Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-01 / 27. szám
Vasárnap, 1970. február 1. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Íz erejHéiTesefefe tek ■ tevékenységért Beszélgetés Csirmas Istvánnal, oo ™ ís TUKI igazgat ti-helyettesével A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tudománypolitikai irányelvei megállapítják, hogy „A felszabadulás óta jelentős tudományos bázis épült ki hazánkban. A kutatóhelyek — kutató-, fejlesztő intézetek, egyetemi tanszékek, ipari nagyüzemek, a közművelődési intézmények keretében működő úgynevezett egyéb kutatóhelyek — száma 947, ezek között 130 az önálló kutató vagy fejlesztő intézet/’ Az egyik ilyen önálló kutató- intézet Borsod megyében működik. A Miskolcon levő Tüzeléstechnikai Kutatóintézet tevékenységi körébe tartozik a legkülönfélébb ipari kemencék kutatása és fejlesztése, a kemencék és kazánok hőtechnikai berendezéseinek kutatása és fejlesztése, valamint új tüzelési rendszerek kidolgozása. Ezenkívül foglalkozik az intézet az egyes kifejlesztett berendezések és tartozékainak kissorozatú gyártásával is. A KB által kidolgozott tudománypolitikai irányelvek hangsúlyozzák a kutatóintézetek munkájának javítását, a különféle kutatóintézetek kapcsolatának javítását, az önálló kutatóintézetek és a különféle más kutatóhelyek együttműködésének fejlesztését. — Milyen változásokat hozott az intézet életében az új gazdasági mechanizmus? ■— kérdeztük Csirmaz Istvántól, a TÜKI igazgató-helyettesétől. — A régi gazdaságirányítási rendszerben a kutatóintézetet a felügyeletet gyakorló Kohó- és Gépipara Minisztérium finanszírozta. Gyakorlatilag ez azt jelentette, hogy az intézet költség- vetési juttatásból tudta fedezni összes kiadásait. Ebben az időszakban csupán az intézet kapacitása szabta meg az alap-, illetve elvi jelentőségű kutatásokra fordítható összeg nagyságát. Intézetünk már ebben az időszakban is egyre inkább olyan témákkal foglalkozott, amelyek — megvalósításuk után — üzemi bevezetésre alkalmasak voltak. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével az intézetet pénzgazdálkodási és anyagi érdekeltségi rendszer tekintetében a vállalati gazdálkodási rend szerint működő műszaki kutatóintézetek közé sorolták. Ez azt jelenti, hogy az intézet vállalkozásszerűen fejti ki tevékenységét, bevételeiből fedezi kiadásait, fizeti a jogszabályokban előírt adókat és képezi az intézeti érdekeltségi alapokat. — Tudomásunk szerint az ipari vállalatok általában alkalmazott kutatási munkát, illetve eredményt rendelnek meg az intézettől, ezért kevés az alapkutatás. Van-e mód az egyes kutatási típusok kedvezőbb arányának kialakítására? — Az intézetnek csaknem teljes kapacitását a vállalatokkal kötött szerződések kötik le. Mivel az iparral kötött szerződések szinte kizárólag egy-egy konkrét tüzelőberendezés vagy tüzelési rendszer kidolgozására, illetve megvalósítására vonatkoznak, az intézetnek módot kellett találnia rá, hogy a továbbfejlődését biztosító alap-, illetve elvi jelentőségű kutatásokkal is foglalkozhasson. Ezért a Pénzügyminisztériumtól engedélyt kértünk, hogy az 19C9—70-ben képződő intézetfejlesztési alap egyébként adó formájában befizetésre kerülő részét saját kezdeményezésű kutatásokra fordíthassuk. A kapott engedély birtokában lehetőségünk van rá, hogy a fejlesztési alap ily módon meghatározott része terhére elvi jelentőségű kutatást folytassunk. — Elegendő-e ez az összeg a szükséges alapkutatások fedezésére? — Az így rendelkezésünkre álló összeg nem elegendő a feltétlenül szükséges alapkutatások finanszírozására. Ezért ki kell egészítenünk nyereségünkből. De véleményünk szerint ez a két forrás együttesen is kevés, hogy megfelelő mértékben foglalkozhassunk az inézet további fejlődését maradéktalanul biztosító alap-, illetve elvi jelentőségű kutatásokkal. A helyzet javítását segítené, ha partnereinkkel a jelenleginél nagyobb mértékben tudnánk szerződést kötni alapkutatásokra. — Több kutatóintézetnél gondot okoz kísérleti gyártásra alkalmas féliizcml részlegek hiánya. Mi a helyzet önöknél? — Az intézet rendelkezik olyan félüzemnek nevezhető részleggel, ahol lehetőség van az intézetben kifejlesztett, egyes tüzelőberendezések kipróbálására. Ebben a részlegben három kísérleti kemence áll rendelkezésünkre. A legkisebbet már korszerűsítettük, a legnagyobb teljesítményűt pedig ez évben újítjuk fel, illetve korszerűsítjük. — Milyen az intézet kapcsolata a Nehézipari Műszaki Egyetemmel, és van-e az intézetnek közvetlen együttműködési kapcsolata külföldi kutatóintézetekkel? — A Nehézipari Műszaki Egyetem egyes tanszékeit bevonjuk kutató-, fejlesztő munkánkba, főleg olyan esetekben, amikor a feladat megoldásához intézetünk nem rendelkezik megfelelő képzettségű szakemberekkel. Ezenkívül több munkatársunk folytat oktatómunkát az egyetem különböző tanszékein. Intézetünk egy szovjet és egy NDK-beli kutatóintézettel áll közvetlen együttműködési kapcsolatban. — Befejezésül megemlíteném, hogy a Központi Bizottság által kidolgozott tudománypolitikai irányelvek hosszabb távlatra meghatározzák a tudományos életben megvalósítható feladatokat, körvonalazzák az államigazgatási teendőket, a kidolgozandó jogszabályokat A kutatóintézetek — közöttük a miénk is — ennek alapján ki tudják alakítani több évre szóló elképzeléseiket, vállalati politikájukat, belső intézkedéseket hozhatnak, amelyeknek segítségével eredményesebbé tehetik munkájukat. Oravec János fi sílcerek forrása özdon I á ÍX. ikongresszus és a pártérteheslet határozatainak végrehajtása Vajda Sstvárt eivfárs nyilatkozata az Észak-IMagyarországrtak Megyénk pártbizottságai tavaly felmérték, és kibővített ülésen megvitatták: hatáskörükben hol tartanak a IX. kongresszus, és az 1966. évi pártértekezlet határozatainak végrehajtásában. s mik a további tennivalók. Az MSZMP Özdi városi-üzemi Bizottsága október elején tartotta meg kibővített ülését, és gondos helyzetelemzésével, nagy aktivitásával, a szocialista építő- munka újabb sikereivel vonta magára a felettes pártszervek, s a közvélemény figyelmét. Vajda István elvtárstól, a városi-üzemi pártbizottság első titkárától a kibővített pb-ülés fontosabb megállapításai, s a plénum éta eltelt hónapok tapasztalatai felől érdeklődtünk. — A IX. kongresszus és a legutóbbi pártértekezletünk óta három esztendő telt el. Munkánk fő irányát a kongresszus és pártértekezletünk határozataiból adódó feladatok gondos kimunkálása és következetes végrehajtása képezte. Az ősszel megtartott kibővített pártbizottsági ülésünk elé terjesztett jelentés nem térhetett ki az elmúlt három év munkájának minden részletére, ez nem is volt célunk. Arra törekedtünk, hogy a szocializmus építése jelenlegi szakaszának s párt- szervezeteink belső helyzetének legfontosabb, legidőszerűbb kérdéseit, a városunkban leginkább tapasztalható jelenségeket elemezzük. A IX. kongresszus óta tovább erősödött Özdon a párt tekintélye, növekedett a kommunisták aktivitása, befolyása, fejlődött a pártáiét. Ennek nyomán jelentős gazdasági eredményeket értünk el városunkban, fejlődött a lakosság érdeklődése és aktivitása a közügyek iránt, s a feladatok végrehajtásában való részvétel is. Ezt igazolták a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a KMP megalakulásának és a Tanácsköztársaság 50. évfordulójának bensőséges ünnepséEllenőrzés a vásárlók érdekében Áremelések ■ Tízszázalékos árengedmény Olcsó bútorok Egy sor miskolci üzletbe nyitottunk be Simon Ferenccel, a megyei NEB elnökhelyettesével. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan tükrözi, szolgálja három kiskereskedelmi szervezet a párt, a kormány életszínvonal-politikáját. A Tanácsház tér környéki férfiruha boltban nincs egyetlen vevő sem. Két férfi hajlik az asztalon fekvő kimutatás fölé. Szinte már hagyomány, hogy februárban szezon végi kiárusítást rendeznek, s joggal tételezzük fel, hogy bizonyára leáraznak. Csalódunk. Az árjegyzék szerint egy sor konfekciós ruha ára, ha nem is jelentős mértékben, de nőtt. A következő, a méteráru boltban egy tisztes kollekcióra esik a pillantás. Egy tábla arra hívja fel a figyelmet: \ szövetáru leértékelés: De ennek ellenpólusaként itt is emelték egyes szövetek árát. Ez történt a december 18-án kiadott és az idei év első felére vonatkozó árjegyzék szerint egy sor cipőfajtával is. •• Gondos munkára, nagy figyelemre van szükség a Borsodi H őcrőmíi helyiségében. központi vezcrlőA kormány sok áldozatot vállal a gyermekekért, éppen ezért meglepő, hogy e vállalat cipőboltjaiban emelték a gyermeklábbelik árát is. — Jő hírt tudok közölni — mondja őszinte örömmel a 83. számú kötöttárubolt vezetője. — Januárban az importtermékek ára 15—20 százalékkal csökkent. Jó lenne ezt közölni egy sor hazai termékről is. De nyugtalanító, hogy a Központi Bizottság határozata után, illetve annak ellenére januárban kétszer is emelték az árakat, és olyan termékeknél. amelyek a kis keresetű dolgozókat érinti. A Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat központjában azt mondják, nem tehetnek mást, így kapják a nagykereskedelemtől. A nagykereskedelem az iparra hivatkozik. Kétségtelen, hogy sok tényező befolyásolja az árak alakulását. De vajon a kis- és a nagykereskedelem, az ipar lelkiismeretesen meg- tett-e mindent a megfelelő árszínvonal kialakításáért? Nem vonjuk kétségbe a 40 százalékkal nagyobb nyereség jogosságát, törvényességét sem. De a gyakori áremelések, s a 40 százalékkal naevobb nyereség — elgondolkodtató! tői 10 százalékkal csökkentettük — és véglegesen — a gyermeklábbelik árát. Néhány nappal ezelőtt egyik cikkünkben — NEB- közlés alapján — kifogásoltuk, hogy csökkentették a drága, talán luxusnak számító és növelték a kis keresetű emberek számára nélkülözhetetlen, olcsó bútorok árát Ügy véltük, a miskolci bútorboltban igyekeznek megmagyarázni a bizonyítványt. o © A ruházati vállalatnak Miskolcon van egy versenytársa: a Centrum Áruház. Igaz, termékeinek mintegy 30 százalékát országos központja biztosítja, de a többit ugyanonnan szerzi be, ahonnan a társvállalat. — Mi az esetleges ármozgást az árukészlettől tesszük függővé — mondja Grundik Gyula igazgató. — Ez azt jelenti: amíg a készlet tart. a terméket változatlan áron hozzuk forgalomba. Üj készletnél, ha csökken az ár. mi is olcsóbban adjuk, ha drágábban kapjuk, csak akkor emelünk, ha más termék árával nem tudíuk kiegven- lítenl. Ez évben eddig egyetlen termék árát nem emeltük. Ellenkezőleg, január 1Örvendetes, dicséretes szemléletről, nagyszerű kezdeményezésről adhatunk számot. Horváth Rezső boltvezető igen aktív tevékenységet fejtett ki. Sorra felkereste mindazokat a termelő üzemeket, amelyekkel a vállalat közvetlen kapcsolatban van. — Az eddigi, s a további tárgyalások alapján terven felül olyan bútorok gyártásában egyeztünk meg, amelyeket nagyon keres a lakosság, és a terhek közös vállalásával egy sor bútor árát csökkentjük. A lakosság nagyon keresi például a háromajtós szekrényeket. Ez egyes anyagárak emelkedése révén ráfizetéses, ennek ellenére a Szerencsi Bútoripari Szövetkezet 100 darabot készít belőle terven felül, és a Miskolci Avas Bútorgyár 100—150 darabot ígér — ugyancsak terven felül — több száz ■ apró asztalkával, kisszekrénnyel együtt. Különösen jelentős a vál-, lalat és a Miskolci Kárpitos Szövetkezet megegyezése. Ennek alapján 800 Avas kárpitozott garnitúrát kap az üzlet, s a vevő a tavalyinál 800 forinttal (!) olcsóbban vásárolhatja meg. Ez a csök- kentés arányosan vonatkozik a külön megrendelt 300 reka- mléra is. Egészséges kezdeményezés I ez, azt mutatja, hogy’ ezek i az állami, tanácsi, szövetke-1 zet.i vállalatok, a párt és a kormány életszínvonal-politikájának megfelelően dolgoznak, nemcsak az egyéni, vállalati érdekeikkel törődnek. Csorba Barna gei, az ez alkalmakból tett versenyvállalások teljesítései. A fejlődés jelentőségét növeli, hogy tartalmában és formájában is olyan új feladatok jelentkeztek a politikai, gazdasági és kulturális élet. különböző területein, amelyeknek megvalósításában minden kommunistának, minden becsületes dolgozó fokozott helytállására volt szükség. Elbizakodottságra azonban semmi okunk nincs. Vannak gondjaink, problémáink, megoldásra váró feladataink és kedvezőtlen politikai, társadalmi jelenségek is Özdon. Például a reform hatása még nem bontakozott ki megfelelően. Egyik ilyen probléma a munkatermelékenység alakulása. Gondot okoznak a lakosság áruellátásában és egyes szolgáltatásokban jelentkező hibák. Egyes műszaki és vegyesipari cikkek, építésszerelési alkatrészek hiánya miatt olykor találkozunk még az üzemen belüli fusizással, s a társadalmi tulajdon megkárosításával is. További probléma, hogy az elmúlt időszakban elsősorban az egyszeri tartalékok feltárására összpontosítottuk figyelmünket A jövőben a hosszabb távon ható tényezőket kell jobban felszínre hozná Továbbra is nagy gondunk a szűkös lakáshelyzet, a nem kielégítő kommunális, szociális ellátottság, az óvodai. napközi és középiskolai férőhely, valamint a fürdő hiánya stb. Ezek nap mint nap foglalkoztatják városunk lakosságát s előfordul, hogy az egészséges türelmetlenségen túl meg nem engedhető szélsőséges vélemények is lábra kapnak. A szocialista építőmunka sikereinek tudatosítása párt- szervezeteink fontos feladata, hiszen ezek ismerete kellő önbizalmat ad a város dolgozóinak a problémák megoldásához is. A kibővített pb- ülés erre felhívta pártszervezeteink figyelmét sőt azt is hangsúlyozta, hogy az eredmények nem önmaguktól születtek. Ezek forrása mindenekelőtt a IX. kongresszus és a pártértekezlet határozatainak végrehajtásáért folytatott következetes harc, a kommunisták élen járó, példamutató helytállása, a párttagság és a pártonkívüli dolgozók összefogása a határozatokban megjelölt célkitűzések megvalósításáért. A párt vezető szerepének érvényesülését és erősödését segítette a vezető politikai testületek munkájának fejlődése is, amelynek célját és tartalmát szintén a IX. kongresszus határozatainak helyi végrehajtása érdekében kifejtett következetes elvi politika képezte. Ennek során megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a gazdaság-szervező munka fejlesztésére, az eszmei-ideológiai munka színvonalának emelésére, a párt- munka stílusának és módszereinek gazdagítására, s az alsóbb pártszervek munkájának segítésére is. A kibővített pártbizottsági ülés anyagát pártszervezeteink még az elmúlt év végén megvitatták. A plénum útmutatásai tovább élénkítették az ózdi pártszervezetek munkáiét am°lvn«*k- tartalmát tOVá''b’-e 'c ■>- „n, ’ntárezatnk msrehaUásá^rt ta’vtatot« következetes harc képezi — mondotta az ózdi nártb-'-ott- ság első tit'-á>-a Csépányi Lajos
