Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-20 / 67. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Péntek, 1970. műre. 23. Tegnap, március i0-én, délelőtt 10 órakor ünnepélyesen megkezdődött a («(hőfoké oktatási Intézmények művészeti fesztiválja a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. A foto-, film- és képzőművészeti szekció nyitó- ünnepségén — mely egy beit Meggyőződésünk folytatta előadását hogy a íelsőokta tási i ntézmények ben rangos helye van a kulturális nevelőmunkának. Ezt pél dázza az is, hogy n felsőok* látási intézményekben az utóbbi időben lényegesen jobb lehetőségeket is bízta* mínőségí értékéből ugyan ez semmit sem von le, mégis elgondolkoztató : szíikségszerű- o az, hogy fiatal amatőr fotósaink elsősorban a tárgyi világot örökítsél? meg. A portréképek és kompozíciók zöme elsősorban az idősebb nemzedékek élet,, és gondo* Az első látogatók. az országos fesztivál megnyitása is —• részt vettek az egyetem hallgatói, a felsőfokú oktatási intézmények kép, viselői. Az elnökségben foglalt helyet Moldovan Gyula, a Miskolci városi Pártbizottság titkára és dr. Lévay Imre, az egyetem rektorhelyetGémes Károly, az egyetemi KlíjZ-bizottsóg titkára köszöntötte a fesztivál részvevőit, majd Dudla József, a megyei KISZ-bizottság első titkára, a KIS? intéző bizottságának tagja tartott ünnepi beszédet. — A forradalmi ifjúsági napok immár negyedszer ad tartalmas keretet nagy évfordulóink megünnepléséhez. Idén különös jelentőséget ad e rendezvénysorozatnak, hogy most ünnepeljük hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. •évfordulóját. A KlSZ-szerve- zetek politikai rendezvényeken, tudományos ülésszakokon és ünnepségeken emlékeznek meg az évfordulókról. Erre ad lehetőséget ti felsőoktatási intézményei: művészeti fesztiválja is — mondotta. Szólt arról, hogy a másodszor megrendezésre kerülő fesztivál kiemelkedő helyet foglal el a forradalmi ifjúsági napok kulturális programjában. Az egyetemi és a főiskolai ifjúság lehetőséget kap, hogy a művészet nyelvén vallhasson törekvéseiről, állásfoglalásáról, hitvallásáról. »{tanuk ilyenfajta törekvéseikhez. A különböző klubok közvéteményíormáló erővé váltak. A Miskolcon, Szegeden, Egerben és Keszthelyen megrendezésre kerülő fesztiválokon szinte az ország valamennyi felsőfokú oktatási intézménye képviselteti magát. A részvevők száma pedig megközelíti a négyezret. Ez a szám önmagában is bizonyítja: egyetemi és főiskolai ifjúságunk igényli, hogy fórumot kapjon a bemutatkozáshoz, Beszéde utolsó részében méltatta annak jelentőségét, hogy a miskolci Nehézipart Műszaki Egyetem Immár másodszor ad otthont a foto-, film- és képzőművészeit ágazat bemutatkozásához, s másodszor kezdődik meg Itt. városunkban a felsőfokú oktatási intézmények művészeti fesztiválja. Az ünnepélyes megnyitó után Tarczai Béla, a miskolci fotoklub elnöke nyitotta meg a fotókiállítást. 350 alkotás érkezett be. s a zsűri — melynek tagjai Héti Pál, Bence Pál ég Tárcsái Béla volt — !S4-et fogadott ej, A kiállított fotók jelentős fejlődésről tanúskodnak — elsősorban a technikai kivitelezésük javult. Ugyanakkor — szinte érthetetlen módon — a képek témái eléggé elvontak, meglehetősen távol állnak a fiatalok életétől. Az alkotások iatvilágát ülteti át a totó nyelvére. Hiányzik a fiatalok saját életét bemutató alkotás. Jóllehet a tematikában semmiféle megkötöttség: sem volt, mégte elgondolkoztató ez az „arány". Bár a tematika kiválasztó-, sa hagy maga után kívánni-: valót, mégis — összességében — jól sikerült anyaggal lepték meg a fiatalok a kiállítás nézőit. A zsűri Újvári Bélái kollekcióját első, Juhos Nán-, dórét pedig második díjjal jutalmazta. A harmadik díjat Kóbor Pál, a Nehézipari Műszaki Egyetem fotósa kapta meg. Különdíjat kapott; Bálint Tamás, Réti Péter, Pataki Ágnes, Nagy Adám és Péterffy András. * Délután a filmek bemutatásával folytatódott a művészeti fesztivál programja. Harminckét filmet mutattak be a közönségnek, s versenyen kívül levetítették a miskolciak varsói testvér- egyetemének három filmjét A késő esti órákban nnkéton vitatták meg a fotópályázatra beérkezett alkotásokat. Ma, március 20-án a képző- művészeti kiállítás megnyitásával és annak ankótjával folytatódik a fesztivál programja. Csutora» Annamária DÖBRÖCZÖNI KALMAN harmincnyolc éves, de látszatra jóképű kunsági legényre emlékeztet, aki most megy sor alá. Barna, jóma- gvar arcában, kis fekete bajuszában, mélyen ülő, villogó sötét szemében és legénye- sen sudár alakjában van is valami, ami a jászlain hu- szárrekrutát juttatja eszünkbe, Nincs kizárva, hogy onnan gyökeredzik a fajtája, mert bár, őmaga a baranyai Kórós községben látta meg a napvilágot, mint mondja, családja ott indigenánnk számított, mert az egész Ormánságban, kívülük, egyetlen Döbröczöni család sem találtatott, Édesapja kovácsmester volt a Ids dunántúli faluban, ahol Döbröczöni Kálmán a hat elemit elvégezve, változatosság kedvéért az asztalosmes- terséget tanulta ki. Nyolcán voltak testvérek, közülük hat ma Is él. Kálmán a lagflata- labb. Kitanulta mesterségét, fel is szabadult. De már akkor felvillant benne valami ösztönös elhivatottságérzet a képzőművészet Irányé ban, noha addig csak a Tolnai Világlapjából tudta, hogy festőművészek is vannak a világon. Dőbröczömt, sünikor sor alá került, mindennemű fegyverforgatási ténykedésre alkalmatlannak minősítették. Szerencsére, mert ha a frontra kerül, S netalán elesik, ma Miskolc szegényebb volna egy értékes festőművésszel. A céljait ismerő magyar végzet akarhatta, hogy Döbröczöni Kálmán épségben ússza meg jövőnk számára a sorsvihart, s a művészet szókincsével legyen meggyőző szószólója a kicsi kis örömökre és nagy bánatokra kárhoztatott magyar szegénységnek. Az összeomlás után Döb- röezöni megint az utcám került. Egy fezőr fiatalemberrel hozta össze a véletlen. Ez az ifjú, aki Döbröczönit „in floribus” fényképnagyításra tanította, művészeti szabadiskolát nyitott, amelyhez tanárnál? egy jónevű festőművészt szerződtetett, Döbröczönit pedig olyan mindenesfélének alkalmazta — fizetés nélkül. De nemcsak Döbröczöni nem kapott fizetést, a tanár, s a modellek sem kapták meg bérüket,. Az iskola megbukott, viszont Döbröczöni Itt tudta meg, hogy van Budapesten egy Képzőművészeti Főiskola is. Felvételi vizsgára jelentkezett. Száz jelentkező közül hetvenet vettek fel. Köztük Döbröezönit. 1023 nyarán került Miskolcra a művésztelepre, Benkhardt professzor tanítványaként Alckor már egyenesbe került Megszerette Miskolcot ittmaradt Első kiállítását' 1030-ban rendezte. Azóta is Izmos tehetségként Jubileumi program Ma délelőtt az LKM naev- űzemi KISZ-bizottséga kibővített ülésre hívta össze a gyér 2300 KISZ-tagját képviselő vezetőséget A munkaértekezlet jelentősege nagy. hiszen annak mindkét napirendi pontja többé-kevésbé meghatározza az 1070-ea jubileumi évben a vasgyári KISZ-élet feladatait Rábai István titkár a jubileumi akcióprogram-terveket egyeztetve, ismertette a vállalat KISZ-szervezetei nek vezető testületéivel. Ligeti Mártonná a S0 gyári alapszervezet és 13 KISZ-szervezet költségvetési tervezetét terjeszti vitára. A két napirendi pont részletes megtárgyalása előreláthatólag a délutáni órákig tart Regény a tegnapi tahiról Sáscli Sándor: Bosszú HA SÁSD1 REGÉNYÉÜL CBosazú) azt mondjuk, hogy balladái, akkor ezzel jelezni kívánjuk egyszerre a témáját (parasztok), a hangulatát és azt a világot is, amely már csak a regény lapjain él, a történelem, konfliktusaival együtt, a múltba söpörte. A báliadat jelző egyben utal a cselekményre is, a regény szereplőinek kapcsolatára is, amely tragikus konfliktussal terhes. A harmincas évek magyar falujáról — hála Mó- ricznak, Tamásinak, Veres Péternek, Szabó Pálnak stb. — sokat tudunk. Sősdi regénye annyiban ad többet és mást, amennyiben egyénien és sajátosan egy dunántúli falu életét mutatja be. Az alkalom erre Radi Juli és Csóka Imre házasságának története. Mondhatnánk úgy Is, hogy egy szerelem története, egy szerelemé, amely kiNégy díjnyertes rádiójáték A Magyar Rádió a közeljövőben mutatja be a korábbi hangjiiték-pályázat. díjnyertes darabjait. M" rius 33-án Szakonyi Károly Ki beszél? című játékát hallhatjuk. Központi alakja egy magányos asszony, aki íru'rt- nasságát úgy próbálja enyhíteni, hogy az újsághirdetésekben olvasott telefonszá- mokra jelentkezik, habár sem venni, sem eladni nem ír semmit, Négy nap múlva, március 27-én Sós György játéka, A harmadik futó szerepel a programban Ebben a váltófutó gondolatai kelnek . letre, s jelképesen a nemzedékek stafétaváltásáról szól Mesterházi Lajos írta a március 29-én sugárzásra kerülő játékot, a TetemrehjváBt, amelyben egv olvan tehetséges emberről esik szó, aki mindig halogatta, hogy értékeset alkosson, s halála után nem maradt belé1-» semmi, Végül április 3-án este hangzik majd el a rádióban Hubay Miklós Magnificat című játéka, amely két emberi magatartást állít szembe. Ez utóbbi iátékot a magyar bemutatóval egyidőben a prágai rádió is előadja. virágzása előtt már báláim volt ítélve. Radi Juli szegény lány, Csóka Imre módos gazda. özvegy. Két fia mellé asszony kell, aki mos, főz takarít rájuk, de kéz kell u megarvult kapához is, az éhesen lármázó disznóhoz, tehénhez, baromfihoz is. A parasztudvarban csak a hasznos, munkálkodó kéz jelent értéket. Radi Juli keze pedig dolgos, szorgalmas. Am hiába van meg a hajlandóság a két emberben, hogy közeledjen a hasznossági szempontok alapján kötött frigy. A föld szava lesz az erősebb és a falué. ELŐSZÖR A CSALÁD támad, a kamasszá cseperedett mostoha Marci gyerek, a fu- lánkos indulatú gazdag pa- rasztasszony nagymama, akit sért, hogy egy ..koldus” kerüli a lánya helyére. Támadnak a falu hímjei is. akik nem hiszik és nem becsülik a sze Kénylányból gazdag menvecs kévé „feltolakodott” Radi Jti H tisztességét. Támad a hidegen szájnítga- tó kapzsiság is, amely lerágja az emberről a húst. az élet- kedyet is, a nagvobb vagyonért folyó robotban. Végül úgy érzi Radi Juli, hogv bekerítették, felfalták, jogú- zolták. Menekülne, de még ez sem adatik meg neki, mert elzavarják, mint a rossz esetedet. Mint ahogy az is volt: csak cseléd a Csóka- portán. Sásdi okosan bony? tja idáig a cselekményt. A befejezés azonban indokolatlanul romantikusan poentirozott- nnk tűnik. Radi Juli hazamegy szégyenével, elkeseredésével az édesanyjához. De halva találja. Beteg volt. várták Is már a halálát, mégis sorsszerűén hat. Visszamegy a férje házába, és éisza'-a leüt! az életét megkeserítő Marci gyereket. A kör bezárult, a haliad-' <!dis megvan. A REC.bWT másodszor adták ki. Méltán. A tegnani falu életéről kantunk ismét egy éles kontúré, megdöbbentő erejű raizot. Horpácsi Sándor A mérai példa Munka utón adtak egymásnak találkozót. Korán sötétedett azon a tél végi délutánon. A kis szobában ezért lámpát gyújtottuk a fiatalok, Az esti fény sokáig kiszűrődött az ablakon át, a sötétbe. A gyűlés <— vagy inkább baráti beszélgetés — néhány mondatát azóta megörökítették egy jegyzőkönyvben, valahogy ilyformán: „...megalakult a tsz KISÉ-alapszer- vezete. A titkári tisztséget mától a tagság szavazatai alapján Nagy Péter tölti be”, Pár hete törtönt mindez, Mórán. Az alig több mini 1500 telket számláló településen működik azóta az encsi járás legfiatalabb múltú KISZ-saervezete. A községben régebben is volt alapszervezet, több mim negyven taggal, Nemrégen : termelőszövetkezet pártszervezete és a gazdaságban dolgozó fiatalok kérték, hogy önálló atepazervéaetet alakíthassanak. Indoklásul elmondották, hogy munkájuk, problémáik, mindennapos események a közös gazdasághoz kötik őket, megtalálják ott a számításukat Érdeklődési körük tehát különbözik a másutt dolgozó fiatalokétól. A történőt eddig eléggé Ismerős, hiszen az ifjúsági mozgalom egyik legfontosabb feladatának tekinti a kommunista nevelést, a szervezettség növelését. Gyakran halljuk, hogy itt, vagy ott — üzemekben, hivatalokban, falun új alapszerveaet kezdte meg munkáját. Ami viszont ma még ritkaság, ér, éppen ezért dicsérendő és követendő példává teszi a mérni esetet; a termelőszövetkezet jelentős anyagi támogatást ígért és adott is eddig a KISZ-e»;evezetnek. A korábbi gépállomás kultúrtermét átalakítják a fiatalok számára, A klubestet megteremtéséhez további segítségképpen lemezjátszós rádiót ós televíziós készüléket is vásárolt a gazdaság. Amint azt a tsz vezetői elmondották: most már csak a fiatalokon múlik, hogy tartalmassá, egyre több fiatal számára vonzóvá tegyék a klubot. Számtalan példát sorolhatnánk, megyénk hány településén és termelőszövetkezetében nem rendelkeznek hasonló adottságokkal még a fiatalok. És ami még toílvégre kívánkozik: Sajnos, kevés közös gazdaság tartja ennyire szívügyénél? a fiatal szakemberek megnyeréséi, hazahí- vogatósát; nem mindenütt jutnak hozzá az ifjú tez-tagók, vagy bedolgozók a munkán és a jó kereseti lehetőségeken kívül a kulturált szórakozáshoz, klubélethez — otthon, a faluban. Gy. K. Döbröczöni Kálmán útja* emlegetik, valahányszor a po- . rondon megjelenik. Pedig Döbröczöni Kálmán sokkal több ennél. Tántoríthatatlan, erős egyéniség. Nem az iskola, nem az izmusok határoljál? el erős művészi egyéniségét, hanem intuitív érzelmi alapokra épített világszemlélet, amely minden teóriánál meggyőzőbb. EZT TAPASZTALTUK március 4-én megnyílott gyűjteményes kiállításán is, amelynek anyagát igazán értékelni csal? úgy tudjuk,' ha megismerjük a művész emberi arcát, életét, amellyel művészete érzelmileg tökéletesen egybeforrott. Ha az emberi ismerjük és úgy állunk meg Döbröczöni képei előtt, akkor döbbenünk rá művészetének legsúlyosabb értékére: az őszinteségére. És akkor lehetetlen megjlletödöttség nélkül néznünk „Kis cselédjét”, aki kenyérkéjét majszolva, félénken bámul ránk, mintha azt mondaná: engedjetek engem js élni. Vagy az „örökség” című képét, amelyen a kis parasztleányka figyeli a kemcnyarcú anyót, aki a kendert fésüli; a „Csodálata? búcsú” vágyba ámuló paraszt- lányait, a havas tájékon madarászó fiúkat, a munkából törődötten hazaballagó „Szegényembereket” és a többit Lehetetlen észre nem vennünk tájképein a lenyűgöző áhítatot, amely Döbröczöni ecsetjét vezette. Lehetetlen meg nem érez- nünk, hogy itt minden mű mélységesen belülről fakadt Hajdú Béla * Megjelent a Turmes rímű írét ég művégzeti folyótra« mi. március 20-1 «tárnában. Fiatalok hitvallása Megkezdődött a felsőoktatási intézmények ni ítvészei i feszt iválja
