek a vízvédelemre; édesvizeink ipari fertőzéséért igen-igen súlyos milliókat fizetnek büntetésként az üzemek. Tavaszi áradáskor sok a víz. Eddig már az idén is több mint kétszázezer hold értékes termőföld került belvíz alá. Éjjel-nappal dolgoznak az átemelő szivattyúk. S — néhány hónap múlva — ugyanezeken a területeken visszakívánják e víz egy részét. Az aszály, a szárazság miatt öntözni kell. Minden évben nagyobb területeken öntözünk, minden évben több községben létesítenek törpe vízmüvet, bővítik a hálózatot; egészségügyi intézményeink szigorú ellenőrei mind több ásott kutat pecsételnek le, és tiltják meg belőle az ivóvízfogyasztást. Egyszóval, a ..vízkérdés” ma már olyan stádiumba került Magyarországon is. hogy a közelmúltban kormányszinten kellett foglalkozni vele. A TERVEK szerint a víz- gazdálkodás fejlesztésére az idén több mint ötmilliárd forintot költ államunk. Legerőteljesebb fejlődés a vízellátásban és a csatornázásban várható. Az év végére a lakosság 55 százaléka részesül közműves vízellátásban, 28 százaléka pedig csatornázási szolgáltatásban. A víznyerési lehetőségek szűkülése azonban lényegesen megnöveli a vízműépítés költségeit. Ezentúl a lakosság minden további egy százalékának vízellátása 500 millió, a csatornázási szolgáltatás hasonló arányú növelése pedig cgymil- liárd forintba kerül. No, és a mezőgazdaság? A vízhasznosító főművek fejlesztésével az idén lehetővé válik, hogy újabb tízezer hektárnyi területet rendezzenek be öntözésre, s ezzel 440 ezer hektárra, azaz a megmö. véli terület 6,4 százalékára növekedjen az öntözhető' terület. Ezzel egyidejűleg tovább folytatják a vizkár-el- hárító védelmi müvek fejlesztését is. A Tisza, a Tak- ta térségében egyébként me gyénkben már korában hozzákezdtek ehhez a nagy munkához. Űj öntözőfürtök épülnek ki a második tiszai víz lépcső körzetében, a tiszavöl- gyi vízhiány megszüntetése érdekében egyébként 1972 re befejezik a kiskörei vízlépcső megépítését és rövidesen megkezdik a második ütemben előirányzott feladatok elvégzését. Soron következő, negyedik ötéves tervfeladataink között szerepel, hogy 1975-ig már ;. lakosság 63 százalékát kell ellátni közműves ivóvízzé! 30 százalékát pedig csatornázási szolgáltatással. Gyorsi tott ütemben kell fejleszteni a legfontosabb üdülőövezetek közműveit, a mezőgazdaságban pedig újabb kétszázezer holddal kell növelni az ön főzhető területet. MINDEZEKHEZ víz, vív és harmadszor is víz kell' Néhány év óta hatalmas természetátalakító munka fo lyik megyénkben. Megépült ;• rakacai víztároló, új, hata) más tó keletkezik a Bán völgyében; tárolók építésén gondolkodnak a termelőszövetkezetek. Ugyanakkor tér mészetes vizeink, hajdan szép, tiszta vizű folyóink vizét tovább szennyezik, mér gezik az ipari üzemek. A mai nemzedék talán már el sem hiszi, hogy a Sajóban valamikor fürödni is lehetett. Lehet ugyan most is, de utána vegytisztítóba kel! vinni az embert. . Miskolcon még vannak, akik emlékeznek rá. hogy a Szinva vizében valamikor a város területén is halak úszkáltak. Feljöttek a Sajóból. Ma mar a Sajóba) sincsenek halak. Szennyeződik a Heraád. a Bodrog és Tisza sem olyan szőke már... Számokban ki nem fejezhető károk származnak ebből. A: üzemek mellé telepített derítő berendezések lassan készülnek és éltető elemünk. :> víz. szemünk láttára válik él vezhetetlenné. Önöd vári Mikló« Felépítettek egy várost Életszínvonal — 1969 Minden fórumon sok szó esik mostanában az életszínvonal alakulásáról. Az életszínvonal alakulását azonban sok tényező befolyásolja, s ezek hatása időnként ellentétes is lehet. Hogyan ítélhetjük meg mégis a megye lakosságának életszínvonalát a gazdasági reform második esztendeje után? A ,,mérleg“ kedvező Borsod megye vállalatainak. üzemeinek és szövetkezeteinek többsége sikeresen teljesítette 1969. évi feladatait. Gazdasági erejük számottevően növekedett, s ennek hatásai a dolgozók jövedelmében is kimutathatók. Ugyanakkor egyes árak emelkedése a megyében is mérsékelte a megnövekedőit jövedelmek kedvező hatását. A jövedelem-növekedések ós az áremelkedések „mérlege” azonban az emelkedő életszínvonal irányába billen. Nem árt, ha mindezt a számok tükrében is megvizsgáljuk. Az életszínvonal összetevői közül nézzük mindenekelőtt az árakat. Az árszínvonal az országos átlagnál valamivel kedvezőtlenebbül alakult Borsodban, de emelkedése nem haladta meg jelentősen a népgazdasági tervben számításba vett egykét százalékot. Az áremelkedéseket megyei átlagban ellensúlyozták a lakosság megnövekedett jövedelmei. A megye lakosságának összjövedelme 1969-ben jóval gyorsabban emelkedett, mint az előző esztendőkben: a növekedés 1968-hoz képest 10 százalék. volt. Emelkedő átlagbérek A legnagyobb mértékben a mezőgazdasági termelésből származó jövedelmek növekedtek, a mezőgazdaságban elért 19,9 százalékos növekedés hatására tovább csökkent a falusi és a városi lakosság életszínvonala közötti különbség. A bérből és fizetésből élők jövedelme 8,3 százalékkal nőtt, ennek nagyobbik részét — 7,6 százalékát — a munkabérek növekedése tette ld. Több vállalat nagy összegeket fordított az átlagos keresetek emelésére. A Diósgyőri Gépgyár például 1969- ben 6,5 millió forintot áldozott erre a célra. Különösen a kovácsok és az esztergályosok keresete növekedett. A December 4. Drótműveknél ■ az átlagbérek 3,5 százalékkal emelkedtek. Összességében az elmúlt esztendőben a megye iparában 2,1 százalékkal. a kereskedelemben 2,5 százalékkal nőtt a dolgozók át^gkeresete. Az életszínvonal összetevői közé kell sorolni természetesen a megyében tavaly felépült csaknem kétezer lakást es —■ bar ennék üteme meg nem megfelelő — az áru- választék bővülését, az ellátás javulását is. (rondok és tennivalók Nem mehetünk el azonban szó nélkül az életszín- ; vonal alakulásának „szépséghibái” mellett sem. Kétség- i télén, hogy sem az árak; emelkedése, sem a jövedel-1 mek növekedése nem érintette egyformán a lakosság va- j lamennyi rétegét. így akad- i nak olyan családok, amelyeknek életszínvonala az átlagosnál nagyobb mértékben j növekedett, de akadnak olyanok is, amelyeké nem változott, vagy éppen csökkent. A bérek emelkedésének alapvető problémája, hogy je- ‘ lentős részben a foglalkozta- ; tottság bővüléséből származik. 1969-ben nyolcezerrel többen dolgoztak a megyében, mint egy évvel korábban. Az életszínvonal fejlesz- ; tűsének hosszabb távon jár- j ható útja nem ez, hanem az* átlagkeresetek nagyobb mér-! tékű emelése, felihez azon-1 ban a termelés gyorsabb i ütemű növekedése, a termelékenység fokozása szüksé-1 ges. Életszínvonalunk jövőbeni: fejlődésének alapjait feltétlenül az eddiginél ésszerűbb, i jobb munkával, hatékonyabb! gazdálkodással kell megte- j remtenünk. Flanek Tibor tíeszélgetés lűieze Géza vezérigazgatóval o O
