Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-04 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Meghalt Bertrand R m®3eíl KÜoncvcnnyolc éves korá­ban, walesi otthonában el­hunyt lord Bertrand Russell, a világhírű angol filozófus. Russell hétfőn este 20 órakor halt meg. A közelmúltban influenzás volt. Filozófiai művén kívül ne­vét a békeharcban játszott aktív szerepe és- matematikai kutatásai tették közismertté. 1950-ben irodalmi tevékeny­ségéért kapott Nobel-díjat. A nevét viselő békealapít­ványt 1963-ban hozta létre. Életműve negyven kötetet ölel tel. Egyik legutóbbi kez­deményezése az volt, hogy tavaly decemberben felkérte U Thant ENSZ-főtitkárt, tá­mogassa egy olyan nemzet­közi bizottság megalakítását, amely kivizsgálná az ameri­kaiak Dél-Vietnamban elkö­vetett háborús bűneit. lra>i tájékoztató Az iraki külügyminiszter hétfő este úgy tájékoztatta a Bagdadban akkreditált kül­földi nagyköveteket és U Thant ENSZ-főtitkárt, hogy Irán csapatösszevonásokat hajt végre a két ország hatá­rai mentén. Seikhali külügyminiszter a nagykövetnek adott tájé­koztatójában azt mondotta, hogy az „iráni provokációk­kal szemben Irak megőrzi hi­degvérét”. Az ország nem kí­ván konfliktusba bonyolódni Iránnal, jól lehet a teheráni kormány „minden erejével annak megakadályozására tö- reí.szik. '..ogv Ira<t teljesítse kötelezettségeit az izraeli és cionista összeesküvéssel szem­ben vívott harcban”, A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 29. szám Ara: 80 fillér Szerda, 1970. február 4. A Központi Statisztikai Hivatal jelentess 1 Hippiiül! 1969. évi fejlődéséről százalékkal haladta meg az 1965. évit. A fogyasztás növe­kedése 1968-ban és 1969-ben kis mértékben meghaladta a nemzeti jövedelem emelkedé­sét, a fogyasztás aránya a felhasználáson belül nőtt. A terv öt évre 9—10 százalékos reálbér-emelkedést és 14—16 százalékos reáljövedelem - emelkedést irányzott elő. 1969-ben a reálbérek kb. 14 százalékkal, a reáljövedelmek kb. 27 százalékkal .voltak ma­gasabbak, mint 1965-ben. A népgazdaság, ötéves tervben előirányzott növeke­dési ütemnek megfelelő, il­letve annál valamivel gyor­sabb fejlődése úgy követke­zett be, hogy időközben a gazdaságirányítás rendszere lényegesen megváltozott. Az új irányítási módszerekre, va­ló áttérés előkészítése már a tervidőszak elején megkezdő­dött. Az 1968. elején beveze­tett gazdaságirányítási rend­szer, amellett, hogy biztosí­totta a termelés és a forga­lom, valamint az életszínvonal- emelkedés folyamatosságát, néhány vonatkozásban már az eddig eltelt, viszonylag rö­vid idő alatt is új, kedvező i eredményeket hozott, lö'íú. január i-tn az ország lakossága 10,3 millió fő volt, mintegy 340 000 fővel, 3 szá­zalékkal több, mint 1960. ja­nuár 1-én. Az aktív keresők száma — a folyamatos mun­kaerő-nyilvántartások sze­rint — 1970. január 1-én 5,1 millió volt, kereken 400 000 fővel több, mint tíz évvel ez­előtt. A 100 keresőre jutó el­tartottak és inaktív keresők (pl. nyugdíjasok) száma tíz év alatt 112-ről 104-re csök­kent. A foglalkoztatottak száma az utolsó két évben gyorsab­ban nőtt, mint a megelőző időszakban. 1968-ban és 1969-ben foko­zódott a m un kall elv-vál toz ta­tás. Ebben szerepe volt an­nak, hogy a kilépéseknek a munkavállalóra hátrányos következményei jelentősen (Folytatás a 2. oldalon.) LIIÜEÜRED TflEN Zöld utat a Tisza-!!, vízlépcsőhöz, Értekezlet a KlSZ-védnökség eredményeiről és feladatairól A Kiskörénél épülő Ti­sza—II. vízlépcső, a hozzá tartozó nagy létesítmények­kel együtt most már foga­lommá vált a köztudatban, és jelentőségét is egyre job­ban megismerik az emberek. A nagy, szocialista építkezés megvalósításában jelentős ér­demei vannak az ifjúságnak, elsősorban a KISZ-nek. A KISZ Központi Bizottsága a magyar ^kommunista ifjúság nevében védnökséget vállalt a Tisza—II. vízlépcső építé­se, üzemeltetése felett, Az építés meggyorsításáért Borsod . KISZ-szervezeíei és ifjúkommunistái azonnal csatlakoztak a munkamoz­galmakhoz. A megyében ope­ratív bizottság alakult (mi­Eszmecsere a mechanizmusról A megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályá­nak, valamint az Étezak-Ma­gyarország szerkesztőségének szervezésében tegnap, anké- tot tartottunk. Fodor László főszerkesztő megnyitóját kö­vetően Kovács Sándor, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője tartott vitaindító elő­adást, utána Gácsi Miklós, a Diósgyőri Gépgyár vezérigaz­gatója, dr. Énekes Sándor, a Lenin Kohászati Művek ve­zérigazgatója, dr. Fürjes Emil, az Özdi Kohászati Üze­mek vezérigazgató-helyette­se, Kiss Béla, a December 4. Drótművek műszaki igazgató- helyettese, Marczis László, a Borsodi Ércelőkészít ömű ügyvezető igazgatója, Me2ő Béla, a Borsodnádasdi Le­mezgyár termelési főosztály­vezetője, adott értékes tájé­koztatást az üzem életéről, a belső mechanizmus tovább­fejlesztésével kapcsolatosan. Az elhangzottakról lapunk­ban részletesen beszámolunk. Képünkön: az eszmecsere részvevői láthatók. Foto: Sz, Gy, ként a többi megyében is), amely szervezi, összehangol­ja a védnökségi munkát, meghatározza a további fel­adatokat és konkrétan is mozgósít a Tisza—II. vízlép­cső felépítésének meggyorsí­tására. Megyénk vasutas KISZ-alapszervczetei például’ az idősebb vasutasokkal együttműködve irányvonato­kat állítanak össze, amelyek anyagokat. szállítanak a Ti­sza—II. vézlépcső építésé­hez. A védnökségi munka egyik legfontosabb része ugyanis a szállítást munkák meggyorsítása. Borsod terü­letéről különösen sok építő­anyag indul a Tisza—II. víz­lépcső építéséhez. A szállítási munka meg­gyorsítása végett született meg és bontakozott ki a Zöld utat a Tisza—II. vízlép­csőhöz! elnevezésű mozga­lom. Ez azt jelenti, hogy azo­kat a vagonokat, vagy egész irányvonatokat, amelyeken a mozgalom címkéje látható, minden vasútállomáson soron kívül engedik tovább, illet­ve: a lehetőségek szerint meg sem állítják. Öntözéses gazdaságok kiépítése A KISZ védnölcségi tevé­kenységének másik nagy ré­sze lesz a Tisza—II. vízlépcső üzemeltetése, annak sokcélú hasznosítása. Különösen nagy gondot fordít az operatív bi­zottság az öntözéses gazdál­kodás fejlesztésére, az öntö­zéses gazdaságok megterve­zésére és kiépítésére a meg- duzzasztott folyók mentén. (A megduzzadt Tisza ugyanis megduzzasztja majd a Sajót és a Hemádot is.) A védnökségi munka to­vábbi feladatainak megbe­szélésére gyülekeztek össze a KISZ-szervezetek képvise­lői tegnap, február 3-án dél­előtt Miskolcon. A megbe­szélésen nemcsak a szállító üzemek KlSZ-szervezeteinék. képviselői vettek részt, hanem azoké a mezőgazdasági üze­meké is, amelyek a Tisza— II. vízlépcső üzembe helye­zése inán öntözéses pazd4’- kodást valósítanak meg üze ­mükben. A megbeszélésen Csáki Csaba, a KISZ KB szerve­zője, az országos operatív bi­zottság elnöke tájékoztatta a részvevőket a Tisza—II víz­lépcső építésének helyzeté­ről, a KISZ-védnökségi mun­ka eddigi eredményeiről és a további feladatokról. E tájé­koztató alapján készítik majd el a megye KTSZ-szer- vezetei 1970. évi akcióprog­ramjaikat, munkaterveiket és meghatározzák a konkrét feladatokat. Üntezáfiiríöfí Korsósait A tegnapi tanácskozáson filmet is láthattak a részve­vők, A film első része a Ti­sza—II. vízlépcső építési munkáit mutatta be mintegy ízelítőként, majd a második rész az öntözéses agrárkul­túrát ismertette. Előadást tartott a tegnapi értekezleten Molnár Pál, a MÉM főmérnöke az öntöző­víz hasznosításáról, majd Stéfán Márton, a Vízügyi Igazgatóság főmérnöke is­mertette. hol, hogyan és mi­kor alakítják ki az öntöző- fürtöket Borsod területén a Tisza—II. vízlépcső üzembe helyezése, a folyók megduz- zasztása után. A ÍJSIiP KB levele A Rudé Právo keddi sza­ma nyilvánosságra hozta azt a levelet, amelyet a CSKP Központi Bizottsága intézett valamennyi párttaghoz és alapszervezethez. A levél rá mutat, hogy az idei kettős jubileum — a felszabadulás 25. és Lenin születésének 100 évfordulója — alkalmából n fő feladat: újjáteremteni a párt egységét, fokozni cselek vőképességét és forradalvn harci jellegét, felélénkíteni a pártéletet. Ezt a célt szolgál­ja a tagkönyvcsere, amely egyszersmind a párt mozgó­sítását. ideológiai es szerve­zeti egységének megszilárdí­tását, a pártfegyelem meg­erősödését. és a pártmunka megújhodásit is elő fogja mozdítani A tevéi felhívja a ügyeimet a tagkönyvcsere politikai jelentőségére és rá­mutat: arra törekszünk, hogy a pártban olyan emberek dolgozzanak, ak'knek nem -'koz nehézséget u szervezeti szabályzat betartása és az eb­ből eredő kötelességek telje­sítése. 1969-ben a termelés a nép­gazdaság valamennyi ágaza­tában nőtt, emelkedett a la­kosság fogyasztása, a felhal­mozás, kedvezőbbé vált kül­kereskedelmi helyzetünk. A nemzeti jövedelem 1966 —1969-ben átlagosan 29 szá­zalékkal haladta meg a II. ötéves terv átlagos színvona­lát, az előirányzott 19—21 százalékkal szemben. Az ipari termelés 1969-ben 25 százalékkal volt nagyobb az 1965 évinél, és 1966—1969. évek átlagában az ötéves terv előírásának megfelelően, évi 6 százalékkal nőit. Az építőipari termelés volume­ne 1969-ben 44 százalékkal nagyobb volt, mint 1965-ben, és meghaladta az 1970-re elő­irányzott szintet is A mező- gazdasági termelés négy ev átlagában a tervnek megfe­lelően, 15 százalékkal haladta meg az előző ötéves időszak átlagát. A foglalkoztatottak száma az elmúlt négy évben a ter­vezettnél nagyobb mértékben nőtt. A termelékenység emel­kedése az iparban nem érte el az előirányzott üteme', az egy foglalkoztatottra jutó termelés négy év alatt, évi Svujj.'uí, .1 zzzalu.v.'.al nőtt, , tervidőszakra előirányzott, évi kb. 4,5 százalékkal szem­ben. A lakosság életszínvonal­emelésére irányuló, öt évre szóló főbb előirányzatok már négy év alatt megvalósultak A terv azzal számolt, hogy a lakosság fogyasztása öt év alatt 18 százalékkal nő. Elő­zetes számítások szerint az 1969. évi fogyasztás kb. 25 Isiig élei, ang áiÉiiai (4. oldal) II liül a piai és? (6. oldal) Bízonyílósi eljárás a sürperta (8. oldal) Halói az Iliin (8. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom