Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-22 / 45. szám

a ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Vasárnap, 1970. fefar. 22. A három. legjobb Üléseset! az MHSZ megyei tanácsadó tesSüfete Tegnap, február 21-én Heti külpolitikai összefoglalónk Miskolc-Tapolcán ülést tar­tott a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei szerveze- i tének tanácsadó testület«. Az : elmúlt évi munkáról és az idei év feladatairól esett szó. Az ülésen Bokor József al­ezredes, az MHSZ megyei titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést az írásban már min­denkinél meglevő jelentés­hez, majd a tanácsadó testü­let tagjai szólaltak fel, rész­letesen elemezve egy-egy kérdést, véleményt mondva a munkáról, ötleteket, javas­latokat adva a további fel­adatok sikeres elvégzéséhez. Jó hangulatban, a végzett munka sikerének örülve zaj­lott a tanácskozás. Ehhez az alapot az szolgáltatta, hogy az MHSZ Borsod megyei Szervezetének múlt évi tevé­kenységét az országos veze­tőség kiválónak értékelte. Borsodon kívül Baranya és Budapest kapott még ilyen minősítést. A nagyszerű eredmény, mely tulajdon­képpen sokévi „hagyomány”, természetesen most sem ma­gától született, hanem céltu­datos, következetes munka révén, melyből nagy részt vállalt a tanácskozó testület és az MHSZ megyénkben kiépített, áldozatvállalásra képes aktívahálózata. A kiváló minősítés vi­szont feljogosította az ülés részvevőit arra is, hogy több apró részfeladat nem teljes értékű elvégzésének hibái­ról, a hibák okairól szólja­nak. Hiszen nyilvánvaló, hogy további eredmények is csak úgy érhetők el, ha min­dig nagyon őszintén szólnak a gátló tényezőkről, mint ahogyan ezt eddig is tették. A több óráig tartó tanács­kozáson a párt megyei bi­zottságának nevében Ga- ramszegi Nándor, a megyei tanács nevében pedig dr. Kardos Sándor vb-titkár mondta el v^ményét az MHSZ munkájáról. A külpolitikában a hét igen fontos magyar esemé­nye volt Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminiszterének a Bolgár Népköztársaságban tett lá­togatása. Amint azt a házi­gazda, Iván Basev bolgár külügyminiszter is hangsú­lyozta, a látogatás minde­nekelőtt a bolgár—magyar bari45 kapcsolatok még szo­rosabbra fűzését szolgálta. Több hónapos szünet után kedden újra kezdődtek a le­szerelési tárgyalások a genfi nemzetek palotájában. Mint ismeretes, az elmúlt évben további nyolc ország képvi­selői csatlakoztak a régebben tárgyaló tizennyolchatalmi konferenciához — köztük Magyarország képviselője is. Már az első napok tapasz­talatai azt mutatják, hogy bár kemény tárgyalásokra van kilátás, néhány kérdés­ben mégis előrehaladás re­mélhető. A szocialista or­szágok mindenekelőtt a ve­gyi és bakteriológiai fegyve­rek betiltását szorgalmazzák. Az értekezleten szó van — más problémák között — a föld alatti atomfegyver­kísérletek betiltásának kér­déséről is. Az amerikaiak változatlanul ragaszkodnak a helyszíni ellenőrzés meg­valósíthatatlan igényéhez, ami pedig már annyiszor megtorpedózta a probléma érdemi tárgyalását. Nagy érdeklődés . előzte meg és általános csalódás követte Nixon amerikai el­nöknek szerdán nyilvános­ságra hozott kongresszusi üzenetét, amely az „Üj stra­tégia a békéért” hangzatos címet viselte. Ebből kide­rült, hogy a Nixon-adminiszt- ráció továbbra is a „vietna- mizálással” törekszik a há­borút meghosszabbítani és semmiféle menetrendje nincs az amerikai csapatok kivo­nására. A nemzetközi kommentá­rok megegyeznek abban, hogy Nixon hiába beszélt „új stratégiáról”, csupán a régit folytatja, s ez — sza­vaival ellentétben — egyál­talán nem a békét szolgálja. Végül hadd említsük meg, hogy a hét elején folytatód­nak, majd átmenetileg meg­szakadtak Gromiko és Egon Bahr tárgyalásai Moszkvá­ban, Bahr visszatért Bonnba, de a hét végén bejelentet­ték, hogy a közeljövőben to­vábbi tárgyalásokra kerül majd sor a Szovjetunió és az NSZK között. A héten Brandt kancellár válaszolt Willi Stoph levelére; már­ciusra elfogadta a meghívást, de válaszában nem foglalko­zott az NDK államtervezeté­ben foglalt javaslatokkal, amelyek a két német állam közötti egyenjogú kapcsola­tokat megteremtő szerződés­re vonatkoznak. Folynak az előkészületek a két kor­mányfő találkozójának elő­készítéséhez. !i«a§p§lffl!ai ösztönzők a mezőgazdaságban A sátoraljaújhelyi járás, valamint Sárospatak cs Sátoralja­újhely város vezető mezőgazdasági szakemberei számára ag­rár szabadegyetemen biztosítják a szakmai továbbképzést. Tegnap, szombaton a járási művelődési központban dr. Né­meth Pálnak, a járási pártbizottság első titkárának megnyi­tóbeszéde után Kovács Imre, az MSZMP KB gazdaságpoli­tikai osztályának főmunkatársa tartott előadást a szabad­egyetemen Gazdaságpolitikai ösztönzők hatása a mezőgaz­daságban címmel. szükséges, módosítani rajta. Fontos szabályozó az álla­mi támogatás rendszere is, amelyet differenciáltan al­kalmaz az állam azoknak a termelési ágazatoknak fej­lesztésére, amelyekhez első­rendű népgazdasági érdek fűződik. Száz éve született Lenin Is milliók szívéin él A VILÁG minden orszá­gában visszhangra talált a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak 1969. augusztusi határo­zata, Lenin születésének 100. évfordulója megünnepléséről. A világproletariátus erejét hirdető demonstrációvá bon­takozik e tisztelgés Vlagyi­mir lljics emléke, életének nagy műve előtt. A Szovjetunióban az egész nép ügyévé vált a jubileum­ra való felkészülés. Üzemek­ben, építkezéseken, kolhozok­ban és szovhozokban lenini műszakokat tartanak, orszá­gos verseny bontakozott ki, amelyben egyre újabb mun­kasikerek születnek. A párt­szervezetek, a Komszomol szervezetei, a szakszervezetele és más társadalmi szerveze­tek nagyszabású mozgalmat indítottak a marxizmus— leninizmus tanulmányozásá­ra és propagálására. Nagy figyelmet fordítanak a leni­ni eszmei örökség tanulmá­nyozására a pártoktatás rend­szelében, amelyben több mint 15 millió ember tanul. Egyre több helyen rendeznek kon­ferenciákat, tudományos ülés­szakokat, lenini témájú elő­adásokat, Lenin-akadémiá- kat, amelyek mind a nagy forradalmár vezető örökségé­vel foglalkoznak. A testvérpártokban is egy­re szélesebb körben bonta­koznak ki a Lenin-jubileum előkészületei. A világ kom­munistái úgy tekintik ezt az előkészületet, mint hathatós eszközt arra, hogy a leniniz­mus, korunk marxizmusa el­vei alapján megszilárdítsák és konszolidálják a kommunista mozgalmat. A leninizmus iránti hűség szelleme hatotta át a kommunista és munkás­pártok 1969. évi nemzetközi tanácskozásának — korunk e kimagasló eseményének — munkáját. A leninizmushoz való hűség vörös fonalként húzódik végig azokon a fon­tos dokumentumokon, ame­lyeket a testvérpártok fogad­tak el a küszöbön álló jubi­leummal kapcsolatban. Lengyelország, Bulgária, Franciaország, Argentína, Ve­nezuela, az NDK, a Mongol Népköztársaság, Románia, Csehszlovákia, Görögország, Kolumbia, Ecuador, Portu­gália, Spanyolország, Szíria, Svájc, Olaszország, Peru és más országok kommunista és munkáspártjainak központi bizottságai is részletesen ki­dolgozott határozatokat fo­gadtak el a nemzetközi pro­letariátus nagy vezetőjének jubileumára történő előké­születekről. A CSKP Központi Bizott­sága Elnökségének a jubile­ummal kapcsolatos határo­zata megállapítja; „Ismere­tes, milyen tragikus következ­ményekkel járt 1968. január­ja után az ellenforradalmi, szocialista ellenes és jobbol­dali opportunista erők tevé­kenysége. Ezért most az ed­diginél is határozottabban a. lenini örökség felé fordulunk — megtanuljuk Lenintől az alkotó dialektikus gondolko­dást, azért, hogy meg tudjuk magyarázni és meg tudjuk oldani fejlődésünk bonyolult és nehéz feladatait, és ezáltal elő tudjuk seníteni a szocia­lizmus megszilárdulását Cseh­szlovákiában és nemzetközi méretekben.” A MARXIZMUS—LENI­NIZMUS, a proletár interna­cionalizmus elveitől történő bármiféle eltávolodással szem­ben, a kommunisták harcá­nak fokozódása jegyében bontakozik ki az előkészület a jelenkori kommunista moz­galom megalapítóin születé­sének 100. évfordulójára. Bevezetőül hangsúlyozta: a szocialista társadalmi rend­ben objektív szükségszerűség a tervgazdálkodás. A jelenle­gi gazdaságirányítási rend­szerben a tervgazdálkodás kötetlen formában, különfé­le gazdaságpolitikai szabá­lyozók, ösztönzők révén ér­vényesül. A gazdasági szer­vek maguk állapítják meg, miként gazdálkodhatnak a legeredményesebben, a nép­gazdaság igényeinek és sa­ját érdeküknek egyaránt Ez év január l-én lépett élet­be a személyi igazolványok ki­adását, cseréjét és érvényesítését szabályozó új rendelet. Az ez­zel kapcsolatos közérdekű tudni­valókról a rendőrség illetékesei a következő tájékoztatást ad­ták : — Az új rendelet értelmében -a. személyi igazolványok cseré­jéhez és érvényesítéséhez két fénykép, tízforintos okmánybé­lyeg és az „Adatlap a személyi igazolványhoz’' című nyomtat­vány kell,, amely az eddig hasz­nálatos zöld mintájú bejelentő- lap helyett került forgalomba'. Az új nyomtatványt a postahi­vatalokban, illetve trafikokban lehet vásárolni hatvan fil­lérért. Az adatlap kitöltésére vonatkozó útmutatások a lap hátsó oldalán találhatók. Ha a lejárt igazolványban olyan ideig­lenes lakás is be volt jegyez­ve, ahonnan az igazolvány tu­lajdonosa elköltözött, akkor az ideiglenes kijelentést is végre kell hajtani. — Az adatlap mindkét olda­lán szerepelnek olyan rovatok, amelyek'et a rendőrségnek kell kitöltenie, ezeket a figyelem felhívására vastagon bekeretez­ték. Félreértések elkerülése ér­dekében arra is felhívják a fi­gyelmet, hogy az adatlapokon az apa neve és születési helye ro­vat után következő rész már nem az apa adataira vonatkozik, hanem arra, akinek a személyi igazolványát cserélik, vagy ér­vényesítik. Másik közérdekű figyelmezte­tés: a tízforintos okmánybélye­get senki ne ragassza fel előre a lapra, mert ha netalán rosz- szul töltötte ki a rovatokat, az okmánybélyeget utólag nem le­het a lapról leszakítani. Adminisztrációs, technikai okokból kéri a rendőrség az ér­dekelteket, hogy a kitöltött adat­lapokat ne hajtsák össze. Miután a lapokra az adatokat bejegyezték, azt a lakónyilván­megfelelően. Az eltelt két év tapasztalatai a mezőgazda­ságban is egyértelműen iga­zolják e gazdaságirányítási rendszer helyességét Részletesen foglalkozott a különféle szabályozók szere­pével a mezőgazdaságban. Elsőként a felvásárlási ár termelésirányító hatását ele­mezte. Hangsúlyozta: nem lehet egyszer, s mindenkor­ra érvényes szabályozókat megállapítani, időnként fe­lül kell vizsgálni őket, s ha tartó-könyv vezetőjének és a szál­lásadónak alá kell írni, illetve le kell bélyegezni. Érvényesítés vagy kicserélés után az Igazol­ványt három napon belül be kell mutatni a lakónyilvántartó­könyv vezetőjének. További kérés: azokat a rova­tokat, amelyeknek kérdésére nemleges a válasz — tehát pél­dául a házastársra vonatkozó rovatnál a nőtlenek és hojado- nok, vagy a gyermekre vonat­kozó kérdésnél a gyermektele­nek — ne húzzák át, hanem hagyják üresen. így ezekbe a rovatokba később minden to­vábbi nélkül beírhatja a rend­őrség az esetleges változásokat. — A januárban életbe lépett rendelkezések alapján az egyik lontos újdonság, hogyha a sze­mélyi Igazolvány jó állapotban van, a bejegyzett adatok jól ol­vashatók és a változások be­jegyzésére rendszeresített rova­toknak legalább negyedrésze még nem telt be, az Igazolványt a rendőrség a hátsó fedőlap belső oldalára ragasztott fény­képpel és bélyegzővel érvénye­síti. Ugyanakkor az' Időközben beállt változásokat az igazoló ok­mányok alapján bejegyzik. — A vidéki munkavállalóknak lényeges könnyítést jelent az az új lehetőség, hogy a lejárt sze­mélyi Igazolványok érvényesíté­sét az ideiglenes lakóhely sze­rinti rendőrségen Is elvégezhe­tik. — Az eddigi érvényességi idő szerint átlagosan hat alkalom­mal kellett cserélni, érvényesít­tetni a személyi igazolványokat. Most az érvényességi idő módo­sításának eredményeként átlag négyszer, jóllehet 14 éves korban adjuk ki az első igazolványokat. A 18 éven aluliak személyi Iga­zolványa ugyanannyi négy, a 18 —25 közöttíeké hét. a 25—55 év közüttleké pedig 10 évig érvé­nyes. Az 55 éven felüllek határ­idő nélküli igazolványt kapnak. Gazdaságirányítási rend­szerünkben a mezőgazdaság­ban nem csökkent a tervsze­rűség, sőt, megnövekedett önállósággal az üzemek job­ban kielégítik a népgazda­ság igényeit. A tavalyi ter­melésnövekedés nem csupán a kedvező időjárásnak volt köszönhető. Fontos tényező­nek bizonyult a fejlettebb termelési rendszer is. Fi­gyelmeztető azonban az arányeltolódás: a növekedést egyoldalúan a növényter­mesztés produkálta, az ál­lattenyésztésben stagnálás ta­pasztalható. Az 1970. évi terv már a helyes arányok kiala­kítására tesz kezdeti lépése­ket. Előadása végén Kovács Imre két figyelemre méltó kezdeményezésről tájékoztat­ta a megjelenteket. A párt gazdaságpolitikája arra irá­nyul, hogy az eddigieknél következetesebben tudatosít­sa a háztáji gazdaságok je­lentőségét. A másik tájékoz­tatás a zöldség- és gyümölcs­forgalmazás problémáira vo­natkozott. Leglényegesebb megállapítása: ösztönözni kell a közvetlen termelőket, a tsz-eket, hogy az általános fogyasztási szövetkezetekkel közös vállalkozásokat szer­vezzenek a zöldség- és gyü­mölcsellátás megjavítására. (—ez) Olcsóbb lett A RAVILL kereskedelmi vállalat hétfőtől hétféle tranzisztoros táska- és zseb­rádió. valamint egy asztali rádiókészülék árát csökkenti. Egyebek között a jól ismert és kedvelt Sokolt. töltővel és bőrtokkal együtt 780 fo­rint helyett 600 forintért, a VEF—12 típusú táskarádiót 1450 forint helyett 1250 fo­rintért adja át a kiskeres­kedelmi vállalatoknak. A többi készülék, például az Orbita, az Echo—2.. az Akkord rádió árát 70—100— 180 forinttal mérsékelték. Tudnivalók a személyi igazolványok cseréjéről — kiadásáról Mezőgazdaságunk helyzete és szerepe ttomány Pál előadása szakembereknek Befejeződött a Hernádvölgyi Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségéhez tartozó tsz-főagronómusok továbbképző tanfolyama, amely a hét elején, február 16-án kezdődött. A záró előadást Romany Pál, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője tartotta me­zőgazdaságunk jelenlegi helyzetéről és továbbfejlődésének gazdaságpolitikai kérdéseiről. lösen sok a feladatunk, hogy Amiben elmaradás tapasztalható Romany elvtárs igen érde­kes, nagy figyelmet kiváltó, egyben információs jellegű előadásában meghatározta a mezőgazdaság helyzetét és szerepét a népgazdaságon belül. Hangsúlyozta, hogy ez a hely és szerep nagyon fon­tos, hiszen mezőgazdaságunk a szükséges élelmiszereket és az ipari nyersanyagok jelen­tős hányadát termeli. Hol tart a mezőgazdaság a népgazdasági igények kielé­gítésében? Fejlődik a magyar mező- gazdaság, de még mindig nem elégíti ki gz igényeket. Nem ad még megfelelő bősé- gü élelmiszert és ipari nyers­anyagot, exportálási lehető­ségeink is sokkal nagyobbak, mint amennyit mezőgazda­ságunk kielégít. — A hazai ellátásban még mindig kevés a zöldségféle, és magasak e termékek fo­gyasztási árai. Gyümölcs sincs elegendő, és még min­dig hiányos a húsellátás. Biztató jelenség Romány elvtárs' azonban azt is hangsúlyozta, hogy mindezek ellenére pozitívan kell értékelni mezőgazdasá­gunk fejlődését, különösen a legutóbbi három esztendő­ben. Igaz, hogy az igények kielégítése még nem ideális, de összehasonlítva a II. és a III, ötéves tervek mező- gazdasági vonatkozású té­nyeit, egyértelműen állapít­hatjuk meg: mezőgazdasá­gunk sokat fejlődött. A II. ötéves terv feladatait a ma­gyar mezőgazdaság nem tel­jesítette. Ezzel szemben — az eddigi adatok szerint — a III. ötéves terv feladatait túlteljesíti. Ez igen jó és bíz­tató jelenség, hiszen a jelen­legi helyzet alapja a követ­kező, a IV. ötéves terv tel­jesítésének. Igen érdekesen alakul most a mezőgazdaság hely­zete. Az 1969. évi eredmé­nyek ugyanis jók, a vártnál is jobbak, és a legutóbbi há­rom év átlaga is jó. Ez azt jelenti, hogy a magyar me­zőgazdaság a IV. ötéves terv­hez viszonylag magas szint­ről kezd hozzá. így az egy ötéves terv során eddig meg­szokott 15—17 százalékos fejlődési emelkedést nem lesz könnyű biztosítani és elérni. A párt azonban bízik a mezőgazdasági üzemek dol­gozóiban, nem utolsósorban a gazdasági, szakmai, poli­tikai vezetőkben, hogy a IV. ' ötéves terv feladatait, a to­vábbi 15—17 százalékos fej­lődést is teljesítik. Előadása során Romány elvtárs összehasonlította me­zőgazdaságunkat és annak eredményeit a nemzetközi eredményekkel, más orszá­gok mezőgazdasági szintjé­vel. Vannak már szép ered­ményeink, de elbizakodásra nincs okunk. A terméshoza­mokat még minden ágazat­ban emelni kell, és méglehe­egészen korszerű mezőgazda­ságot építsünk ki. Borsod eredménye kielégítő Azt is megkérdeztük Ro­mány elvtárstól: hogyan ér­tékeli Borsod megye mező­gazdaságának eddigi ered­ményeit, jelenlegi helyzetéi, és továbbfejlődésének lehe­tőségeit? Romány elv társ a követ­kezőket válaszolta: — Figyelembe véve Bor­sod mostoha természeti vi­szonyait — mezőgazdaságá­nak eddigi eredményei jók, a fejlődés üteme és iránya kielégítő, megnyugtató. Ha Borsod megye mezőgazdasá­gi üzemei a növénytermesz­tésben tovább folytatják az elkezdett pozitív hatású szer­kezeti változtatásokat, a szín­vonal-emelkedés ezután is megfelelő ütemű lesz. Ezzel összhangban szükségesnek tartom a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztését általá­ban, hiszen ez Borsod me­gyében hagyományos állatte­nyésztési ágazat. A juhászat fejlesztése, ’ elsősorban a hegyvidéken, a lejtős terüle­tű gazdaságokban szintén fontos feladat. Nagy lehető­ségek vannak még itt a ju­hászaiban, de ezt a tevé­kenységet is korszerűsíteni kell. Megéri, mert a juhá­szat jó hasznot biztosít az üzemnek és az exportálási lehetőségeink is igen kedve­zőek. — A sertéstenyésztés fej­lesztését nem javasolnám mindenütt, csak ott, azokon a vidékeken és azokban a gazdaságokban, ahol önnek feltételei megfelelőek. Azon­ban vannak ilyen vidékek és gazdaságok Borsod megyé­ben, elsősorban a déli járá­sokban és a Bodrogközben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom