Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-13 / 10. szám

CSZAK-MAGYARORSZAG 4 Kedd, 1970. január 13. figyelniEzíeíi Él j A Minisztertanács legutób- ! bi ülésén megvitatta a Mű- j vetődést!gyi Minisztérium be­számolóját az egyetemi, fő­iskolai felvételek tapasztala­tairól. Az adatokat elemezve, dr. Polinszky Károly miniszter­helyettes a következőket, mondotta: — A nappali tagozatra je­lentkezettek száma tovább csökkent, az előző esztendő- , hoz képest mintegy 7 száza- | lék a visszaesés. Azonban j így is 2,4-szer annyian je­lentkeztek, mint amennyit lel tudtunk venni. Figyelmeztető adat szá­munkra, hogy a nappali ta­gozatos elsőévesek között a fizikai dolgozók gyermekei­nek aránya az előző évi 41,3 százalékról 39,2 százalékra csökkent. Több évre vissza- tekintvp, még szembetűnőbb a munkás-paraszt tanulói; arányának csökkenése: 1964 •—65-ben még 45,7 százalék volt a fizikai dolgozók gyer­mekeinek részvétele az indu­ló első évfolyamon. — Mindez összefügg azzal, hogy a középiskolákban, s különösen a továbbtanulás szempontjából ma még első­sorban számba jövő gimná­ziumokban a fizikai dolgo­zók gyermekei aránya jelen­tősen csökkent. — Ismételten felhívtuk az egyetemek, főiskolák vezetői­nek, párt- és KlSZ-szerveze- teinek figyelmét a bukások és kimaradások gondos elemzésére és arra, hogy a fizikai dolgozók gyermekeit fokozottan segítsék. A 8/tTZöi estek arra hivatottak, hogy a szűk adásidő szabta lehetőségeken belül — ha vázlatosan is, de — megközelítően teljes képet adjanak valakiről. Persze, nem mindenkinek a munkás­sága sűríthető egyetlen mű­sorba. hetvenöt perc nem le­het elégséges egy életpálya, egy életmű legjellemzőbb vonásainak felsorakoztatásá­ra sem. Darvas József teljes portréja sem fért egy adás­ba. A több mini: három és fél évtizedes pálya, irodalmi közéleti tevékenység, játszás az irodalom sokféle húrján — regény, dráma, film, szo­ciográfia — mind külön méltatást kíván. A vasárnap látott szerzői est alkotói öí Darvas-mű egy-egy részleté­nek bemutatásával kívánták érzékeltetni az író munkássá­gának legfőbb vonásait, s mintegy illusztrálni mindazt, amit a részletek összekötése­ként, önvallomásszerüen el­mondott magáról. Darvas munkássága, élet­műve nem szorul különösebb méltatásra, mi. miskolciak pedig egy kicsit hozzánk tar­tozónak érezzük. A vasárnap felvillantott művei közül két drámája is a miskolci szín­padon kelt életre és lett Is­mert. A Hajnali tűz, ame­lyet kilenc évvel ezelőtt a fővárosi bemutatással párhu­zamosan állítottak itt szín­padra, a miskolci változat­ban emelkedett országos si­ker rangjára, legutóbbi drá­mája, A térképen nem talál­ható pedig éppen egy eszten­dővel ezelőtt találkozott elő­ször a miskolci közönséggel, s ha körülötte sokféle vita is kavargóit, színházunk nagy művészi tettei közé számít. Túl a nTsI'O c latokon, érdeklődéssel figyel­tük az estet. A bemutatott részletek híven igazolták Darvas örök igazságkeresését, elkötelezettségét a néppel. Talán csak a történelmi té­májú Zrínyi-drámát kell le­számítanunk, és máris min­den dráma-, illetve filmrész­letben ott találjuk, behelyet­tesíthetjük az írót — akár a néppel tartó hajdani tanító, akár az igazságot kereső öreg író, akár pedig a keserű ön­vizsgálatra kényszerült Szó- láth Béla, vagy éppen a ter­melőszövetkezet szervezésére hazatért kommunista tanító alakját látjuk magunk előtt, j Nem önmaga életének epi- | zódjait sorakoztatta fel drá- j máiban, hanem — mert az j elkötelezettség Darvasnál nem szólam, mert egész éle­te. irodalmi és közéleti mun­kája ennek jegyében per­gett le — hőseinek modelljé­ben szinte természetes a ha­sonlóság az élő író munkás­ságával. gondolkodásával. Bár az összeállítás nagyon keveset tudott felmutatni a sokféle irodalmi munkásságot folytató Darvas Józsefből, portréjához néhány markáns vonási mégis megörökített, s ezt szívesen nyugtázzuk. Sajnáljuk viszont, hogy A térképen nem található cí­mű, csak Miskolcon bemuta­tott dráma részletét nem a miskolci előadásból emelték ki. Vieí'!iPZ<?őflöll a Mé~' család különös kalandjainak sorozata. A hosszas beharan­gozás erősen felcsigázta az ér­deklődést, s az elsőként látott Távszerviz talán nem is tudta azt teljesen kielégíte­ni. Nem baj, van még né­hány folytatás. Bizzunk ben­nük! A Család és társadalom so­rozat második adásában gyermekek „vallottak” róla, miként érvényesül otthonuk­ban a női egyenjogúság, mi­ként oszlik meg a házi mun­ka. Vajon családi életen csak a dolgozó nő második mű­szakjának gondjai értendők? A sorozat első és második darabja túlzottan ebből az aspektusból közeledik a té­mához. Benedek Miklós Latabár A Kossuth-rádiö műsorá­ban a-Színházi Magazint hallgattam vasárnap dél­után. A minap elhunyt Pá­los Györgyre emlékezett a műsor első száma. Megren­dítő élmény volt hallgatni az örökre elnémult művész­től a Szeptember végén cí­mű költeményt. Később — egyéb számok között — a Színházi Kislexikonról szólt valaki, s ott egy félmondat­nyi szó esett a Latabar-di- nasztiáróL És még nem ért véget a rövid műsor, talán fél óra telt csak el, amikor megrendítő közlést kellett soron kívül adásba iktatni: „Műsorunk közben kaptuk á hírt: Latabár Kálmán Kossuth-díjas. kiváló mű­vész hatvannyolc éves ko­rában elhunyt”. Elment hát örökre Lata­bár Kálmán, Hosszú, sok­esztendei betegség emésztet­te, évekig vívta csatáját a fenyegető halállal, amely végül is győzedelmeskedett felette. A magyar színházi és filmművészet ismét sze­gényebb lett egy kiválóság­gal, a felnőtt közönség ifjú­korának nagy nevettetőjé- vel, az egyetemes magyar művészet egy sajátos, gro­teszk humorú művészegyé- niséggel. Fél évszázadot töltött színpadon, több mint harminc évet a kamerák előtt, generációkat szóra­koztatott. Tisztelőinek emlékezete, a sok-sok íílmszalag megőr­zik az elhunyt emlékét, ha­lálhíre mégis megdöbbentő, fájdalmas. (bm) Sikeres beugrás Második szereposztásban 4 mosoly orszáqa A LEHAH-OPERETTROL mái- olvashattak kritikát ol­vasóink. Annak, hogy most újra szólunk róla, több oka is van. A második szerep- osztásban játszott nagyope­rett vasárnapi szereplői közül hiányzott a beteg Báthory Éva. Dobos Ildikó, a má­sik Mi, más produkcióban volt érdekelve, így Komáro- my Éva vette át a szerepet. Kedvesen, kitűnően játszotta el ennek a vidámságra vá­gyó, szomorú kislánynak a szerepét. Egyszerre nevetett, táncolt és szenvedett. Légkört teremtett, amikor a második felvonásban a színpadra lé­pett. Hiteles Mi volt. Azok számára, akik most vasárnap látták A mosoly országát, minden bizonnyal az ő játé­ka jelentette a legnagyobb élményt. Kevésbé dicsérhetjük a Szu-Csöng herceget megfor­máló Juhász Tibort Kicsit indiszponáltan kezdett, éneke egyenetlen volt. Valójában csak a második felvonás vé­gén és a harmadik felvonás­ban tudta teljesen átélni sze­repét, összhangba hozni éne­két és játékát. Akkor vi­szont helyenként olyan fi­nomságokat is kihozott hang­jából — gondolunk itt a ma­gára maradt Szu-Csong utol­só énekére —, amely mara­dandó élményt jelentett szá­munkra. Liza szerepében Mártha Editet láttuk.. Szépen éne­kelt. Kár. hogy színészi já­téka az utolsó felvonásban egyenetlenné vált, néhány olyan hatásos, ám A mosoly országához nem illő mozdu­latot, fogást alkalmazott, amelyről — véleményünk szerint — jobb lenne lemon. dania. Játéka csak tökélete­sedik, ha Liza vívódását a Szu-Csonggal való összecsa­pás után egyszerűbben, fino­mabb eszközökkel fejezi ki. Inkább az ének adta lehető­ségek, árnyalatok jobb ki­használására kellene töreked­nie. SZÓLNUNK KELL MÉG Herédy Éváról, nki A mosoly országának előadásán előszói vezényelte a zenekart. Nem tudunk jobb dicsérő jelzőt ta­lálni annál, mint azt: tulaj­donképpen az ö érdeme, hogy kevésbé vettük észre az elő­adás egyenetlenségeit. . Csutorás Annamária Változatos vakáció az újhelyi úttörőházban A népszámlálás miatt a szokásosnál hosszabbra nyűit téli vakáció ráadásöröm az iskolásoknak. A sátoraljaúj­helyi Hajós István Üttörőház szobáiban ezekben a napok­ban vidám élet zajlik. — A gyerekek a vakáció­ban is a megszokott társasá­gukban érzik magukat legjob­ban — mondja Tulipán Mik- lósné, az úttörőház igazgató­ja. — S most igazán kiélhetik játékos kedvüket. A vakáció­ra igyekeztünk minél több tartalmas szórakozási lehe­tőséget adni a gyerekeknek. Számoltunk vele, hogy a leg­mozgékonyabb természetűek sem bírják ki egész nap a mégannyira is kedvükre va­ló szánkázást, korcsolyázást. Otthon meg a legtöbbjük nem leli helyét, hiszen szü­leik dolgoznak. Itt temérdek társasjáték, aztán tv, magnó, lemezjátszó, s más remek szórakozás várja a pajtásokat Az iskolák «omlja Az iskolák gondjain is so­kat segít az úttörőház. Sá­toraljaújhelyen Igen mosto­ha helyzetben szoronganak az általános iskolák. Tante­remhiány miatt kénytelenek kettős műszakban — dél­előtt. délután, váltott tanítás­sal — ellátni feladataikat. Az iskolai ifjúsági mozgalom foglalkozásának már az út­törőház biztosít megfelelő he­lyiségeket. Most, a vakáció minden napjára is jut egy-egy raj­foglalkozás. Itt rendezik dél­előttönként a felszabadulási kulturális szemle izgalmas vetélkedőit. De szállást adott a ház a járási sítáborozáson részt vevő ifjú versenyzők­nek is, akik négy napon át készültek a téli úttörő-olim­piára. A napokban bonyolították le az őrsvezetőképző tanfo­lyam záró foglalkozását, ami­kor is a pajátásaik bizalmá­ból vezetőknek jelölt lányok, fiúk izgalmas vetélkedőn ad­tak számot: alkalmasak-e tisztségükre? Leginkább az nyomott a latban, mennyire ismerik szűkebb szülőhelyü­ket, 8 annak is legutóbbi, ne­gyedszázados történetét — a felszabadulás fényében. A honismereti szakkör a téli szünidőben is rendszere­sen tevékenykedik Adorján Jenőné történelem szakos ta­nár irányitásával. A gyerekek már a közelmúlt jeles év­fordulóira is figyelemre mél­tó helytörténeti anyagot gyűjtöttek össze. Szép kiállí­tást is rendeztek.. Feljegyez­ték a város felszabadulására való visszaemlékezéseket az akkori közéleti vezetők, vagy saját ismerőseik elbeszélései­ből. Gyűjtik a régibb múlt tárgyi emlékeit, az egykori Zemplén megye, s városul; eseményeiről szóló újságcik­keket, feljegyzéseket is. Tevékeny szakkörök GondoJkodlató játék jai is a gyakorlőkertben tevé­kenykednek. a fű zsendülé- sétől lombhullásig. Télen is kezük munkáját dicsérik azonban az úttörőház szépei* gondozott szobanövényei. A természetjáró szakkör tagjai többnyire vasárnaponként kelnek útra. Nekik kevés egy hétköznap délután, hiszen ebben a tanévben összesen 100 kilométer utat járnak bev „A Vörös Hadsereg nyomó­ban” mozgalom részvevői­ként. A fotósok valamennyi szakkörnek kedvébe járnak azzal, hogy készséggel meg­örökítik tevékenységüket: Más jellegű képek kerülnek ki a képzőművészeti szakkör tagjai kezéből. A gyermeki fantázia „átlényegíti” a lá­tott valóságot, s épp ettől a* egyéni látásmódtól olyan kedvesek rajzaik, grafikáik. Közvetlen hasznot hajtanak az úttörőháznak a barkácso­lók és az „ügyes kezek" szakkör tagjai. A függöny- tartók, fogasok a fiúk, a szé­pen hímzett térítők a lá­nyok rátermettségére valla­nak. A vakáció utón megélénkül a tevékenység a többi szak­körben is. Az igazgatónő gondban van, hogyan ossza be úgy a foglalkozásokat, hogy a gyerekek ne zavarják egymást. Még jó, hogy pél­dául a nagyon népszerű honvédelmi lövészkor gya­korlati foglalkozásai tavasz­tól őszig a szabadban zajla­nak, odakinn a lőtéren. Ide­bent csak az elméleti órák­ra kerül sor. A kertészeti szakkör tag­Pedagógiai napok Kazincbarcikán Harmadszor rendezik meg Kazincbarcikán a pedagógia: napokat. A január 15-én, 16- án és 17-én sorra kerülő ta­nácskozás témájául ezúttal ü korszerű oktató-nevelő mun­ka didaktikai kérdéseit vá­lasztották. A csütörtökön kezdődő III. kazincbarcikai pedagógiai napokat Takács István, a városi tanács vb- elnöke nyitja meg az Egress; Bén! Művelődési Központ­ban, majd dr. Hetényi György, u megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője tart előadást Me­gyénk köznevelésének 25 éve címmel. A háromnapos tanácskozá­son a részvevők öt szekció­ban vitatják meg az oktató­nevelő munka didaktikai fel­adatait. Többek között olyan témákról lesz szó a tanács­kozáson. mint a vizualitás szerepe, a tömegkommuniká­ciós eszközök felhasználásá­nak lehetősége, a kifejező­készség és az anyanyelv fej­lesztése, A szakmai tanácskozás ér­tékelésére a III. kazincbarci­kai pedagógiai napok záró- ünnepségére január 17-én délután kerül sor az Egressy Béni Művelődési Központ­ban. A történetet, mint annyi mást, a népi szájhagyomány őrizte meg igazságos Mátyás királyunkról. Bár az is lehet, hogy valamely udvari huma­nista feljegyzései örökítették meg az utókornak. Mátyás — mondja a törté­net — Igen szerette a halat. Közte pedig különösképp a pará.zs húsú csukát, ezt a ví­zi ragadozót, s annak is íz­letes máját. Szerette azt pe­dig a csórt varga is, olyany- nyira, hogy vem tudta meg­tagadni magától akkor sevi, mikor ajándékul, s valamely ügyében a hivatali jóindulat elnyerése végett néhány nagyra nőtt csukát vitt a ki­rálynak szépen megtisztítva. A májukat megtartotta ma­gának. — Hallja-e kend — szólt a király, akinek éles szeme ha­mar észrevette kedvence cse­megéje hiányát —. hová lett ezeknek a mája? A varga éktelen zavarba jött, habogott-hebegett, s kínjában egyéb nem jutván eszébe, kivágta a halhatat­lanná örökült mondatot: — Csőri csuka, nincsen má­jat Az ínyenc Mátyás, akit a halak észrevett csorbasága amúgy is megmérgesített, er­re a válaszra éktelen harag­Csőri csuka rá lobban. Nyomban kiadta a parancsot, hogy a boldog­talan ajándékozót rántsák le lábáról, és számolatlan csap­janak a talpára ékcsszóló bo­tokkal. Hozzátette a rímelő tanulságot is. a vétkesnek cí­mezve: — Palotai pálca, nincsen száma! Azért jutott eszembe ez a kis történet, mert bár sem Mátyás, a király, sem Má­tyás, az Ínyenc nem vagyok ugyan, de a halételt kedve­lem. Nagyon szeretem a korhelyhallevest is. Meg kell hagyni, jól készítik a Sötét- Icapui halászcsárdában. Né­hány hete azonban ennek is van egy Igen szembetűnő csorbája. Hiányzik belifle a zamatét annyira meghatáro­zó ikra és haltej. Az étel ne­vét mindig megtalálom az ét­lapon, de benn, akármikor menjek, akármilyen napon és órában, sajnos, csak bel­sőség nélkül tudják adni. Miután pedig jellegzetességét a tejfölön és a citromon kí­vül a belsőség adná. neve csak papíron korhelyhallc- ves. Az étlap papírján. Palotai pálcák kilátásba helyezésével nem próbálha­tom jobb belátásra bírni a halászcsárdát. Igazságos Má­lnás sem kockáztatna meg többet, minthogy megjegyez­né tisztelettudó mérséklettel: amit tesznek, az voltaképpen visszaélés vendégeik bizal­mával. S ilyenformán a csórt var­ga esetének felemlitése nem egészen indokolatlan. ppl. A leginkább gondolkodtató .játék pedig kétségtelenül a matematika-szakkörben fog­lalkoztatja a szöszi, s a bar­na buksikat. Mert itt ilyen szakkör is működik' — Matematikai módszerta­ni központnak jelölik ki r,i._ lörőházunkat —- tájékoztat Tulipán Miklósné. — Az u feladatunk, hogy a fizikai dolgozók hátrányos helyzetű gyermekeinek segítsünk a továbbtanulásuk előkészíté­sében. Godó Zoltánná, a szakkör­vezető igyekszik minél érde­kesebb feladatokkal serken­teni a gyermekek matemati­kai gondolkodását. A példa­tárakat szívesen megküldik más úttörőházak hasonló szakköreinek is. A KISZ felé útban levő fiúk. lányok népszerű vitafó­ruma a nyolcadikosok klub­ja. Itt már a pályaválasztás­ról, továbbtanulásról is sok szó esik. Persze, azért nekik is marad idejük játékra, szó­rakozásra. A gondokról csak külön faggatásra beszél az igazga­tónő, aki csupán fél függetle­nített beosztásban végzi mindenképpen teljes értékű munkáját. Félállásban van a gondnok is. Emiatt csak a hét három napján tudjak délelőtt-délután is nyitva tartani a házat. Pedig isko­lai nevelőtórsaik, s még in­kább a gyerekek egész héten át igényelnék ezt a lehetősé­get — az ismertetett sajátos helyi iskolai viszonyok miatt —, hogy a délelőtt, s u dél­után tanuló fiúk, lányok egy­aránt mindennap nyitva ta­lálják kedvelt második ottho­nukat. Ucrecz József A képernyő előtt iiaras József szerzői estje

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom