Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-04 / 29. szám
Szerda, 1970. február 4. £SZAK• MAGYARORSZÁG 5 HOLNAP A népi rendőrség megalakulása Gyümölcstermesztési nap Miskolcon A miskolci főkapitányság mókája r# Őrzik a határt i A karonaélei egesz embert kivan. A kémény tél különösen j próbára teszi, és sok feladat elé állítja a határszéleken szol« | gálatot teljesítőket. Igen sokoldalúnak kell lennie a határ* t őrnek, nem elég jól kezelni a fegyvert, de lovagolni is tudnia i kell, a sítalpon is biztosítani kell, hogy megálljának. Az idei mezőgazdasági könyvhónap miskolci rendez- í vényei holnap, február 5-én kezdődnek. Az ünnepélyes j megnyitóra délután 6 órakor az Ady Endre Művelődési Házban kerül sor. Ünnepi bevezetőt Szuchy Róbert, a Hazafias Népfront Miskolc városi titkára tart. Ezen a napon egyébként a gyümölcstermesztésről esik inajd szó több rendezvényen a művelődési házban. Délelőtt beszélgetést rendeznek a gyümölcstermesztés kérdéseiről, délután 3 órakor a művelődési házhoz közel eső gyümölcsösben lesz téli gyümölcsfaápolási gyakorlat Az egész napos programot dr. Gyúró Fersoie, a Kertészeti1' Egyetem tanszékvezető tanára irányítja. Ugyancsak ő tart előadást délután, az ün- j nepélyes megnyitó alkalmával A házikert gyümölcsfái- j nak koronaformái címmel. Tnrzsgárda alapítvány tsz-lien A Lenln-ccntenárium alkalmából törzsgárda alapítványról húzott határozatot a makói Lenin Termelőszövetkezet vezetősége. Az alapítvány anyagi fedezetéül az eddigi kétszeresére, 2 millió forintra emelték a szociális és kulturális célokra fordítható összeget. A pénzalapból jutalmazzák a törzsgárda arany-, ezüst- és bronzfokozattal kitüntetett tagjait. Első ízben áprilisban, hazánk felszabadulása 25 éves évfordulóján a szövetkezetben rendezendő ünnepségeken osztják ki a jelvényeket. 10. HUSZONÖT ÉVVEL EZELŐTT, ezekben a napokban tehát a megye legtöbb községében munkálkodtak már a népőrségek. Térjünk vissza a miskolci eseményekre. Sorozatunk a népőrségek szervezéséről, megalakulásáról, munkájáról szóló része előtt számoltunk be a Miskolci Rendőr-főkapitányság megalakulásáról. Nézzük most kicsit részletesebben, hogyan dolgozott, milyen körülmények között tevékenykedett a kapitányság. A miskolci kapitányság a mai Tanácsház téren, a Gosz- tonyi-féle ház első emeletén kapott helyet. Az újjászervezés egyik jeleként megkezdődött a toborzás. A Szabad Magyarországban felhívás jelent meg, amely a felvétel lehetősegéről tájékoztat. Ugyancsak az első napokban, január közepén jelent meg a Szabad Magyarországban a kapitányság vezetőjének közleménye: „Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete értelmében minden rendelkezésre álló eszközzel üldözni jogom azokat, akik kihasználva a háború okozta rendkívüli viszonyokat, erőszakosságra, rablásra, fosztogatásra vetemednek, vagy ilyen cselekmények elkövetéséhez segítőtársul szegődnek. Nyomatékosan figyelmeztetek mindenkit, hogy a kormány határozatának megfelelően minden eszközzel véget vetek üzelmeiknek. Minden erőszakosságot, személy és vagyon elleni merényletet szigorúan és könyörtelenül üldözni fogok. Felkérem a lakosságot, hogy a békés építőmunka mielőbbi megindulása, biztosítása végett ebben a törekvésemben támogasson, nyomra vezetéssel, s azonnali feljelentéssel legyen segítségünkre a bűnüldözésben." (Szabad Magyarország. I. 14.) A hang kemény, szigorú, illő azokhoz az időkhöz, hiszen akkor a rendőrségnek gyakran kellett — szó szerint is — harcba bocsátkozni a börtönből szabadult bűnözők, alvilági elemek, búj- káló nyilasok bandákba verődött, jól fegyverzett csoportjaival. Gyakoriak voltak a személy és vagyon elleni bűncselekmények, a fegyverrel elkövetett rablások, a haszonszerzésből elkövetett emberölések, betörések. A RENDKÍVÜL rossz, gazdasági helyzet, az áruhiány csak fokozta a nehézségeket. Ugyancsak a nehézségek közé tartozott, hogy a rendőröknek nem volt megfelelő felszerelésük, még elegendő fegyverük sem. Ugyanis a MOKAN-rendőrség megszűnésével a személyi állománnyal együtt a fegyverek jelentős része is a honvédséghez került. A járőrök nagyobbrészt úgy látták el a szolgálatot, hogy váltótársuktól vették át a fegyvert. A kapitányság kérte ugyan a Belügyminisztérium segítségét, de ebben az időben a kérés még eredménytelen maradt. A kapitányság első ténykedései közé tartozott, hogy a Miskolci Nemzeti Bizottság határozatának értelmében több napos akciót szervezett az elrejtett árukészletek felkutatására, lefoglalására. A rendőrök munkáját ebben az' akcióban a fegyveres erők , segítették Szalay Tibor alezredes vezetésével, aki később az akció eredményes lefolytatásáról tett jelentést. Az akkori „ügyforgalomra” jellemzésként: Miskolcon január közepétől februór 20-ig 1233 ügyet iktattak. Feldolgoztak továbbá 60 közigazgatást és 202 kihágás! ügyet is. A rendőri állomány kisebb része volt rendőrtisztekből, detektívekből, nagyobb része pedig munkásokból, parasztokból, valamint értelmiségiekből állt. akiket úlonnan vettek fel. Érthető hát, hogy az anyagi, a technikai és a Csillagtúrákat szervez Borsodban az Idegenforgalmi Hivatal Egyre több vállalatnál és üzemben lép életbe az ötnapos munkahét. Borsodban is sok ezer dolgozó pihenőideje növekedett meg az elmúlt időszakban. Kedvére tölti el mindenki ezeket a hétvégeket. A legtöbben pihenésre, szórakoztató és gondűző foglalatosságokra használják fel szabad idejüket. Mások egyéni kedvteléseiknek, hobbysuknak hódolnak. Művelődési intézményeink, klubjaink dicséretére legyen mondva: hasznos és érdekes ötleteket igyekeznek adni a szabad órák célszerű kihasználásához. Az utazgatásnak, a hazai es külhoni tájak megismerésének mindig sok híve volt nálunk. Különösen az utóbbi években növekedett többszörösére az ország-világjárók, a turisták tábora. Ma már jó néhány idegenforgalommal foglalkozó hivatal igyekszik minél érdekesebb és egyre nagyobb területet behálózó útiprogramokat ajánlani az érdeklőd öltnek. Az Idegenforgalmi Hivatal eddig elsősorban a megyénket megismerni akaró külföldieknek, vagy a más megyékből érkezőknek ajánlotta fel szolgáltatásait. (Gondolunk itt elsősorban a megye nevezetességeinek megtekintésére szervezett utazásokra.) A hivatal idei tervei között mast valami új cél megvalósítása is szerepel. Az akciónak azt a címet adhatnánk: Ismerd meg megyédet, szűkebb hazádat! Kik szamára és hogyan kívánja lebonyolítani ezeket a túrákat az Idegenforgalmi Hivatal? Nos, az ötletet az adta, hogy mostanában egyre több borsodi vállalattól, középiskolától érdeklődtek: hová, melyik megyei táj, vagy város megismerésére, megtekintésére van lehetőrég. Felmérve az eddig jelentkező igényeket, úgy tervezik, hogy minden évszakban — am, elsősorban mégis az úgynevezett főszezonban — csillagtúrákat szerveznék. Ezek lényege: egynaposak, Miskolcról indulnak, egy-egy alkalommal több nevezetes helyet érintenek, és szakszerű felvilágosítást adnak az úton. Mindezt pedig olcsón, a kisfizetésű emberek számára is elérhető áron akarja megvalósítani a hivatal. Az útvonalakat már összeállították. Érdemes megjegyezni, hogy nemcsak a legismertebb és a legkönnyebben megközelíthető helyekre szerveznek túrát, hanem például — hogy csak egyet említsünk — Szerencs, Monok és Abaújszántó megtekintése után a boldogkői és a regéci várhoz is eljuthatnak az érdeklődők. Az utazni, a megyét megismerni szándékozók első csoportja már jelentkezett is: a miskolci Kossuth Gimnáziummal folytattak megbeszélést a hivatal képviselői. Gy„ K. segédeszközök hiányán Kívül bizony, a szakértelem hiánya is nehezítette a munkát. Megkezdték az ebből adódó feladatok végrehajtását is. A szakmai ismeretek elsajátítására detektívképző tanfolyamokat szerveztek. A kapitányság ekkor már a Zsol- cai-kapui volt rendőrségi épületbe költözött, és a tanfolyamokat már itt tartották. Időt szakítottak más feladatok ellátására, szervezési munkákra is. Létrehozták a rendőr-szakszervezetet, majd megalakították a rendőrzenekart. A zenekar már ezekben az időkben is többször fellépett nyilvánosság előtt Gondot fordítottak arra is, hogy a rendőrök orvosi ellátásban részesüljenek. Az anyagi ügyosztály 4 orvossal kötött szerződést, melynek értelmében napi 1—4 órás rendelésért havi 500 pengő ellenében látják el az állomány és családtagjaik gyógykezelését. (Később, az infláció idején a pénzösszeget rövid időközönként rendszeresen módosították.) a városi főkapitányság májusban került centrális irányítás alá, ezzel meg. szűnt a helyi önkormányzati szervektől való függése. Fejlődését a továbbiakban a kormány és a Belügyminisztérium által kiadott rendeletek, utasítások szabták meg. Képünkön: határőreink figyelőállásban, valahol a nyngatf határszélen. lOSZ-esek és úttörők y"r ttorőszervezet — közép|l iskolai KISZ. összehasonlításuk elgondolkoztató következtetést szül: aktivitásban, nevelőhatásban, mozgalmasságban a „gyerek- szervezet” vonultat fel nagyobb erényeket. Az általános iskolák kisdiákjai számára az úttörőélet fontos és nagyon is számon tartott események sorozatát jelenti — egy kirándulás, iskolai akció, vagy őrsi gyűlés részvevőinek nagy többsége szívvel-lélekkel szerepet vállal a közös élmény alakításában. Nézzük az ellenpéldát Barátom fia, nyílt eszű, eleven, szervezőtehetséggel megáldott kamasz boldogságtól sugárzó arccal robogott be a szerkesztőségbe: ő lelt a rajvezető a VII/C-ben. Azonnal vázolta terveit ötletek és feladatok tömkelegét mesélte el, melyek közül a legszerényebb talán az volt, hogy Moszkvicsot nyernek a rajjal a Pajtás rejtvényversenyén. Ma a fiú II. gimnazista, KISZ-tag, sőt úgy tudom funkcionárius is. Régi lelkesedéséből mostanra egy- egy blazírt, „ma is taggyűlést kell tartanom...” maradt. Életkori sajátosság? Csak igen kis részben lehet az: a lelkesedés sohasem volt a 10—14 évesek privilégiuma. Min múlik tehát a dolog? Egyértelmű választ nehéz találni: nem minden középiskolában azonos a helyzet, súlyos dolog lenne kirívó példák miatt jél dolgozó KISZ-szervezeteket is elmarasztalni. A cikkem , elején tett megállapításra azonban egyetlen eset inspirált: az ország jó néhány középiskolájában találkoztam kísértetiesen hasonló helyzettel. Ok és okozat is egyezett ezekben az esetekben — ezekről beszélve általánosítok csak az itt elmondottakkal. Min múlhat tehát a dolog? T öbbek között a pedagógusokon. Az „elit” bölcsészkarról kikerült fiatal tanárok és a pedagógiai főiskolák diplomásai közötti különbség nemcsak a kvalifikációban, gyakran a lelkesedésben és a hivatás- szeretetben is mégmutatkozik. (Arra alig van példa, hogy utóbbiak közül ne iskolában helyezkedjen el valaki — egy bölcsészkari felmérés 100 megkérdezettjéből 4! (!) jelentette ki, hogy esze ágában sincs tanári állást vállalni. A példa, bár korántsem perdöntő horderejű, egyet világosan mutat: a kétféle oktatási intézményben uralkodó szellem közötti különbséget.) Tény az, hogy a KISZ-vezető tanárokat rátermettség, mozgalmi múlt és egyéb lényeges szempontok alapján választják ki — a mozgalomra azonban a KISZ-szel csak közvetett kapcsolatban álló fiatal tanártársaik is igen nagy hatással vannak. És a gyerek — legyen az 12. vagy 16 éves — nagyon is pontosan megérzi, milyen lelkesedéssel kezelik az „ügyet”. Baj lehet a módszerekkel is. Az úttörőszervezetekben a nevelés oldottabb, áttételesebb. A középiskolai KISZ- szervezetek vezetői ugyanakkor sok mindent szeminárium ízű, unalmas, vállalati értekezletekhez hasonló „kötelező” összejövetelek szervezésével oldanak meg, eleve kizárva a széles körű érdeklődés lehetőségét. Minden ifjúsági szervezet fő vonzereje a mozgalmasság. Éneikül — legyen bár programja értékes. célkitűzései nemesek — aligha építhet tagjai lelkesedésére. Sokszor hangoztatott érv: a középiskola egy lépéssel közelebb van a felnőtt-társadalomhoz, több és nehezebb feladatot ad diákjainak, kevesebb energiát hagy'a mozgalmi életnek. Nem h'ázem, hogy ez szerepet kapna az. ügyek alakulásában: a 14— 18 éves gyereknek, talán minden korábbinál nagyobb igénye van az iskolán túli társas együttlétre, a vitára, a véleménycserére. A „társa- dalmasodás” azonban — véleményem szerint — egy dologban mégis jelen van. Míg a rajvezető egy a srácok közül — igaz, a legjobb eszű többnyire — addig a KISZ- titkár már valahol „főnök", pozieionálisan is kiemelt, vélt vagy valódi privilégiumokkal felruházott személy, aki ráadásul a „másik táborhoz”, a tanári karhoz is közelebb van egy lépéssel a többieknél. Az úttörővezető népszerűségének köszönheti megválasztását A IvISZ-tít- kár az esetek többségében csak a jelölő bizottságnak- vita, ellenjavaslat meglehetősen ritka az ilyen összejöveteleken, Mivel magyarázható ez? Nagyrészt az általam már említett ténnyel: az úttörők között tágabb tere van az egyéniségnek, minden javaslatot meghallgatnak és megvitatnak — gyakran fel- nőttes komolykodással érvelve. Érezhetik, hogy valamilyen módon szerephez jutnál: az események alakításában. A középiskolai KISZ-szerve- zetek egy része, határozat- hozatallal helyettesíti a „demokratikus vita” fórumát — a tagság megszavazza és azonnal el is felejti a friss paragrafusokat. A vezetőkön kívül nagyon kevesen törik fejüket valamiféle közérdeklődést felkeltő javaslaton. E gyetlen újságcikk kevés ahhoz, hogy a középiskolai KISZ-élet gond jait elemezzük, vagy a megoldásra általános érvénvű receptet keressünk. Nem "is volt célom ez. Mindössze egy véleményem szerint meglehetősen súlyos — problé- r‘jűra kívántam cikkemmel ráirányítani a figyelmet, e néhány, vitára szánt megállapítást közzé téve.
