Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-20 / 67. szám

Péntek. 1970. metre. 20. £SZA?C - MAGYARORSZÁG 5 A szocialista társadalom­ban az állam és a jog állan­dóan fejlődik. E törvénysze­rű folyamatban egy-egy fon­tosabb kérdést időnként ala­posan meg kell vizsgálni. A tanácsi élet sem kövesedet! meg, hanem állandó moz­gásban van, és szükségszerű változásokon megy át. Az ál­lami élet és a szocialista de­mokratizmus továbbfejleszté­sében jelentős szerepe van a tanácsrendszer korszerűsíté­sének. Jelenleg a fejlesztés irányelveinek kidolgozása folyik. Ennek során nem a szervezeti változásokra, vala­miféle látványos átszervezés­re, hanem az állami munka tartalmi megjavítására kell helyezni a hangsúlyt- A demokrácia erősítésére leginkább az alsóbb tanács- szervekben van lehetőség. Az illám és a demokrácia ösz- szetett problematikája a ta­nácsokban, mint gyűjtőlen­csében összpontosul. A taná­csok helyének, szerepének helyes megítélése, a tovább­haladás irányának kijelölése jelenleg az egyik 'legfonto­sabb feladat. A községi tanácsok és szerveik munkája a gazdasági alap fejlődése nyomán az utóbbi évtizedben javult. Erősödött a tanácstagság ta­pasztalata, iskolázottsága, közéleti jártassága. Javult a tanácsapparátus képzettsége is. A szerencsi járásban a községi vb-vezetők közül pél­dául hárman egyetemi, 29- en középiskolai végzettség­gel rendelkeznek, .1t)-cn vé­gezték el a tanácsakadémiát, 8-an államigazgatási iskolát, s többen a Marxista—Leni­nista Esti Egyetemet Is. Az előírt optimális iskolai vég­zettséggel az apparátus több mint 93 százaléka rendelke­zik. A tanácsrendszer hazánk­ban a munkásosztály győzel­mét követően, a szocialista forradalom követelményeinek megfelelően jött létre 1950— ben. Az azóta eltelt két év­tizedben minden téren je­lentős eredményeket értünk el. A tanácsok csaknem húsz éven át folytatott tevékeny­ségét pozitívan értékelhetjük, ami azonban nem mentesít a kötelesség alól, hogy keres­sük és kutassuk a tanács- rendszer továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit. A tanácsok­ról vallott elvek és a gya­korlat nem volt mindig össz­hangban. A tanácsokat és szerepüket voltaképpen min­dig többnek, jelentősebbnek tartottuk, mint amelyek a valóságban bármikor is vol­tak. A tanácsok ilyen prob­lémákkal terhelten is kivív­ták helyüket az állami me­chanizmusban, elismerésre méltó sikereket érték el, mert a néphez igen közelál­ló feladatokkal foglalkozó és szocialista típusú szervek. A szocialista építés fejlet­tebb szakaszár» való áttérés és ezzel kapcsolatban a na­gyobb távlatok, az elméleti alapproblémák tisztázásának az igénye, a tanácsok helyé­nek, szerepének és feladatai­nak ismételt, alaposabb és sokrétűbb meghatározását követelik. A fejlődés jelenle­gi szakaszában egyes, koráb­ban államhatalmi funkciónak teli intett ügyek elvesztik po­litikai jellegüket, és egyszerű igazgatási, szervezési feladat­tá válnak. Más oldalról pe­dig ezek egy része fokozato­san a helyi szervek hatás­körébe kerül, és így a köz­ponti feladat helyi feladatta válik. Mindez még szüksége­sebbé teszi a tanácsok hely­zetének reális értékelését. RepülÖgép-sors Wem is volt olyan régen, hogy .nyugdíjazták”. Azóta ott áll az udvaron, égnek emelt orral és talán az ifjúkorra gon­dol, amikor ott repkedett fenn, a magasban: a szárnyán meg­csillant a nap, és motorját sem kínozta még a rozsda. De szép volt!... Pörgő légcsavarral száguldani a végtelen kékség­ben, lenn hegyek, folyók, falvak, no, meg a város, ahol most pihen, és egy kicsit szomorú. Azzal tisztában van, hogy nem Repülhet már sohasem. De nem is az n baj. Amikor „nyugdíjazták”, a gyerekek szolgálatába állt az (öreg repülőgép. Az Úttörőhöz udvarára került, hogy játssza­nak vele, gyönyörködjenek benne, talán a jövő pilótái. Ami­kor idejött, azt hitte, megbecsülik. De szárnyait, törzsét •megrongálták, s összetörték pilótafülkéjének ablakát is. Szemtanúja az új ifjúsági ház építésének. S büszke az al­kotó emberi kézre, amely őt is építette. S ha valóban tudna gondolkodni, most azon Is töprengene: miért rongál az, aki olyan szépet tud alkotni, építeni? Albert Judit Az államigazgatás egyik célja a társadalmi tulajdon­ban levő intézmények, vál­lalatok tevékenységének irá­nyítása, összehangolása. A másik a társadalmi együtt­élés. magatartás szabályozása és az ebben foglaltak gya­korlati érvényesítése. Az ál­lamigazgatási funkció lénye­ge nálunk jórészt elválaszt­hatatlan a szocialista tulaj­don létezésétől. A gazdaság- irányítás új rendszerében ~ ez általános tendencia —, mennyiségileg csökken a tu­lajdonosi jogcímen történő államigazgatás. Az olyan funkciók például, mint a terv jóváhagyás, a béralap, létszám engedélyezése stb., átminősülnek igazgatási, sőt, sok esetben gazdasági tevé­kenységgé. Vagy arról van szó, hogy mindez a vállala­tokhoz kerül és megszűnik államigazgatási tevékenység lenni, vagy arról, hogy egy­szerűen nincs is rá szükség. Célszerűnek latszik , ezért egyes funkciókat a vállala­tokhoz, az alsóbb fokú taná­csokhoz helyezni, vagyis még több jogot leadni az alsóbb szervekhez. Mindebből az kö­vetkezik. hogy a tanácsi ál­lamhatalmi és államigazga­tási funkció egy bizonyos időn belül mennyiségileg csökkenni fog, ugyanakkor minőségi szempontból az ed­diginél nagyobb követélmé­nyekkel jár. Dr. Vékony Ernő, a Szerencsi járási Tanács vb-elnöke (Folytatjuk) T örténelmünk legfénye­sebb napjainak meg­ünnepléséhez terem­tett méltó formát a KISZ, a már hagyományos forradal­mi ifjúsági napok megrende­zésével. Mint az ország va­lamennyi városában, közsé­gében, a mi megyénkben is a fiatalok ezrei, tízezrei vesz- n»v részt a forradalmi ifjú­sági napok rendezvényein, jelezvén ezzel is az ide vo­natkozó párthatározatokkal, KISZ-bizottságok határoza­taival való egyetértést: meg­felelőképpen kell megemlé­keznünk a magyar nép tör­ténelmének három nagysze­rű tavaszáról, amelyek har­cai meghatározták népünk sorsát, a leghaladóbb eszmé­ket, az ezek diadaláért ví­vott harc kötelességérzetét plántálva az utódokba. Egy pillanatig sem lehet kétséges: a hazafias érzés erősítésében rendkívül jó szolgálatot tesznek ezek a rendezvények, ünnepélyes formájukkal, gazdag tartal­mukkal. Nyilvánvaló, hiszen ha 1848. március 15-ről, 1919. március 21-ről, 1945. április 4-ről, tiszta, igaz szándék szüli a megemlékezés vágyát, ezekről a dátumokról nem is lehet másként megemlékez­ni, csak a formájukban is, tartalmukban >" gazdag, szép ünnepekkel. .Márpedig a min­den sallangtól mentes, jó szándékú megemlékezéshez itt kétség sem férhet. Bizo­nyították már ezt elégszer eddig is a forradalmi ifjúsá­gi napok, rs bizonyítja az idei ünnepségsorozat prog­ramtervezete, vagy már le­zajlott programja is. Bizonyos dolgokkal kap­csolatban gyakran emleget­jük: az egész társadalom ügye, de ha van valami, ami valóban az egész társadalom ügye, akkor a magyar nép három tavaszának méltó megünneplése az. Mi még abban a szerencsés helyzet­ben vagyunk, hogy a má­sodik tavasznak, a Tanács­köztársaság harcainak szá­mos részesével találkozha­tunk, beszélhetünk, mert itt élnek sokan még közöttünk. Tiszta lelkíismerettel elmond­hatjuk már azt is: megbe­csüljük, tisztelettel vesszük körül őket. Találkozhatunk, beszélhetünk a harmadik ta­vasz elhozóival, harcosaival is, azokkal a harcosokkal, akiknek küzdelme, győzelme végleges formát biztosított az előző két tavasz eszméi­hez. Különösen jó, hogy ezek­nek a kiemelkedő esemé­nyeknek, soha nem feledhe­tő dátumoknak éppen a KISZ-fiatalok elsődleges fel­elevenítő!, méltatói. Tehát az a korosztály, melynek — nyugodtan leírhatjuk — tör­ténelmi küldetése a három tavasz eszméinek továbbvi­tele. Velük együtt ünnepli persze ezeket a napokat egész társadalmunk, né­pünk. Nyilván nem véletlen, hogy a Miskolcon megtar­tott megyei megnyitón, a forradalmi ifjúsági napok megnyitóján jelen volt a megyei pártbizottság képvi­seletében dr. Ladányi József, az MSZMP megyei végre­hajtó bizottsága tagja, a me­gyei tanács vb-elnöke. Varga Zoltán, az MSZMP városi bizottságának titkára, Rózsa Kálmán. Miskolc város Ta­nácsa vb-elnökhelyeltese és jelen voltak a Hazafias Nép­front, a tömegszervezetek, a különböző intézmények kép­viselői is. Az ünnepséggel — amelyen Dudla József, a KISZ KB intéző bizottságé- i nak tagja, a KISZ megyei bi­zottságának első Ritkára mon­dott beszédet — elkezdődött megyénkben is a forradalmi ifjúsági napok idei rendez­vénysorozata. E lkezdődött hát a forra­dalmi ifjúsági napok rendezvénysorozata, amely az idén is nagy gond­dal összeállított, tartalmas j műsort ígér; méltót történél- 1 műnk három tavaszának megünnepléséhez. Milyen a feffüst szaga, ize? Munkában a tíegasztációs bizottság A Sátoraljaújhelyi Do­hánygyár kultúrtermében minden reggel fél kilenckor egy hosszú asztalnál talál­koznak a gyár, a laborató­rium és a különböző üzem­részek vezetői, hogy egy-két csésze fekete mellett elszív­janak egy-két cigarettát a gyár két nappal azelőtti ter­mékeiből. A cigarettát eb­ből az alkalomból csak gyu­fával szabad meggyűjtanl, mivel ennek a mindennapos „szertartásnak” az a célja, hogy megvizsgálják, minősít­sék gyártmányaikat Termé­szetesen » pontszámokon túl egyéb, más, a gyár életével, munkájával kapcsolatos kér­déseket is megbeszélnek eb­ből az alkalomból. A degusz­táló« bizottság munkájának Pince a temető alatt ügy kezdődött ez a mun­ka, hogy a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság igazgatója előbb engedélyt kért az egri püspökségtől, hogy megboly­gathassák és megvásárolhas­sák a tolcsvai régi temetőt. Azután felvonultak a gépek és 19 méter mélyen megbon­tották a földet, behatoltak a kőzetbe. Üj pince épül Itt, Tolcsva fölött, a hegy oldalában. Bő­vítik és korszerűsítik az ál­lami gazdaság régi, több mint ezeréves pincéjét. Az építkezést a felszínen teme­tő öleli körül. Az óriás. 26 méter hosz- szú, 22 méter széles és 19 méter mély gödröt már bete­mették. De előbb beleépítet- to'r 20 óriás bértároló tar- összesen 10 ezer hek­toliter űrtartalommal. A tar­tályok fala vasbeton, belül üveggel bélelve. Miért volt szükség a pinceépitésre. es miért építettek ilyen óriás tárolótereket, hiszen a híres tolcsvai borok közismerten viszonylag apró hordókban érnek. A kérdésre Kapás Pál, a Tokaj-hegyaljat Állami Gazdaság igazgatója adott választ. — Azért építünk óriás bor­rá rolókat, mert így_ nagy mennyiségű borokat érlelhe­tünk egyforma jellemre és e: az értékesítéskor, főleg az exportpiacon különösen fon­tos. Az apró hordókban nem lehet nagy mennyiségű bor egyenletes jellegét biztosíta­ni. De az sem mellékes, hogy a borkezelés gépesítését így tudjuk százszázalékosan biz­tosítani. — A tartályokból átke­rül-e a bor apró hordókba? — Természetesen — hang­zott az igazgató válasza —, de csak akkor, amikor az egyforma jelleg már kiala­A pinceépítés egyik fázisa. kult. Az elmúlt év őszén újabb 15 000 hektoliter űr- tartalmú gönct hordót vásá­roltunk, és ebben az évben is vásárolunk, hiszen a bo­rok továbbérlelése ezekben az apró hordókban történik. Az új pince építése, vagy még pontosabban: a megle­vő pincerendszer bővítése majdnem nyolcmillió forint­ba kerül. OJ borkezelő — szűrő-, szívó- és töltő- — gé­peket Is vásárolnak, mert a borászat la megköveteli a technikát, a korszerűsítést, hiszen emberi erővel ez a munka lassú és nehéz is. Rá­adásul: a gépek csökkentik a bor, mint végtermék, elő­állítási költségét. A cél: még olcsóbban termelni a bort, s lehetőleg a feldolgozást és az értékesítést is helyileg kell biztosítani. Ennek érdekében borfeldolgozó és palackozó üzem is épül Tolcsván — kö­zel a temetőhöz, az új pin­céhez —, s talán nincs már messze az idő, amikor a To­kai-hegyaljai Állami Gazda­ság közvetlen exportjogot kap, és saját termelésű bo­rait egységes jelleggel, ga­rantáltan kiváló minőségben, közvetlenül értékesíti mind a hazai, mind a külföldi pla­ce” Az új, korszerű pince még nincs készen. Összekötik a régi, ezeréves pincerendszer­rel Is. De az 1970. évi szü- J rét idején már az új tartó- ■ lyok is megtelnek musttal, az idei termés egy részét az új pincében tárolják és az óriás tartályokban érlelik egységes jellegűvé. Szcndrel József Foto: Ssabndos Gy. fő célja azonban mégiscsak a minőség ellenőrzése. A Sátoraljaújhelvi Do­hánygyárban naponta IV millió darab cigaretta, első­sorban és túlnyomó többség­ben Symphonia készük A gyárban szigorú és mindenre kiterjedő rendszer őrködik » jó és egyenletes minőség fe­lett Ez a rendszer a gyár­tásközi és a laboratóriumi el­lenőrzésen túl magába fog­lalja a degusztációs bizottság munkáját, valamint a kész­áru-ellenőrzést, a MEO tevé­kenységét is. Az ellenőrzés a cigaretták külső tulajdonsá­gainak vizsgálatával kezdő­dik, de aztán működésbe lép­nek a különféle mérőeszkö­zök. műszerek is. Sokat do­hányzó ember létemre én is csak Itt szereztem tudomást arról, hogy például a Sym­phonia cigaretta hossza 67 milliméter, kerülete 27—28 milliméter, súlya pedig ál­talában egy gramm. Pontozzák A degusztációs bizottság vizsgálja a főfüst szagát, ízét, a cigaretta erősségét, azt, hogy mennyire ingerel, kapar, ellenőrzi a cigaretta égését, égésminőségét és en­nek megfelelő pontszámot ad külön-külön a bizottság min­dén tagja. De pontozzák be­nyomásaikat észrevételeiket összegezve, az összbenyomás alapján is. Ezeket a pont­számokat hozzáadják a mi­nőségellenőrzés más — már említeti — fázisaihoz, s így kialakul egy átlag. A maxi­mum 100 pont tehet. A. már­cius 14-én gyártott Sympho­nia például 92 pontot ka­pott, ami már jónak mond­ható. Szigorú ellenőrzés A cigaretta minőségét ax «embertől független , így például az időjárás is erősen befolyásolja. Ezért is van arra szükség, hogy a do­hánygyárban tlyen szigorú, mindenre kiterjedő, friss és rugalmas ellenőrzési rend­szer működjön, amely szinte órák alatt képes beleszólni a termelés menetébe, ha vál­toztatásokra van szükség. O. J. Csökkent a balesetek száma Javul a munkásvédelmi helyzet a cukoriparban A Szeszipari Országos Vál­lalat és a magyar cukoripar üzemeinek munkásvédelmi helyzetét vizsgáltak meg a napokban az ÉDOSZ elnök­ségi ülésén. A tapasztalato­kat összegezve megállapítot­ták: mindkét iparágban ja­vult a helyzet A szeszipari üzemekben két évvel ezelőtt még 129, tavaly már csak 96 bal­eset történt és jelentősen csökkent n balesetek mi­att kieseit munkanapok száma is. Különösen sokat segített hogy az utóbbi három év alatt 70 százalékra növelték az anyagmozgatás és a ra­kodás gépesítésének arányát és így lényegesen korlátoz­ták az egyik leggyakoribb balesetforrást. Egyébkén!, hogy mennyire szigorúan ve­szik az iparágban a baleset- védelmet, arra jellemző az alábbi eset. Az egyik buda­pesti üzemben kazánforreső- szakadásnál egyszerre há­rom dolgozó sérült meg. Az iparági tanács javaslatára a balesetért felelős gyár­egységi Igazgató, főmér­nök és az illetékes mű­szaki vezető prémiumá­nak felét megvonták. A magyar cukoriparban a balesetek száma egy év alatt 8 százalékkal csökkent, a ki­esett munkanapok száma azonban 18 százalékkal több volt. Az, ágazathoz tartozó üzemekben jó az üzemorvosi ellátás — állapították meg —, minden gyárnak jól fel­szerelt rendelője van. Az el­nökség megállapításai szerint azonban az egészségvédelem terén még van tennivaló, mert például hiába szerelték fel a nagy teljesítményű ven­tillátorokat, a meleg, párás munkahe­lyeken nyáron még min­dig 35—40 fokra emelke­dik a hőmérséklet. Fokozatos javulást az hoz­hat, hogy a szénről a legtöbb helyen áttérnek az olajtüze­lésre. Ezzel a gázos, poros levegő egészségi ártalmát i« sikerül kiküszöbölni. 1 isrásssi lét étlíseie a líizissig szolgálatában Három tavasz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom