Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-18 / 65. szám
&SZAK-MAGYARORSZAG 4 Szerda, 1970. március 18. Előtérben a fellésíiményképes sails Értékes könyvritkaságok A MŰVELŐDÉSÜGYI Minisztérium közoktatási főosztálya a közelmúltban egy dokumentumot adott ki, amelyben határozottan leszögezte: a tanítás-tanulás legfőbb célja a teljesítményképes tudás, tehát az ilyen tudás mértékét kell osztályozni. Helytelen és káros a mechanikusan, hónapok vagy félév végén adminisztratív — érdemjegy- gyűjtő céllal, kampányszerűen végzett ellenőrzés. Régóta feszegetett témában hozott döntést ezzel a dokumentummal a minisztérium Tanároknak és tanulóknak egyaránt terhes, bizonyos mértékig merev és sokszor csak a pillanatnyi felkészültségre, idegállapotra alapozott osztályzás rendszerében történik változás. Igaz, hogy korábban is beleszámított a tanuló félévi és évvégi érdemjegyébe az évközi munka, mégis a döntő és meghatározó szerepet a szerzett érdemjegyek játszották, többnyire azok átlaga jelentette a tanulóknak a bizonyítványba beírt jegyét. Manapság meglehetősen nagy létszámú ősz- j tályok vannak, így viszonylag kevés alkalommal nyílik lehetőség arra, hogy egy-egy i tanuló jegyre adjon számot felkészültségéről. A félévenkénti két-három alkalom -emmiképpen sem elegendő : ahhoz, hogy a valós tudást, . felkészültséget mérhessék. A szerencse, vagy a balszerencse. a pszichológiai állapot így eléggé nagy szerepet kapott a tanulók osztályzásában. Magától értetődik, hogy maga az osztályozás a jövőben sem szűnik meg. Csakhogy az évvégi érdemjegyet nem egyszerű átlagszámítással, hanem a tanuló egész tevékenységének értékelésével adják. Így elkerülhető a dömpingszerű, s éppen ezért kissé irreális feleltetés. és magukat a tanulókat is rendszeresebb, dinamikusabb, alaposabb munkára ösztökélik. EZ AZ Ű.I osztályzási rendszer fokozottabb feladatokat ró a pedagógusokra. Az eddiginél még nagyobb figyelmet, energiát kell fordítaniuk növendékeik óraközi szereplésére, a megtanult ismeretek felhasználási módjára. a különböző ismeretek logikai összekapcsolásának készségére. Nem vitás azonban, hogy a több munka eredménye egy reálisabb, differenciáltabb értékelés lesz. A minisztériumi dokumentum „nem állt meg félúton”. Az általános iskolát végzettek továbbtanulásánál is jellemzőbb lesz az így szerzett érdemjegy. A tanuló átlagffiegtároyafla A Pedagógusok Szakszervezetének Központi Vezetősége legutóbbi ülésén megtárgyalta és jóváhagyta 1970- re szóló költségvetését. Az idén csaknem 40 millió forinttal gazdálkodnak a választott szakszervezeti szervek. Az anyagi eszközök döntő többségét jelentő tag- díjbevétel több mint 70 százalékát a területi szerveknél eredménye mellett hangsúlyos szerepet kap az érdeklődési körüket meghatározó tantárgyakban szerzett osztályzat. Így nemcsak a hete- j dik osztályos évvégi és a nyolcadikos félévi átlageredmény szerepel a jelentkezési lapjukon, hanem azoké a tantárgyaké is, amelyek a fiatalok továbbtanulásánál elsődleges szerepet játszanak. A velük együtt továbbított jellemzés és az esetleges felvételi vizsga biztosítja, hogy a legjobbak, a legfelkészültebbek jussanak el a felsőbb iskolatípusba AZ OSZTÁLYZÁSI rendszerben történt változás az alsó és középiskolai szinten tulajdonképpen az oktatási reform egyik lényeges elemében — a tanulók felkészültségének mérésében — jelent előrelépést. Nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, ennek egyaránt örül a tanár, a tanuló és a szülő. Cs. A. és jóváhagyta használják fel. A kiadások legnagyobb tétele ebben az évben is szociális jellegű. Különböző segélyekre mintegy 5 millió forintot fordítanak a szakszervezeti bizottságok. Az üdülésre előirányzott összeg meghaladja a 10 milliót. A kulturális kiadásokra szánt összeg megközelíti a 6 millió forintot, ezt művelődési otthonok támogatására, könyvtárak fejlesztésére, a Az Állami Könyvterjesztő Vállalat pécsi antikváriumának munkatársai Dél-Dunán- túl, valamint a Duna—Tisza „Hogy is volt?” A Magyar Néphadsereg i Művészegyüttese újabb produkcióval készül a felszabadulási évforduló köszöntésére. A „Hogy is volt?” című kétrészes műsort a közeli napokban mutatják be. Az ösz- szeállítás, amelyben a narrátor szerepét Benkő Gyula látja el, zenével, dalokkal, déli területét járják és felkutatják a régi, értékes könyveket. A könyvek .restaurálása után a budapesti könyvaukción találnak majd gazdára az idén is csakúgy, mint az elmúlt évben. A mai munkakönyv őse, az 1861- ből származó vándorkönyv, amely egy nyergesmester tu.- lajdonát képezte. MlllÉtlÉ napolt Miskolcon A KISZ megyei bizottsága mellett működő Szakmunkásképző Tanács rendezésében március 21-én és 22-én szakmunkástanuló napokra kerül sor Miskolcon. A kétnapos rendezvénysorozatot ifjúsági nagygyűlés nyitja meg az Ady Endre Művelődési Házban. A nagygyűlés szónoka Németh Antal. a KISZ megyei bizottságának titkára lesz. Az ünnepség után a szakmunkásképző intézetek tanulói adnak kultúrműsort, majd munkáikból kiállítás nyílik a művelődési házban. A rendezvénysorozat első napján a perecési 104. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben rendezik meg öt iskola részvételével a kispályás labdarúgó és kézilabda terembajnokságot. Vasárnap ismét az Ady Endre Művelődési Ház ad otthont a szakmunkástanuló forradalmi ifjúsági napok eseményeinek. Reggel 9 órai kezdettel tartják meg az országos diák szavalóverseny területi döntőjét Borsod és Szabolcs megyék szakmunkástanulói részére. Délután pedig Nagy Lajos, a KISZ megyei bizottságának szakmunkástanuló felelőse értékeli a kétnapos eseményt. Emlékkiállítás a képtárban Senjei Oláh kíván Csütörtöktől svéd film a mozikban Elvira Madigan A magyar mozilátogató közönség először másfél évtizeddel- ezelőtt találkozott a svéd filmművészet egyik, már klasszikus értékűvé nőtt alkotásával. Az Egy nyáron at táncolt azóta többször került felújításra, a televízió is többször bemutatta. Ez az első film százezrek érdeklődését keltette fel a sv'.d művészet iránt. A későbbiekben a svéd filmekkel az erotikus töltés gondolata párosult a magyar lézoben, a szerelmi élet megjelenítésének merészsége, a szerelmi szabadosság maradt meg leginkább a nézők emlékezetében. (Drága John, Gyermekkocsi.) A korszerűbb filmnyelv iránt érdeklődő közönség meg a televíziónézők nagy tömegei megismerkedtek Ingmar Bergman nevével és alkotásaival.- Egészében a svéd film a nézők tudatában valamiféle művészi különlegességgel, magasrendű élménnyel asszociálod!k. Csütörtöktől ismét svéd film pereg a premiermozik- ban. Akik a korábbi svéd filmek ismeretében, a svéd filmek tematikai és ábrázolási vonásainak elvárásával ülnek be a nézőtérre, mélységesen csalódnak, de feltehetően nagyon fognak bosszankodni mindazok, akik valami gondolatot, valami érdekeset vártak az Elvira Madiganlól, s a moziban nem csak szipogni, vagy éppen sírni szeretnek. Mert az Elvira Madigan, a címben említett artistanő és a szökött svéd katonatiszt múlt század végi érzelmes históriája túlcsorduló érzelmességével a ma emberének — ritka kivételtől eltekintve — nem jelenthet szórakozást. Az 1889-ben játszódó történetben egy kötéltáncos lány és családját és a hadsereget elhagyó svéd főhadnagy könnyzacskókra ható történetét kísérhetjük nyomón. amíg a pénzük, tart, majd végső megoldásként öngyilkosok lesznek. Csöpögősen szirupos történet Szinte hihetetlen, hogv rendezője — Bo Widerberg — azonos a nálunk is Ismert Gyermekkocsi alkotójával. A film legnagyobb értéke a zenéje. Azt viszont Mozart komponálta. Cbm) pedagógusok oktató-nevelő munkáját segítő ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok költségeinek fedezésére fordítják. A csaknem másfél millió forinttal rendelkező Eötvös- alapból elsősorban rendkívüli és tanulmányig segélyeket folyósítanak. •táncszámokkal eleveníti fel az elmúlt negyedszázad legemlékezetesebb eseményeit. Felcsendülnek majd közkedvelt régi slágerek, nem lesz hiány humorban, szatírában sem, A műsor visszatekint az utóbbi 25 esztendő legjelentősebb politikai történéseire is. A miskolci képtárban — a Kossuth utcában — tegnap, március 17-én, délelőtt dr. Dankó Imre, a debreceni Dé- ry Múzeum igazgatója nyitotta meg Senyei Oláh István festőművész emlékkiállítását, Az ízig-vértg debreceni festő műveiből néhány héttel ezelőtt rendeztek kiállítási egykori városában, s ezt az anyagot most elhozták Mis0201 ft TAVASZOK AMIKOR 1945 inárciusá_____________ ban hazánk n yugati határain még tombolt a háború, Eorsod megyében már lázas munka folyt. Az a tavasz volt talán a legszebb, de a legnehezebb is. Az ország romokban hevert, vérkeringése, a közlekedés megbénult, villamos energia hiányában a gépek álltak a gyárakban, az emberek éheztek és fáztak, mert nem volt élelem, mert nem volt tüzelő. Az élet megindulásához kenyér kellett, ehhez pedig munka. De talán a legnagyobb szükség az ipar kenyerére; a szénre volt. A bányáktól függött a közlekedés megindítása, a viHamos- energia-termelés. s így a gyárak és termelőegységek üzembe állítása. A szén volt az élet kulcsa. A bányászok jól tudták ezt Borsodban is. S a párt hívó szavára újra kézbe vették a szerszámokat. Pedig ezek a szerszámok az akkori élelmezési viszonyok között igen nehezek voltak. De nem volt megfelelő ruha, lábbeli sem, sok bányász klumpába bújtatott lábbal járta az akkor még sok helyen vízzel elöntött bányát. És karbid sem volt. Előkerültek ,a régi bányamécsek. a műhelyekben ezek mintájára százával gyártották a mécseket, aztán megtöltötték repceolajjal, hogy füstös fényénél megindulhasson a munka. Először rendbe kéllett hozni a bányákat, ki kellett sziva’íy- tyúzni a sok vizet, ki kellett javítani az ácsolatokat, ami külön gondot okozott, mert bányafa sem volt. A környező erdők fái szinte órák alatt kerültek be a bányába. Nem véletlen az a mondás, ami akkor járta, ha friss ácsola- tot látott valaki: „Egy órával ezelőtt még rigó fütyöré- szett ezen a fán”. A bányászokat azonban kérdése szinte minden tanácsülésen szerepelt. Fontos kérdésben döntötték a lyukói bánya üzembe helyezésével kapcsolatban. ígéretet kaptak, hogy á szükséges mennyiségű villanyáramot a víz leszivattyúzására megkapják. Intézkednek arról, hogy karbidgyártó kemencét állítsanak fel Perecesen. A kemencéhez két szakértőt Sajószentpéterről hoznák. 222CT? nem győzte le sem az éhség, sem a levegőtlen, vizes bánya, sem a fénynek, sem a fának a hiánya. A pereces! üzemi munkástanács, később az üzemi bizottság vezetése a kommunisták kezében volt. 1945 első hónapjában megtartott üléséle jegyzőkönyve arról tanúskodik, hogy a tanács igazi gazdája volt a hatáskörébe tartozó bányáknak, s nemcsak a bányák, a bányászok problémáival. hanem a bányatelepek lakosságának problémáival is foglalkozott. Két kérdés, az ellátás és a termelés A következő tanácsülésen a tanács egyik tagja „kéri felemelni a fejadagot a föld alatti munkások részére 40 dkg-ra emeljék, a külső munkásoké pedig 30 dekában állapíttassák meg. A tanács a kérést elfogadja”. A tanács az 1945 márciusi ülésén rögzített jegyzőkönyv szerint beszámoltatta a főmérnököt a munkák állásáról. A főmérnök a következőket adja elő; „A csanyiki lejtős akna még nem telepíthető, s ezért az északiba kell a csapatokat összezsúfolni. A végeken» nem járnak a szellőztetőgépeik áramhiány miatt, ezért rossz a levegő”, A tanács ezen ülésén örvendezve tudomásul veszi, hogy 15 palack szénsav érkezett a lyukói almamélyítéshez. Fontos kérdésben döntött a tanács akkor, amikor egy központi bányamémökség felállítását vette tervbe. „Azon kell lennünk — mondta a jegyzőkönyv tanúsága szerint az egyik tanácstag—, hogy ez a szerv mielőbb fel- állíttassék, nehogy ötven év múlva a vasgyár szén nélkül maradjon.” Nehogy ötven év múlva a vasgyár szén nélkül maradjon ... A jövőnek éltek, dolgoztak ezek az emberek a legnehezebb napokban, amikor szűkös volt a kenyérfejadag, amikor csak étolaj jutott a fekete és kevés kenyérre, amikor csali annyi áram volt, hogy a vizet ki .lehessen szivattyúzni a bányákból, amikor a pénzért, amit nehéz és áldozatos munkával keresték, szinte semmit sem lehetett kapni. A jövőnek éltek és dolgoztak, mért bíztak saját két kezükben, mert szabadok lettek, mert volt egy párt, amelyik határozottan megmondta, hogy mit kell tenni, éppen a felszabadult nép érdekében. 1945 MÁRCIUSÁBAN hazánk nyugati határain még tombolt a háború, de a borsodi bányákban már élt a munka. Mert a szénre éppen olyan szükség volt új életünk kezdeténél, mint a kenyérre. Azon a legnehezebb, de a legszebb tavaszon. kolera, ahol közismerten jelentős a képzőművészeti élet, Senyei Oláh István 1003-bar. halt meg, már félig elfeledetten. Pedig a felszabadulás előtti és a felszabadulást követő évek képzőművészeti életében nemcsak Debrecenben, háném az országban is jelentős szerepet vállalt magára. Nemcsak mint alkotó, hanem mint szervező és a művészeti ízlés, a művészet- történet értője is. Sorsa azonban nagyon hasonlít egy másik debreceni, az író Oláh Gábor sorsához. Nyilvánvaló, hogy a feledésben — ahonnan a Déry Múzeum szeretné újra kiemelni —, hozzájárult 6 maga is az j. hogy utolsó éveiben elzárt..ózottan, önmagának élt. A képtárban bemutatott anyagon figyelemmel kísérhetjük: hogyan, miképpen változott ez a varos — rv'-i-eoen — miképpen változnak emberei, azok élete. iv.csit meghökkentő és meglepő Senyei Oláh István festészete. A kiállításon elsősorban akvarelleket és pasztellképeket láthatunk Meghatározott — szigorúan Debrecenhez kötődő — élményanyaggal, s ehhez az élményanyaghoz illő színekkel. Csak hosszasabb szemlélődés után érezzük meg benne a dinamikát, s ez a dinamika erőteljesen emlékeztet Bartók zenejere Ez nem véletlen. hiszen a festő eszményképei között Adyt és Bartókot találjuk, mint a magyar művészeti élet vezéralakjait. S ha jobban odafigyelünk a képekre, akkor elég gyakran láthatjuk a festő kézírásával megjelölve azt az opust, amelynek hallgatása közben érlelődött meg benne a téma. Szülővárosának műértői hajlamosak arra, hogy Senyei Oláh István művészetét egyetemes érvényűnek érezzék. Ö maga elsősorban és mindcnekfelett debreceninek vallotta magát. S ez nem von le semmit festészete értékéből. A kiállítás megnyitásakor dr. Dankó Imre azt mondotta, hogy elsősorban azért örül a miskolci bemutatásnak, meri ezzel a két város kulturális élete is közelebb kerül egymáshoz. Ez így van. S ezért örömmel köszönthetjük ezt a kiállítást. Csutorás Annamária
