Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-13 / 10. szám

Kedd, 1970. január 13. ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 5 A népi rendőrség megalakulása Á MÓKÁN befejezi munkáját „Ahány háos9 annyi —- élmény•••** ípszállás, anno ’S3 cesen csattant, miközben snu­A GYORSAN felfejlődött, céltudatosan, következetesen dolgozó MOKAN-rendőrség 1944. decemberének végére elérte, hogy a rend helyre­állt, a közbiztonság az adott körülmények között jó volt. Az újgyőri MOKAN-nak szil­veszterkor már arra is volt ideje — de mondhatnék így is: arra is kiterjedt figyelme —, hogy a vasgyári kaszinó­ban műkedvelő műsoros dél­utánt rendezzen. Szerény va­csorát is adott, amelyen a miskolci MKP és SZDP ve­zetőit, a helyi szakszerveze­ti vezetőket, az újgyőri szov­jet katonai parancsnokságot látta vendégül. Ekkor már felvetődött a MOKAN-rendőrség névvál­toztatásának gondolata is, mely január első napjaiban meg is történt. Az új név védőrség lett. Tulajdonkép­pen lényegtelen formai vál­tozás volt ez. mindössze né­hány napig létezett, nem is i .igen ment át a köztudatba, j mégis említést kell tennünk róla. Egyrészt a történelmi hűség kedvéért, másrészt pe­dig azért, mert talán ez a lé­nyegtelen epizód volt az első jelzés arra. hogy a MOKAN- rendőrség — a sajátos körül- j menyek között született, a rajátos feladatokkal megbí­zott MÓKÁN — eleget tévén küldetésének lassan befejezi tevékenységét. Különben a vezetők is. a beosztottak is, a szervezeti felépítés Is ugyanaz maradt, pusztán a név változóit néhány napra. A lényeges változás a Mis­kolci Nemzeti Bizottság né- hány nappal későbbi ülése volt, mely tulajdonképpen a népi rendőrség megalakulá­sát eredményezte, pontosab­ban ehhez tette meg a szük­séges intézkedéseket. Ennek az ülésnek jegyzőkönyve a megyei levéltárban található, 1945. január 7-1 keltezéssel. Az ülésen az elnök beje­lentette, hogy a régi rendőr­ség és csendőrség az új rendben nem tudja ellátni feladatát. Az az álláspont alakult ki, hogy az új rend­őrség veszi út a csendőrség szerepét is. Az új rendőrség két osztálya — politikai és rendészeti osztály — felett a rendőr-főkapitány áll. A ve­zetőket név szerint is java­solták. .JANIJA» 8-ÄN az MNB- nek a miskolci polgármester­hez szóló átiratában olvas­ható: Az államrendőrség miskolci főkapitányságának vezetőjévé Fodor János szá­zadost, a rendészeti főosztály vezetőjévé Pintér István rendőrtanácsost, a politikai | (állambiztonsági) főosztály vezetőjévé Kecskés Ferencet nevezte ki. Álljon itt most egy doku­mentum: a rendőrség meg­alakulását: követően nyilván az elsők közül való. Fodor János rendőr-főkapitány át­irata a Miskolci Nemzeti Bi­zottsághoz. „A magyar államrendőr­ség miskolci főkapitánysága és diósgyőri kapitánysága, mint hatósági szervezet a megszűnt Magyar Királyi Rendőrség miskolci és diós­győri kapitányságaival szem­ben új állami intézményként jelentkezik, miért is szerve­zetének és szolgálatának, va­lamint ügyintéző hatásköré­nek óiból7 megállapítása .szükséges azon átmeneti időre, amíg a belügyminisz­ter állal e tárgyban országos rendelkezés nem születik.” \ MÓKÁN különböző helysége« ben ;t‘si szervei' azonban nem egyszerre szűn­tek meg. mint ahogyan nem is egyszerre születtek. Janu­ár 11-éről való például a MOKAN-nak az a felhívása, melyet a Diósgyőri Szénbá­nya Rt. üzemvezetőségéhez intézett a bányamunkások bérének tárgyában. Ebben o MÓKÁN kéri, hogy a vájá­rok fizetése minimum napi 30 pengő legyen. Az ógyári, a diósgyőri, az újgyőri MOKAN-rendőrség február elejéig tevékenyke­dett. A megye különböző községeiben a MOICAN-rend- őrtség ugyancsak hosszabb ideig tevékenykedett, mind­addig, amíg át tudta adni helyét az új rendőrségnek. Magától értetődő, hogy az ú.i rendőrségben nagy helyet kaptak a „mokánosok”. míg, más részük a honvédséghez került. A népi rendőrség megala­kulása után Tóth Béla, a l>r. Juhász József 57 éves miskolci ügyvéd egy ideig a hamisítatlan jogvédők közé tartozott. Romlását azonban minden bizonnyal a pénz sze­retető okozta, és még inkább az, hogy mindig többet akart belőle. Pedig mindenki tud­ja, hogy tisztességes munká­val csak korlátozott meny- nyiségű pénzhez juthat az ember: a betörőket, a csaló­kat. meg mindenféle bűnö­zőket kivéve ezt általában tudomásul is veszik. Ám, dr. Juhász az utóbbiak közé tal­lózott, nem vetette meg a né­mi csalással, befolyással, üzérkedéssel szerzett könnyű pénzt. Ez először csak az ügyvédi munkaközösségből való kizáx-ását hozta magá­val. majd később a zugírá- szatot, amely a továbbiakban is vegyült csalással, vissza­élésekkel. Most 1 álcát alatt van. Börtönbe vezetett a hi­székeny emberek becsapás;!, a jogtalan pénzszerzés, ame­lyet — egy ügyvédnek tud­nia kellene —, a világon még sehol sem törvényesítet­tek. Dr. Juhász Józsefet 1963 áprilisában az illetékes szer­vek befolyással való üzér­kedés és egyéb visszaélések miatt jogerősen eltiltották az ügyvédi munka gyakorlásától és kizárták o miskolci ügy­védek sorából. Az exjogász azonban ezek után sem ha­gyott fel ügyvédi gyakorla­tával és korábbi ismeretsé­geit felhasználva, tovább fo­gadta ügyfeleit. Félreértés ne essék, nem a megélhetéshez, kellett a pénz, amely miatt a korábbinál is aktívabban vetette be magát a ,,köz­ügy ele” intézésébe, hiszen 1780 forint havi nyugdíja volt. A pénz másra kellett és mindig több. Dr. Juhász József ellen a Borsod megyei Főügyészség most adott ki vádiratot, amely 25 pontban foglalja össze visszaéléseit, csalását. A vádiratból kitűnik, hogy a jog e méltatlan tudora az utóbbi Időben nagyobb for galmat bonyolított le, min' az aktív ügyvédek. Kitűnően jövedelmezett a zugírászat, az adás-vételi szerződések, az MOKAN-rendőrség parancs­noka Miskolc főispánja lett Ünnepélyes beiktatásának al­kalmával többek között a kö­vetkezőket mondta: „Nem vagyok a nagy szavak em­bere, a tetteket szeretem. Azt hiszem, hogy a MÓKÁN- komité szervezésével és har­cos, áldozatkész munkájával a föld alatt, is bebizonyítot­tuk: a közért élünk, vagy halunk. Ezt fogjuk tenni a föld felett is. Tesszük ezt azért, hogy méltók lehessünk a dolgozók elismerésére.” A MOKAN-RENDŐRSÉG eleget tett küldetésének. Ne­héz, megpróbáltatásoktól ter­hes időkben állt helyt becsü­lettel, tisztességgel, és ezek­ben a napokban most már útid halta helyét a népi rend­őrségnek. ingallanátruházási ügyele el­intézése, és főként azok a házassági bontóperel;, ame­lyekben közös megegyezéssel váltak a felek, hiszen alig akadt komplikáció. Az ex- ügyvéd úr magabiztosan vál­lalt mindent, „el tudta in­tézni a lakásügyeket soron kívül”, csupán pénzkérdés volt az egész. Hogy a vád­iratban foglalt saját szavai­val éljünk: „csak egy kicsit megken ceficóljíik, menni fog”. De nem ment. Az ügy­véd úr különben nagyon sze­rette az idős, egyszerű em­bereket, akik keveset értet­tek a hivatalos dolgokhoz, soha nem volt kenyerük a tárgyalás, az utánajárás, s fáradtak is voltak rá, hogy előszobákban, irodákban vá­rakozzanak. A legfelháboritóbb dr. Ju­hász csalásaiban Gergely Lu­kács sajószentpéteri lakos nyugdíjkérelmi ügye. Az ex- ügyvéd az idős ember nyug- díjfelemeléei kérelmének el­intézésére vállalkozott. Jó­nak, előzékenynek, sőt, ön­zetlennek tüntette fel magát a hiszékeny, idős ember előtt. Addig intézett, csűrte-csa- varta a dolgot, míg kiszá­molt a kérelmezőnek 2204 forint nyugdíjhátralék bírsá­got, amelyet' — mint mond­ta —, ő már előre befizetett. Mondanunk sem kell, hogy ilyen nem volt, sőt, Gergely Lukácsnak visszamenőleg járt több mint 3000 forint Az önzetlen ügyvéd az előző összegről, mint tartozásról nyugtát kért az öregtől, sőt, kötelezvényt is Íratott vele, amely szerint Gergely Lu­kácsnak 1967. november 29- től 1968. június 30-ig vissza­menőleg járó nyugdíjpótlék — újfent tartozás fejében — dr. Juhászt illeti. 3700 forint­tal^ csapta be dr. Juhász az idős embert, aki mindig „tartozott” neki, de nem tu­dott mindig fizetni. Az exügyvéd olykor túlju­tott a megyehatáron is: Gyöngyösön Hornyát; Mihály rokkantsági ügyét intézte, amely tudvalevőleg koránt­sem egyszerű: csupán annyi sántít a dologban, hogy „po­tom” háromezerért dr. Ju­hásznál; annyi köze volt Hornyák Mihály jogos rok­Valahogy így lehetne a régi közmondást kissé szabadon átformálni a népszámlálást illetően. Ez utóbbira ugyan nem nagyon gondoltak a számlálóbiztosok — különö­sen a reprezentatív összeírást végzők —, mert igencsak szívták fogukat, amikor tu­domást szereztek a fáradsá­gos és meglehetősen nagy figyelmet igénylő munka „magas” bérezéséről, de hát a házalással járó élményszer­zés sem kutya! (Lehet, hogy ez utóbbit belekalkulálták a díjtételekbe?... Ki tudja!) Mindenesetre jó darabig lesz majd beszédtéma „számláló­biztosi berkekben” egy-egy érdekesebb eset. amelyek kö. zül egy csokorra valót mi is átnyújtunk olvasóinknak. ÉBERSÉG A köszönést csal; fejbiccen­téssel fogadta, ám szava ér­kan-fcsági nyugdíjának elin­tézéséhez, mint Julius Cae­sarnak. Siklóson, a járásbíróságon egy miskolci fiatalember el­len apaság megállapítása és gyermektartási perben is­merhették meg dr. Juhász „áldásos” közreműködését. És ezúttal is több ezer fo­rintért. Az eredmény: fel- lebbviteli tárgyaláson, alapos vizsgálat, bizonyítékok alap­ján a miskolci fiatalember apa lett, fizeti a gyermektar­tást és a fia ártatlanságában mindenképpen hívő édes­anyát hamis tanúzásért sza­badságvesztésre ítélte a pé­csi bíróság. Dr. Juhász ezek után ötezer forintért felve­tette a Legfelsőbb Bíróság orvosszakértöje megveszte­getésének lehetőségét, 6 állí­tólag jól ismerte, természe­tesen ez sem igaz. Szeren­csére az ügyfelek elálltak a javaslattól. E néhány, a vádiratból ki­ragadott példa után már érthető, hogy a jó megjelené­sű, magabiztos, bizalomger­jesztő egyéniségű zugügy­véd tündöklése befejeződött. Ehhez csupán csak annyit lehet hozzátenni: kár, hogy ennyire hittek benne az em­berek. tatóujját parancsolóan sze­gezte mellem irányába. — Kérem a megbízólevelét! Lám csak — villant át agyamon —, milyen szeren­cse, hogy a KSH ilyen esetek­re is gondolt, amikor a több kilónyi különböző összeíró­íven kívül még e fontos pa­pírdarabkával Is ellátta a számlálóbiztosokat. Amíg az iratot tanulmá­nyozta, kínosan topogtam, mert az jutott eszembe: hát­ha bizonyosságot kíván sze­rezni a személyazonosságról is? Mi tagadás, más igazol­vány nem volt nálam. Sze­rencsére nem is volt többre szükség. Gyanakvása ugyan később sem múlt el teljesen, mert hátam mögül rendületlen fi­gyelemmel kísérte az ívek ki­töltését. Az írás befejeztével aztán elkérte a nyomtatvá­nyokat, és miután ellenőrizte az adatok rögzítésének he­lyességét, oktató-magyarázó hangon kijelentette: — Uram, az éberség béke­időben is kötelező! Hm... Van benne valami. MOGORVflSflC — Mire jó ez a felesleges zaklatás — fogadott mogor­ván a ház ura —, az élet enélkill is megy tovább. Hirtelen nem is tudtam szólni, s csak némi hallgatás után kezdtem magyarázni a népszámlálás célját. Érveimet gyorsan belémfojtotta, mert az első mondat után félbe­szakított. — Hagyjuk ezt a brosúra ízű szöveget — legyintett eré­lyesen —. inkább üljön le és csinálja a dolgát, ha már itt van! A feltett kérdésekre is szűkszavúan, türelmetlenül válaszolt. Láthatóan terhére voltam, pedig ugyancsak igyekeztem az írással. Mégis, azt hiszem, a munka befe­jezésekor én voltam a boldo­gabb. Soha ilyen „vendéglátást”' PRECIZITÁS Személyi igazolvány, lakas- kiutaló, elemi iskolai és szak­munkás-bizonyítvány, dicsérő oklevelek, háztartási eszkö­zök garancialevelei, acél mé­rőszalag. Lehet ugyan, hogy más is volt az asztalon, de hirtelen csak ezeket vettem számba, amíg a szüksége* nyomtatványokat előszedem gettem. — Itt könnyű dolga lesz — mutatott büszkén a felhal­mozott „bizonyítékokra” —, mert mindent előkészítettem! Arcáról viszont csalódás tükröződött, amikor közöltem vele. hogy én a szavaknak is hiszek. Ám, mégsem válaszol: addig a kérdésekre, míg elő­zőleg valamivel nem „doku­mentálta” feleleteit. A la­kás helyiségének méreteit is csak úgy volt hajlandó be­mondani, hogy szemem lát­tára, acélszalaggal mindent megmért. Centiméterre! Az adatok felvétele így kétszeres időbe került, de ki­bírtam. Miért sértsek meg egy ilyen precíz embert pon­gyolaságommal ? VENDÉGLÁTÁS Félig pizsamában volt már, amikor becsengettem hozzá Láthatólag lefekvéshez ké­szülődött. bár az időt tekint­ve igencsak a munka első lendületét jelezték az órák. — Kicsit hosszúra nyúlt a szilveszter — adta kérés nél­kül is a neglizsére vonatkozó magyarázatot —, de ha már itt van, egy kicsit még nyúj­tunk rajta. Azzal már szedte is elő az üveget, s két borospohárba konyakot töltött Majdnem teli! — Először igyunk az új év örömére — nyújtotta felém az aranyló italt —, meg arra, hogy tíz év múlva újra ta­lálkozunk. ' Ügy gondoltam, január 2- án, délelőtt 9 órakor még Időszerű a b. ú. é, k. — koc­cintottam hát vele. A köszön­tő után térült-fordult, s máris elém rakta az ínycsik­landozó paprikás szalonnái, sajtot és kolbászt. A három­napos kenyeret ugyan kicsit restelkedve tette az asztal­ra. Száraz is volt kegyetle­nül, de a „hozzávaló” annál inkább ízlett. Az újabb pohár konyak helyett azonban már lehetett volna inkább egy fekete Mert: „ha lúd, legyen kö­vér”! •h Amikor befejeztem a rám­bízott munkát, arra gondol­tam: a „Személyi kérdőív” 36 feleletei kívánó rubriká­ját megtoldhatták volna a KSH-ban még eggyel. 37. Mit tapasztalt a számlálóbiztos részéről? S a válaszok, azt hiszem, mindenütt egyformák lettek volna: ..Angyali türelmei. Monostori Gyula Csengeri Ervin Kapós a női csizma és a készruha •• €M óra félmilliós forgalom Hírt adtunk róla: az el­múlt hét végén Kazincbarci­kán megnyílt a Borsodi Ru­házati Kiskereskedelmi Vál­lalat legnagyobb üzletháza. Csaknem tízmillió forint ér­tékű árukészlet sorakozott a polcokon és a raktárakban. Háromezer kíváncsiskodó ember volt a kapunyitáskor a szép új áruházban. Ekkor jegyezte meg tréfásan a bolt igazgatója: „Kérjük, nézze­nek szét. s minél vékonyabb pénztárcával hagyják el az , üzletet!” Nos, ez így is történt már j az első napon: rövid öt óra I alatt mintegy félmillió forin- j tot vásároltak el az áruház­ban. A női csizmának, a ha­risnyanadrágnak a konfekci- ós cikkeknek, valamint a kö­tött árunak volt a legnagyobb sikere. De gazdára talált még szombaton délután tíz női ounda és jó néhány hímzett ágynemű garnitúra is. És az érdeklődés hétfőn reggel sem Csak győzzék az eladók. Fotó: Bubcnkó Imr* csökkent: a reggeli órákban Az áruház dolgozói ízt 160 ezer forintos voll a for- mondják, hogy ők győző, az. galom... iramot. A zugügyvéri tündöklése és bukása Egy szegény nyugdíjas, aki mindig tartozott ismét lakat alá került a hiszékenyek vámszedÖ’e

Next

/
Oldalképek
Tartalom