Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 69. szám

■ta Vasárnap, 1970. marc. 22. mmmmmmmmmmmmarnrnmommmmmmmm Lenin és az ifjúság «L ESZAK-MAGYARORSZAG 5 II timáisók két évtizede S Efaeíf Napjainkban a haladó em­beriség száz- és százmilliói emlékeznek meg a nagy gon­dolkodó és lánglelkű forra­dalmár, Vlagyimir Iljics Le­ttin születésének 100. évfor­dulójáról. Jelenkorunk vilá­ga hűen tükrözi Lenin zse­niális meglátásait, amit a világforradalom, a kommu­nista és a nemzeti felszaba­dító mozgalom, a kommu­nizmus jövendő fejlődéséről mondott. A YÍSág Lenin meghatározása szerint fejlődik Vajon mit érezne, mit mondana Lenin, ha meglátná és megismerné mai világun­kat? Milyen megállapításo­kat tenne? Milyen történeti horderejű következtetéseket vonna le? önkéntelenül adódnak a hasonló kérdések. Lenin minden bizonnyal örömmel látná, hogy az egykori elmaradott Orosz­ország a haladó emberiség reményévé vált. Büszkén ta­pasztalhatná, hogy a szovjet emberek világraszóló ered­ményeket produkáltak a tudományban és a techniká­ban. Az első szputnyik, az első űrutas, az első tudós város: Szibéria változó, új arculata, a kommunizmus építésének nagyszerű mun­kásokéra mind-mind a le­nini örökség hagyatéka nyo­mán valósul tak meg. Örömmel látná, hogy a szocialista forradalom úgy, ahogy ezt ő előre megmond­ta — túllépett az első szov­jet állam határain, örömmel látná, hogy a gyarmati né­pek többsége ma már kivív­ta függetlenségét, örömmel látná, hogyan növekszik, erősödik a munkásosztály és annak élcsapata, valamint a nemzetközi kommunista moz­galom. örömmel Látná, bogy a nevét viselő, hős Lenini Korrlszomol több mint 20 millió szovjet fiatalt egye­sítve, a bolsevik párt hű harcostársa, a kommuniz­musért folyó építő-szervező, nevelő munkában. örömmel látná, hogy a világ haladó fiataljai példa­képének, tanítómesterének tekintik, és 1970. április 12-én az ifjúság világszerte, így hazánkban is „kommu­nista vasárnap”-ot szervez­Lenin hatása a haladó ifjúsági mozgalmakra Az 1920-as években a ten­gernyi gond és teendők el­lenére Lenin nagy gonddal foglalkozott az ifjúsággal, az ; Cjúsági szervezetekkel. Meg­határozta az ifjúság helyét és szerepét a szocialista tár­sadalomban. Lelkesítő pers­pektívát nyújtott a nagy ársadalmi átalakulásban helyüket, jövőjüket kereső ifjúsági tömegeknek. Az if- 'úsági politikát megvédel­mezte az opportunista torzí­tásoktól. Tovább fejlesztet­te Marxnak a „felnövekvő munkásnemzedékkel’’ kap­csolatos tanítását. Lenin arra tanította a bolsevik pártot, hogy for­dítson nagy figyelmet a munkás-paraszt és tanuló- ifjúság forradalmi nevelésé­re. Az idősebbek adják át tapasztalataikat. buzdítsa­nak a forradalmi gondolko­dásra és cselekvésre. Az élet miden területén legyenek magyarázói a marxizmus ta­nításainak, tegyék az ifjú nemzedék meggyőződésévé a szocialista eszméket. „Fia­tal erőkre van szükség” — írta egyik levelében Lenin. Kíméletlenül ostorozta azo­kat. akik lebecsülték az if­júságot „tapasztalatlansága, éretlensége” miatti Ez a lenini ifjúságpolitika fé­nyesen igazolódott 1917. ok­tóberének napjaiban, és helytálló ma is. a mi viszo­nyaink közepette. A lenini gondolat alap­ján cselekszik az MSZMP, amikor a KISZ-fiatalok leg­jobbjait felveszi soraiba, amikor a társadalom egé­szének ügyévé teszi az ifjú­sággal való foglalkozást, az ifjúság sokoldalú nevelését. Lenin az Ifjúsági Intema- cionálé című cikkében tá­mogatta a szocialista ifjúsá­gi szövetségek harcát szer­vezeti függetlenségükért Mint mindenkor, Lenin ezen ál­láspontja megfogalmazása­kor is a proletárforradalom érdekeiből indult ki. Vilá­gosan látta, hogy az ifjúság nagy többségére mindig jel­lemző a lendület, a duzzadó energia, a jövőbe pillantás, az állandó útkeresés. Ugyan­akkor azt is felismerte, hogy életkori tapasztalat ideoló­giai felvórtezettség hiányá­ban a fiatalok gyakran té­vedhetnek, könnyen befolyá­solhatók és lángoló opti­mizmusuk hamar lelohad. Számba vette, hogy min­den új nemzedék sajátos körülmények között él és tevékenykedik, ezért a for­radalomhoz, a szocializmus­hoz vezető útja is sajátos. Az ifjúságnak szüksége van a forradalmi nevelés is­kolájára, s olyan szerve­zetre, amely megfelel a fia­talok életkori sajátosságai­nak. Egyértelműen meg­szabta, hogy a bolsevik párt ifjúsági szervezetének a bol­sevik párt közvetlen irá­nyítása alatt kell dolgoznia, mert a dolgozók élcsapatá­nak és a jövő letéteménye­seinek, az ifjúság nagy több­ségének érdekei és életcéljai egybeesnek. Csakis e módon lehet felkészíteni a fiatalo­kat a forradalmi elméletre és gyakorlatra, a szocializ­mus építésére. „Ifjúságunk része a forradalomnak“ Óva intette Lenin az ifjú­sági szövetséget a párt mun­kájának lemásolásától. Az ifjúsági szövetség szerve­zeti önállóságáról vallott ta­nítását nem csupán oroszor­szági, hanem a nyugat­európai ifjúsági mozgalmak tapasztalataiból alapozta meg. Ez is igazolja, hogy a leninizmus az ifjúsági moz­galom kérdéseiben sem nemzeti, hanem internaciona­lista tanítás, Lenin mindaddig, míg a könyörtelen halál el nem ra­gadta az élők sorából, ten­gernyi munkája, gondja, a legnagyobb nehézségék kö­zepette is megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott az ifjúság kommunista neve­lésének kérdéseivel. Szám­talanszor hangoztatta — amit azóta az élet is igazolt —, hogy a szocializmus építése bonyolult és hosszantartó fo­lyamat. A szocialista vi­szonyokat újból és újból, egyre magasabb szinten új­já kell teremteni. A szocia­lizmus építése a nemzetközi osztályharc programja és a kapitalista világ elleni szüntelen harc közepette megy végbe. Ezért az ifjúság szocialis­ta szellemű nevelése, meg­nyerése a jövő társadalmá­nak alapfeltétele. E gondo­lat vezérelte akkor is. ami­dőn 1920. október 2-án, a Komszomol III. kongresz- szusán úgy kezdte híres be­szédét: „az ifjúságnak tanul­nia kell, mert műveletlen emberek nem építhetik {el a szocializmust!” idilli ílju magyar örökösei Vlagyimir Iljics Lenin ta­nítását valósítja meg a KISZ akkor is, amikor a szocialis­ta alkotó-építőmunkában való részvételre, az ismeret- szerzésre mozgósítja a ma­gyar ifjúságot. Az ipari és mezőgazdasági üzemeltben, a tamntézetékbon, a termelő, az alkotó élet minden terü­letén kimutatható a fiatalok többségének áldozatvállalá­sa, becsületes munkája. A nyári építőtáborok, a kü­lönböző társadalmi munka- akcióit, a védnökségek rend­szere — a szolidaritási ak­ciók, a vetélkedők sorozatai mind-mind Lenin ifjú ma­gyar örököseinek hitvallását és magatartását dicsérik. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a fiata­lok elismert, egységes poli­tikai tömegszervezete. Prog­ramját a párt politikájából meríti. Legszentebb célki­tűzésének az ifjúkammunis- tává válás folyamatának segítését, a szocialista Ma­gyarország felépítését te­kinti. E nemes munkájában a le­ninista politikát megvalósí­tó párt vezérli, a dolgozó nép féltő szeretető, tisztele­te és megbecsülése köze­pette. Leninre emlékezünk a kommunista vasárnapokon, Lenin örök érvényű hagya­tékát valósítjuk meg a munkáshétköznapokon. Németh Antal a KISZ Borsod megyed Bizottságának titkára A MÉSZÖV és a hozzátar­tozó szövetkezetek, valamint a nőmozgalom között több éve eredményes, alkotó együttműködés alakult ki Az együttműködés alapját nemcsak az képezi, hogy a szövetkezetekben sok nő dol­gozik (a tagság 55, a válasz­tott vezetőség 20 és a szövet­kezeti dolgozók 57 százaléka nő), hanem az a széles körű tevékenység, amelyet a szö­vetkezetek a lakosság ellátá­sában kifejtenek. Elég csak arra a tényre utalni, hogy a lakosság ellátása 54 száza­lékban a helyi szövetkezeti egységekre vár. • A megyei nőtanács es a MÉSZÖV igazgatósága évről évre közös munkaprogramot dolgoz ki. A nőtanácsok el­sősorban politikai mozgósító munkával, a MÉSZÖV anya­gi támogatással és szakmai tanácsadással segíti a közös akciók sikeres megvalósítá­sát. A közös program alap­ján a nőmozgalom aktivistái kiemelkedő, igyekezettel kap­csolódtak be a szövetkezetele alapszabálykészítő tevékeny­ségébe. Az alapszabályok ké­szítése során több mint 3000 nő mondott véleményt a szö­vetkezetek eddigi munkájá­ról, tett javaslatot olyan te­vékenységek bővítésére, ame­lyek a dolgozó nőié, a házi­asszonyok élet- és munka- körülményeit hivatottak meg­könnyíteni. Javaslatok szü­lettek az áruellátás javításá­ra. a választék bővítésére, a szolgáltatóhálózat kiszélesí­tésére. Kérték a szövetkeze­tek vezetőit, hogy teremtse­nek több munkalehetőséget a dolgozni akaró nőknek. Nem kisebb jelentősége van annak a kívánalomnál:, hogy egyre több nő kér beleszólást a szövetkezetek irányításába Fontos — különösen a párt Központi Bizottságának a nőkérdésről szóló legutóbbi határozata alapján —, hogy a nők minél nagyobb szám­ban legyenek jelen ott, ahol a döntések születnek, s ez a követelmény a szövetkeze­tekben könnyebben oldható meg, mint bármilyen más te­rületen. A nők, s a nőmozgalom ak­tivistái a gyakorlati felada­tok végrehajtásában is rés::! vesznek. A nők aktivitását III. Mint ismeretes, a közel­múltban a kormány új szer­kezeti formát, a nagyközsé­gi tanács létrehozását tette lehetővé. Az új formában, a nagyobb hatáskör, az önál­lóság révén az eddigieknél előnyösebben biztosítható a lakosság kommunális ellátá­sa és hatósági szükséglétéi­nél: városi színvonalat meg­közelítő kielégítése. Egy- egy települést csal: akkor célszerű nagyközségi rangra emelni, ha a feltételek teljes mértékben biztosítottak. A járásban Szerencs és Tokaj nyerte el ezt a címet. A nagyközségi rang elnye­résének feltétele volt a tes­tületi munka színvonalának emelése, a vezetők maga­sabb szakmai- és politikai felkészültsége. Ugyanakkor az egész tanácsi apparátus képzettségét is magasabb szintre kell emelni. A nagy­községek vezetőinek különö­sen a jogszabályok megis­merésére kell súlyt helyez­niük. A tanácsok egyrészt helyi önkormányzati szervek, más­bizonyitja, hogy a fogyasztá­si szövetkezetek szocialista munkaversenye részvevőinek 57 százaléka nő. Elsősorban a nők érdeme, hogy az évek óta közösen szervezett ba­romfi- és kisállattenyésztési, zöldség -és gyümölcstermesz­tési akciók eredményeként egyre több. minőségileg is jobb áru kerül a lakosság asztalára. © Az a tény nogy megyénk 365 településéből 334-ben _ Hazánkban a növényneme- sítési eredmények közül, népgazdasági hatását teldtve a hibridkukorica a legjelen­tősebb. A martonvásári ku- koricanemesítők eddig 14. ál­lamilag minősített hibridku­koricát állítottak elő. Ezek Űj címer Debrecen városa új címert Imp. A pajzs alakú cimer két mezőre oszlik, a város kék­sárga színével. A pajzs felső részében napba néző, szár­nyát széttáró főnixmadár he­lyezkedik él, két szárnya kö­zött vörös lángcsóvával. Az első részen fehér nyitott könyv és vörös fogaskerék látható. A könyv Debrecen évszázados szellemi életének haladó hagyományait és isko­laváros jellegét hangsúlyozza, a fogaskerék a távlati fejlő­dést, az iparosodást érzékel­teti. Az új címer használatáról a városi tanács tanácsrende­letet alkotott. Eszerint a cí­mert a városi tanács használ­hatja, többek között díszok­leveleken. emléklapokon, ki­tüntető, vagy emlékérmeken, az idegenforgalmi propagan­dában és a tanácsi üzemek jellegzetes termékein. A rendelet július 1-én lép hatályba. részt pedig a szocialista ál­lam területileg működő alap­egységei, ahol egy csomó­pontban találkoznál: a gaz­dasági, politikai és társadal­mi funkciók. Az önkormány­zatok életképes működésének döntő feltétele a gazdasági önállóság. A tanácsok álla­mi képviseleti jellegénél: és szerepének erősödése nem képzelhető el a tanácsi gaz­daság fejlesztése nélkül. A gazdaságirányításunk rend­szere a tanácsi gazdálkodást is érintette, kedvezően be­folyásolta a pénzügyi, a költ­ségvetési rendszert. Fontos változás, hogy az állami tá­mogatás összegét több éves időszakra előre állapítják meg. Ez átgondoltabb, elő­relátóbb gazdálkodást tesz lehetővé, és növeli a taná­csok érdekeltségét is. Érde­mes itt megemlíteni, hogy Szerencs, a járás legnagyobb községe 1958-ban például még csak 3,6 millió, 1969- ben pedig már 43,5 millió forinttal gazdálkodott Az új költségvetési bevé­teli szabályozók bevezetése fokozza a helyi kezdeménye­zést A bevételek tervezése elsődleges fontosságúvá vált. már viszonylag megfelelő a kereskedelmi hálózat hogy sorra épülnek vidéken a minden igényt kielégítő ÁBC-áruházak, tízezer falusi család igényeit elégítik ki a gázcseretelepek, s könnyítik a dolgozó nők „második mű­szakját”, és sok hasonló, más előrelépés, az erők ősz- szefogásának ' eredményessé­gét bizonyítja. Kovács Kálmánná A Nőtanács Borsod megyei titkára a hibridek az ország vetés­területénei: nagy részét fog­lalják eb s belőlük jelentős mennyiséget évente 8—10 ezer tonna vetőmagot ex­portálunk. Évről évre újabb, különböző tenyészidejű és felépítésű hibridek szerepel­ne!: az országos fajtakísérle­tekben. Az 1970. évi kísérle­tekben már 43 martonvásári hibrid termőképességét vizs­gálják. Az átengedett bevételek kö­re és volumene is nőtt, en­nek következtében az állami hozzájárulás csökkent Régebben vajúdó problé­mát rendezett a felújítási eszközöknek az amortizációs kulcsok alapján történő kép­zése és alapszerű kezelése. Az új képzési rendszerben a rendelkezésre álló felújítási eszközök volumene nőtt Az alapszerű kezelés biztosítja, hogy a tanácsok megfontol­tabban, erőlelátóbban gaz­dálkodjanak a felújítási esz­közökkel. Sok más pozitív irányú változás is történt a taná­csok gazdálkodásában. Az eddigi intézkedések azonban még nem tudták teljesen ki­elégíteni a tanácsok igényeit nem teremtették meg a" ta­nácsok önkormányzattá vá­lásának pénzügyi feltételeit Ma a tanácsok még két, egymástól markánsan meg­különböztethető pénzügyi alappal dolgoznak: költség- vetéssel és fejlesztési alap­pal. Mindkettő különálló, el­térő forrásból táplálkozik, és más célt is szolgáL Különö­sen az alsóbb szintű taná­csok szemszögéből vizsgálva, ahol viszonylag lris össze­gekkel rendelkeznek, szük­séges lenne a két alap ös­szevonása. Kívánatos lenne, hogy a tanácsi gazdálkodás pénz­ügyi bázisa egyre inkább önfinanszírozó jellegűvé vál­jon. Ehhez át kellene enged­ni a tanácsoknak a bevételi források egy részét A .taná­csok bevételeit össze lehet­ne kapcsolni a központilag irányított de a területükön működő egyes gazdasági egységek nyereségének ala­kulásával. Ez érdekeltté ten­né a tanácsokat a területü­kön működő vállalatok fej­lesztésében és jó gazdálko­dásában. A pénzügyi önállóság nö­velésének az önfinanszíro­zási rendszernek fő célja mindenképpen az, hogy a tanácsok nagyobb gazdasági eredmény elérésére legye­nek alkalmasak, tárják fel a helyi erőforrásokat s ez­zel a népgazdaságnak is töb- bet nyújtsanak. Dr. Vékony Ernő a Szerencsi járási Tanács vb-elnöke. (Vége) A fogyasztási szövetkezetek és a nőmozgalom Elegendő a hihrídvetőmag

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom