Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-01 / 27. szám
gSZAK-MAGYARORSZÄG 4 Vasárnap, fV70, íebruár 1 Egy hónappal hagytuk már magunk mögött 1969-et. Volt rá idő, hogy az akkor bemutatott magyar filmeket szinte már minden érdeklődő megtekinthesse, elvileg minden mozinézőhöz eljuthattak az esztendő magyar filmalkotásai. Időszerűnek mutatkozik, hogy a magyar film 1969-es esztendejéről az ez évben bemutatott 23 magyar filmről néhány gondolatot feljegyezzünk. Többen azt állítják, hogy a felfelé ívelés, amely a ma., gyár filmet elsősorban 1964— 65 óta jellemezte, valahol megtört, s a magyar film stagnál, vagy éppen az ívvonala lefelé tendál. Ismét többen ennek ellenkezőjét állítják, mondván, nem törvényszerű, hogy a filmművészet fejlődésében ne legyen „pihenő”, hosszabb szusszanásnyi megálló, erő- gyűjtő szünet. Érdemes hát megnézni az év filmtermését. 1. Egyik igen fontos jellemvonása 1969. magyar film- évének, hogy hat új rendező jelentkezett a mozikban. Az összes bemutatott filmeknek több mint egynegyedét fiatal, elsőfilmes rendező alkotta. Az év legkiemelkedőbb filmjei közé sorolható Feldobott kő, egy korábbi másfél évtizednyi magas, művészi fokú szintézise, Sára Sándornak első rendezése. Jóllehet, operatőri társalkotóként már gén magas rangot vívott ki | magának, rendezőként mégis j először jelentkezett, elsőfii- i mesnek tekintendő. Az ugyancsak különös figyelmet érdemlő Tiltott terület, amely valóságos tényből kiindulva közelít meg olyan mai üzemi problémákat, mint a közöny, a munkatársi együvé tartozás, az egymás iránti felelős, ség, az első alkalommal jelentkező Gábor Pál munkája. De elsőfilmes a lírai szépségű Virágvasárnap alkotója Gyöngyössy Imre is, s ugyancsak elsőfilmes a kor- czerű termelés és a kevésbé korszerű élet- és gondolkodásmód üzemi életen belüli: ellentmondásait nagyon sa- J játos ezközökkel láttató Ismeri a szandi-mandít?,! amelynek rendezője: Gyár- mathy Lívia. Először találkozott a közönség rendezői i minőségben az alkotó értei-! miség vívódásait nagyon plasztikusan megjelenítő Szemüvegesek készítőjével, Simó Sándorral. És végül elsőfilmes Elek Judit, a Sziget a szárazföldön című film •alkotója. örvendetes jellemzője I960 magyar filmjeinek napjaink problémáinak jelentkezése. 13 különböző- műfajú és értékű film szól napjainkról, igen sokszínűén, mégha nem is mindig sikerrel. A további filmek közül kettő a közelmúltat, három a Tanácsköztársaságot és az azt követő időt, kettő a felszabadulás előtti időt választotta témául. Egy játszódott korábbi korszakban, egy — az első magyar tudományosfantasztikus film — a jövőben, egy pedig a századforduló idején. Napjaink és közelmúltunk ilyen nagyarár'«'ú jelenléte a filmeken — r »it írtuk — örvendetes, egyben azonban fokozott művészi és politikai felelősséget is jelentő tényező. 3. Nem ilyen örvendetes azon- oan a kép, ha a filmek műfaji megoszlását, a nagyközönség, hez közelebb álló jelentkezési formák arányát, s nem utolsó sorban egyes filmek megvalósulásának színvonalát tekintjük. Hiánycikk volt például ebben az évben Is a jó vígjáték, a tartalmasén szóra, koztató film. Iyeginkább az Alfa Rómeó és Jxília járt közel a kívánt szórakoztató játékhoz, más vígjátéki hangszerelésű filmek inkább a szatírával kacérkodtak. Krimi-paródia kettő is jelentkezett, egyéb társadalmi szatíra kettő, (közülük a Veréb is madár című alighanem az év legnagyobb közönségsikere volt, bár ezt eszmei és művészi vonatkozásban csak részben indokolták). Két ifjúsági filmet mutattak be, mindkettő igen sikeres volt. Mind a Varázsló, mind pedig A Pál utcai fiúk méltán találkozott a közönség tömegméretű tetszésével, s közülük különösen a Varázsló volt az, ami évek óta nagyon hiányzott már a majdani közönséget magához szoktatni is hivatott mozijaink vásznáról. Az első magyar sci-fi, Az idő ablakai sajátos műfaián belül erősen vitatható alkotás volt, az egyetlen dokumentumfilm. a televízióval közös produkcióban készült Extá- zis 7-től 10-ig pedig a mozikban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A beszélő köntös, Mikszáth Kálmán regényének legújabb változata sajnálatos módon félresikerült. Erősségünk továbbra is a közelmúltat és napjainkat vallató, szintézisre törekvő filmalkotások szép sora. Bár ebben a kategóriában is találkozhatunk sikertelenséggel. kisiklással, — Holdudvar, Sirokkó, Sziget a szárazföldön —, középszerűséggel is, de e kategóriából való például az elsőfilmeseknél már kiemelt Feldobott kő és a Tiltott terület, továbbá idevaló az elmúlt év legnagyobb visszhangot kavaró de művészi értékeiben vitathatatlan alkotása, Jan- csó Miklós Fényes szelek-je. Ebből a kategóriából való a sajátosan új hangú Ismeri a szandi-mandit?, a balladai hangvételű Virágvasárnap, s ide kell sorolnunk két groteszk megközelítésű filmünket, az Imposztorokat. és az Isten hozta, őrnagy úrí-at. 5. Bizonyos, hogy 196D-et nem lehet majd a későbbiekben a magyar film nagyarányú előrelépése évének nevezni, de hanyatlásról beszélni is túlzás. Valamit még. érdemes megjegyezni: bár a mozik látogatottsága Borsodban összességében csökkent, a magyar filmeket sokkal többen látogatják, mint korábban. Más megyékben is tapasztalható hasonló tendencia. És ez sem figyelmen kívül hagyható tényező. Benedek Miklós Csak a gyengék jefentkeznek? A. kék köpeny becsülete Bessélgetés a 3. se, ipari Szahhözépisholában Miskolc egyik legfiatalabb iskolája a Latabár úti 3. sz. Ipari Szakközépiskola. A minden igényt kielégítő oktatási intézményt az 1968/69- es tanévben vették először birtokukba a diákok. Korábban az 1-es és a 2-es szakközép- iskolában tanulták azokat a szakmákat, amelyeket most itt sajátítanak el. Az új iskola felépítése teremtette meg a lehetőséget, hogy a gépészeti, gépgyártástechnológiai, az út- és vasútépítési és a földmérési szakmákat választó fiatalok korszerű körülmények között tanulhassanak. Az út- és vas- útépítési szakma képzése pedig kimondottan itt kezdődött meg. Két év nem nagy idő egy iskola történetében. Szalóky Károly igazgató azonban már sok érdekes dologról tudott beszámolni. — Végre van Miskolcnak egy olyan szakközépiskolája, mely szakközépiskolának épült. Ez eleve biztosítja a korszerű oktatás feltételeit. Húsz tantermünk és 11 műhelyünk van. Jó kapcsolatTÜDNIILLIK AZ ISMERKEDÉST a zenével, vagy hogy mindjárt szigorúbban fogalmazzuk meg a kérdést: hogyan ismerkedjünk a komoly zenével? És itt, már a kezdet kezdetén ránc barázdál végig az olvasó Homlokán: tehát van komoly zene és komolytalan zene is... ?! Nem — ez az értékpár így nem helyes. Talán inkább fogalmazzuk meg így: jó zene és rossz zene. Most már feltehetjük a kérdést: hogyan ismerkedjünk a jó zenével? Mindenekelőtt úgy, hogy műveljük mi magunk is a muzsikát. Igen ám, de nem játszunk semminfí hangszeren, hát akkor hogyan műveljük? Minden embernek adatott egy hangszer, s ezt úgy hívják — emberi hang, vagy ha így jobban tetszik: énekhang, a klasszikus mesterek latin szóhasználatával: vox humana. Használjuk hát ezt az instru_ mentumot és énekeljünk. Azt kérdi az olvasó: mit?! Kodály Zoltán szavaival válaszolok: népdalainkban épp úgy föllelhető egy-egy remekmű minden tartozéka, mint a nagy zeneszerzők nagy alkotásaiban. Énekeljük tehát elsősorban szép népdalainkat, lehetőleg azokat, amelyeket már szüléink, nagyszüleink énekeltek, s amelyekről egy régi-régi, elporladt parasztköltő, Erdélyi János azt mondta: amit a népdal mond, az mind színigaz. Kiolvashatod belőle a nép jellemét, múltját, ízlését, történelmét egyaránt. Mi legyen az úgynevezett magyarnótákkal, amelyekről köztudott, hogy nem a nép névtelen poétái alkották, hanem egy-egy tanultabb, városiasabb ízlésű muzsikus, esetleg műkedvelő. Hát ezekkel bizony csínján kell bánni. Persze e nóták között is akad valóságos kis remekmű. Hogy is lehetne másképp, hiszen nem kisebb emberek figyeltek fel rájuk, mint Liszt Ferenc, vagy Erkel Ferenc. Ha aggályaink vannak — hiszen a dal és a „nóta” megkülönböztetése néha olyan fogas kérdés, hogy még a tudósok is hajba kapnak rajta — ne röstelkedjünk, kérdezzünk meg egy hozzáértőt; — tanítók, tanárok, kórusvezetők, vagv gyakorlottabb zeneértők között mindig találunk tanácsadót. Félreértés ne essék: nem nagy szerencsétlenség, ha dalkincsünkbe öe-becsúszik egy kevésbé érdemes dallam is. A zenélésnek manapság természetesen van egy másik módja is. Kattantsuk fel a rádiót. Midőn meghallgattuk kedvenc énekeseinket, tegyünk egy kísérletet: hallgassunk bele az olyasfajta muzsikába is, amiről a műsorban ez áll: nyitány, cap- ricció, mazurka, rapszódia, szonatina ... Bizonyára találunk az úgynevezett „klasz- szikus” zeneművek között is olyan műveket, amelyek dallamukkal, ritmusukkal, hangulatukkal, vagy éppen sebes pörgésükkel megragadnak bennünket. Nézzünk csak utána a rádióműsorban: ki írta ezeket a műveket Legközelebb, ha felütjük a rádióújságot, most már mi magunk keresgélünk: múltkoriban nagyon megragadott bennünket Liszt, Mozart és Csajkovszkij egy-egy műve. Nézzük meg, hátha játszanak ezektől a nagymesterektől mást is. Lehet hogy fölfedező utunkat siker koronázza, az is lehet: csalódás: Mozart Török indulója tetszett, de Mozart g-moll szimfóniája már kissé sok volt számunkra. Nem szabad feladni a harcot Ha időnk van rá (mert lehetőség biztosan kínálkozik, hiszen szerte az országban kiváló könyvtárak sorakoznak) keressünk ki egy könyvet Mozartról. Ismerkedjünk meg a2 életével. Küzdelmeivel, sikereivel és csalódásaival. Talán választ kapunk arra is, hogy az egyik zenemű miért sikerült pehelykönnyűre, a másik meg súlyosra, mint valami drámai költemény. Nos, elég széles láthatár nyílt meg előttünk, de azért az úgynevezett könnyűzene mestereit is megtisztelhetjük bizalmunkkal. Hallgassuk meg Strausst (Kék- Duna keringő), figyeljünk oda, ha Offenbachot játszanak (Orfeusz az alvilágban) és ha a fiatalok azt mondják: hallgasd csak meg ezt a jó, pattogó tánczenét, hát ne húzzuk félre a szánkat. Kell a tánczene, mint ahogy kell az ifjúság és a kedély. Ne törjük rajta a fejünket, hogy a tiszavirág-életű muzsikából mi marad meg Holnapra! A rostálást majd elvégzi az idő. A lényeg az, hogy a zenét építsük be mindennapi életünkbe. HIDVARI IMRE SZEMED barna harson? fénye fölragyog napkelet titka páros napot hozott a hajnal villám szántotta utam jutáim., áloml fények levegője cirógatás a bőrön egyszerű csoda mikor szemed nyitott ablakán fénylön kihajolok Hajnal hasad apró harcaim füzében vezényelem a füvek lassú vonulását de nincs hová nyújtózom lapnlevelek alatt de nincs hová felemelt kezemre csikókat vág a fen? nincs helye a csillagoknak virágok szirmai kiszálasodnak pókhálók gubancán fennakad a nap harmatot izzad lehajolnak a bokrok érte hogy segítsenek harcaimba friss tüzet hinteni ban állunk az érdekelt üzemekkel is: bizonyos szakmai gyakorlatokat eddig is és a jövőben is az üzemekben végzik el hallgatóink. Az iskolának jelenleg, közel 700 tanulója van, s jövőre már a maximális 24 osztály tanul itt. A tanulók 64 százaléka vidéki. Ez némi problémát okoz. Közismert, hogy Miskolcon meglehetősen kevés a kollégiumi férőhely. Ez az átlagosnál jobban sújtja az ipari szakközépiskola hallgatóit, hiszen ide elsősorban vidéki tanulók jelentkeznek. — Beiskolázási rendszerünk is a vidék felé irányul. Különösen éx-vényes ez a íödmérő- és útépítő szakmákra, ahol területi beiskolázást végzünk. Földmérő szakmára Borsodon kívül Heves, Nóg- rád, Szabolcs, Észak-Hajdú és Észak-Szolnok megyékből is vessünk fel diákokat. Az útépítő szakmára pedig Borsod, Heves és Nógrád megyékből veszünk fel tanulókat E két szakma képzésé viszonylag rövid időre tekint vissza. Ennek ellenére — különösen a földmérő szakmában — nagy az érdeklődés irántuk. Itt nem érződik az, ami a másik két szakmánál: nem „menő”. — Sajnos —, mondotta Szalóky Károly — mi eléggé érezzük azt a helytelen szemléletet hogy a kék köpenyes munkának nincs meg a becsülete. Ügy hisszük, hogy sok szülő még mindig nem tudja pontosan, milyen végzettséget is ad ez az iskola. Kikerülő tanulóink többek is. meg kevesebbek is, mint egy szakmunkás. Kevesebbek, mert kevesebb a gyakorlatuk Ugyanakkor elméleti felkészültségük lényegesen nagyobb, mint azoké. Ha kikerülnek, akkor egy-két évet gyakorlat után mint terme lési részterületek irányító dolgozhatnak. — Milyenek az elhelyezkedési lehetőségeik? — Rendkívül jók. A gépészeti szakmában például vagy a gépésztechnológusoknál egy-egy nagyüzem szinte azonnal fel tudná szippantan a végzős évfolyamot. Ugyan ez a helyzet a földmérési é: útépítési szakokon is. Általa ban kétezer forinton felül tudnak keresni. — Mi a tapasztalatuk a jelentkezéseknél ? — Az elmúlt évben met nem mi iskoláztunk be. Saj nos, elsősorban a gyengébb tanulmányi eredményt elér tek jelentkeztek ide. Vágj akik máshonnan kimaradtak Idén azt szeretnénk, ha legalább négyes átlag fölött lenne az ide jelentkező tanulók tanulmányi eredménye. A 3. sz. Ipari Szakközépiskola modern, korszerűen felszerelt oktatási intézmény Megismertetésére nagy szükség van. Már csak azért is mert olyan szakembereket képez, akikből hiány van Akár szakmunkásként helyezkednek el, akár — későbl •— mint egy-egy részterüle irányítók Csutorái Annamária NO A fenti két betű raew e sorszámozás idegen rövidítését jelenti, hanem egyszerűen a mi szerény indvlatszavunlcat, amely- lyel magunkat, vagy másokat szoktunk nógatni valamire. Ez a használata helyén is van, ha ritkán élünk vele. Újabban azonban megfigyelhetjük, mennyire kezd elszaporodni előadóink, szónokaink beszédében. Többnyire olyankor, amikor egyáltalán nincs rá szükség, sőt, a mondanivaló komolysága, vagy egyenesen ünnepélyessége kimondot. tan tiltakozik ellene. Afféle kedélyeskedő for- dulatkezdőnek szánják, « mindey újabb gondolat elé odacsapják. Ezzel egy kis időhöz jutnak, hogy a további mondanivalón gondolkozhassanak. De annyira elharapódzott már, hogy akkor is használják, ha történetesen papírról olvassák fel az előadást. Mind jobban terjedő ropsz szokás tehát, s kezd henye, hézagtöltő zsargonná válni. No, éppen ezért gyorsan abba is hagyom már... , (hej) Verseny helyeit műsortl Uj program a művészeti műkedvelőknek Az eddig szokásos művészeti szemlék rendszerétől eltérő jellegű programot hirdetett meg a Művelődésügyi Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, valamint számos társadalmi és tömegszervezet országos központja a műkedvelő művészeti csoportok részére. Hazánk fel- szabadulásának 25. évfordulója tiszteletére nem rendeznek versenyszerű művészeti szemléket. Az ötvenes években meghonosodott, úgynevezett kul- túrversenyek csak a témáikban változtak, de a formájuk a közelmúlt években sem öltött új arcot. A műkedvelő csoportok egyre inkább elszakadnak a tömegtől és kizárólag a zsűrik tetszését igyekeznek megnyerni. A községi, városi, járási és megyei versenyeken a közönség szinte mellékes volt, a versenyzők nem a tapsért, hanem a pontokért, a zsűri kedvező megjegyzéseiért igyekeztek jól alakítani, énekelni, táncolni, verset mondani. Az új program értelmében a műkedvelők kizárólag műsorokkal nevezhetnek az ,,Ünnepelj velünk” felszabadulási művészeti rendezvénysorozatba. A műsor to galma kizárja tehát azt hogy egy-egy község egy- egy versmondója, saólistáji kiváló alakításával elnyerje a zsűri pálmáját és „tovább jusson”. A gondosan szer kesztett műsoroknak olyan kerek egésznek kell lenniük amelyek a község, a váró: lakosságához, az üzem dől gozóihoz szólnak. A műked velők tehát saját közönsé güknek állítsák össze műsorukat! Az adott közönségei igényét figyelembe vevő témaválasztás rendkívül fon tos, hiszen ha verseny nen is, elbírálás az idén is lesz Az operatív bizottságok ál tál felkért szakemberek : közönség aktivitásának fi gyelembevételével értékéül a produkciókat. A szakem berek javaslatot tesznek r legjobban megszerkesztett megrendezett műsorok szereplőinek megyei szintű, ju talmazására. A jutalmai: odaítéléséről a beküldött je lentéselc alapján a megye operatív bizottság dönt Az „Ünnepeli velünk programba benevezett csoportok február 10. és májú; 10. között p- < ják be mű soraikat lakóhelyükön, vág; munkahelyükön. I. KJ. Magyar filmek 1969-ben Muzsikától röviden Hogyan kezdjük? Irta: Gél György Sándor
