Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-04 / 29. szám
VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Meghalt Bertrand R m®3eíl KÜoncvcnnyolc éves korában, walesi otthonában elhunyt lord Bertrand Russell, a világhírű angol filozófus. Russell hétfőn este 20 órakor halt meg. A közelmúltban influenzás volt. Filozófiai művén kívül nevét a békeharcban játszott aktív szerepe és- matematikai kutatásai tették közismertté. 1950-ben irodalmi tevékenységéért kapott Nobel-díjat. A nevét viselő békealapítványt 1963-ban hozta létre. Életműve negyven kötetet ölel tel. Egyik legutóbbi kezdeményezése az volt, hogy tavaly decemberben felkérte U Thant ENSZ-főtitkárt, támogassa egy olyan nemzetközi bizottság megalakítását, amely kivizsgálná az amerikaiak Dél-Vietnamban elkövetett háborús bűneit. lra>i tájékoztató Az iraki külügyminiszter hétfő este úgy tájékoztatta a Bagdadban akkreditált külföldi nagyköveteket és U Thant ENSZ-főtitkárt, hogy Irán csapatösszevonásokat hajt végre a két ország határai mentén. Seikhali külügyminiszter a nagykövetnek adott tájékoztatójában azt mondotta, hogy az „iráni provokációkkal szemben Irak megőrzi hidegvérét”. Az ország nem kíván konfliktusba bonyolódni Iránnal, jól lehet a teheráni kormány „minden erejével annak megakadályozására tö- reí.szik. '..ogv Ira<t teljesítse kötelezettségeit az izraeli és cionista összeesküvéssel szemben vívott harcban”, A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 29. szám Ara: 80 fillér Szerda, 1970. február 4. A Központi Statisztikai Hivatal jelentess 1 Hippiiül! 1969. évi fejlődéséről százalékkal haladta meg az 1965. évit. A fogyasztás növekedése 1968-ban és 1969-ben kis mértékben meghaladta a nemzeti jövedelem emelkedését, a fogyasztás aránya a felhasználáson belül nőtt. A terv öt évre 9—10 százalékos reálbér-emelkedést és 14—16 százalékos reáljövedelem - emelkedést irányzott elő. 1969-ben a reálbérek kb. 14 százalékkal, a reáljövedelmek kb. 27 százalékkal .voltak magasabbak, mint 1965-ben. A népgazdaság, ötéves tervben előirányzott növekedési ütemnek megfelelő, illetve annál valamivel gyorsabb fejlődése úgy következett be, hogy időközben a gazdaságirányítás rendszere lényegesen megváltozott. Az új irányítási módszerekre, való áttérés előkészítése már a tervidőszak elején megkezdődött. Az 1968. elején bevezetett gazdaságirányítási rendszer, amellett, hogy biztosította a termelés és a forgalom, valamint az életszínvonal- emelkedés folyamatosságát, néhány vonatkozásban már az eddig eltelt, viszonylag rövid idő alatt is új, kedvező i eredményeket hozott, lö'íú. január i-tn az ország lakossága 10,3 millió fő volt, mintegy 340 000 fővel, 3 százalékkal több, mint 1960. január 1-én. Az aktív keresők száma — a folyamatos munkaerő-nyilvántartások szerint — 1970. január 1-én 5,1 millió volt, kereken 400 000 fővel több, mint tíz évvel ezelőtt. A 100 keresőre jutó eltartottak és inaktív keresők (pl. nyugdíjasok) száma tíz év alatt 112-ről 104-re csökkent. A foglalkoztatottak száma az utolsó két évben gyorsabban nőtt, mint a megelőző időszakban. 1968-ban és 1969-ben fokozódott a m un kall elv-vál toz tatás. Ebben szerepe volt annak, hogy a kilépéseknek a munkavállalóra hátrányos következményei jelentősen (Folytatás a 2. oldalon.) LIIÜEÜRED TflEN Zöld utat a Tisza-!!, vízlépcsőhöz, Értekezlet a KlSZ-védnökség eredményeiről és feladatairól A Kiskörénél épülő Tisza—II. vízlépcső, a hozzá tartozó nagy létesítményekkel együtt most már fogalommá vált a köztudatban, és jelentőségét is egyre jobban megismerik az emberek. A nagy, szocialista építkezés megvalósításában jelentős érdemei vannak az ifjúságnak, elsősorban a KISZ-nek. A KISZ Központi Bizottsága a magyar ^kommunista ifjúság nevében védnökséget vállalt a Tisza—II. vízlépcső építése, üzemeltetése felett, Az építés meggyorsításáért Borsod . KISZ-szervezeíei és ifjúkommunistái azonnal csatlakoztak a munkamozgalmakhoz. A megyében operatív bizottság alakult (miEszmecsere a mechanizmusról A megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának, valamint az Étezak-Magyarország szerkesztőségének szervezésében tegnap, anké- tot tartottunk. Fodor László főszerkesztő megnyitóját követően Kovács Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője tartott vitaindító előadást, utána Gácsi Miklós, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója, dr. Énekes Sándor, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója, dr. Fürjes Emil, az Özdi Kohászati Üzemek vezérigazgató-helyettese, Kiss Béla, a December 4. Drótművek műszaki igazgató- helyettese, Marczis László, a Borsodi Ércelőkészít ömű ügyvezető igazgatója, Me2ő Béla, a Borsodnádasdi Lemezgyár termelési főosztályvezetője, adott értékes tájékoztatást az üzem életéről, a belső mechanizmus továbbfejlesztésével kapcsolatosan. Az elhangzottakról lapunkban részletesen beszámolunk. Képünkön: az eszmecsere részvevői láthatók. Foto: Sz, Gy, ként a többi megyében is), amely szervezi, összehangolja a védnökségi munkát, meghatározza a további feladatokat és konkrétan is mozgósít a Tisza—II. vízlépcső felépítésének meggyorsítására. Megyénk vasutas KISZ-alapszervczetei például’ az idősebb vasutasokkal együttműködve irányvonatokat állítanak össze, amelyek anyagokat. szállítanak a Tisza—II. vézlépcső építéséhez. A védnökségi munka egyik legfontosabb része ugyanis a szállítást munkák meggyorsítása. Borsod területéről különösen sok építőanyag indul a Tisza—II. vízlépcső építéséhez. A szállítási munka meggyorsítása végett született meg és bontakozott ki a Zöld utat a Tisza—II. vízlépcsőhöz! elnevezésű mozgalom. Ez azt jelenti, hogy azokat a vagonokat, vagy egész irányvonatokat, amelyeken a mozgalom címkéje látható, minden vasútállomáson soron kívül engedik tovább, illetve: a lehetőségek szerint meg sem állítják. Öntözéses gazdaságok kiépítése A KISZ védnölcségi tevékenységének másik nagy része lesz a Tisza—II. vízlépcső üzemeltetése, annak sokcélú hasznosítása. Különösen nagy gondot fordít az operatív bizottság az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére, az öntözéses gazdaságok megtervezésére és kiépítésére a meg- duzzasztott folyók mentén. (A megduzzadt Tisza ugyanis megduzzasztja majd a Sajót és a Hemádot is.) A védnökségi munka további feladatainak megbeszélésére gyülekeztek össze a KISZ-szervezetek képviselői tegnap, február 3-án délelőtt Miskolcon. A megbeszélésen nemcsak a szállító üzemek KlSZ-szervezeteinék. képviselői vettek részt, hanem azoké a mezőgazdasági üzemeké is, amelyek a Tisza— II. vízlépcső üzembe helyezése inán öntözéses pazd4’- kodást valósítanak meg üze mükben. A megbeszélésen Csáki Csaba, a KISZ KB szervezője, az országos operatív bizottság elnöke tájékoztatta a részvevőket a Tisza—II vízlépcső építésének helyzetéről, a KISZ-védnökségi munka eddigi eredményeiről és a további feladatokról. E tájékoztató alapján készítik majd el a megye KTSZ-szer- vezetei 1970. évi akcióprogramjaikat, munkaterveiket és meghatározzák a konkrét feladatokat. Üntezáfiiríöfí Korsósait A tegnapi tanácskozáson filmet is láthattak a részvevők, A film első része a Tisza—II. vízlépcső építési munkáit mutatta be mintegy ízelítőként, majd a második rész az öntözéses agrárkultúrát ismertette. Előadást tartott a tegnapi értekezleten Molnár Pál, a MÉM főmérnöke az öntözővíz hasznosításáról, majd Stéfán Márton, a Vízügyi Igazgatóság főmérnöke ismertette. hol, hogyan és mikor alakítják ki az öntöző- fürtöket Borsod területén a Tisza—II. vízlépcső üzembe helyezése, a folyók megduz- zasztása után. A ÍJSIiP KB levele A Rudé Právo keddi szama nyilvánosságra hozta azt a levelet, amelyet a CSKP Központi Bizottsága intézett valamennyi párttaghoz és alapszervezethez. A levél rá mutat, hogy az idei kettős jubileum — a felszabadulás 25. és Lenin születésének 100 évfordulója — alkalmából n fő feladat: újjáteremteni a párt egységét, fokozni cselek vőképességét és forradalvn harci jellegét, felélénkíteni a pártéletet. Ezt a célt szolgálja a tagkönyvcsere, amely egyszersmind a párt mozgósítását. ideológiai es szervezeti egységének megszilárdítását, a pártfegyelem megerősödését. és a pártmunka megújhodásit is elő fogja mozdítani A tevéi felhívja a ügyeimet a tagkönyvcsere politikai jelentőségére és rámutat: arra törekszünk, hogy a pártban olyan emberek dolgozzanak, ak'knek nem -'koz nehézséget u szervezeti szabályzat betartása és az ebből eredő kötelességek teljesítése. 1969-ben a termelés a népgazdaság valamennyi ágazatában nőtt, emelkedett a lakosság fogyasztása, a felhalmozás, kedvezőbbé vált külkereskedelmi helyzetünk. A nemzeti jövedelem 1966 —1969-ben átlagosan 29 százalékkal haladta meg a II. ötéves terv átlagos színvonalát, az előirányzott 19—21 százalékkal szemben. Az ipari termelés 1969-ben 25 százalékkal volt nagyobb az 1965 évinél, és 1966—1969. évek átlagában az ötéves terv előírásának megfelelően, évi 6 százalékkal nőit. Az építőipari termelés volumene 1969-ben 44 százalékkal nagyobb volt, mint 1965-ben, és meghaladta az 1970-re előirányzott szintet is A mező- gazdasági termelés négy ev átlagában a tervnek megfelelően, 15 százalékkal haladta meg az előző ötéves időszak átlagát. A foglalkoztatottak száma az elmúlt négy évben a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt. A termelékenység emelkedése az iparban nem érte el az előirányzott üteme', az egy foglalkoztatottra jutó termelés négy év alatt, évi Svujj.'uí, .1 zzzalu.v.'.al nőtt, , tervidőszakra előirányzott, évi kb. 4,5 százalékkal szemben. A lakosság életszínvonalemelésére irányuló, öt évre szóló főbb előirányzatok már négy év alatt megvalósultak A terv azzal számolt, hogy a lakosság fogyasztása öt év alatt 18 százalékkal nő. Előzetes számítások szerint az 1969. évi fogyasztás kb. 25 Isiig élei, ang áiÉiiai (4. oldal) II liül a piai és? (6. oldal) Bízonyílósi eljárás a sürperta (8. oldal) Halói az Iliin (8. oldal)