Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-18 / 65. szám

Szerda. 1970. március 18. ÉSZAK-MAGYARORSZÄG 3 Újfajta term én y szárít ók Az Élelmiszeripari Gépgyár és Szerető Vállalat szombat­helyi gépgyárában készülnek a világhírű Colman-féle ter- ményszárítők magyar konst­rukciói. A nagyhatású szárí­tóberendezésből még az idén hetvenet, adnak át a megren­delőknek. Az óránként tíz tonna termény szárítására al­kalmas berendezésben gáz­olajos égőfejek melegítik az áramló levegőt. Iz utelsó linci liiacsérek Fél évszázada formálja az agyagot A fazekasmesterség — vagy ahogy régebben mond­ták —, a gölöncsérség a leg­ősibb mesterségeit egyike. Az agyagedény lassan kikopik a Göncön, amely valamikor nemcsak hordóiról, de gö­löncséréiről is messzeföldön híres volt, a századforduló táján még 25 fazekasmester A sátoraljaújhelyi járási könyvtár is gazdag választé­kot biztosít olvasói részére folyóiratokban, újságokban. A könyvtárba összesen 117 féle folyóirat és napilap jár, így nemcsak azok tudják megfelelően eltölteni idejü­ket, akik tájékozódás, kikap­csolódás végett ülnek az új­ságok mellé, hanem azok is segítséget kaphatnak munká­jukhoz, akik valamely szak­terület feldolgozásához ke­resnek kiegészítő anyagot. Százszínű bársony A Pamuttextilművek szé- kesjehér vári gyárában száz­féle színű bársonyt készíte­nek. A szivárvány minden színében, köztük a legdiva-1 tosabb halvány színárnyala­tokban dolgozzák ki a bár­sonyalapanyagokat. A bár­sonyokat nyolc változatban bordázzák. A gyár a közel­múltban korszerű bársony­kefélő gépet helyezett üzem­be. amellyel még szebbé, még fényesebbé teszik a kidolgo­zott anyagot. Takács bácsi virágcsercpcket készít a korongon. (Foto: Szabados György.) modern konyhákból, a min­dig divatos agyagkészitmé- nyek, a díszműáruk pedig modern, nagy műhelyekben, gyárakban készülnek. Rászorulnak a gondoskodásra Az utóbbi években rend­kívüli mértékben megnőtt a vadsűrűség a rezervátumok­ban és az erdőgazdaságok területeid. A gyarapodó őz- és szarvasállományt a tapasz­talatok szerint az erdő már néni tudja ellátni elegendő táplálékkal. Ezért mindin­kább rászorulnak az emberi gondoskodásra. A taikar- joánypó flást szolgálják az úgynevezett vadföldeken, amelyek az erdőségek mel­lett húzódnak. Az erdőgazda­ságokhoz tartozó szántófölde­ken azonban nem a célnak megfelelően gazdálkodnak. A Keszthelyi Agrártudományi Főiskola kutatói ezért több éves kísérlet alapján kidol­gozzál!; az optimális vetés­forgót. amely hozamában és összetételében leginkább megfelel a követelmények­nek. Siló receptet is készíte­nek őz és szarvas ízlés sze­rint. Korszerű üzletpolitikát (Tudósítónktól.) Az új gazdasági mechaniz­mus megköveteli a kereske­delmi vállalatoktól, hogy a vásárlóerőt megfelelő nagy­ságú és összetételű Árualap­pal kössék le. A termelőszö­vetkezetekben most vannak a zárszámadások és számottevő munkadíj-kifizetések. Hosszú éveli tapasztalata szerint a lakosság elsősorban iparcik­kek, ezen belül tartós fo­gyasztási cikkek beszerzésé­i-e fordítja a nagy volumenű vásárlóerőt. Ebből követke­zik, hogy az iparcikk boltok­nak jól fel kell készülni a zárszámadásokra. Elsősorban jó előre ismerni kell a mun­kadíj kifizeíés napját és nagyságát. Előzetes piackuta­tás alapján gondoskodni kell a szükséges árukészlet be­szerzéséről. Ebből a célból a számottevő szívóhatással bí­ró helységekben célszerű olyan üzletpolitikai bizottsá­gokat létrehozni, amelyek rendszeresen tartanák a kap­csolatot a gazdálkodó szer­vekkel és így tájékozódná­nak a nagyobb volumenű ki­fizetésekről. Az üzletpolitikai bizottságok értesítenék a boltvezetőket a munkadíj ki­fizetésének időpontjáról és esetleg segítenének a bolt árubeszerző tevékenységében. Az ilyen üzletpolitikai mun­kát decentralizálni kell, mert a kereskedelmi vállalatok képtelenek felmérni helysé­genként a vásárlóerő hullám­zását. Ugyanakkor a boltegy­ségek információ-szükségletü­ket önállóan nem tudják biz­tosítani, ezért, van szükség jó kereskedelmi szakembe­rekből álló üzletpolitikai bi­zottságok létrehozására a na­gyobb helységekben, amelyek szívesen elvégzik a piacku­tató program egyes részmun­káit. Célszerű lenne, ha a ta­nácsok kereskedelmi felügye­lői irányítanák e bizottságok tevékenységét. A kereslet és kínálat tartós összhangja nemcsak az érde­keltségi elv alapján dolgozó kereskedelmi vállalatoknak hasznos, hanem a fogyasz­tóknak is, mert a kereseti árut helyben megvásárol­hatják. Takács Imre műhelyében forgatták a ko­rongot, formálták az agya­got. Ma már csak ketten él­nek az egykori híres meste­reit közül. Veres Lajos és i Takács János őrzi csak a legősibb szakma mesterfogá­sait. Sőt, űzik is még a mes­terséget. — Sajnos, ez mar nem az j igazi fazekasság — mondja j szinte könnybelábadt szem-j mel a 64 esztendős Takács János bácsi. Már csak vi­rágcserepeket készítek. Szá­zával, ezrével korongozom őket. A Miskolci Háziipari Szövetkezetnek vagyok a tagja. Az elmúlt évben 65 ezer cserepet készítettem ré­szükre. Több mint: fél évszázada formálja az agyagot a cse­répedény egyik utolsó mes­tere. Korongját sem lábbal, hanem villanymotorral hajt­ja már. A mufflonna'k neve­zett kis égetőkemence még a régi. Sok százezer agyag­edény, cserép égett már ki benne. Takács bácsiban mint­ha emlékeket ébresztene a kemence melege. És — mint a népmesékben Is — a ke­mence mellett könnyebb«! születik a szó. ■— Tizenhárom éves vol­tam, amikor papa mellett tanulni kezdtem a mestersé­get. Gyönyörű dolgokat ké-. szítettünk. Virágos korsókat, tálakat, tejesedényeket, csup­rokat. Felvettük mi a ver­senyt a mezőtúri, meg a nád­udvari fazekasokkal Is. A gönci agyag finomabb, nines benne iszap, a belőle égetett cserépnek van a legszebb csengése. És, hogy bizonyítson, a sublót tetejéről, sőt a pad­lásról is régi, csorba korsó­kat hoz elő. Csengésük való­ságos muzsika. — Csak ezek maradtak, a csorbák — mondja szomo­rúan. — A többit széthord­ták a rokonok, ismerősök, de került belőlük a múzeumba is. Ezeket árultuk valamikor az egész Felvidéken. — Amikor a párommal összekerültünk — folytatja később az emlékezést — még heten voltunk Göncön faze­kasok. Külön öröm volt. hbgy a párom gyönyörűen tudott virágozni. Ügyesebb volt, mint a gölöncsér­családok lányai. Olyan virá­gokat festett a cserépedé­nyekre, hogy alig akadt pár­juk. Búcsúzóul még azt is elme­séli, hogyan árulták a gönci cserepet a vásárokon. Régi tejesköcsögöt emel le a polc­ról, a földre fekteti, aztán rá­áll, egész súlyával ránehe­zedik. — Így ni! — mondja a kö­csögön egyensúlyozva, nevet­ve. — Ez volt a gönci cserép­edény titka. Olyan agyagot kevertünk, olyan jól éget­tünk, hogy még így sem re­ped, így sem törik. Pozsonyi Sándor Gazdasági figyelő GÉPEK ROMÁNIÁBA A magyar és a román kereskedelmi szervek aközött meg­állapodás jött létre egy újfajta lucerna- és szemes takarmány­szári tó berendezés szállítására. A Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyárnak ezt a kiváló berendezését a szocialis­ta országok mindegyikében ismerik, de Romániával ez az el­ső üzletkötés. A Lajta parti gyár új partnerének a legújabb technikai megoldásokkal, a holland licenc alapján készített granuláló rendszerrel és saját tervezésű antioxidáns adago­lóval ellátva szállítja a berendezést. Cj PULYKAFAJTA Ü.t pulykafajta honosodik meg hazánkban, amelyet az ang­liai Norwich-ban tenyésztettek ki, s egy Baranya megyei me­zőgazdasági vállalat tenyészti és szaporítja. A napos korú szárnyasokat Cambridge-ben rakják repülőgépre, és Londo­non át érkeznek Budapestre, ahonnan gépkocsival szállítják tovább, a pécsi nevelőbe. A pulykák négyhetenként, összesen tizenkét. részletben ér­keznek Budapestre, illetve Pécsre. Angliában még Matthews- pulyka, Magyarországon viszont már Mecsek-pulyka néven ismerik őket. Az angol és a magyar vállalat között ugyanis megállapodás jött létre, hogy a nálunk forgalomba került Matthews-pulykák magyar márkanevet viselhetnek. Az angol pulyka nagy előnye, hogy feleannyi takarmány­nyal meghizlalható, mint a nálunk elterjedt bronzpulyka, és már tizenkét hetes korában eléri a kívánatos, négykilogram­mos átlagsúlyt. Az ízletes húsú Mecsek-pulyka már az idén a miskolci piacra kerül. ELLENŐRZIK A LEVEGŐ TISZTASÁGÁT Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megalakí­totta az országos levegőtisztaság-védelmi bizottságot. A mun­katerv szerint, még ebben az évben jogszabálytervezetet dol­goznak ki, ebben foglalkoznak majd a levegőt szennyező anyagok határértékeivel, a bírságolással, és az abból befolyó összegek félhasználásával. Az az elgondolás, hogy — akár­csak a vízszennyezés esetén — a meghatározott szennyezést túllépő üzemeket progresszíven megbírságolják. Az új sza­bályzat elkészítésének azonban fontos feltétele, hogy feltér­képezzék az ország levegőjének szennyező forrásait. Ezért az idén különleges műszerkocsikat szereznek be. amelyekkel többek között Miskolc térségében is végeznek majd felméré­seket. RENDELKEZÉS AZ ÜVEGPALACK-BETÉTDÍJAKRÓL Az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke, az érdekelt mi­niszterekkel egyetértésben, rendelkezést adott ki az üvegpa­lack betétdíjáról és forgalmáról. A rendelkezés meghatáro­zott, fix árformába sorolta a palackokat; a forgalmat viszont nagyrészt szabaddá tette. A rendelkezés értelmében a sörös-, a szeszes, az üdítőitalos, a tejes-, valamint a vegyszeres üvegpalackok betétdíja rész­ben megváltozik. Egyszerűsítik az üvegek visszaváltását, ke­vesebbféle betétdfjat állapítottak meg, és azokat is űrmérték szerint csoportosították. A tejespalackok és több üdítőitalos palack betétdíja az eddiginél alacsonyabb lesz. Az új betétdíjakról és a régiek visszatérítésének határide­jéről majd a boltok tájékoztatják a vásárlókat. Borsod új nyomdagépeket kap Látogatás a lipcsei nemzetközi vásáron ABBAN A MEGTISZTEL­TETÉSBEN részesültem, hogy mint a Nyomdaipari Grafikai Vállalat kereskedel­mi küldöttségének tagja, részt vehettem az idei lip­csei nemzetközi vásáron. Küldöttségünk a vásáron be­mutatott nyomdaipari gépek iránt érdeklődött. A magyar- nyomdaipar műszaki-techni­kai elmaradottságának meg­szüntetésére a Gazdasági Bi­zottság a közelmúltban ho­zott határozatot. Ebből kö­vetkezően ugyancsak a kö­zelmúltban közös együttmű­ködési szerződés jött letre a Nyomdaipari Grafikai Válla­lat és a TECHNOXMPEX A dolgozók szociális helyzete Szakszervezeti tanácskozás az építőknél A dolgozók széles rétegeit érintő problémákról tárgyal mai ülésén az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Borsod megyei bizottsága. A tanács­kozás során elsőként a két nagy építőipari vállalat — a BÁÉV és az ÉÁÉV — gaz­dasági és szakszervezeti ve­zetői száméinak be a dolgo­zók szociális helyzetének ala­kulásáról. Több más témát is megvi­tatnak az ülésen. Az Észak­magyarországi Tégla- és Cse­répipari Vállalat szakszerve­zeti bizottsága a szakszerve­zeti jogok és hatáskörök gyakorlásának űzetni tapasz­talatait ismerteti. Szó esik az alapszervek jóléti keretei­nek felhasználásáról is. A jubileumi esztendőben a szakszervezeti szervek külö­nösen nagy figyelmet szen­telnek a szocialista munka­versenynek. Az Építők Szak- szervezetének megyei vezető testületé mai ülésén részle­tesen elemzi a vállalati munkaverseny-szabályzatok elkészítésének tapasztalatait és értékeli a jubileumi ver­seny jelenlegi helyzetét. Külkereskedelmi Vállalat ve­zetői között a magyar nyom­daipar elavult gépparkjának import útján történő re­konstrukciójára. A kereskedelmi és gyártó cégek képviselőivel folyta­tott tárgyalások során arra törekedtünk, hogy a lehető­ség szerint minél nagyobb hatásfokú, modern nyomda­gépeket vásároljunk n hazai igények kielégítése érdeke­ben. Törekvéseinket azonban csak részben koronázta si­ker. Ugyanis a nyomdaipar konjunktúrája világjelenség. A gyarmati sorból az elmúlt két évtizedben felszabadult afrikai és ázsiai országok nyomdász szakemberei mel­lett elsősorban az európai szocialista országok nyom­dáinak képviselői jelentkez­tek vásárlókként a piacon. Nem kevés volt az érdeklő­dők száma a tőkés országok­ból is. A kereslet tehát jó­val nagyobb volt, mint a kí­nálat. A VÁSÁRON a modem nyomdaipari gépek tekinte­tében a Német Demokratikus Köztársaság mutatta be a legnagyobb választékot. A korszerű, gyors fordulatú magasnyomó gépek mellett a világviszonylatban is egyre jobban tért hódító, több szín nyomására is alkalmas of­szetgépek különböző típusait láthattuk. Az NDK nyomda­gépéi lényegesen olcsóbbak is a nyugatnémet, vagy más tőkés államok cégeinek nyomdagépeinél. . Nem lehet tehát csodálkozni azon. hogy oly nagy volt a keres­let az NDK gépei iránt. Mindezek figyelembevételé­vel érthető, hogy az NDK- tól a tervezett nyomdagépe­ket csak részben sikerült megvásárolnunk. Nyugati gépek vásárlására az ismert valutáris nehézsé­gek miatt nem sok lehető­ségünk nyílt. Enyhítette be­szerzési gondjainkat a cseh­szlovák KOVO gyárral kö­tött megállapodás, melynek során a tervezettnél több, különböző fajtájú nyomdai gépeket sikerült vásárol­nunk. A lipcsei vásárlás közvet­lenül érinti megyénk válla­latait, intézményeit és ter­mészetesen a lakosságot is. A Borsod megyei Nyomda­ipari Vállalat folyamatban levő rekonstrukciója sorún a vásárolt gépek egy része vál­lalatunk műszaki-technikai színvonalát emeli majd. Ez­zel együtt nő vállalatunk ka­pacitása és javul termékeink színvonala. A MEGVÁSÁROLT és még ez évben szállítandó magasnyomó és ofszetgépek, valamint egyéb nyomdaipari berendezések üzembe állítá­sával vállalatunk a vidéki nyomdák között az elsők egyike lesz a termelési volu­men és a színvonal tekinte­tében. Szemes István

Next

/
Oldalképek
Tartalom